Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR ’SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK- NAPILAPJA XXVII. évf. 20. szám I 1972. január 25. KEDD Ara: 90 fillér Kádár János vezetésével A Szovjetunió elismerte A tartalék küldöttség utazott Prágába Brezsnyev vezeti a szovjet delegációt A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének soron következő ülésére Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának vezeté­sével hétfőn párt- és kor­mányküldöttség utazott Prágába. A küldöttség tag­jai Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János kül­ügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Komócsin Zoltán, és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizott­ság tagjai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizott­ság osztályvezetői búcsúz­tatták. Jelen volt Frantlsek Dvorsky, a Csehszlovák Kádár János, Fock Jenő és Péter János Prágába indulás előtt Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Hétfőn Moszkvából Prá­gába utazott Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának vezetésével az a szovjet küldöttség, amely részt vesz a Varsói Szerző­Jelentős politikai és gazdasági feladatok az ifjúság előtt Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága dés politikai tanácskozó testületének ülésén. A delegáció tagjai: Alek- szej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP KB titká­ra, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB osztályveze­tője és Vaszilij Kuznyecov a szovjet külügyminiszter első helyettese. (MTI) a Bangla Desht Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke táviratot in­tézett Abu Szajed Csand- huri elnökhöz és Mudzsi- bur Rahman miniszterel­nökhöz. Az államok közötti egyenjogúság és barátság békeszerető politikáját kö­vetve. valamint a népek önrendelkezési elvétől ve­zéreltetve a Szovjetunió kijelenti, — hangzik a táv­irat —, hogy elismeri a Bangla Desh Népi Köz­társaságot, mint szuverén államot, kész vele diplomá­ciai kapcsolatokat létesíte­ni és diplomáciai képvise­leteket cserélni. A Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége, a Szov­jetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép és a ma­gunk nevében békét és bol­dog életet kívánunk önök­nek és Bangla Desh népé­nek. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és a Bangla Desh Népi Köztársaság kö­zött eredményesen fejlőd­nek majd a gyümölcsöző és baráti kapcsolatok, ami megfelel mindkét ország népei alapvető érdekeinek, az egyetemes béke szilár­dításának. Március 23-ra hívják össze a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét Ülést tartott a népfront elnöksége A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának Elnöksége teg­nap délelőtt a megyei tit­kárság székházában ülést tartott. Nagy érdeklődést kiváltó napirendként a népfront V. kongresszusa előkészítéséről szóló tájé­koztatót tárgyalta meg, amelynek előadója Farkas József, a HNF megyei tit­kára volt. A Hazafias Nép­front megyei elnöksége úgy döntött, hogy a megyei kül­döttértekezletet március 23-ra hívja össze. Jobb szervezéssel többet Néhány hónappal a me­gyei küldöttértekezlet után, tegnap Kecskeméten tartot­ta meg idei első ülését a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ifjúsági szö­vetség megyei vezetőinek tanácskozásán részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Bor­bély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titká­ra, és Madarász László, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Az írásos tervjavaslat mellett az ifjúkommunis­ták idei politikai feladatai­ról és akcióiról szóló vita­indító előadásban Terbe Dezső, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára hang­súlyozta: a megyei bizott­ság a továbbiakban is el­sőrendű feladatának tekin­ti, hogy különböző akciói­val állandóan növelje, fej­lessze és magasabb szintre emelje a fiatalok politikai, közgazdasági szemléletét. A KISZ-oktatás rendszere, az ifjúsági akadémiák elő­adássorozatai, a politiku­sokkal, közéleti személyek­kel való rendszeres talál­kozások, a kérdezz-felelek vitafórumok nemcsak nö­velik a KISZ-esek politi­kai képzettségét, hanem állásfoglalásra is késztetik a fiatalokat. Mint azt a fentiekkel kapcsolatban az első titkár mondotta: — Eszmei, poli­tikai nevelésünk, agitá- ciónk és propagandamun­kánk csakis akkor töltheti be igazán feladatát, ha hozzásegít bennünket a megye gazdasági, társadal­mi célkitűzéseinek megva­lósításához. Arra törek­szünk, hogy a hatékonyabb gazdasági munka érdeké­ben fejlesszük a fiatalok közösség iránti felelősségét, kötelességérzetét. Az idén is jelentős gaz­dasági feladatok hárulnak a fiatalokra. Ahhoz, hogy népgazdaságunk célkitűzé­seit maradéktalanul meg­valósítsuk, az ifjú szakem­berek tehetségének, kezde­ményezéseinek, legjobb ké­pességeinek hasznosítása szükséges. A munkaidő jobb, céltudatosabb kihasz­nálására, a szervezett és fo­lyamatos munkavégzésre a KISZ az idén is meghir­dette a szocialista munka­versenyt, s az Ifjúság az ésszerűbb termelésért elne­vezésű mozgalmat. Az élénk, tartalmas vita után a megyei pártbizott­ság elfogadta a politikai feladatokról és akciókról szóló tervjavaslatot. Ez­után Bártfai Attila megyei KISZ-titkár Ismertette a megyei végrehajtó bizott­ság első féléves munkater­vét, illetve a szeptember óta végzett gazdasági és po­litikai munka eredményeit. 5L I» A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyáregységében, az újonnan felépült 4500 négyzetméteres alapterületű csarnok egy részében megkezdték a termelést. Kísér­letként a nagy műhely közepén helyezték el a nyersáruraktirt, amelynek a két ol­dalán folyik a termelés. Ezzel lerövidí­tették az alapanyagnak a feldolgozó gé­pekhez vezető útját. A szalagok végén a kevesebb anyagmozgatást igénylő nyers, fűzött dobozoltat gyűjtik egybe. Amíg a régi csarnokban negyedévenként 350 ton­nányi mennyiséget gyártottak, az újban az idén ennek már a kétszeresét állítják elő, s a teljes gépesítés után megnégy­szerezik a termelést. Az idei terv 144 millió forintnyi érték elöál'itását írja elő, ami 55 millióval meghaladja a tavalyi teljesítményt. Ez a növekedési arány a megvalósuló műszaki intézkedések mel­lett további 200—250 jelentkező felvételét teszi lehetővé. Pásztor Zoltán felvétele A megye iparára az idén az a feladat vár, hogy mintegy 7—8 százalékkal növelje terme­lését. Sokan azt mondhat­ják erre — nem nagy ügy az egész, hiszen tavaly is — az előzetes adatok sze­rint — 9—10 százalékkal adott többet Bács-Kiskun ipara mint egy évvel ko­rábban. — Ez így igaz. A .megye munkásai, vállalati vezetői sokszor bebizonyí­tották már, hogy nagydol­gokra képesek. Ám az 1972. évi felada­tok teljesítése mégsem ilyen egyszerű. Számításba kell venni elsősorban azt, hogy alacsonyabb szerve­zettségi szintről könnyebb az előrehaladás. Habár a megyében is az „ugrás­szerű” fejlődés lehetősége már évekkel ezelőtt véget ért, mégsem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy éppen tavaly fejeződött be több nagyüzem korszerűsítése, vagy új telephelyének épí­tése, melyek 1971-ben meg­könnyítették a termelési ér­ték növelését. A párt és a kormányha­tározata nyomán köztudo­mású, hogy az idén a ter­melő beruházásokkal is csínján kell bánni. A gaz­dasági egyensúly mielőbbi megteremtése érdekében a fejlődést nem elsősorban új üzemek létrehozásával, vagy nagy összegeket fel­emésztő rekonstrukciókkal kell elérni. Így viszont már nehezebb lesz a termelés idei 7—8 százalékos növe­lése. T ermészetesen vannak más módszerek is, 1 tehát egyetlen gazdasági vezetőt, vagy munkást sem állít az új helyzet megold­hatatlan feladatok elé. A novemberi megyei pártbi­zottsági ülés mélyrehatóan elemezte a lehetőségeket. i Minden üzemben van ja­vítanivaló a termelési fo­lyamatokon, a munka szer­vezésén. Bizonyára szomo­rú statisztikát lehetne ké­szíteni az értékes, sok mil­liót érő gépek állásidejéről, az olyan üresjáratokról, amikor ezekről a berende­zésekről kerülnek le kész munkadarabok. A termelékenység eme­lésének valóságos tárháza áll rendelkezésre, csak meg kell nyitni a „zsilipeket”. Nyilván megnövekszik az újítók és karbantartók sze­repe azokon a helyeken, ahol a gépeket, berendezé­seket ügyes, kiegészítő szerkezetek készítésével termelékenyebbé lehet ten­ni. Sokat hozhat a „kony­hára” a jobb munkahelyi légkör kialakítása, a mun­kások termelési tanácsko­záson elhangzó, ésszerű ja­vaslatainak megszívlelése, vagy a törzsgárdatagok na­gyobb mértékű anyagi és erkölcsi megbecsülése, az üzemi demokrácia kitelje­sedése. H osszan lehetne még sorolni a munkahe­lyi tartalékokat, amelyeket, ha a megye minden üze­mében feltárnak, az idei termelési feladatok teljesí­tése is megoldhatóvá válik. £L O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom