Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
4. oldal 1972. január 23., vasárnap fii mikor jut lakáshoz? Postássák as értesítésehet Kecskeméten NEHÉZ munkát fejezett be a városi tanács mellett működő lakásügyi társadalmi bizottság, amikor az eddigi igénylések és az ügyfélfogadások tapasztalatai alapján számvetést készített. Az összegezésekből kitűnik, hogy a lakásrendeletben megjelölt múlt év április 30-i határidőre 3250 szövetkezeti és 570 tanácsi bérlakás iránti folyamodványt újítottak fel az igényjogosultak. Emellett a múlt év végéig további 400 szövetkezeti és 150 bérlakás iránti kérelem érkezett. Napjainkban tehát mintegy 4400 család várja Kecskeméten lakásgondjának tanácsi segítséggel való megoldását. Ez a szám azonban állandóan változik; az eddigiekből következtetve évente mintegy ezer új igénylővel lehet számolni. Az állami beruházásból a tervidőszak végéig várhatóan , megépülő szövetkezeti és bérlakások viszont együttesen mintegy 1540 igény kielégítését teszik lehetővé. Mégpedig oly módon, hogy ebből a lakás- mennyiségből kell megoldani a vállalati bérlői jog- megváltású, s a közérdekből indokolt kiutalásokat, nem szólva a szanálásban érintettek elhelyezéséről, ami pedig a további lakásépítések fontos feltétele. EZEK együttvéve azt jelentik, hogy a célcsoportos gatásúkat. beruházású lakásokból 700 .. elosztásával számolhat a társadalmi lakásbizottság á tervidőszak végéig. A bizottságnak az elosztásban való részvétele azonban kiterjed az OTP saját beruházásában épülő lakások 80 százalékára is. api gyakorlatilag mintegy 1500 lakást jelent. A lakáshoz juttatottak 40 nevet tartalmazó múlt évi jegyzéke után e héten elkészült az 1972—1973. évre szóló lakáskiutaíási javaslat. A száz igényjogosultat feltüntető névsort egyhónapi időtartamra máris kifüggesztették; a tanácsháza bejáratában bárki megtekintheti és Személyesen, vagy írásban észrevétellel élhet a társadalmi bizottság keddi és szombati fogadónapjain. Az iméntivel egyidejűleg összeállították az 1975. végéig lakáshoz juttatásra javasoltak teljes jegyzékét, is. Ennek alapján kezdte meg a lakáshivatal a na- okban az igénykielégítés várható időpontjáról, illetve módjáról szóló értesítések kiküldését KÖZTUDOTT, hogy a megyeszékhely negyedik ötéves lakásépítési terve összesen mintegy 4500 új lakással számol. Szükséges tehát felemlíteni a vállalati erőből, illetve a munkahelyi segítséggel és az állami hitellel támogatott magánerős — pl. az OTP saját 'beruházású, magánszervezésű társas-, vagy családi házi stb. <— lakásépítés lehetőségét. Kétségtelen, hogy a lakásgondjukat ilyen keretek között megoldók — az állami bér- és szövetkezetiekhez képest — nagyobb anyagi terhet vállalnak. Nem véletlen tehát, hogy a városi tanács fontos feladatának tekinti a támo- A segítségnek egyik módja például az OTP-hiteilel vállalt . építkezések ’: terüíéíélőM'SztteSe,, közművesítése. -Ilyen • terület áll rendelkezésre a SzécheriylvSrosban, a városközponton. á Húnvádi- és Műkertvárosban. Csupán az utóbbi két helyen mintegy ezer lakás építésére előkészített terület szolgál. A segítség további módját a családiház-építés, illetve az olcsó telek iránti igény diktálja. Ennek kielégítésére alakíttatott ki a városi tanács — a kecskeméti több száz —. sőt nem egyszer az ezer forintot is meghaladóval szemben — négyszögölenként 50 forintért megvásárolható házhelyeket például Katonatelepen, Ménteleken, Ka- dafalván. Közismert ugyanis, hogy e területeket .kitűnő buszközlekedés köti össze a várossal. A KÉT ÉRDEKELT tanács között ilyen témáról folyó tárgyalásokból következtetve bizonyosra vehető, hogy tovább fokozódik a hetényegyházi telkek vásárlása iránti igény is. (Itt említjük meg egyébként, hogy Hetényegyháza rendezési terve már a megyeszékhelyével összehangoltan készül.) A tárgyalások azzal biztatnak ugyanis, hogy a Kecskemét kertvárosaként számbavehető községben, a magántelkek meglehetősen drága kínálatával szemben hamarosan olcsó, közművesített házhelyekhez tudja juttatni a község az érdeklődőket Traktorosból — főagronómus p. i. Huszonhét éves. Többnek saccoltam. Talán azért, mert láthatóan kopaszodik. S azért is, mert mozdulatai nehézkesebbek, mint ■ a vele egyidős mezőgazdászoké. Igaz is, Ács Sándor, az ordasi Úttörő Tsz főag- ronómusa nem az egyetem, vagy a főiskola padjából került mostani posztjára. Hanem a traktor fülké- • jóból. Hozzávetőleg egy évvel ezelőtt. Sohaida Péter, a szövetkezet elnöke így vall er r8t: Hatvankilencben én lettem itt az elnök. Ha jól számítom, a kilencedik vagyok ebben a funkcióban. Minden évben más volt... Ds főagronómus is volt legalább ugyanennyi. Egyik sem volt helybeli, nem tudtak itt meggyökeresedni. Fejlődés nem volt, legjobb esetben is egy helyben topogtunk. Nos, ekkor figyeltem fel Ács Sándorra, az egyik traktorosra. Láttam, hogy szaktudása több annál, mint amit csinál. Megtudtam azt is, hogy előtte való évben végezte el a technikumot, Kalocsán, levelező úton. Beszéltem vele, hogy haevia a gépet, jöjjön be az irodára, pénztárosnak és anyagkezelőnek. Meg azért, hogy a gépcsoport vezetését fokozatosan átvegye... Ez volt 69 mi isában. Egy év alatt bebizonyosodott, hogy megállja a helyét. 70 tavaszán már ő volt a növénytermesztési brigádvezető. Ekkor vált szükségessé, hogy valakit Bajára küldjünk, a tízhónapos növényvédő szaktanfolyamra. Ács Sándorra esett a választás. Amikor tavaly januárban hazajött, javasoltam a vezetőségnek, hogy jelöljék főagronómusnak. Hát így történt... Folyamatos acélöntődé — A kalocsai királyi ügyészségtől dr. Kovács Péter aláírásával átirat , érkezett a kalocsai királyi törvényszékhez, mint büntetőbírósághoz. Az átirat 1920- ban a Solt környékén elkövetett ellenforradalmi gyilkosságokra és más bűncse- lekményekie vonatkozik. A bűncselekményekben részt vettek Balogh Ferenc orvostanhallgató, Kállai Gábor géplakatos, Kállai Gyula molnár, Mózes István gazdálkodó, Damásdi Pál földműves, Damásdi Elek, Hörcsög Pál gazdálkodó, Halász László, K. Szabó Áron földműves, Bor Lukács ugyancsak földműves és Szecpánszky Artúr gazdatiszt. ■j „ ■ i vagy egyéb lóról, arríély a .^TJf r| r kár&átáijai v*; tüijaíémetei ” * méhesből származik és e ménes bélyegzőjével el van látva.” c f Több mint egy.iiilliárd forint befektetéssel folyama tos acélöntődét építenek Dunaújvárosban. A mammit- üzem évente 850 ezer tonna acélt ad majd a népgazdaságnak, 3b százalékkal növeli a hengermű kapacitását (MTI-fotó — Jászai Csaba felv. — KS) — Az Országos Szakszervezeti Tanács közreműködésével közigazgatási képesítő tanfolyam kezdődik Kecskeméten. A tanfolyam [igazgatója Horáki Jenő tanár. Közgazdaságtan: dr. Csáky Ferenc jogakadémiai tanár, közigazgatási gyakorlatok : Fehér Sándor számvevőségi főtanácsos. Bevezetés a jogtudományba: dr. Garzó György népügyész. — Lépéseket tettek Kecskemét szappannal való ellátására, amennyiben 22 ezer kilóra sikerül, kiutalást biztosítani. Az önellátó lakosság részére lúgkő is fog rkezni, amit a beszól "áldást teljesítő magánvágak fognak kapni. — Laczi Pál Kecskemét í-lyettes polgárme-tere .'r'-.ávai következő hir- i tmó-yt tették közzé: ..A jldmüveK-ügyi min:? 'tér endelete értelmében 8 na- j pon belül mindenki tartozik bejelenteni. ha tudomása van olyan huzul fajtájú, — A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottsága megbeszélésre hívta meg a Szakszerveze■ ték Megyei Tanácsa vezetőit és területi bizottságainak elnökeit. A megbeszélésen kötetlen vitában mondották el a szakszervezeti funkcionáriusok bírálatukat a múlt hibáival kapcsolatban, kialakították azokat a legfőbb tennivalókat, amelyek a szakszervezetek érdekvédelmi és nevelő jellegének érvényesítése érdekében a legszükségesebbek. — A kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában, a hideg idő ellenére, jó a munkakedv. A könnyű vasszerkezeteket készítő brigádok Palotás Sándor. Zsigó László, és Herédi Sándor, a tervezettnél 3Ó0 ezer forinttal több termelési értéket hoztak létre, mint régen. A nehéz vasszerkezetnél Ignatovics Lubomér és brigádja egy hatalmas aknatorony elkészítésén munkálkodik. — A Petőfi Népe szerkesztő bizottsága (tagjai: Weither Dániel, Mezei István, Csáky Lajos, Budavári Antal és Kereskedő Sándor) megállapította, hogy a lap példányszáma 24—26 ezer között alakul. Az ülésen felmerült a posta lapter- | jesztési munkájának nagyobb rugalmassága, a korábbi lapzárta igén ve (amivel a sze-kesztő bizottság nem értett egyet!, n küloo- ! 'itikai anyagok jobb szerkesztése, a képfelvételek | archiválása és a jobb mun- j kakapcsolat a nyomdával. * Acs Sándor, mint helybeli parasztgyerek, a szövetkezettel együtt nőtt fel. Apja még 1952-ben meghalt. Az átszervezéskor édesanyja lépett be. Sándor akkortájt végezte el az általános iskolát. A közösbe került a két ló, azokat ő hajtotta, gondozta továbbra is. — Hatvankettőben az akkori elnök szólt, hogy el- küldene, traktoros iskolára — kezdi. — Mondtam, hogy elmegyek szívesen. Pápán volt a tanfolyam, négy hónapig tartott. Amikor visszajöttem, anyám rémüldözéssel fogadott; „Jaj, mi lesz veled, tönkre tesz a gép” Dehát én akkor már ragaszkodtam a traktorhoz, bár igaz, hogy csak három évre írtam alá. Nem tudtam még, hogy alakul később a sorsom. Eleinte bizony munkaegységre dolgoztunk, s ez nem ért többet, mint 10—15 forint. Azért naponta jóváírtak 4—5 munkaegységet, hogy legalább annyit keressünk, mintha máshol segédmunkások lennénk. Később javult a helyzet, megkaptuk a 82 forintos műszaknormát, mint annak idején a gépállomásaink. Az első gép, amivel dolgoztam, egy új UE—28-as volt, ez még most is megvan. Dolgoztam aztán RS-sel, majd kér egy Zetorral, amin már fülke is volt. — Hogyan került a technikumba? — A nővérem beszélt rá, hatvannégyben. Tudja, elég nagy közöttünk a korkülönbség, s így tudott hatni rám. Az biztos, hogy nem volt könnyű a négy év. Hetente kétszer konzultáció, amelyre csak úgy járhattam be, hogy magam helyett ültettem valakit a gépre, az mégsem állhat azért, mert én éppen tanulok. Szerencsére mindig volt alkalmas ember. Esténként odahaza tanulgattam, nem jártam sehová. Meg vizsgák előtt fizetés nélküli szabadságot vettem ki. Ez mindig kikészített... | Még az érettségi után is traktoron voltam, hónapokig. Csak aztán lettem irodai mindenes. I!ven előzmények után lett Ács Sándor főmezőgazdász Ordason. Egy évvel ezelőtt a vastag hótakaró alól ágaskodtak elő a kükoricaszárak, több mint 120 holdon. Azonkívül szántatlanul maradt 320 hold terület. Máshol talán ez nem sok. ám itt az ezer holdat alig meghal"'3 szántónak majdnem a felén a téli hóolvadás után kellett pótolni a munkákat. Azonkívül kétéves is- ió.Rótrágya volt összekaz- 1 "va a táblák végén a majorban. I A traktorosok egynémelyikének nem fűlött a foga a munkához. Azzal a kifogással, hogy az RS-sel nem lehet szántani. Ács Sándor ekkor maga ült- a gépre, fordult néhányat, bebizonyítandó, hogy mégsem lehetetlen a forgatás. S ezzel azt is elérte, hogy a traktorosok nagyobb része melléállt. Azok, akikkel ő maga is együtt dolgozott. — Nem sokat voltam az irodában, a papírmunkát el is hanyagoltam eleinte — mondja. — De pár hét alatt letakarítottuk a szárat, felszántottuk a földet és a trágyát kihordtuk. Mire kitavaszodott, helyreállt a rend. Május elejére a kukoricát is elvetették. Pedig a gépállományról mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy jó. Még most is, hogy vásároltak két új traktort, összesen három erőgép mondható alkalmasnak, nyolc régi masinának — 10—15 évesek már — gyakorlati értéke nincs. A pénzügyi helyzet azt diktálta, hogy a lehető legkisebb költséggel oldják meg a feladatokat. Az aratást is egy kombájnnal és egy rendrevágóval végezték. Az őszi munkáknál is nagy gondot fordítottak a szervezésre. így, a tsz történetében először, december elejére mindent letakarítottak, s az összes területet felszántották. Igaz, három traktoros leköszönt, nem tudtak megbarátkozni a nagyobb fegyelemmel. Vetés idején előfordult, hogy nem volt gépfaros. Ács Sándor állt a helvére. Éjszaka pedig, az elnökkel együtt, a vetőmagot tisztította, csávázta, j Nagyjából rendbejöttek, j November közepéig a tsz az esedékes hiteltartozását I kifizette. Nincs is most már, csak mintegy százezer forintnyi középlejáratú hitel. * * * Bea? p! az idei tervekről. Csökkentik a kukorica ter- | paészotbeni részesedését, emelik az alacsony mun- | kabéroket. Mindezt a vegyszerezéssel összefüggésben. ! Betakarító gépeket vásároltak, új állattenyésztő szakembert alkalmaznak. ! Meghonosítják áz itatásos borjúnevelést, mert itt még a hagvománvos módon szoptatják a borjakat. Nem ! halogatható a fejőgépek ; beszerzése sem, mert egyre kevesebb az olyan ember. aki a tehenet meg tudja fejni. Vagy hajlandó az ilyen munkát elvégezni •• • Egyébként is. a dolgozó tagság létszáma ötvennél nőm több. De még ez is csökkenni fog. Akkor válik szűkszavúvá. amikor magánéletéről faggatom. Elárulja, hoyv a múlt évről van még tíz hód szabadsága. Édesanyjával lakik együtt, abban az öreg hí dián amelyben ő az ötödik aki Ács Sándor névre hallgat. — Hogy hatodik is legyen, ahhoz meg kellene nősülnöm — teszi hozzá szemérmes mosollval. —De mikor lesz erre időm? Mivelbogv egy szor^ély- ben az ÁF^SZ intéző bi- zottsí-iának is °lnö'-e. sőt a községi tan-^-c-inöki tl‘Ztséi»«>t jc á tölti he. Egyébként 19Ö3 ban' ő volt az egyetlen az Ordason végzett nyolcadikosok között, aki akkor otthon maradt a faluban és szakmát sem tanult... Hatvani Dániel
