Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

% A tizedik zárszámadását tartja WM 1961 októberében hét já­noshalmi termelőszövetke­zet elhatározta, hogy kö­zös vállalkozást alakít, egy olyan szervezetet, amely azokat a feladatokat tudja majd megvalósítani nagy­üzemi módon, amelyre ak­koriban a közös gazdasá­gok nem voltak képesek. Most, egy évtized múl­tán nem árt visszapillan­tani a „hőskorra”, s vá­zolni azt a fejlődést, ame­lyet ez az összefogás ered­ményezett. Az induló tő­ke nem volt sok. a vállal­kozást életre hívó gazdasá­tak hozzá és 113 brucelló­zismentes vemhes kocasül­dőt is vásároltak. A szer­fás épületek teljes felújí­tása és az állategészség­ügyi, valamint tartási fel­tételek megteremtése 1970 végére fejeződött be 8,1 millió forintos költséggel. A magyar nagyfehér ko­cák ivadékaiból már 1969 őszén megkezdhették a hí­zók értékesítését, elsőnek 879-et adtak át az Állat­forgalmi Vállalatnak 957 mázsa súlyban. Vásárlás­ból és saját nevelésből 1970 végére már 408 ko­gondozók részére épülő szo­ciális helyiségek részére olajtüzelésű központi fűtés biztosítja az állandó egyen­letes hómérsékletet. A ta­karmánytároló silótorony egyszerre 3012 köbméter, mintegy 210 vagon takar­mány befogadására alkal­mas. A szigotű állategész­ségügyi követelményeknek megfelelő telepre a gondo­■IMSjMMfpKPg rek. Az első években csak a szorgalom és a tapaszta­lat segítette őket munká­juk ellátásában, de ma már ehhez egyre jobban hozzá­járul a szaktudás is. Fel­sőfokú végzettségű szakem­ber a telep vezetője, két szaktechnikus segít a fel­adatok ellátásában és a többiek, az az öt nő és 25 férfi, aki a telepen vég­Az épülő új „húskombinát”. gok erejükhöz mérten já­rultak hozzá az indulás­hoz. Néhány erősen elhasz­nált korszerűtlen erő- és munkagép, 200 hold föld és 5—6 fajtából 150 koca. Az állóeszköz értéke alig haladta meg a négy és fél millió forintot. A termelő- szövetkezetek tagjaiból szervezett munkaerő, alig 50 ember kezdte meg a je­lenlegi vállalkozás alapjai­nak a lerakását. Sikerült megszervezni egy tizenhat tagból álló építőbrigádot, s ez azonnal megkezdte a szerfás sertésszállások épí­tését. Az első két évről ma már meglehetősén hiányos adatok állnak rendelkezés­re. de ezekből annyi meg­állapítható, hogy már az első teljes évben — 1962- ben — 1188 hízót értéke­sítettek. A következő év­ben 2656-ot adtak le, sú­lyuk elérte a 2812 mázsát. 1968-ban pedig ^nár 6436 darab. 6767 máma súlyú sertés került innen az ál­lami felvásárló szervek­hez. Ettől kezdve viszont a feltételek már nem felel­tek meg a fejlesztés üte­mének, megkezdődött a visszaesés. A sertésállo­mány fertőzött lett, bru­cellózis ütötte fel a fejét és a nemrégen még gyö­nyörű állomány leromlott. A hízók száma erősen csökkent. 1968-ban mind­össze 4287 darab. 5075 má­zsa súlyú sertés jutott a közellátásnak. Az igazga­tótanács alapos mérlegelés után úgy döntött, hogy át­menetileg teljesen felszá­molják a sertéstartást és végrehajtják a rekonstruk­ciót. 1968. június 31-re már egyetlen sertésük sem volt. Ekkor változás tör­tént a vezetésben és ismét megkezdték a sertéstartás feltételeinek megteremté­sét. A szerfás télén átépí­téséhez 1969 közeoén lát­amclyck hat-nyolchónapi nevelés, hizlalás után átlag 110 kilogrammos súlyt érnek el. A nagyüzemi szőle-gyimücsiennasztés mjjiMói cájuk volt, s ugyancsak beszereztek 25 angol la­pály, svéd lapály és nagy­fehér fajtájú tenyészkant. A nagy rekonstrukció után 1970-ben már a nagy­üzemi sertéstenyésztés sta­bilizálódott és abban az évben az állami felvásárló vállalatnál 3238 hízót ér­tékesítettek. de tudtak ad­ni más termelőszövetkeze­teknek 807 kiváló minősé­gű süldőt is. Külön érdemes megáll­ni néhány mondat erejéig a múlt évi eredmények­nél. mert ezek bizonyítják, hogy a vállalkozásnak si­került megvalósítani az iparszerű sertéstartást, il­letve hizlalást. A múlt esztendőben 400 koca 7516 kismalacot fialt, s ezekből leválasztottak 6522 darabot. 18.26 kilo­gramm átlagsúlyban. A hizlalás eredményei is igen szépek. Az állami fel­vásárlóknak 4869 darab 5172 mázsa súlyú hfzót ad­tak át egvéb nvVion értéke- sítettek 1142-t és az üzem. nagy eseménynek számí­tott, hiszen 671 hold ter­mését kellett betakarítani, összesen 19 ezer 881 má­zsa szőlő, holdanként átla­gosan 30 mázsa volt a ter­més, s ennek nagyobb ré­szét állami yállalatnak ér­tékesítették, kisebb részét nkguk dolgozták fel. Je- enleg még ..csak” 21 ezer aktoliter befogadására al- almas pincéjük van. egyéb 'eladatok mellett még nem :ütött idejük ennek az 'zemásjnak a fejlesztésére. Később majd szólunk er­ről is. hiszen a múlt év­ben szüretelt terület mel­a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Önálló Közös Vállalkozása A régi sertéstelep. valamint a nagyközség el­látására 319 hízót adtak. A fennállás 10 éve alatt a vállalkozás összesen 45 ezer 316 hízott sertést ér­gazdasági abrakra volt szükségük, addig a múlt évben már elegéndőnek mutatkozott 4.3 kilo­gramm. Vajon a biztató Indulás után hogyan fejlődik a vállalkozás sertéstenyész­tése? Jelenleg 380 a koca­állományuk, 899 szopós malacuk. 20 apaállatuk és 2830 hízójuk van. Az idén a múlt évihez hasonló mennyiségű hízó értékesí­tése szerepel terveikben. Az ugrásszerű mennyiségi — és remélhetőleg minő­ségi — változást majd a jövő esztendő hozza mag .Befejezés előtt áll ugyan­is az új, korszerű sertés­telep építése. Az igazgató- tanács 1970 nyarán hozott határozata után kezdődött meg 46 millió forintos be­ruházással 1971 elején az építkezés. Az önhordó mű­anyag panelekből épülő, ISV-technológia alapján működő hizlaldák mellett francia Barbot könnyűszer­kezetű épületekben kap­nak helyet az újszülött malacok. Skjold rendszerű dán takarmánykeverő, gra­nuláló és szárító üzem lesz a hatalmas telep „konyhája”. Az öt hizlaló, 2 fiaztató. 1 kocaszállás és 1 vemhesítő, valamint a zók csak átöltözve léphet­nek be és ismételt .átöltö­zés után hagyhatják el munkahelyüket. A telep 4600 férőhelyes. Ez év de­cemberében kezdődik meg a betelepítés és 1974 végé­re már teljes kapacitással „termel”, akkor már a ter­vek szerint 15 ezer ser­tést értékesítenek. Kezdetben alig néhányan kezdtek foglalkozni a ser­tésekkel. s ma már évek óta negyvenen vallhatják magukat sertéstenyésztő­zett munkája mellett azon a hathónapos tanfolyamon gyarapítja elméleti tudá­sát, amelyet a kiskunfél­egyházi ' mezőgazdasági szakiskola irányításával helyben • szerveztek. Az új telep dolgozóinak a szervezése is megkezdő­dött már, nekik „köny- nyebb” lesz, mert mire megkezdik a munkát, már ei is végzik a tanfolya­mot, amely hamarosan kez­dődik. Ezekből lesznek a hízók... tékesített, ezek súlya elér­te a 44 ezer 265 mázsát. Nem árt még egy összeha­sonlító számmal bizonyíta­ni az önköltség csökkené­sét. Míg 1964-ben 1 ki­logramm sertéshús előállí­tásához 4,8 kilogramm gondozták a különböző fia­tal csemetéket. 'Tavaly a sz'",ret tv4rigen esőst. 1968-ban fordult ter­mőre 113 hold őszibarack, 682 holdon pedig féltve Jánoshalma környékén azelőtt nem volt a nagy­üzemeknek sem szőlőjük, sem gyömölcsösük. A gaz­daságokban pedig volt te lepítésre alkalmas föld be ven. Nos, a vállalkozz „megtörte a jeget”. Az e1 ső lépéseket 1963—61-be tették meg, más célra a1 kalmatlan futóhomokon V hold szőlőt és 298 hold ve gyes gyümölcsöst telepíte' tek. A következő évben gyümölcsös területét 4' holdra növelték, , máj' 1966-ban 670 holdra, a sző­lőt és 565 holdra a gy ümöl­Ebbe a boHrolóba kerülne’- p-"k a borok, amelyek már jó hírnevei sz^uzivk a vállalkozásúak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom