Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

* 4. oldal 1972. január 22., szombat Eredmények és törekvések Ápostagon Apostag politikai, gazda­sági eredményeiről, s a további törekvésekről tá­jékozódva a község vezető testületéinek három képvi­selőjétől kértünk választ. — Milyen eredmények születteK a telepulesiej- lesztésben, sikerült-e meg­valósítani az erre vonatko­zó helyi döntéseket? Dér László tanácselnök: — A bolthálózat bővítése, autóbusz-váróterem, utaK, járdák építése, fásítás, a húsellátás javítása, közin­tézményi épületek tataro­zása — nagyjából ezek megvalósítását határoztuk el. Nézzük az eredményeket: a falu nyolc utcájában ösz- szesen 4600 méter járda, 500 méter csatornahálózat készült el. A piactéri köz­pontba két új létesítmény került: az autóbusz-váró- csarnok, s vele szemben a zöldség-gyümölcs pavilon. Megoldottuk a háztartási fűtőolaj-lerakat ügyét és a vágóhíd felújítása is meg­történt. Az iskola tatarozá­sára 70 ezer forintot köl­töttünk. Az ÁFÉSZ, segítsé­gével házibolt létesült a Bajcsy-Zsilinszky utcában és a mintegy 380 ezer fo­rintos költséggel épülő új presszó külső munkálatai befejeződtek. Nyitás — má­jus elsején. Nem sikerült viszont a központban levő TÜZÉP- telep alkalmasabb területre helyezése. Sajnos, erre csak egy év múlva kerülhet sor. Komolyan számítottunk egy helyi fémipari üzem lét­rehozására, de a beruházó fővárosi gyár gazdaságos- sági szempontokra hivat­kozva visszalépett. A helyi munkaerő foglalkoztatásá­nak gondját tehát tovább­ra is a megoldanivalök kö­zött tartjuk számon. , Terveinkről csak rövi­den: a járdaépítési prog­ram teljes befejezése, a csatornázás folytatása és további ötezer darab kana­dai nyárfa telepítése, Az idén elkészül a község ál­talános rendezési terve is. Jó úton halad az a törek­vésünk, hogy az idén, a falu lakóinak akarata sze­rint felépítjük a szovjet hősi emlékművet és szobrot állítunk Apostag szülötté­nek, Nagy Lajos Kossuth- díjas írónak. 2. A politikai munka szer­ves része a falu fejlődésé­nek. Mégis így kérdezzük: miként alakult a pártszer­vezetek elmúlt évi munká­ja? Melyek a helyi politi­kai munka soronKöveiKező teendői ? Tompái János, MSZMP csúcstitkár: — Tavaly két új pártszervezet alakult a korábbi területi alapszerve­zet mellett. Egyik a közös gazdaságnál, a másik a pe­dagógusoknál. Az új szer­vezeti helyzet eredménye­ként augusztus óta csúcsve­zetőség irányítja, segíti a politikai munkát. A december elején meg­tartott értékelő taggyűlé­sekről elmondhatom: ered­ményesek voltak, számos kritikai megjegyzés hang­zott el. A tsz kommunistái például szót emeltek a jobb munkaszervezésirt és a va­gyonvédelem fokozásáért. A pedagógus-alapszervezet vi­tájában a tantestület tag­jainak politikai továbbkép­zése volt az egyik legfon­tosabb téma. A területi pártszervezet tagjai pedig | a vezetőség munkájának I javítását, s a pártcsopor- I tok mielőbbi kialakítását sürgették. Sikeresnek mondhatjuk a jelenlegi pártoktatás meg­szervezését és bonyolítását. A szervezett tanfolyamo­kon mintegy negyvenen is­merkednek a magyar mun­kásmozgalom kérdéseivel és a gazdaságpolitikával. A falusi téli tanfolyamnak közel 300 hallgatója van. Pártszervezeteink segítik az ismeretterjesztést is. 13 előadásból álló sorozat zaj­lik, előadásonként 30—40 érdeklődővel. A nőkre vonatkozó párt- határozat végrehajtásában az eredmények még sze­rények, de az első lépések megtörténtek. A tizenöt személyből álló tsz-veze- tőségnek korábban csak egy nőtagja volt, jelenleg ha­tan részesei a vezetésnek. A pártszervezet kezdemé­nyezésére a szövetkezet va­lamennyi nődolgozója mun­karuhát kapott. A tennivalók közül a szö­vetkezetben sorra kerülő zárszámadó közgyűlés poli­tikai előkészítése, s a hó­nap végén összevont tag­gyűlésen megvitatandó be­számoló előkészítése a leg­sürgősebb. Erre az idő­szakra jut azonban egyéb feladat is, például a helyi népfrontbizottság újjává- lasztásának politikai előké­szítése, segítése. A későb­biek közül a legfontosabb­nak az új pártszervezetek szervezeti megerősítését tartjuk. Az ügyész tollából: A Büntető Törvénykönyv módosításáról DD Olvadóink előtt már Ismeretes, hogy 1972. év ja­nuár 1-én életbe lénett az . Elnöki Tanács 1971. évi I 28-as számú törvényere- I jű rendelete, ámely módo­sította és kiegészítette a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről I szóló 1961. évi V. törvény i több olyan rendelkezését, i amely elsősorban a társa- ' dalom védelme érdekében ! szorult korszerűsítésre. A Btk. hatályba léoése óta el­telt közel tíz esztendő alatt uralkodóvá váltak a szocia­lista tulajdonviszonyok, be­vezették a gazdaságirányí­tás új rendszerét, s a gaz- ‘ dasági döntések lényegében I a gazdálkodó szervek ha- ! táskörébe kerültek. A vái- j tozáshpz tartozik az is, hogy rohamosan fejlődött a közúti közlekedés, s ennek a fejlődésnek az üteme to­vább fokozódik. Az új jogszabály — töb­bek között — a fejlődésben bekövetkezett. lényeges vál­tozások által támasztott társadalmi-igényeket elégíti ki. Nézzük, hogy melyek 1 a törvényerejű rendelet • fontosabb rendelkezései: j / Alapvető jellemzője, hogy 1 a differenciáltabb felelős- I ségrevonás érdekében — a | közfelfogást is figyelembe i véve •— a bűncselekménye- ; két társadalomra veszélyes- : ségük súlyától függően j bűntettnek, illetve vétség­nek tekinti, -s a súlybeli ] különbséget számos jogkö­vetkezményben is kifeje­zésre juttatja. Bűntett az a szándékos bűncselekmény, melyet a törvény egy évi, illetve az a gondatlan bűncselek­mény melyet három évi szabadságvesztésnél súlyo­sabb büntetéssel fenveget. Vétség pedig az ennél eny­hébb büntetéssel fenyege­tett bűncselekmény. Lénveeeson eltér az eddigi szabályozástól a szándékos és gondatlan j bűncselekmények közötti megkülönböztetés, amely j különösen az elítéléshez fű- j ződő hátrányos követkéz- , | menyek alóli mentesítés- : ben. a rehabilitációban jut kifejezésre. Például: akit gondatlan bűncselekmény miatt ítélt él a bíróság szabadságvesztésre, de an- nak végrehajtását próba- j időre felfüggeszti, nyomban i az ítélet jogérőre emélke- '• désekór'mentesül a jogkö­vetkezmények alól. Ha a 1 végrehaitást nem függeszti fel a bíróság, azt le kell — A közös gazdaság fej­lődésében az utóbbi két ! esztendő megtorpanást, sőt I visszaesést hozott Milyen 1 gazdasági évet zárnak I most? Alföldi Lajos tsz-elnök: — A sikertelenségek okait elemeztük, megvitattuk a ' tagsággal és a tanulságokat hasznosítjuk. Ennek már jelentkeznek az eredmé­nyei. A mostani árbevéte­leink kereken egymillióval i növekedtek az 1970 évihez j képest. Legtöbbet a szőlő hozta, majdnem 5 milliót, ! de jól fizetett a kukorica ! is. Eredményként tartjuk számon, hogy a háztáji gazdaságokat érdekeltté i tudtuk tenni a gy-ümölcs- : és zöldségtermesztésben. A felvásárlást szervezetté tet­tük, társulást hoztunk lét­re, s ez évi 40—50 vagon áru forgalmazását jelenti. Az elmúlt évben közel 400 háztáii gazdaság vette igénybe ezt az áruértékesí­tési lehetőséget. Az idén három növény- féleségtől várunk többlet- hozamot. Kukoricánál egy­milliót, a 140 holdnyi cu­korrépától 1,2 milliót, az őszi búzától pedig 180 ezer forintot Sürgető tenniva­lónk van a bérezés körül. Ki kell alakítanunk a he­lyi sajátosságoknak legjob­ban megfelelő, a tagság számára reális és elfogad­ható módszereket és bér- színvonalat Az eljövendő egy-két évre megvan a feladatunk: a megfelelő szintű termelési alapok ki­alakítása, biztonsági és tar­talékeszközök képzése. Ez a szándéka a tavasz óta dolgozó új vezetőségnek és bízvást mondhatom — a tagságnak is. Szabó Attila tölteni, akkor is a bünte­tés kiállásával a törvény erejénél fogva rehabilitá­lódik az elítélt, és büntet­őn előéletűnek kell te­kinteni. Ezek a kedvezmé­nyek a szándékos bűncse­lekmény miatt elítélteket nem illeti meg, illetve a mentesülés feltételei szigo­rúbbak. A törvényhozó a sza­badságvesztés végrehajtása és a feltételes szabadság­ra bocsátás lehetőségének meghatározásánál is kife­jezésre juttatja, nogy a gondatlan, valamint a ki­sebb súlyú, szándékos bűn- cselekményt (vétséget) el­követőkkel szemben hu­mánusabb, Ugyanakkor a súlyosabb bűncselekményt elkövetőkkel és a vissza­esőkkel szemben szigorúbb az eddiginél. A gondatlan bűncselek­mény és a szándékos vét­ség miatt kiszabott szabad­ságvesztést fogházban (hajt­ják végre, ahol az elítéltet több kedvezmény illeti meg. De, ha a szándékos vétséget elkövető korábban már szándékos bűncselek­mény miatt szabadságvesz­téssel büntetve volt, akkor az újabb büntetést börtön­ben tölti le. A szándékos bűntett elkövetői és a visz- szaesők börtönben, szigorí­tott börtönben, sőt fegy- házban töltik le a rájuk kiszabott szabadságvesztést. A büntetés végrehajtásának a súlyosabb fokozatai a^t is jelentik, hogy a szabadság- vesztést szigorúbb szabá­lyok betartásával — keve­sebb kedvezmény biztosí­tásával — kell tölteni. Az eddiginél szigorúbbak a feltételes szabadságra bo­csátás lehetőségére vonat­kozó új rendelkezések, mert csak a gondatlan bűn- cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésből lehet harmadkezdvezménnyel szabadulni, míg a szándé­kos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés-1 bői csupán negj ca.iea.ez- ménnyel. Ebben is csak azok részesülhetnek, akik a büntetés végrehajtása so­rán tanúsított magatartá­sukkal kiérdemelték. A tel­jes büntetést le kell tölte­niük azoknak, akik szán­dékos bűncselekményt kö­vetnek el, a visszaesők, továbbá akiket a szabad­ságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetett bűncselekmény miatt ítél­nek újabb szabadságvesz­tésre. Ez utóbbi rendelkezés mind a gondatlan, mind a szándékos bűncselekmeny miatti elítélésekre egyaránt vonatkozik még pedig ak­kor is, ha a korábban ki­szabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztet­ték, de még a próbaidő eredményes letelte előtt az illető újabb bűncselek­ményt követett el, amiért szabadságvesztésre ítélik. Ilyenkor mindkét bünte­tést le kell tölteni, mert a feltételes szabadságkedvez­ményt a törvényhozó meg­vonja attól, aki az előlege­zett bizalommal így visz- szaél. Dr. Pajtás István megyei főügyészhelyettes Talált tárgy? Válogatott lidércnyomásaim ELE TRE-halálra keres valaki a szerkesztőségben. Akkora, mint egy medve. Megtalál, rám ordít: — Hogy jön ahhoz, hogy pont az én nevemet sze­repeltesse a humoreszkjé­ben? Más nevet nem ta­lált?! Pont az én becsüle­tes nevemet kellett meg­hurcolnia?! Rajtam röhög az egesz végszerelde! — Elnézést kérek, elő­fordulhatott, hogy véletle­nül ... — Semmi véletlen! Nem­csak a családi név stim­mel. Az még higyján. De a keresztnév is! Itt tudatos személyeskedésről van szó! Elégi'‘telt követelek! — Bocsásson meg, mi az ön becses neve? — Kovács István vagyok. MÁV-KÚRHÁZ. A vizs­gálatok befejezése után az orvos megnyugtatja a be­teget: — Semmi az egész. Egy kis nyomtáv fekély. — CSUPA LYUK ez a szőnyeg — mondja a vevő a zsibvásáron. — Na és? — von vállat az eladó. — Miért csodál­kozik? Ez nem torontáli. Ez ementáli. 1. ISMÉT látogató a szer­kesztőségben. — Helyreigazítást kérek. A tudomány nevében. Már többször olvastam az önök lapjában, hogy ,.<p kör be­zárult”. Könyörgöm. ho­gyan zárulhat be a kör, hisz a kör egyik legfonto­sabb tulaidonsága. hogy ez már megtörtént vele. Attól kör! Tessék másként fogal­mazni! — Rendben van — bó­lintok —, javaslatát meg* vitatásra javaslom kollé­gáimnak. Szabad a nevét? — Ellipszis Béla vagyok. *> GYASZKERETES hír az újságban. „Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy Krufica Leó, a legjobb apa, a leggyengídebb férj a burgbergi teke-találko­zón holtversenyt vívott a második helyért. Temetésé­ről a holtidényben gondos kódunk." • FILATRENDEZO Ismerő­sömmel találkozom a Kör­úton. Lábán bakancs, a há­tán hátizsák, a hóna alatt térképek, az egyik kezé­ben iránytű, a másikban tájoló. — Mi járatban? — ér­deklődöm. — Lótok-futok, keresek, kutatok, fürkészek A leg­utóbbi filmemet levágta a kritika, de az egyik mű­ítész megírta, hogy azért „valahol” igazam van. Hal most keresem. * BENYITOK az üzletbe, három eladó rohan felém. Meleg mosollyal üdvözöl­nek. az egyik feketével kí­nál, a másik az egészsé­gem felől faggat, a har­madik reméli, hogy a csa­ládom is jól van. Szíven üt a figyelmességük, köny- nyek gyűlnek a szemembe, összeszorul a torkom, alig tudom kivyögni, hogy egy pár cipőt szeretnék. — Eladás az csak a Zi­mankó utcában van — tá­jékoztat sértődötten a fő­nök. — Mi itt csak adva viaskodunk, üiuü Auiüás Tüzelhet a nap hétágra, csoroghat eső, a képünkön látható két nagy láda ott szomorkodik a kecskeméti tanácsháza Les tár tér fe­löli udvarában. Ki tudja, hány esztendeje? Oldalán idegen nyelvű feliratok sejtetik, hogy hosszú uta­kat megjártak, amíg ide, a szabad ég alá vetette őket jó- (vagy tán bal-?) sorsuk. Az öklömn-gi nagy­ságú lakatok pedig arra engednek következtetni, hogy e „göngyölegek” tar­talmáért sokat fizethettek: értékeket rejtenek. Hónapok ófa töprengek, hogy miként került ez a két láda az udvarra, mi lesz további sorsuk? Alig­ha valószínű: azért rakták ide ezeket, hogy legyen hová támasztani a kerék­párokat. | Az épület oldalbejárójá­nál felirat híreli: a TA- \lALT TÁRGYAK AZ UD­VARBAN. Egy becsületes megtaláló cipelte volna ide a behemót ládákat? i A bizcmyta1anr"nr,m nem bírom tovább. A sajtó t t ílvúnnsságón keresztül j kérem, hogy tájékoztassák a szerkesztőséget e két I ember nagi/s ía \ . in'- tu­lajdonosai a ládák tartal­máról és főként arról: használ-e az ezekben le­vő „valamiknek” a hosszú hányattatás, a nagy hő­mérséklet ing^ozás'1 Nem lehetve-e máshol tárolni ezen alkotmányokat és — uram bocsá — esetleg ti­tokzatos tartalmukat vala­mire felhasználni. Aki hallja, olvassa, ad­ta át .. kíváncsian vár­juk o válását. (—mi—)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom