Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
8. oldal 1972. Január 2«., esfitSrtdk a i — A törvényhatósági bizottság díszközgyűlése fogadta a Kecskemétre érkezett Károlyi Mihályt. Szádeczky-Kardoss László . főispán javaslatára a törvényhatósági bizottság küldöttséget menesztett Károlyi Mihály elé. Néhány perc múlva a városháza tanácstermébe lépett Kecskemét nagy vendége, akit a városatyák és vendégek meleg ovációval, felállással üdvözöltek. Szádeczky-Kardoss László főispán a város nevében köszöntötte Károlyi Mihályt, majd utána Pe- ! thő Lajos, a Független Kisgazdapárt, Vadász Ferenc, a Magyar Kommu- ! nista Párt, Konferszky i Lajos, a Szociáldemokra- j ta Párt, Szabó Gyula, a Nemzeti Parasztpárt, Nagy | László dr., a Polgári Demokrata Párt, Zalai Sándor, a Szabad Szakszervezetek nevében mondottak üdvözlő beszédeket. Sül — Mozit építenek a vaskútiak. Az építkezésnél mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi | munkára számítóinak. Az új filmszínház 320 fő befogadóképességű lesz és városi mintára épül. — Az 1956-os ellenforradalmi események után az Izsáki Állami Gazdaságban a munkástanács elnöke, majd később a I gazdaság igazgatója, Bo- zsics László üzemgazdász lett. Bozsicsnak időközben különböző úton-módon 20 ezer forint ütötte a markát, s ezenkívül még egy előre kiállított számla-űrlapra 19 ezer forintot írt fel, amit a saját céljaira használt fel. Ezért Bozsicsot letartóztatták. — Megkezdte munkáját a kecskeméti járás Sző- lő-Gyümölcstelepítési Műszaki Bizottsága. A bizottságnak dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, Huszta János, az Izsáki Állami Gazdaság főkertésze és Bartha Gábor, a Helvéciái Állami Gazdaság főkertészének helyettese a tagjai, de munkáikat a telepítéshez értő széles körű társadalmi aktíva i» segíti. — A vöröskeresztes szervezetek nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a véradótoborzáshoz, s már az év eiső hónapjában jelentős sikerekről számolhatnak be. Január 20-án a véradóállomás munkatársai Szabadszállásra mentek ki, ahol az előzetes jelentések szerint hatszáz személy jelentkezett ingyenes véradásra, Nem volt hátsó lámpa Hétfőn este riportútról , igyekeztünk Kecskemétre, Bajától Böcsa tájáig jö- I párszor megcsikordult a i gépkocsi fékje, s miközben a szélvédőüveg irányába lódultunk, akarva-aka- ratlanul kifakadtunk. — Ez a kerékpár sincs kivilágítva! — Barátom, kész öngyilkosságba karikáznak az emberek! — Hogy egy hátsó lámpára ne telne neki, ha már biciklije van?! Meg hasonlókat mormogtunk. Került utunkba macska is. Ott lapult majd az út közepén, világos színével a beton szürkeségébe olvadva. Mégis messziről észrevettük, anélkül, hogy a formáját kivettük volna. Mert „világított” a macska szeme. Hat óra körül közeledtünk Bocsa helységtáblája felé. Gondolatban már otthon jártunk. De jó lesz a sivár, hideg sötétség után a családi tűzhely melege. Autók előztek bennünket, gépkocsik száguldottak ellenkező irányba. Bizonyára mindegyikben a meleg fészek elképzelése volt a kellemes „fűtőenergia”. Ügy lehet, a kerékpárosokban is, akik könnyelműsége miatt annyit dohogtunk. Aztán két fénypár tűnt fel a távolban, tőlünk ellenkező oldalon. Mire észleltük, hogy egyhelyben álló gépkocsik, akkorára megláttuk a középen köröző lámpafényt is. Megállunk a zseblámpás, karszalagos férfi mellett — Óvatosan haladjanak itt, húzódjanak egészen az út szélére. Az úttesten pokróccal letakart valaki. Abban a tartásban, amelyről tévedhe- tetlenül • megállapítható, hogy aki ott fekszik, csak volt. A takaró egyik végén a beton szürkeségénél világosabb szürke folt látszik. Erősen ősz haja volt... A másik végén két csizma. Színéből, állásából ítélve gumicsizma. Jócskán előbbre az öszszegyűrődött kerékpár. Túlnan egyenruhás rendőr köröz. Mondja, hajtsunk odébb ötven méterrel, ott álljunk meg. Amit részletes vizsgálat előtt is- tudni lehet a baleset körülményeiről. Két gépkocsi haladt a maga útján, szemben egymással. Mindegyik a „saját” oldalán. A Bocsátói „délnek” futó autó előtt a „semmiből”, a sötétségből hirtelen felbukkan egy kerékpárt toló ember. Elől is fénycsóva — a szemközt jövő kocsié —, hátul is fénycsóva, de hiába a nagy „kivilágítás”. A gépkocsi elé váratlanul oda- k érült gyalog-kerékpáros ekkorra már az autó elején csattan-koppan. Talán, ha a bicikli ki lett volna világítva, vagy legalább egy prizma verte volna vissza a fényt... De így már csali akkor lehetett a szerencsétlent meglátni, mikor a jármű elé került. De akkor már hiába fékeztek ... Vincze Lajos, bócsai lakos nincs többé... Kerékpárját toló ember számára is életmentő lehet a kivilágított hátsó lámpa. Mennyien közlekednek kerékpáron, szürkületben, esti sötétben — hátsó lámpa nélkül! Pedig ugye a macska szemét milyen messziről észrevesszük. Ki is tudjuk kerülni a kis állatot. De hiába nagyobb tömegű egy ember, s a biciklije, ha nincs hátul világító lámpa, igen sokszor csak az ütközésből „értesül” a gépkocsivezető: „Jaj, egy ember!” — És lehet, hogy csak volt. Pláne, ha ittasság is duplázza a könnyelműséget. Annyira olcsó lenne egy emberélet, hogy nem ér fel egy hátsó lámpa árával?! Tóth István — Pásztor Zoltán Pedagógusfizetés száz évvel ezelőtt 1868-ban szüleitett meg az első törvény a tanítók szükséges képesítéséről, és ez fizetésük minimumát is meghatározta. Korábban az iskolamesterek — ahogy akkor a tanítókat nevezték — még kisebb és nagyon különböző jövedelemmel rendelkeztek. Függött ez a helység nagyságától, lakóik vagyoni helyzetétől és áldozatkészségétől is. Amint az egykori krónikák megörökítették, az iskolamesterek sok gonddal küzdöttek. A Komárom megyei Epöl községben például 1732-ben a hat gimnáziumot végzett Horváth János került iskolamesternek. Ez a végzettség abban az időben nagyon magasnak számított, mert rendszeres tanítóképzés még nem volt. Mégis csak 10 forint, 20 pozsonyi szapu gabona (egy szapu 63,6 liter), 10 szekér széna volt az egy évi fizetsége. Jobbágyonként egy szekér fa is járt neki, s kicsiny földje termését a községnek kellett learatni és behordani részére. Nem javult a helyzet a XIX. században sem. A katolikus néplap egyik 1855-ös példányában Pilismarót község így hirdetett pályázatot: „Megürülvén a tanítói és kántori állomás, arra jövő, 1856-dik évi március 26-án megtartani dó csőd (csődület) hirdet- tetik. Ezen állomásnak javadalmai pedig: szabad lakáson kívül a község által munkálandó fél telek, kivévén a tanító költségén viendő szénakaszálást és gyűjtést; tovább: 2 pozsonyi mérő kétszeres, 24 p. mérő rozs, 10 öl fa, 50 font só, 50 font marhahús, 10 font faggyú, 8 pengő forint készpénzben, 4 írt 48 krajcár iskolai díj fejében és egyéb, a kántori hivatallal összekötött 6 frt rugó jövedelmek.” A hirdetésből kiderül, hogy a tanítónak itt is el kellett egy másodállást, a kántorit látnia. Fizetésének nagyobb részét természetben kapta, de az egy évre jutó kb. 25 kg hús, 25 kiló só hamar elfogyott, és az 5 kiló gyertya is hamar elégett... Nem csoda, ha gyakran akadt olyan iskolamester, aki kivette „munkakönyvét”, hogy másutt próbáljon szerencsét. A városokban már inkább a kész- pénzfizetés volt döntő, de ennek összege is messze elmaradt más értelmiségiekétől. Esztergomban például 1847/48 pénzügyi évre a tanítók évi fizetése átlagosan 120 forint és 30 forint lakbérpénz volt. Ugyanakkor a város főorvosa évi 300 forint fizetést kapott. Aíomfényképek Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi konferencián. Normál elektronmikroszkóppal urán- és tóriuinatom-felvételeket készített. Sötétmező képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak nehéz atomokról lehet. készíteni, a kísérlet nagy jelentőségű, mivel vele új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerkezetének vizsgálatára. A Fra Maiira vidék kora A földre juttatott holdkőzetek (az Apollo—11 a Nyugalom-tengeréből, az Apollo—12 a Viharok-ten- gérének térségéből) kormeghatározása 3,3 és 4,6 milliárd év közötti értéket adott. Ebből arra következtettek, hogy a „holdtengerek” az égitest kialakulásának korai szakaszában, mintegy 4,5—4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Meglepetést hozott azonban az Apollo—14 talajpróbája a Fra Mauro vidékén. Négy alkalommal végeztek kormeghatározást melyek alapján egyértelműen 3,85— 3,95 milliárd évesre becsülik e térség kőzeteit, tehá sokkal fiatalabb mint korábban feltételezték. Raffai Sarolta versekkel kezdte pályáját (Részeg virágzás címen jelent meg verseskötete), s még napjainkig sem felejti az olvasó az írónőben — a költőt. A költőt, aki ott lap- ' pang a. drámák egy-egy villanásában, aki kibontja egy-egy lélek titkait. A : regényíró Raffai aratta : legnagyobb sikerét, az Egy- I szál magammal. Azt hi- \ szem. a nézők nem felej- i tik az ebből készült sikeres ' drámát, melyet a kecske- | méti Katona József Színház ! mutatott be. Most kedden I az Utolsó tét című drámá- I jat láthattuk a képernyőn. | Külön öröm számunkra, ! kik Bács-Kiskun megyében | élünk, hogy az itt élő szer- j zó — már régebben —, s azóta is újra és újra áttöri műveivel a vidéki sors páncélját. A budapesti Katona József Színház előadását Ba- barczy László rendezte. Harmadik drámájában Raffai szükebbre vonja a kört: elhagy sok szereplőt, elvet több problémát; s egy család belső konfliktusában akarja még hatványozottabban érzékeltetni az önző nyereségvágy, aljasságba hajló pénzéhesség lelket deformáló erejét. Minden színmű, tv-jatek a szereplőkre irányítja a nézők figyelmét, rajtuk múlik — legtöbbször — a mű sikere. Bözse, aki mindent megvásárolhatónak tart: testet, lelket, lelkiis- ' meretet, aki csempészésre I serkenti fiát — Mészáros Ági. Az őáltala szőtt pókhálóból nem könnyen tudnak kiszabadulni. Félel- I metes manőverei, aljas i nyíltsága — megdöbbent. Jó alakítás. Férjét, a zongorajátékba menekülő, gyönge embert Kálmán György játssza, öreges gesztusokkal, merev testtartással, a múltbeli nagyságos urat idéző külsőséggel. Bár néha soknak éreztük ezt a külsőlegességet, mégis el tudta fogadtatni j a tehetséges színész igy, ily módon az írónő által elképzelt figurát. A félig bemocskolt, szüleit meglopó, de innen menekülni igyekvő fiút Fülöp Zsigmdnd játszotta közepesen, Noha csak pár pillanata volt a mennyasszonyát játszó Ro- nyecz Máriának, ellenfélnek éreztük, vonzóerőnek, aki kiemelheti ebből a mocsárból a fiút. Raffai Sarolta drámájának tv-bemutatőja sikeres volt. Szekér Endre A fiatalosság pirulái A Leningrádi Gyógyszer- gyár legújabb vitaminkészítményét minden túlzás nélkül az ifjúság és a frisseség elixirjének nevezhetjük. Elméleti kidolgozása a kijevi gerontológiai intézet munkatársainak nevéhez fűződik. A Dekamevit a tíz legfontosabb vitamin optimális adagját tartalmazza egyetlen pirulában. Hatását a metionin — a sejtek megújulását szolgáló preparátum — tovább fokozza. Hamarosan forgalomba kerül a Szovjetunió gyógyszertáraiban. A közeljövőben további új készítmények látnak napvilágot, pl. a máj gyógyulását szolgáló E-vita- min, vagy a szívedényeket erősítő B3-vitamin. Felújított, műszaki vizsgázott 8 tonnás CSEPEL NYERGESVONTATÓ, PÓTKOCSIVAL és CSEPEL 350-es 4 tonnás felújított, műszaki vizsgázott TEHERGÉPKOCSI eladó Érdeklődni: Termelőszövetkezetek Közös és Vegyesipari Szolgáltató Vállalkozása. Kecskemét, Mindszenti út 1. (Talajerővel szemben) Ui.: Szabó István, telefon: 12-062. 333 Hőszigetelő, üvegező, épületbádogos, lágyfedő szakmunkásokat, kubikosokat, férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk! Szabad szombat, teljesítménybér, munkásszállás, kedvezményes ebéd és utazási hozzájárulás. Bács megyei Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. MUNKAÜGY. 18 Raffai Sarolta: Utolsó tét