Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
4. oldal 1972. január 4., kedd NOTESZLÁP 72-re [Eredmények, tervek, gondok az élelmiszer-gazdaságban A jövő időt talán soha nem használjuk annyiszor, mint éppen az esztendq fordulóján. Tervez az ország. Latolgatunk egyénenként, időpontot, intervallumot kapnak a családi méretű események: a bútor cseréje, majdani üdülés. A kollektívák életének várhatóan legfontosabb mozzarfatait jegyzik fel az üzemek 1972-es nap• táraira is. Az egységen belül A vállalatok azonban elképzeléseik vázolásánál a nagyobb egységből — az idcn elkészített, középtávú tervből indulnak ki. Az ebben rögzített célok szolgálnak tájolólécül 1972 egy-egy állomásának kijelöléséhez. Az öt esztendő várható feladataival kezdi beszélgetésünket Tüske János, a Kalocsai Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat főmérnöke: — Fölmérve adottságainkat és számba véve a piaci helyzetet, úgy döntöttünk, hogy a vállalat fejlesztési célja a két legerősebb, legversenyképesebb ágazat: a gumifeldolgozás és a hőre lágyuló műanyagok fröccsöntése lesz. Ezek hatékonyabbá tételére koncentráljuk a meglevő anyagi eszközöket, a kevésbé gazdaságos termékeket pedig — mint a PVC-szőnyegeit hengerlését — leállítjuk. — Nem jár ez az elképzelés a beszűkülés veszé• lyével? '— Természetesen, a mindennapi termelés korszerűsítése mellett továbbra sem mondunk le az úgynevezett perspektivikus témák kísérleteiről sem. Ezt •elsősorban a- metamid — ismertebb nevén poliamid — és poliészter üzemünk végzi. Az előbbiből most csőgyártási technológiát próbálunk ki, ami előnyösebb mint a rúd, mert a gyártásnál nincs forgácsolási veszteség, s az utóbbiból is vannak már termé-kek a rajzasztalon. És 1972 A távol helyett hozzuk most a lencse 1 fókuszába közvetlenül a jövő esztendőt. Mit tartogat az öt évre szóló váz kitöltéséhez az 1972-es naptár?1 — Az év elején végrehajtjuk a kalocsai fenér- gumiüzem átszervezését. Elkerülhetetlenné vált az átépítés — amit eddig halogattunk — a zsúfoltság azonban már gátolta a munkát. A gépeket most majd célszerűbben, technológiai sorrendben helyezzük el, s beállítjuk az NDK-ból vásárolt gumifeldolgozó berendezést, amely folyamatossá, termelékeny- nyé teszi az anyag-előkészítést. — Most ölt testet műszaki gardánk álma: a harmadik negyedévre várjuk a 2 ezer gramm teljesítményű íróccsöntőgépet. A múltban jó néhány meg-' rendelést vesztettünk el, mert a legnagyobb gépünk is csupán 500 grammos munkadarabot volt képes előállítani, nagyobb súlyú termékek gyártását nem vállalhattuk. Az új gép első gyártmányához, a textilipari csövéhez már készítik a szerszámot, mire a masina megérkezik, nem marad más hátra, mint felszerelni. A gép egyébként abba a műhelybe kerül, amelybe leállítjuk a PVC-hengerlést, a kalandereket pedig átvisszük a gumiüzembe. — Mi lesz a sorsa a PVC-műhely dolgozóinak? — Az átszervezés során ők is átkerülnek a gumiüzembe. — Es hogyan készítik fel őket az új feladatra? — Hengerkezelö 'tanfolyamot szerveztünk, amelyen a technológusok a gumigyárás anyagaival és eljárásaival, a gépészek pedig a hengeres működési sajátosságaival ismertetik meg az embereket. A minőségvizsgáló ' laboratóriumban bemutatjuk- a hibás -termékek -keletkezésének okait. Szeretnénk, ha az'emberek maguk, is ismernék egy-egy rosszul elvégzett művelet következményeit. Erről és az átállás egyéb velejáróiról a termelési tanácskozásokon beszéltünk. Visszacsatolás — Lemehetnénk a PVC- műhelybé? — próbálkozzunk a visszacsatolással, vajon hogy vélekednek az átszervezésről a dolgozók. Műszakváltás, a műhely üres. Végül megjelenik az első két délutános munkás, Aradi Sándort szólítom meg. — Mit vár az átszervezéstől? — Hát, vagy maradunk, vagy megyünk.?! A felelet — a főmérnök „előzetese” után — mellbevág, de látom rajta, ő is meglepődik. Mindegy, kérdezzünk tovább. — Félnek az új munkakörtől? A beilleszkedéshez tanfolyamot is indítanak! — Ezt nem tudtam, csak annyit hallottam, hogy megszüntetik a PVC-sző- nyeggyártást, mert nem elég nyereséges. Először 1975-ről volt szó, de jóval előbb végrehajtják. A tanfolyam elkel, itt csupán 3 —4 anyaggal dolgozunk, a guminál 10—12 féléből áll össze egy recept — Pénz? — Talán egy százassal lenne kevesebb. Ott egyéni norma van, nálunk csoport — Januárban indul a tanfolyam, természetesen lesz betanulási idejük, a norma pedig a gépek elrendezésétől függően alakul — tölti fel az információs hézagokat a főmérnök. — A hallottak után mi a véleménye? — kérdem Aradi Sándort. — Majd meglátjuk ... írta: Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Eredményes esztendőről számolhatunk be most, amikor összefoglaljuk 1971. évi munkánkat. A számvetés elkészítésének s az új esztendő tennivalóinak megfogalmazásakor jóleső érzés az ország lakosságának elmondani, hogy az élelmiszer-gazdaság 1971-ben legfontosabb termelés- és gazdaságpolitikai feladatait teljesítette, a fejlődés üteme pedig összességében valamivel [ meghaladta a tervezetett. A mezőgazdasági termelés nemcsak az 1970. évinél több 9 százalékkal, hanem kereken három százalékkal haladta meg az eddigi legjobbnak ítélt, rekordnak számító 1969-es év színvonalát is. Az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet 1970-hez képest, s ennek nyomán 1971-ben az élelmiszerek többségéből az igényeknek megfelelő, kiegyensúlyozott volt az ellátás. Az elmúlt esztendőre visszatekintve két olyan eredményt szeretnék kiemelni, amilyenre eddig még nem volt példa, s amelyek népi államunk gondoskodásának, a mező- gazdaság fejlesztésére irányuló intézkedéseinek gyümölcsei. Az egyik: a 30,7 mázsás hektáronkénti bú- zaiermeits. ...amely a magyar mezőgazdáság történetének legkiemelkedőbb ilyen eredménye. A másik: a -sertéstermelés eddig még nem tapasztalt arányú fejlődése. A jelenlegi sertés- állomány nagyobb, mint hazánk történetében bármikor volt. Mindkét eredmény alátámasztja pártunk és kormányunk következetes termelés-, gazdaság- és életszínvonal-politikáját. Az ország kenyérgabona-szükségletét — most már több éve — biztonságosan, hazai termésből elégítjük lei. A kiemelkedő búza-, a kedvező rizs- és olajmag- termés mellett kedvezőnek kell minősítenünk a hústermelés alapját képező kukorica hektáronké Ui 36 mázsás hozamát is, amely meghaladja az előirányzottat. Fontosnak ítéljük meg azt is, hogy az élelmiszeriparban — a már említett kedvező fejlődési ütemen túl — a termelés növekedésének mintegy 95 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből i akadt. Az eredmények indítékainál — az alkotó emberi munka mellett — a műszaki-anyagi ellátás javulására kell utalnunk. A hozamok növekedésének jelei .tős tényezője, hogy nemcsak az egy hektárra jutó műtrá- gyahatóanyag-íelhanználás növekedett 17 százalékkal, hanem javult a n drogén, foszfor és kálium aránya, s a komplex műtrágyákból is több jutott A meny- nyiségi növekedés mellett a minőség javulásé; eredményezte, hogy a 1 elhasznált növényvédő- és gyomirtószerek érteke 34 százalékkal volt tebb az 1970. évinél. Az imént vázoit fejlődés gondokkal is járt. ezekkel szembe kell néznünk, s az akadá yokkal meg kell küzdenü nk. A gondokat vizsgálva szembetűnik, hogy technológiailag megoldott és jövedelmező ágazatokban, mint például a gabona- ef kukoricatermesztés, a sertés- és baromfi tartás, javult, a termelési kedv és növekedett a termelési szmvonei. Ahol a hagyományos technológia, a sok kézir "i unkaigény, a dráguló beruházások miatt romlott a jövedelmezőség, ott csökkent a termelési kedv. A gondok közül azokat kívánom kiemelni, amelyek életszín vonal-políti janK teljes értékű megví Jósí fását gátolják. Ilyen jellegű nehézségeink vann ik a zöldségtermesztésben, ahol az 19/0-ben megkezdődött visszaesés 1971-ben tovább folytatódott. Ebben ;tz ágazatban nemcsak a terület csökkent, hanem a hozamok sem kielégítőéi:. Bár az utóbbi évtizedben 59 százalékról 80 százalékra növekedett a nagyüzemek részesedése a zöldségtermesztésben, a nagyüzemi technológiák mégsem terjednek el. Ehhez járul, hogy nem volt megoldott a jövedelmezőség sem Hasonlóan a munkaigényesség és az alacsony jőve delem miatt, gondok voltak a cu- korrépa-termesztesDen, anol az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása is csökkentette a hozamokat. Kedvezőtlen, hogy a szarvasmarha-állon lány nem növekszik, a tehénállomány pedig csökken. Az alacsony szálas- és tömeg - takarmány-hozam m att a tejtermelés és -felvásárlás elmaradt a tervezettel. Országos jelenség, de a:; élelmiszer-gazdaságot is érinti, hogy a beruházások terv- szerűsége tovább romlott. Sok a befejezetlen építkezés, nagyok a költ >égek. Több állami gazdaság és termelőszövetkezet ugyanakkor elhanyagolja i gépesítés fejlesztését. Idén is lesz tennivalója I bőven az élelmiszer-? azda- jság dolgozóinak. Hiszen Az iroda felé tartva a főmérnök magyarázkodik: A termelési tanácskozásokon többször is részletesen ismertették az elképzeléseket. A tanfolyamra nyilván azért nem íratta be őket a termelési osztályvezető, mert nagy volt a létszám. A munkájuk nem változik lényegesen; hengerkezelők lesznek a gumimuhelyben is. Baksa Ferenc szb-titkár szerint sem történt jóvátehetetlen mulasztás, még idő is van bőven. Lehet'.' Mindenesetre a változásra éppoly körültekintően kell felkészíteni áz embereket eloszlatni ü bennük bujkáló bizonytalanságot, mint amilyen alaposan a pénzügyi-technikai részleteket dolgozzák ki, S mint a fenti példa mutatja, az eredményt nem árt ellenőrizni az üzemi közvéleményben. Ezt én pótlólag feljegyezném az átszervezést feltüntető noteszlapra, emlékeztetőnek. P. M. 700 tanyát bontanak le Bomlik a tanyavilág a Duna—Tisza közén. A vidék állami gazdaságainak segítségével öt év alatt majdnem félezer külterületen élő család költözött új, többnyire két szoba, összkomfortos családi házba, lakott területeken. A Kun- fehértói Állami Gazdaság dolgozói közművekkel ellátott lakótömböt alakítottak ki a kertes, újonnan épült Szenaryvízből — erdő Évek óta megoldatlan Soltvadkerten a szennyvíz elvezetése. Ott tartanak, hogy a helyzet immár útját állja a nagyközség hatékony kommunális fejlesztésének. Különösen az elmúlt „vizes” tavaszokon alakultak ki kritikus állapotok. A falu egyes részein órák alatt kellett üzembe állítani a szivattyúkat, hogy a házakat megvédjék az elárasztástól. Ugyancsak évek óta keresik a szennyvíz elvezetésének legjobb és legolcsóbb megoldását. Legutóbb kialakult a végleges elképzelés: a szennyvíztől nemcsak megszabadulnak, de hasznosítják is, ameny- nyiben a közeli években megvalósul a terv. Az ország több helységében folyó sikeres kísérletek alapján a Soproni Erdészeti Egyetem tanárai és végzős hallgatói készítenek tanulmánytervet — a Budapesti V ízügyi Tervező Vállalat megbízásából. A tervek szerint a szennyvizet zárt 'csator- narendszeroen vezetik ela községtől egy-másfél kilométerre levő homokbuckás, mindeddig semmilyen célra nem hasznosított területre. A gravitációs elvezetés, a csatornák kellő lejtése a számítások alapján biztosítható. A hagyományos megoldástól azonban alapvetően abban különbözik az új módszer, hogy nem építenek költséges ülepítő rendszert, hanem a szennyvizet felszíni árkokban vezetik el, a homokra telepítendő gyorsan növő nyárfacsemeték közé. Ezáltal Soltvadkerten mintegy 50 hektáros erdőt nevelhetnek fel, s a fák növekedése a kísérletek szerint igen gyors ütemű lesz. A szennyvízzel „hizlalt” kísérleti erdőkkel kapcsolatban jó tapasztalatokra tettek szert Debrecen mellett, Leninvárosban, továbbá a Szigetvári Konzervgyár szomszédságában. A szakemberek véleménye szerint a szakosított sertéstelepek szennyvize is felhasználható ilyen módon. A soltvadkerti szennyvízelvezetés — az említett módszerrel — előreláthatólag — 5—6 millió forintba kerül. Az erdősítés céljára a Jóreménység Szakszövetkezet jelölt ki alkalmas területet. családi házakba. A tanyaiak új otthonalapítását anyagilag is támogatják. A gazdaságok fejlesztési alapjukból átlagosan 20 000 forinttal járulnak hozzá dolgozóik lakásépítéséhez. A jó módszert folytatják. 1975-ig hétszáz tanyát bontanak le az állami gazdaságok területén. Csak a Bajai Állami Gazdaság körzetében 208 tanyát számolnak fel. Készül a bácskai kiállítás Baján befejezték a Türr István múzeum belső felújítását, s megkezdték a három részből álló új állandó kiállítás rendezését. A tárlat egyes részei Bácska vidék néprajzát, a múzeum legújabb régészeti kincseit, valamint a nagy múltú Baja város történetét mutatják be. A néprajzi anyagon belül külön érdekesség lesz a népviseleti szoba; a több nemzetiségű Bácska színpompás népviseletének bemutatója. Az állandó tárlat régészeti termében a madarasi roxo- lán sírmező másfél évezredes leleteit állítják ki. A nagyszabású bácskai kiállítást 1972 tavaszán nyitják meg. egy — az említett gondok ellenére — kimagasló, termelési sikerekkel bővelkedő esztendő eredményeit kell 2—3 százalékkal túlszárnyalni. Az előzőekben felsorolt termelési-, s termeléspolitikai nehézségek orvoslására komplex intézkedéseket tervezünk. Olyan intézkedésekről van szó, melyek egyrészt a termelési technológia javítására, az árutermelés fokozására ösztönöznek, s javítják a jövedelmezőséget, másrészt kedvezően hatnak a fogyasztói árak alakulására is. A zöldségtermesztésben az erőket a leginkább igényelt paprika-, paradicsom-, s vöröshagymatermelés fejlesztésére összpontosítjuk. Egyben segítjük a „hagyományos” — részes, családi — művelési formák és a házi kertek fejlesztését is. Intézkedéseket hozunk a cukorrépa-termesztés gazdaságosságának fokozására, különös figyelmet fordítunk a korszerű vetőmagvak, gyomirtó. vegyszerek, betakarító gépek időbeni beszerzésére. Van olyan terület, ahol — átmenetileg — szigorú rendszabályokhoz kell nyúlni. Ilyen a szarvasmarha-tenyésztés. A nőivarú állomány védelme érdekében az 1972. év elejétől újból szigorú keretgazdálkodást léptettünk életbe. Ugyanakkor korszerűsítjük az utódellenőrzést és a mesterséges megtermékenyítést. Még az év első felében ismételten a kormány elé tárjuk a szarvasmarhatenyésztésben kialakult helyzetet, s javaslatokat teszünk a kedvezőtlen tendenciák fokozatos megváltoztatására. A beruházásoknál erőinket a folyamatban levők mielőbbi befejezésére koncentráljuk. Javítanunk kell a beruházási munka színvonalán is, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a munkaintenzív kultúrák gépesítésére. Ha gazdaságpoliti kai intézkedéseink a jó és hatékony munkával találkoznak, akkor az 1972. évi terv nemcsak megvalósítható, de túlteljesíthető. Ügy vélem, ehhez biztos alap az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak munkaszeretete, termelési kedve. Egyre több gazdaságban, feldolgozó és értékesítő üzemben tesznek erőfeszítéseket a jobb munka- és üzemszervezés révén a belső tartaT lékok feltárására. Az elmúlt esztendőben örvendetesen nőtt a szocialista brigádok száma, s egyre többen gyarapítják — vezetők és dolgozók egyaránt — szakmai tudásukat. Ügy vélem, hogy a tudományosan megalapozott vezetés, a megnövekedett szaktudás és dicséretes szorgalom, azok a döntő tényezők, amelyek a munkatermelékenység növelését, a terv túlteljesítését lehetővé teszik. Amikor az elmúlt évi eredményekért, a gondos munkáért köszönetét mondok az élelmiszer-gazdaság _ minden dolgozójának, egyúttal kérem, vessék latba erejüket és tudásukat az 1972. évi feladatok sikeres megvalósításáért. Ehhez jó erőt, jó egészséget, boldog új esztendőt kívánok! Megjegyzés pótlólag
