Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

Létszám, munka — irodák A vállalatok, üzemek egy részénél felduzzadt az irá­nyítók, adminisztrálok lét­száma. Sokan állítják — nem alaptalanul —, hogy a munkaerő-tartalékok igazi nagy forrását nem a műhe­lyek rendszerint teljesít­ménybéres munkásai köré­ben találjuk, hanem az iro­dákban. S az elektronikus számítógépektől, mint va­lami csodaszertől, várják az irányító-adminisztráló munka szigorú ésszerűsíté­sét. a létszám számottevő csökkentését. Mind több irodista Mit várhatunk valójában a jövőtől és a kibernetiká­tól? A fejlődés iránya félreért­hetetlenül — és világszerte — az irodisták, az impro­duktív létszám növekedését jelzi. A műszaki-gazdasági fejlettség viszonylag magas szintjén a termelő-fizikai munkát végzők száma ab­szolút mértékben is csök­ken, miközben az alkalma­zottaké tovább növekszik. Ha ez a kettős folyamat a termelékenység egyértelmű és gyors emelkedésével pá­rosul, létjogosultságát alig­ha vitathatjuk. Vagyis, ha úgy gyarapszik az infor­mációkat gyűjtők, rendsze­rezek, a piackutatók, a szá­mítógép-programozók, a döntéselőkészítők, a techno­lógusok, a konstruktőrök stb. száma, hogy közben a vál­lalat összteljesítménye, jö­vedelmezősége ezáltal gyor­sabban nő, mint a műhe­lyek m munkásíétszámának emelkedésével, akkor a dolgozók összetételének vál­tozása kívánatos és haté­kony. Rosszul terveznek tehát ott, ahol a tíz- és százmil­liós értékű számítógéptől elsősorban, vagy kizárólag néhányszor tíz bérelszámo­ló, könyvelő megtakarítá­sát várják. A gép költsé­gei az így megtakarított bé­rekből soha nem térülné­nek vissza. Viszont, ha az irodai létszám néhány tu­cat magasan kvalifikált számítógépes szakemberrel, programozóval, elemzővel gyarapszik, s nem elsősor­ban manuális adminisztrá­cióra, hanem eddig isme­retlen statisztikai és konst­rukciós számításokra, dön­tési változatok és optimu­mok kiválasztására, gyors informálódásra és döntés­előkészítésre használják őket — százmilliókkal ja­víthatják a nagyvállalat, az iparág jövedelmezősé­gét. Vonzó, vagy szükséges A szellemi, az irodai munkával szembeni ellen­szenv, a kisstílűség rossz tanácsadó. A társadalmi­gazdasági fejlődés irányát egyébként sem lehet szub­jektív alapon megváltoztat­ni, Ezzel persze egyáltalán nem kívánjuk az impro­duktív létszám jelenlegi nagy arányát minden áron igazolni, a munkaerő-tarta­lékok valóban az irodák­ban számottevőek. Részben azért, mert az itteni fel­adatok nem „normázha- tók”, s ügyrendileg sem mindig körülhatároltak, részben pedig a fizikai munkától. való' húzódozás, a közvetlen termelő tevé­kenység alacsortv társadal­mi tekintélye, hiányos er­kölcsi megbecsülése a „könnyű és tiszta” irodai állásokat teszi vonzóvá. A gazdasági ni nyitási re­form bevezetését követően a létszámhígításra ösztön­ző átlagbér-gazdálkodás óhatatlanul az improduktív dolgozók számát gyarapí­totta nagyobb mértékben. Nemcsak a képzett szak­emberek, de esetenként a betanított és segédmunká­sok jövedelem emelését is a kiskeresetű és megfogha­tatlan beosztású alkalma­zottak felvételével ellensú­lyozták. Napjainkban, mi­vel a szabad munkaerőfor­rások már elapadtak, alig van mód létszámhígításra, a módosított bérszabályozás sem ösztönöz erre. Ám a vállalaton belül két-három év alatt felhalmozott lét­számtartalékok mozgósítá­sa, átcsoportosítása napja­ink intenzív fejlesztésének, a termelékenység emelésé­nek időszerű feladata. Csak helyileg dönthető el Egyesek megkérdezh ik: miért nem kötelezik a vál­lalatokat központilag a fe­lesleges adminisztratív lét­szám csökkentésére? Ez a módszer necsak a helyi ön­állóságot sértené, hanem a létszámcsoportosítás haté­konyságát is veszélyeztet­né. Nem lehet központilag eldönteni, hogy milyen al­kalmazotti létszám szüksé­ges és mennyi felesleges. Az öntevékeny helyi lét­szám-átcsoportosítást vi­szont nemcsak az nehezíti, hogy az irodisták húzódoz­nak a termelőmunkától; a bürokrácia logikája is oda vezetett, hogy az íróasztal, a kreált beosztás időközben munkát talált, igyekezet nélkülözhetelenné tenni magát. S e folyamatot gyakran erősítette az irá­nyító szervek időközben megnövekedett adatszolgál­tatási és jelentésigénye. Korszerűbb irányítási rendszer A Központi Bizottság legutóbbi ülésén a jövő esztendő és a negyedik öt­éves terv egyik fontos fel­adatává tette a munka- és üzemszervezés javítását. Ez az átfogó ésszerűsítés, amely a munka termelé­kenységét és hatékonyságát hivatott fokozni, tulajdon­képpen az irányítás színvo­nalának emelését, magasfo­kú belső szervezettségét feltételezi. E társadalmi méretű gaz­dasági akciót célszerű te­hát a vállalaton, intézmé­nyen belüli irányítási rend­szer korszerűsítésével, a feladatok és munkakörök pontos ügyrendi meghatá­rozásával és elhatárolásá­val kezdeni. Az új helyzet­nek és feladatoknak meg­felelően rendezni kell te­hát az irodákban dolgozók, a műhelyek, a raktárak stb. alkalmazottainak tenniva­lóit, sorait Méghozzá úgy, hogy egyszerűsödjenek és ésszerűsödjenek a felada­tok, s felszabaduljanak a jelenleg még rejtett lét­számtartalékok is. K. J. Megnyerte már az e hetit? Reformtörekvések a birkózósportban Különválik a két fogásnem Enyhe túlzással azt vá­laszolhatná a Ganz- MÁVAG kiskunhalasi gyá­rának egyik lottózó kollek­tívája, hogy: — Igen, jó néhány kettes és hármas után az 53. héten többszö­rösen ránk mosolygott a sze­rencse. A harminc szelvé­nyen egy éve variált 9 számmal 2 darab négyes, 10 darab hármas és 20 da-” rab kettes találatunk volt, A szerencsében' az a „sze­rencsétlenség”, hogy ponto­san azon a héten volt egy ötös, így a sok találatra „mindössze” 72 ezer forin­tot mondhatunk magunké­nak. A szelvények arányá­ban osztozunk, a személy szerinti legnagyobb nyere­mény 18 ezer forint, a leg­kisebb ezernyolcszáz... Nem is olyan nagy ha­lom pénz a nyeremény — állapítom meg magamban, miköben a kollektíva három tagjától — akiket a pénz felvételével megbíztak a többiek — arról érdeklő­döm, hogy folytatják-e to­vább? A válasz egyöntetű. Igen, az egy éve lottózó tár­saság még nem fizetett rá, a kisebb nyeremények mindig visszahozták a szel­vényekre költött pénzt A Kovács János felvétele mostani nagyobb nyere­mény mindenkinek jól jött. Ki ruházkodásra, ki bútor- vásárlásra költi a pénzt, de jó néhány autónyeremény- betétkönyv is lesz a most felvett pénzből. Érdekes­ség? A gyár igazgatója is érdekelt egy szelvénnyel, 1800 forint a részesedése, a főmérnök három szelvé­nyére ötezer-négyszáz fo­rintot kap. Közben a pénztárosnő és Iványi Dániel, az OTP-fiók helyettes vezetője elkészül­tek a bizonylatokkal, meg­történt az aláírás és a pénz­számolás, következik az ünnepélyes pillanat, az át­adás. Kovács Tibor, az anyagellátó osztály vezető­je 10 szelvény — és 18 ezer forint — tulajdonosa átve­szi a pénzt, mellette Szűcs Sándor fődiszpécser, a tár­saság szervezője és a va­riációk kidolgozója, öt szel- | vény és 9 ezer forint tu- j lajdonosa és Kuklis Benő- ' né, .a titkárság dolgozója, a szelvények kitöltője, szin­tén 9 ezer forint tulajdoné sa. Képünk jobb sark íz OTP-fiók pénztíro ő. már átadta a pénzt... Opauszky László 1 KISSÉ megkésve, egy ki­csit a világ után kullogva, de talán még nem későn hozott határozatot a Ma­gyar Birkózó Szövetség a szabadfogás és a kötöttfo­gás szétválasztására. 1972. január 1-től az ifjúsági versenyzők csak az általuk választott fogásnembén in­dulhatnak. Ilyen módon félévszázados gyakorlat változik meg a szőnye­geinken — megszűnik ugyanis egyes versenyzők „kétlakisága”. Egyenlete­sebbé válik a fogásnemek fejlődése, s talán sikerül megmenteni a magyar sza­badfogású birkózást. Már az ókori olimpiákon megkezdődött a specializá­lódás, s külön választották a pentatlon birkózást — ez a kötöttfogás őse — és a szabadfogású a (pankration) birkózást. A modern olim­piákon is csak két esetben fordult elő, hogy valaki mindkét fogásnemben dia­dalmaskodjon. 1932-ben Los Angelesben a svéd I. Jo­hansson, 1936-ban Berlin­ben az észt származású Palusalu szerzett aranyér­met mindkét fogásnemben. A VILÁG jelenlegi élvo­nalához tartozó nemzetek — Szovjetunió, Bulgária, Románia, Japán, Irán, Tö­rökország, USA, NDK és Magyarország is — egyre inkább felismerték a két- frontos nevelés szükséges­ségét. Versenyzőnként kü­lönválasztják a két fogás­nemet, s arra törekszenek, hogy szabad- és kötöttfo­gásban is egyaránt ütőké­pes gárdát vonultathassa­nak fel a nagy világverse­nyekre. A cél és a feladat tehát érthető és világos, de mind­járt felvetődik a kérdés: hogyan valósítható meg mindez? A Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviá­ban, Mongóliában, Törökor­szágban, Iránban a széles alapokat a különféle népi birkózások • biztosítják. Az említett országokban — fő­leg a Szovjetunióban — a népi birkózás mellett kiala­kították a sportiskolák rendszerét is. mely tovább szélesíti azt a hatalmas „pi­ramist”, amelynek csúcsán a válogatott keret van. Az NDK-ban, Bulgáriában, s nagy ipari objektumokhoz kapcsolódva kialakították a sportiskolák bentlakásos rendszerét, ahol a birkózás tudományának elsajátítása mellett szakmát is tanul­nak a fiatalok. | A FOGASNEMEK szétválasztásának élettani okai is vannak. Köztudott, hogy a belső izomban le­játszódó érzékelés eltérő I formában alakul ki fogás- I nemenként. Míg a szabad- j fogásnál különösen a lá­bakra hárul a fontosabb j szerep, addig a kötöttfo- I gású birkózásban a vál- lak, karok, csípő és a de­rék vesznek részt inkább. a mozgásban. Más a támadó és védekező alapállások felvétele, a test súlypont­jának elhelyezése, s a verseny közbeni változása is merőben eltérnek a két fogásnemben. Mindezek azt igazolják, hogy külön kell választani a két fogásne­met, mert ezek nélkül a reformok nélkül szabadfo­gású birkózásunk teljesen elsorvad, de a kötöttfogás fejlődése is kárát vallja az egyikből a másikba átrán- duló vándormadaraknak. A HATÁROZAT tehát megszületett, sőt kiegészül azzal, hogy 1974. január 1-től a felnőtt versenyzők is válaszút előtt állnak. De vajon hogyan fogadják ezt edzőink, egyesületi veze­tőink? Ha nem ismerik fel e reformok szükségszerűsé­gét, akkor a szövetség ha­tározata csak írás marad, de a magyar birkózósport­nak nem lesz haszna be­lőle. K. S. ä Kiskunhalasi TS híreiből A Labdarúgó Szövetség által meghirdetett játékve­zetői tanfolyam jelentkezé­si határidejét a szakszövet­ség január 20-ig meghosz- szabbította. A JTS mellett működő Labdarúgó Szövetség és a Fegyelmi Bizottság össze­tételében történt változás­ról adunk hírt. A szövet­ség elnöke Németh Sándor lett, míg Vörös Mihály, az eddigi elnök a Fegyelmi Bizottság elnöki teendőit vette át. A JT irányítását továbbra is Almási Géza végzi, a fegyelmi bizott­ságban Tóbiás Károly és Szalai László működnek közre. Holnap... A sportrovat vasárnapi oldalán a kiskunfélegyhá­zi labdarúgó JT elnöke mondja el véleményét megyénk játékvezetőinek helyzetéről, fejlődési és elő­rehaladási lehetőségeiről. Banczik István „A fa­vágó” címen Kiss István (Fémmunkás) sportpálya- futását mutatja be. Végül „Mi újság az olim­piai : sportágakban” soro­zatunkban az atlétikáról számolunk be. Á tigazol ások és szabálytalanságok A Bács-Kiskun megyei Labdarúgó Szövetség Iga­zoló Bizottsága szerint ta­valy, az átigazolási-időszak ideje alatt 34 játékos tá­vozott más megye terüle­tére. Megyénkén belül az 1969. október 1. óta ér­vényben levő átigazolási szabályzat alapján 98 lab­darúgó változtatott egye­sületet. 1971-ben 574 lab­darúgóval gyarapodott a megye játékosállománya. Ezzel összesen 8100 labda­rúgót tart nyilván a me­gyei szövetség igazoló bi­zottsága. Németh Ferenc, az iga­zoló bizottság elnöke el­mondta, hogy a szabályos keretek között történt egyesületváltoztatások mel­lett számos kísérlet történt arra is, hogy szabálytala­nul, a megye sporttanácsi szerveinek megtévesztésével ; félrevezetésével igye- mk érvényt szerezni át- ’ási szándékuknak, ben mintegy 30 ket- ' st igazolási kísérlet tör- nt, míg ez a szám tavaly 45 főre s'zökött. A szabá­lyok ellen vétőket 6-tól 12 hónapi eltiltással sújtot­ták. — A sportköri vezetők egy része még 'mindig nincs tisztában az átigazolási szabályokkal, amelyek 1971. július 1-től vannak érvényben. Eszerint, ha az egyesület nem adja ki a labdarúgót, akkor 30 hó­napig kell várnia az átiga­zolás érvénybelépésére. Ezt gyakran igyekeznek „meg­rövidíteni”, oly módon, hogy téves adatokat külde­nek az igazoló bizottság­hoz. Két labdarúgó távozott el a megyéből, akikért az 1970/MTS határozat 9-es paragrafusa értelmében ne­velési költséget fizettek. Ónodi Tamás a Bajai Va­sa?’ MTE-ből a Bp. Hon- védba ment, amiért egye­sülete 15 ezer forintot kapott. Gombkötő -Zoltán, B'ajszi Tsz SK volt já< kosáért 5 ezer forint r lési költséget f>ze' Dunaújvárosi Kohász B. I. Hét végi sportműsor SZOMBATON KOSÁRLABDA Aranyhomok Kupa úttörő és serdülő leány kosárlabdabaj­nokság: Selejtezők, úttörőknek szombaton 13.30-t ól a Bányai Júlia Gimnáziumban, serdülők­nek szombaton 14 órától a Köz- gazdasági Szakközépiskola (Üj Kollégium) tornatermében. RÖPLABDA Megyei középfokú iskolai röplabdába inokság döntője. Kecskeméten a Katona József Gimnázium tornatermében. Dél­előtt 10 órától; ASZTALITENISZ A megyei újonc, serdülő és ifjúsá.gi asztalitenisz-bajnokság, fiú és leány egyéni és páros döntői1 Kecskeméten, a Hosszú utcai Általános Iskola torna­termében. Kezdés: IS órakor. VASÁRNAP KOSÁRLABDA Aranyhomok Kupa úttörő és : serdülő leány kosárlabda-baj­nokság döntői Kecskeméten a I Közgazdasági Szakközépiskola . I tornatermében 8 órától. R^PT, *,BDA Megyei közé Jí'okú iskolai ■ röplabdabaj.eokság döntői, Kecskeméten a Katona József C’mnáTium tornatermében, 8 árától. ASZTA! ITENISZ megyei felnőtt, női és férfi, éni és páros asztalitenisz- bajnokság, Kecskeméten a Hosszú utcai általános iskola 1 tornaiemiéberL ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom