Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
Munkavédelem A megyeszékhely szövetkezeti gazdaságai a közelmúltban készítették el középtávú munkavédelmi terveiket. Ezekben anyagi erőforrásaik. s a jelenlegi helyzetük mérlegelése alapján jelölték meg, hogy 1975-ig mit szándékoznak megvalósítani. A szövetkezeti gazdák és alkalmazottak életének, testi épségének védelmére, a korszerűbb munkakörülmények megteremtésére csaknem 34 millió forintot költenek. A tizenöt kecskeméti szövetkezet ebből az ösz- szegből húszmilliót közvetlenül a nehéz fizikai munkák gépesítésére, a Jelenlek gi, már elhasználódott gépek, eszközök korszerűsítésére. folyamatos kicserélésére fordít Szakmai továbbképzésre egymilliót, a szociális beruházásokra, a műhelyek. munkahelyek korszerűsítésére, folyamatos karbantartására 1975-ig hét és fél millió forintot költenek. (H. M.) t\ z ingatlanforgalom ugyanúgy hozzá tartozik a mindennapi élethez, mint az egyéb szükségletek adás-vétel útján történő kielégítése. A társadalom tagjai házvétel, vagy építési telek vásárlásával lakásszükségletüket, üdülő telek vételével pihenésüket kívánják biztosítani. Törekvéseiket az állam is támogatja. Megyénk területén az utóbbi tíz esztendő alatt az ingatlanforgalom egyenletesen emelkedett. Jól szemléltetik ezt az elmúlt két esztendő adatai is. Míg ugyanis 1970 első 9 hónapjában 192 millió, addig 1971 azoncs időszakában 212 millió forintot fordított a lakosság ingatlanok vásárlására. Az érdeklődés leginkább a lakóházak, házrészek, építésre alkalmas telkek iránt nyilvá ült meg, az utóbbi időben viszont a városok, községek közelében levő szőlők, gyümölcsösök forgalma Is élénkebbé vált. 1971-ben szeptember 30-ig az ingatlanvásárlásra fordított ösz- szegek az alábbiak szerint alakultak: házra, házrészre 168 158 000 forint építésre telekre 29 648 000 forint szőlőre, gyümölcsösre 9 847 000 forint egyéb mg. ingatlanra 4 496 000 forint Az ingatlanok forgalma a megye különböző területén eltérő, a kereslet-kínálat a helyi adottságoktól függ. Ahol a tanács lakásépítés céljára parcelláz és a telkeket az OTP útján értékesítik, ott a házhely iránti érdeklődés a nagyobb és a régi házak forgalma kisebb. Ahol viszont a telekből kisebb a kínálat, ott a házingatlanok és a magántelkek adásvétele élénkebb. A megye városaiban és járásaiban tavaly az első kilenc hónapban a kővetkező képet kaptuk az ingatlangalomról. 1000 m/Ft-ban e Ki J. «9 « 1 i* Is ía l £ álS Isi EO tflS it Baja városban 12 882 1307 254 472 Kalocsa „ 5441 910 — 190 Kecskemét „ 29 240 2916 3828 118 Kkfháza „ 15 008 1099 39 65 Kiskunhalas „ 10 940 1283 341 160 Bajai járásban 21 055 2352 56 135 Kalocsai „ 17 069 3305 234 1183 Kecskeméti „ 21 736 7989 1532 379 Kiskőrösi „ 16 082 5126 3216 189 Kalocsai „ 18 735 3361 447 1034 Ingatlanforgalom Bács-Kiskun megyéber A táblázatból is szembetűnik, hogy milyen nagy volt Kecskemét városban, a kecskeméti, kiskőrösi járásban a szőlő, gyümölcsös, a kalocsai járásban pedig az egyéb mezőgazdasági ingatlanok forgalma. Köztudott, hogy az ingatlanvásárlás után a vevőnek és eladónak egyetemlegesen vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ha illeték szempontjából vizsgáljuk az ingatlanforgalmat, azt tapasztaljuk, hogy nem minden esetben vallják be a vételárat. Ezt példákkal lehet bizonyítani. Többek között a magán- forgalomban tulajdonváltozásnál a vételár messze elmarad a közületi vásárlás esetén bevallott vételártól, vagy jóval kisebbek a bevallott magán- vételárak a hasonló ingatlan kisajátítása esetén kifizetésre kerülő kártalanítási összegtől. A vételár eltitkolása legszembetűnőbb az építési telkeknél. Köztudomású ugyanis, hogy az OTP által megszabott áraknál a magánforgalom árai jóval magasabbak. Az OTP Kecskeméten 150—200 forintért adja a családi házak 500—600 forintért a társasházak telkeinek négyszögölét. Ezzel szemben a magán- forgalomban a családi házas telkek négyszögölenkénti ára a Hunyadivárcsban 500—600, a Műkertvárosban és Kiskecskeméten 300—400 forint, a társasházas telkek pedig 1000—1500 forintért cserélnek négyszögölenként gazdát. Ezzel szemben a kővetkező néhány adat mutatja, hogyan alakultak a valóságban építési telkek bevallott átlagvételárai 1970—71-ben a megye öt városában és néhány nagyközségben: Városok Baja Kalocsa Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas 1970-ben MTVbes 1 öl/Ft i öj/rt 105 145 70 101 04 117 01 109 198 160 1970-ben 1971-ben 1 Öl/Ft 1 öl/Ft Nagyközségek Bácsalmás 78 00 Jánoshalma 84 83 Kiskőrös 105 122 Kunszentmiklós 33 38 Lajosmizse 66 77 Természetesen a pénzügyi szervek a helyszínen felülvizsgálják a bevallott vételárat, hogy az menynyiben felel meg a forgalmi értéknek. Kétezerkilenc- venhét eset vizsgálata 19 291/mFt forgalmi érték emelkedést eredményezett, amely után 2834/mFt-tal növekedett az illetékkiszabás. Az ingatlanok vétele sajnos nem minden esetben valódi szükséglet kielégítésére irányul. Sokan csak azért vásárolnak Ingatlant, mert bizonyos idő elteltével magasabb áron tudják értékesíteni. Az Ilyen spekulációk megszüntetésére született meg a közelmúltban a 31/1971. (X. 5.) és a 32/1971. (X. 5.) korm. számú rendelet az állampolgárok telek-, valamint lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről. E kormányrendeletek értelmében egy személy, Illetőleg egy család telektulajdonának mértéke egy lakótelek és egy üdülőtelek, vagy egy lakás és egy üdülő lehet. Egy családhoz tartozóknak kell tekinteni a házastársakat és kiskorú gyermekeiket, a szülőkkel együtt lakó nagykorú nőtlen és hajadon gyermekeícet. A megállapított mértéket meghaladó ingatlant a tulajdonos két éven belül köteles elidegeníteni. Ha pedig a családból kiváló nagykorú személyre ruházza át, úgy az átruházás teljesen illetékmentesen történhet meg. Amennyiben a tulajdonos a mértéket meghaladó ingatlant a megadott határidőig nem értékesíti, úgy a helyi tanács végrehajtó bizottsága tanácsi értékesítést rendelhet el. A jövőben a tulajdonszerzésre irányuló szerződést illetékkiszabásra elfogadni, tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni, lakás, üdülő építésére hatósági engedélyt adni csak akkor lehet ha a vevő, illetve építtető igazolja, hogy nem esik tulajdon- szerzési korlátozás alá, illetve a korlátozás alól felmentést kapott. Ily módon ismét érvényesül az — a szocialista államban természetes — elv, hogy az ingatlanforgalom valóban a lakosság jogos, spekulációmentes szükségleteit elégítse ki Dr. Borbély Laios a megyei tanács pü. osztályvezetője Lépést tartani a szakmunkásképzésben Báes-Kiskun megye 14 helységében zajlottak le az elmúlt hetekben a városi és a falusi fiatalság pálya- választásával összefüggő tapasztalatcserék. E megbeszéléseken a megyében működő, érdekelt tanintézeteken kívül több állami gazdaság, 95 tsz és szakszövetkezet. 99 általános iskola, valamint a tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi, továbbá művelődésügyi osztályainak, s néhány élelmiszeripari üzemnek a képviselői fejtették ki véleményüket a szakmunkásképzésről. Mondanivalójuknak az volt a lényege, hogy több állami gazdaság, termelő- szövetkezet és üzem vezetői a tanintézetekkel szorosan együttműködve a termelési célokkal összefüggő feladatnak tekintik a szakmunkás-utánpótlást. Az élelmiszer-gazdasági üzemek nagyobbik felében azonban ezt csak másod-, vagy harmadrangú kérdésként kezelik. Sikernek csak azt könyvelik el. ha kiharcolhatták valamilyen beruházás pénzügyi fedezetét a banktól, s megkezdhetik az építkezést. Arra már nem teríed ki a figyelmük, hogv ezekben az új. korszerű technikával felszerelt létesítményekben ' kik fognak maid dolgozni. Ezzel a szemlélettel magyarázható az a visszás helyzet, hogy 3 szakosított állattenyésztő telepek' hús- feldolgozók és más létesítmények műszaki átadása, üzembe helyezése idején, gyakorlatilag nincsenek hozzáértő emberek, jól képzett szakmunkások, akik ott dolgozzanak, mivel csak évek múlva kerülnek ki a növénytermesztő gépész, a kertész, vagy állattenyésztő szakmunkásképző intézetekből. Szükségmegoldásként az üzemek vezetői ilyenkor gyorstalpaló tanfolyamokon próbálnak át- képeztetni dolgozókat e munkakörök ellátására, de nem minden esetben teljes sikerrel. Bizonyítja ezt az élelmiszer-gazdaságban még mindig elég gyakori üzemi baleset és a különböző szakosított telepek csökkent kapacitással való működése. öt és fél ezernél több erőgép van a megye mezőgazdasági üzemeiben. Ezek elhasználódásának mértéke szorosan összefügg a velük dolgozó személyek szakmai rátermettségével. Akad olyan termelőszövetkezet. amelyiknek gép javítóműhelyében harminc személyt foglal- koztatnok. de közülük csak kettőnek van szakmunkás képzettsége, a többi tanfolyamon betanított munkásként sajátította el a mai követelményeknek, a korszerű gépek gazdaságos üzemben tartásához már aligha elegendő alapisrnereBács-Kiskun megye mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetei évente 1124 általános iskolát végzett fiatalt tudnak beiskolázni. Ha ezt a képzési ütemet az élelmiszer-gazdasági üzemek figyelemmel kísérnék, néhány év alatt sokat javulhatna a helyzet. A legfontosabb ágazatokban lenne elegendő szakképzett utánpótlás. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szövetkezeti vezetők megfelelő kapcsolatot tartsanak az általános iskolákkal és a szakmunkásképző intézetekkel, s a pályaválasztásban is nyújtsanak megfelelő segítséget az általános iskolákból kikerülő fiataloknak. Csak abban az esetben tud lépést tartani a mezőgazdasági szakmunkásképzés, ős utánpótlás az élelmiszer- gazdaság általános fejlődésével. K. A. Fenyőmagtermeszfő ültetvények Az Erdészeti Tudományos Intézet keretei között folyó kutatások, amelyek többek között a fenyőmag- termesztő ültetvényekkel kapcsolatosak, ma már világhírnévnek örvendenek. Az akác és a nyárnemesítés eredményeivel együtt mind több elismerést szereznek a magyar szakembereknek. Mi is az a magtermesztő ültetvény? Hogy jobban megértsük, szóljunk néhány szót a hagyományos fenyőtoboz gyűjtésről. Hogyan történt ez? Nagyon is primitív, fáradságos és gazdaságtalan módon. A gyűjtő felmászott a fa tetejébe és a kezeügyébe eső fenyőtobozokat leszedte. Gondoljunk csak arra, hogy mit jelent a 25—30 méter magas, ág nélküli törzsre felmászni. Időt rabló és veszélyes munka. És nem is ez a legnagyobb hibája. Mivel a gyűjtőt a leszedett toboz mennyisége után díjazták, az alacsony, görbe törzsű fákat kereste fel elsősorban. Ezek a fák pedig rossz tulajdonságokat örökítenek utódaikban. Az új eljárás, amelyet az Erdészeti Tudományos Intézetben kifejlesztettek, a felsorolt hibákat szünteti meg. Mi ennek a lényege? Tudjuk, hogy az idős fák koronájából gyűjtött oltógally megfelelő alanyon néhány év múlva már termést hoz. Mi hát a teendő? Az, hogy kiválasz- szuk a legjobb minőségű fenyőfáira t, oltógallyakat szedjünk róluk, az oltványokat kiültessük és gondosan ápoljuk. Hazai viszonyok között már a negyedik esztendőben megjelennek ezeken a fákon a tobozok, a teljes termőre- fordulás a 10. év táján van. A tobozokat eleinte a földLengyel mezőgazdaság A lengyel mezőgazdaság egész termelése 1971-ben, a megelőző évihez képest mintegy 3 százalékkal növekedett. A szélsőséges időjárás azonban erőteljesen befolyásolta az egyes termények hozamát. A gabonatermés megközelítette a 19 millió tonnát, vagyis körülbelül 1 millió tone nával magasabb volt, mint az 1969-es rekordévben. Ugyanakkor cukorrépából 15,5 millió tonna termett, vagyis 2,5 millió tonnával kevesebb az 1967-es rekorderedménynél. A burgonyatermés nem egészen 40 millió tonna volt, ami 10 millió tonnával kevesebb az 1963. évi rekordjáéi. Az állatáUtfpxány hozama tavaly körülbelül 6 százalékkal növekedett. Tekintettel arra, hogy az aszály több körzetben jelentős károkat okozott, a kapás- és a takarmánynövényekből növelni ke llett. a gabonaimportot. Egyebek között már folyamatban van 1,5 millió tonna szovjet gabona leszállítása. ről, majd létráról lehet szedni. Az idős anyafákról származó oltványokat kísérletbe lehet állítani és tulajdonságaikat megfigyelni. Ennek alapján kiválaszthatjuk közülük a céljainknak legjobban megfelelőket, tehát a jövendő fenyvesek minőségét is nagymértékben javítjuk. A magtermesztő ültetvénynek van még egy haszna. Ismeretes, hogy a tőlünk északabbra felevő államok is foglalkoznak ültetvényes fenyőmagter- mesztéssel. Csakhogy ott később jelennek meg a tobozok a fákon és meny- nyiségük is kisebb. Felmerült tehát a gondolat, hogy aknázzuk ki kedvezőbb éghajlati adottságainkat és végezzünk megfelelő díjazás ellenében a külföldről behozott oltványokon magtermesztést bérben. A Német Demokratikus Köztársasággal ilyen jellegű együttműködésre már folynak a tárgyalások. Hazánkban az első kísérleti ültetvényt 1951-ben Szombathelyen és Sárvárait létesítette Bánó Tstván, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatója. A tudományos értékelés alapján azpta üzemi magtermesztő ültetvényeket is telepítettek. Ezek teljes termőre- fordulásuk után nagyrészt fedezik az ország fenyő- magszükségletét. dr. Szodfridt István
