Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

8. oldal 1972. január 1., szombat 'Uáairat Szim ferú pú Lbé l MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának DR. ROMANY PAL elvtársnaki Kedves Elvtársak! Ukrajna Kommunista Pártjának Krím Területi Bl- ' zottsága és a Területi Tanács végrehajtó bizottsága szívélyes üdvözletét küldi önöknek és Bács-Kiskun megye minden dolgozójának az 1972. év alkalmából. Teljes szívből jó egészséget, sok boldogságot és to­vábbi munkasikereket kívánunk az új esztendőben. N. KIRICSENKÖ Krím területi pártbizottság első titkára T. CSEMODUROV a területi tanács vb-elnöke f A megyei pártbizottság a testvérmegye vezetőinek '‘'is dolgozóinak levélben fejezte ki újévi jókívánságait k— .......................................... ......................................................... M agyar vezetők távirata Kaka nemzeti ünnepén KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCÉI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke a kubai forradalom győzelmének 13. évfordulója, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradal­mi munkás-paraszt kormány, valamint az egész ma­gyar nép nevében forró üdvözletét és jókívánságait fejezte ki. DR. FIDEL CASTRO RUZNAK, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének és DR. OSVALDO DORTICOS TORRADONAK, a Kubai Köztársaság elnökének, valamint a testvéri kubai népnek. Ismét csak egy nap a tűzszünet A szabadságharcosok három napig nem támadnak j SAIGON ! Pénteken éjszaka egy érakor (közép-európai idő : szerint csütörtök 18 óra) j életbe lépett a DNFF által kihirdetett háromnapos új­évi tűzszünet A saigoni katonai parancsnokság szó­vivője kijelentette, hogy a reggeli órákig nem érke­zett jelentés akciókról. Izrael megkapja a Phantomokat WASHINGTON j A CBS rádiótársaság, a iTime magazin és — nem- j hivatalosan — amerikai I külügyi tisztviselők is egybehangzóan állítják, j hogy Izrael megkapja Ame­rikától a kért Phantom-je- pülögépeket Az erre vo­natkozó döntés állítólag Nixon és Golda Meir tár­gyalásain született. A UPI hírügynökség ar­ról is tudni vél, hogy cse­rébe a gépekért, Izrael mi­niszterelnöke ígéretet tett kormánya (Egyiptomot érintő) tárgyalási feltéte­leinek „enyhítésére” — legalábbis ami a Szuezl- csatoma megnyitását ille­tt A Phantom-szállítások a CBS szerint jövö év ápri­lisában kezdődnének meg AMMAN Gyorshírben jelentette az AFP, hogy az év utolsó napiának reggelén a jor- dániai fővárostól északra működésbe lépett a honi légvédelem, mert „idegen repülőgépek” jelentek meg Amman és környéke fö­lött Hivatalos közlést Am- manban nem adtak ki. A saigoni és az amerikai hadsereg ugyanúgy, mint karácsonykor, ezúttal is csak 24 órás tűzszünethez járult hozzá. Ez pénteken helyi idő szerint 18 órakor lépett életbe (közép-euró­pai idő szerint 11 óra). A saigoni hadsereg egyik szóvivője kijelentette, hogy az amerikai és a kormány­hadsereg egységei egészen az utolsó percekig folytat­ják „offenzívájukat”. Miként az AFP hangoz^ tatja, Dél-Vietnamban még sosem telt el tűzszünet in­cidensek nélkül, de a leg­utóbbi karácsonyi tűzszü­net 1965 óta a legnyugod­tabbnak bizonyult. Pénteken Dél-Vietnam- ból csak szórványos harci tevékenységről érkeztek je­lentések. Így kisebb csata bontakozott ki saigoni egy­ségek és szabadságharcosok között a Mekong folyó del­tavidékén, a tengerparti Dihn Binh tartományban és az északi Nam Quang tartományban. Az össze­csapások részletei nem is­meretesek. (AFP) India tárgyalni akar ÜJ-DELHI Pakisztán és India kö­zött azonnal megkezdőd­hetnek a tárgyalások, amint Ali Bhutto pakisztáni el­nök belátja, hogy a térség békéje mindkét fél számá­ra előnyös — mondotta sajtóértekezletén Indira Gandhi indiai miniszterel­nök. Gandhi asszony megis­mételte, hogy az indiai csa­patok csak addig marad­nak Bangla Desh terüle­tén, amíg azt a helyzet fel­tétlenül szükségessé teszi. ti w ■- - ■ . ' ■ \ : 1 :■ ■ ■■ ■ Titkos iratokat ismertet a Washington Post WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: A titkos Pentagon-okira­tok közzétételével, sajnos, túlságosan későn lepleződ- tek le azok a helytelen számítások és hibás hely­zetmegítélések, amelyek következtében az USA dzsungelháborúba kevere­dett Vietnamban. Ezúttal az indopakisztáni hábo­rúval kapcsolatban nem várunk a történelem ítéle­tére, hanem úgy határoz­tunk, részleteket közlünk a válsággal foglalkozó titkos fehér házi okiratokból — írja Jack Anderson, az is­mert amerikai újságíró a Washington Post csütörtö­ki számában. Bevezetőben még meg­jegyzi, hogy a „szigorúan titkos”, „titkos” és más el­rettentő jelzésekkel ellá­tott okiratok általában „Optimista vagyok, bízom a jövőben’* U Thant nyilatkozata NEW YORK „Optimista vagyok, bí­rom az Egyesült Nemzetek Szervezete és az emberiség jövőjében” — mondotta új­ságíróknak U Thant, a vi­lágszervezet leköszönő fő­titkára, aki tíz esztendeig állt az ENSZ élén és most az óévvel együtt búcsúzik hivatalától. Az elmúlt néhány év ese­ményeiről és tanulságairól szólva a burmai diploma­ta megállapította, hogy ör­vendetes mértékben érvé­nyesült az egyetemesség el­ve, bár egyes fejlődő or­szágok még sajnálatos mó­don nem tagjai az ENSZ- nek. Hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a két német állam a jövő évben a világszervezet tagja lesz. Reményt keltő az európai légkör javulása, ugyanak­kor aggodalomra ad okot az ázsiai helyzet — mon­dotta U Thant A volt főtitkár — egy ENSZ-szóvivő szerint — egy könyv megírását ter­vezi és már számos állás- ajánlatot kapott különbö­ző egyetemektől és más intézményektől (UPU . nem az USA nemzetbizton­sági érdekei szempontjából létfontosságú adatokat ta­karnak, hanem sokkal in­kább az igazi tevékenysé­get és az ostobaságokat hi­vatottak elkendőzni... Ügy véljük, hogy a közvéle­ménynek joga van tudni ezekről az ostobaságokról, — írja. Anderson véleménye sze­rint Nixon elnök a külügy­minisztérium hivatásos dip­lomatáinak tanácsaival szembeszállva döntött Jahja Khan támogatása mellett, a külügyi szakér­tők ismételt javaslatai el­lenére semmit sem tett a Kelet-Pakisztánban folyta­tott pakisztáni terror el­len, majd ugyancsak a hi­vatásos diplomaták semle­gességére vonatkozó taná­csai ellenére kötelezte el az USA-t a fegyveres kon­fliktusban Pakisztán mel­lett Anderson szerint az is az elnök személyes dön­tése volt, amikor haditen­gerészeti egységeket irá­nyított a Bengáli-öbölbe. A cikk keretében szellőz­tetett fehér házi okiratokból kitűnik, hogy a Fehér Ház a kéthetes háború közepet­te megkísérelt fegyverszál­lítmányokat eljuttatni Pa­kisztánnak Jordánia és Szaúd Arábia közvetítésé­vel. Az ismertetett részek rávilágítanak, hogy az el­nök a szakértők ellenére hozta meg döntéseit. A Washington Post azt ígéri, hogy folytatja a tit­kos fehér házi okiratok is­mertetését. A háború próbája Egyiptomban Egyiptom fegyveres erői egyhetes hadgyakorlatot tartottak az összes fegy­vernem részvételével. Az éles lőszerrel lebonyolított gyakorlat — mint a MENA hírügynökség leírásából ki­tűnik — a Sinai-félsziget felszabadításának modellje is lehetett „A hadgyakorlatot a megszállt területek felsza­badításából adódó felada­toknak megfelelően állítot­ták össze. A gyakorlatban részt vevő alakulatok vízi­akadályokat küzdöttek le; sor került a harckocsizó egységek és a légierő együttes bevetésére; csaták folytak a tüzérség külön­böző nemeinek felhaszná­lásával; ejtőernyős és had- tápmáveletekre került sor” — írja a MENA, hozzáté­ve, hogy „a légierő súlyos csapásokat mért olyan cél­pontokra, amelyek az el­lenséges terület belsejében fekvő célpontokhoz hason­lók”. Míg a támadások folytak, a népi védelmi erők az Egyiptom belsejé­ben levő létfontosságú lé­tesítményeket fedezték. A műszaki alakulatok „fontos megbízatást teljesítettek, amihez a haditengerészet nyújtotta a tüzérségi tá­mogatást”. Szadek tábornok, had­ügyminiszter, a hadgyakor­lat befejeztével „teljes si­kerről” számolhatott be. Teljes volt az összhang a fegyveres erők és a népi védelmi erők között — mondotta. (API. Ml várhaté 1972-ben a világpoiifikában? 1971 külpolitikai ered­ményeiben az SZKP XXIV. kongresszusán kialakított globális nemzetközi prog­ram a legmaradandóbb ér­ték. Ebből nőtt ki az a pá­ratlan intenzitású külpoli­tikai akciósorozat — a polgári sajtó „diplomáciai pergőtűzről” ír — amely a világ minden térségében alapvetően meghatározta e politikai szövetségnek — mindenekelőtt a szocialis­ta országok — el nem kö­telezett támogatóinak és ellenfeleinek lépéseit. Kü­lön is megemlítendő leg­látványosabb siker a nyu­gat-berlini rendezés, amely az egész európai fejlődés­re áldásos hatással volt. A másik — már nagyon ellentmondásos, az antiim- perialista egységfront bon­tó tendenciái miatt túl­nyomóan kifejezetten káros — fontos jelenség a Kínai Népköztársaság külpolitikai aktivizálódása volt. Ez hoz­ta meg az év legvasko- sabb világpolitikai megle­petését: az amerikai—kínai eszmecserét és Nixon pe­kingi meghívását, valamint a Kínai Népköztársaság­nak az ENSZ-ben való megjelenését is. Ez utóbbi, mint a szocialista országok több mint két évtizedes harcának gyümölcse és tör­ténelmi igazságtevés, még akkor is korszakos jelentő­ségű, ha a kínai vezetők az ENSZ fórumát e pillanat­ban olykor, egyenesen Wa­shingtonnal való összjáték- ban, a szovjeteken es rágal­ma zá sole eszközeként hasz­nálják íeL A* egész éven végig­húzódott a dollár és a tő­kés világ valutarendszeré­nek mélyreható válsága. Ez, valamint az amerikai vereségek Indokínában to­vább mélyítették a repe­déseket az amerikai szö­vetségi rendszeren, önál­lóbb, a békés egymás mel­lett élés lehetőségeit ki­használó politikára bátorí­tották a nyugati partnerei­ket, kedvezőbb viszonyo­kat teremtettek az antiim- perialista erők előrenyo­mulásához. S ezek, mint állandóan ható tényezők még akkor is meghatáro­zóak, ha Nixon „személyi diplomáciájával” minde­nekelőtt kínai vonatkozás­ban, kétségtelenül sikere­ket is könyvelhet el. S végül a világ egyik legfontosabb térségének, az indiai szubkontinensnek jö­vője. Az indiai sikeres ak­ció, amely lehetővé tette a bengál nép nemzeti, de­mokratikus választásokon is kinyilvánított jogainak érvényesítését, a hazájuk­ból elűzött milliók vissza­térését és életüknek új ala­pokon való felépítését — egyben az igazságos rende­zésért síkra szálló szovjet külpolitikának is eredmé­nye; s kudarca az önző, csupán nagyhatalmi meg­gondolásoktól vezetett ame­rikai, valamint ha más ér­dekekből is vezérelt, de vele mégis egybecsendülő kínai politikának. Vietnamban és Indo­kínában a helyzetet az ha­tározza meg 1972-ben is, hogy Nixon láthatóan to­vábbra sem akarja levon­ni az eddigi kudarcok kö­vetkezményeit, sőt abban reménykedik, hogy látvá­nyos politikai és diplomá­ciai lépésekkel — mint pél­dául a pekingi úttal —* valamint különböző mani­pulációkkal végül is a vi­etnamiak feje felett olyan megegyezésre juthat, amely megmenti és így vagy úgy Indokínában tartja az amerikai pozíciókat. Hasonlóan kevés opti­mizmusra jogosít 1972-ben is a közel-keleti helyzet. Itt is mindenekelőtt az Egyesült Államokon múlna a politikai rendezés lehe­tősége, hiszen Izrael csak azért tagadhatja meg a Biztonsági Tanács határo­zatát, mert Washington katonailag, politikailag és diplomáciailag támogatja. S bár Egyiptom újra és új­ra keresi a politikai kibon­takozás útját, ez a hely­zet — különösen az arab országokban ebből fakadó belső feszültségek miatt is — azza} fenyeget, hogy új­ra megszólalnak a fegyve­rek. 1972*S»en várhatóan Európa lesz a legmozgal­masabb külpolitikai szin­tér. A menetrend nagyjá­ból ez | lehet: az év első felében j a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szer­ződések ratifikálása a bonni parlamentben. Ezzel párhuzamosan kerülhet sor a nyugat-berlini egyezmé­nyek szentesítésére a nagy­hatalmak által. S közben természetesen az e szellem által diktált, az európai or­szágok együttműködését szolgálói két és többoldalú tárgyalások, akciók is to­vább folynak, hihetőleg az eddiginél is nagyobb in­tenzitással. Mindég így együtt az európai biztonsági értekez­let felé mutat, azt viszi előre. Valószínűleg e tárgy­ban is sor kerül nagykö­veti, külügyminiszter-he­lyettesi vagy talán még magasabb fokon is. előké­szítő tanácskozásokra Hel­sinkiben] Hogy 1972 magá­nak a konferenciának az éve lesz+e? A Szovjetunió és a szocialista országok ezt szeretnék. Az Egyesült Államok. 1973-ról beszél. Így 1972 mindenképpen a konferenciáért folyó szívós harc éve lesz. A szovjet-amerikai érintkezésben is fontos események várhatók a jövő évben. Mindenekelőtt Nixon májusra tervezett moszkvaj útja. Ebből a szempontból is, de főleg a világ biztonsága miatt rendkívül fontosak a to­vább folyó szovjet—ameri­kai megbeszélések a védő és támadó stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásá­ról. Ezek a tárgyalások már több mint két éve folynak, zárt formában. De legutóbb, Kanadában, Koszigin miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen legalábbis részleges megál­lapodásra lehet jutni. Ilyen elképzelésekkel, re­ményekkel lépünk az új esztendőbe. Ami a magyar külpolitikát illeti: erőnk­höz, lehetőségeinkhez ké­pest mi is cselekvő részt vállalunk a Szovjetunió és többi szövetségesünk ösz- szehangolt külpolitikai és diplomáciai kezdeményezé­seiből. így leszünk segítői annak a szocialista akció­sorozatnak, amely 1971-ben sok sikert hozott a világ- politikában és amelyet 1972-ben még céltudato­sabban folytatni akarunk. Nemes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom