Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-10 / 292. szám
«. oldal 1971. december 10. pántéi Jó a tanácsnak, jó a lakosságnak Tájékoztató iroda Kalocsán AZ ORSZÁGBAN nem egyedüli, de mint hasznos kezdeményezést megyénkben elsőnek Kalocsa Város Tanács vette át és valósította meg: tájékoztató irodát nyitott. Az év elején, az iroda működésének néhány hete után már röviden írtunk róla, de akkor csupán a tényt közöltük. Most azért kerestük fel Geri Istvánt, Kalocsa Város Tanácsának elnökét, hogy bővebben informáljon bennünket az irodáról, annak létrejöttéről, szerepéről. Kértük, mondja el azt is, beváltotta-e az iroda azokat a reményeket, amelyeknek jegyében megalakították? — A Nyíregyházán működő hasonló irodáról igen jó információkat kaptunk az elmúlt években. Ezek hatására kezdtünk gondolkozni, hogy a mi körülményeink között érdemes volna-e hasonlóval próbálkozni. A gondolat azért vetődött fel bennünk, mert Nyíregyházához képest Kalocsa mégis kisváros, kevesebb lakos, kevesebb gond, probléma. Aztán rájöttünk, hogy mi sem tudjuk betartatni az ügyfélfogadás rendjét, mert sokan éppen akkor „szaladnak fel” a tanácshoz, amikor erre járnak. Személyesen az elnökkel, a helyettessel, a titkárral, osztályvezetőkkel akarnak beszélni, de nem mondhatjuk, hogy jöjjenek az ügyfélfogadásra kijelölt időben — indokol Geri elvtárs, s ha nem mondaná tovább, akkor is érteném a tájékoztató iroda létrehozásának indokait. A tanácselnök azonban folytatja. Elmondja, hogy nemcsak a vezetők, de az ügyintézők sem tudják betartani a félfogadási időt, pontosabban a napnak úgyszólván minden órájában keresi őket valaki. Gyakran csak egy aláírás, egy űrlap kitöltése, egy útbaigazítás az egész, amiért az ügyfél olykor egy órát is kénytelen várakozni, mert az illetékes éppen tárgyal, jegyzőkönyvet vesz fel stb. — Ezt kellett szabályozni. Elválasztani a kis ügyeket a nagy ügyektől, s így az apparátusnak is módot adni arra, hogy legyen ideje a feldolgozásra. Az elválasztásra ideálisnak mutatkozott a tájékoztató iroda létesítése. Az iroda azt a feladatot kapta, hogy függetlenül a félfogadástól, folyamatossá tegye az ügyintézést, vagyis rendelkezésére álljon a választópolgároknak akkor is, ha történetesen abban a témakörben nincs félfogadás. Természetesen úgynevezett nagy ügyeket egymagában az iroda nem tud elintézni, de „átveszi” a problémát és vagy felvilágosítást ad, hogy mikor, kihez lehet fordulni a megoldásért, vagy az átvétellel egyidőben elindítja a folyamatot. Tervezzük és elvileg már eldöntött, hogy január 1-től heti két napon délután hat óráig fogadja az iroda az ügyfeleket — mondja Geri István tanácselnök. MIBŐL ÄLL az iroda jelenlegi forgalma? Főleg az érdeklődők eligazítása, nyomtatványokkal történő ellátás, esetleg kitöltés, hatósági igazolások kiadása, lakásügyekben tájékoztatás stb. Az irodát Duma Sándorné vezeti, aki a korábbi években a tanácsi munkának úgyszólván minden „műfaját” kipróbálta, s alapos jártassággal rendelkezik. Ez nagyon fontos szempont. Az iroda jelenlegi elhelyezése nem ideális. Kicsi az egyetlen szoba, de tervezi a tanács, hogy hamarosan még két helyiséget kialakítanak. Arra a kérdésre, hogy a tájékoztató iroda működése könnyítette-e a tanácsi apparátus munkáját, Geri elvtárs a következőket válaszolja: — Lényegesen könnyebbé tette a munkát A félfogadási időt már tartani tudjuk, bár még mindig vannak, akik nem elégszenek meg az irodában kapott információval, hanem „felszöknek” az osztály-, a csoportvezetőhöz, az elnökhöz, a titkárhoz, aki legtöbbször hasonló választ ad nekik. Ekkor már megnyugszanak. Jelentősen csökkent az érdeklődők, igazolást kérők száma. Az ügyfélforgalomnak mintegy 60—65 százaléka az irodán keresztül bonyolódik, s az ügyeknek hozzávetőlegesen 28—30 százalékát közvetlenül intézi. Akkor érzékelhető reálisan ez a segítség, ha tudjuk, hogy például az 1971-es év első felében az alapügyek száma több, mint ötezer volt Kalocsán. — TEHAT JÓL JÁRT a tanács és a lakosság is? — kérdezem végül Kalocsa Város Tanácsának elnökétől. — Igen! Ügy érezzük és tapasztaljuk, hogy nagyon hasznos ötlet volt az iroda megnyitása és működtetése. Hogy a közkedvelt kereskedelmi jelszóval éljek: időt, fáradságot takarítottunk meg vele, s ami ezzel egyet jelent, gördülékenyebb a munka — a lakosság megelégedésére. Gál Sándor Parancsnoki továbbképzésen — Első raj!... Vonalban sorakozó!... Harchoz! — csattant Bozó István, a munkásőrség kiskunhalasi egysége parancsnokhelyettesének hangja. A raj tagjai maguk is parancsnokok, Tompán, Mélykúton, Jánoshalmán, Jászszent-A tanteremben eközben a parancsnoki törzsek beosztottai a vegyi- és sugárvédélmi feladatokkal ismerkedtek. A táblára egymásután kerültek fel a különböző, meglehetősen nehéz képletek és számítások. Major András honvéd a rádióaktív szennyeződés mértékéről, a szennyezett terepszakaszon való áthatolás módszereiről érdeklődtek. A válaszok után egymástól függetlenül néhány feltételezett harccselekmény matematikai példáját oldották meg. Az Bozó István az alparancsnokokkal a helyes szökellést gyakoroltatja. lászlón, Kunbaján. Ezen a parancsnoki továbbképzésen, amikor maguk is gyakorolják a harcászati alaki kiképzés fogásait, egyben módszereket kapnak arra, hogyan foglalkozzanak az egységeikhez, alegységeikhez beosztott munkásőrökkel. A bajai KISZ-tábor melletti havas réten kemény munka folyik, ugyanis az alparancsnokok és helyetteseik a raj alapvető harcászati mozzanatait gyakorolják, illetve egymással gyakoroltatják. A hagyományos feküdj!, fel! parancsszavak végrehajtása mellett megtanulják ennek az alapvető harcászati egységnek irányítását, harcának vezetését Gonda Mihály alegységparancsnok, a jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezet párttitkára mutatta be golyószóróval ^ tüzelőállás helyes elfoglalását. A következő órában az alparancsnokok a __ lövészteknő elkészítésével voltak elfoglalta,~~7r“6izony a hideg szélben valamennyien megizzadtak. A foglalkozások kint a terepen rendkívül fegyelmezetten és lelkesen folytak, s Bozó István meg is dicsérte a parancsnoki állományt főhadnagy a sugárszenynyezett terepszakaszon való munka kritériumaival ismertette meg a munkásőröket Egyszerűen, közérthetően magyarázott, bár a előadó nem túlságosan tisztelte a magas beosztásokat, ugyanis egymásután szólította ki a táblához a hallgatókat abból kiindulva, a törzsek be-1 i 1 m ifi afli H ii v>>:. >y. v.v.* •I Major István honvéd főhadnagy a képleteket magyarázza Veliczky István munkásőrnek. bonyolult képleteket ő sem tudta nélkülözni. Az óra közben igen sok kérdés hangzott eL A törzsekbe beosztottak a személyi- és harceszköz-mentesítésről, Kis bolt „a város peremén“ Sár, sár, sár... Bo- I friss, finom, ruganyos bélű káig süppedünk a j kenyér.-----------i-'- i-i.—i- — Mennyit tud az ilyen vendégmarasztaló latyakban, amely itt, alig pár kilométerre Baja szívétől, az utast fogadja. Immár hat esztendeje a város e részéből mintegy 15—20 tanya népe járja szinte naponta ezt az utat, amelyet mi most, s a bácsbokodi ÁFÉSZ 16. számú háziboltja nagyjából ugyanennyi ezer forint havi forgalmat bonyolít le itt a városszélen. — Mit találhatnak meg a vevők egy „háziboltban”? — kérdezzük Fuchs Antalné boltvezetőtől. — A legszükségesebb cikkeket: sót, paprikát, cukrot, lisztet, kenyeret, tésztaféléket, italokat. Konzerveket, készételt Is raktáron tartunk. A bolt hetenként háromszor kap kenyeret. Vajon mit mondhatunk a minőségről? — Változó, hol panaszkodik a vevő, hol dicsér. — Ezen a napon (pedig a pékek bizonyára nem számoltak a „sajtó” jövetelével) a szállítmány 76 kiló kis bolt vezetője megkeresni — az „indiszkrét” kérdés kézenfekvő, hiszen ez az intézmény majd hogy nem altruista vállakózásnak számít, a tevékenységben több az önzetlenség, a szomszédok ellátására való törekvés, mint az anyagi haszon. — A forgalomtól függően részesülök: 13 ezer forintig öt, azon felül két százalék jut. — Bizony, ahogy sebtében kalkulálgatunk, figyelembe véve a legmagasabb, 15 ezer forintos készletet, a végeredmény nem túl sokra rúg... — Inkább társadalmi munka ez — mondja ki Fuchsné is —, ebből kocsi nem lesz! • A vevőközönséget 30— 40 állandó vásárló képviseli. A boltvezető mindig készültségben van: amikor éppen jönnek, akkor szolgál ki, legyen bár kora hajnal, vagy késő este. A kis fűtetlen helyiségbe épp egy törzsvendég nyit be. Lutz Pétemé másfél kilométernyi távolságon keresztül dagasztotta idáig a sarat. H — Elégedett a kiszolgálással, a készlettel? — Hogy őszinte legyek, olykor-olykor egyenetlen az ellátás. Nyáron, amikor jólesett volna egy pohár sör — hiánycikk volt. Most télviz idején, van bőven. Kár, hogy péksüteményt, vagy tejet nem kapni. Találunk olyan külföldi konzerveket, hogy azt se tudjuk, mi fán terem. De például a jólismert és közkedvelt Vegetát hiába keresem ... entesárut sem látunk az üzletben. — Ilyenkor már nem viszik — feleli érdeklődésünkre Fuchs Antalné. — Itt van a disznótorok idénye, mindenki vág, s a kamrából látja el magát az ízletes harapnivalóval. Lassan leszáll az este, a tanyavilágot szürke takaró fedi. Kígyóinak az ablakszemek. De még ilyenkor is jön újabb vevő. A kis házibolt, ha nem is vetekszik egy hipermodern üzletházzal, mégis a város e távoli részén lakóknak hasznos szolgálatot tesz. Jóba Tibor osztottainak kell megoldani a továbbiakban e számításokat Dr. Cserháti László, a Munkásőrség megyei parancsnoka maga is részt vett a foglalkozáson, s elégedetten állapította meg, a törzsek beosztottai jól sajátították el az óra anyagát. A parancsnoki továbbképzésen egyébként a hallgatók felelevenítették tereptani, lőelméleti, karhatalmi harcászati ismereteiket is. Gémes Gábor Megjelent a Forrás hatodik száma A kiskunmajsai 80 évet Vaszary-tanítvány, Járiti Józsa szuggesztív érdekességű festményeinek reprodukciójával a borítólapon, a Forrás hatodik száma ismét ízléses köntösben hagyta el a nyomdát. Szépirodalmi rovata Bata Imre Juhász Ferencről írott tanulmányával kezdődik (?) és gazdag, változatos versanyagot és prózai Írásokat tartalmaz. Illyés Gyula két költeménye mellett különösen a Buda Ferenc által magyarra fordított oszmán-török, ismeretlenül is ismerősnek tetsző népballadák és közmondások hívják fel magukra a figyelmet. D. Kónya József írása (Színpadkép, három felvonásban) a vidéki társadalmi ünnepségekről rajzol szociografikus hitelességű képet, Jókai Anna tollából pedig szimbolikus értelmű gyermektörténetet közöl a lap. (Csaba a téren). Gál István Veres Péter leveleinek közlésével teszi gazdagabbá az olvasók ismeretét Péter bácsi sokoldalú írói személyiségéről. A Hazai tükör rovat és egyben a folyóirat egyik legérdekesebb írása Zám. Tibor alapos, mélyreható Szőlő és gyümölcs a Homokhátságon című tanulmánya. Megyénk szőlő- és bortermesztésének múltjáról és gondoktól nem mentes jelenéről közölt gondolataira méltán figyelhetnek fel szakemberek, de egyszerű — és érdekelt — oívasók is. Kunszabó Ferenc portréja a gabonanemesítö Kis Árpád bemutatásával csatlakozik Bács-Kiskun megye mezőgazdasági vroblémáinak bemutatásához. A művészet rovata — mintha ez az utóbbi számokban már hagyományos is lenne — ismételten Katona József drámájának filológiai részletkérdéseivel „nyit" (Sütő József „Ártatlan” Gertrudis a színpadon), Goór Imre pedig Járitz Józsa festményeiről közöl jegyzeteket. A folyóirat ez évi utolsó számát Tornai József tűnődései és Heltai Nándor megjegyzései (A III. Duna menti folklórfesztiválról), valamint a Szemle rovatának kritikái és recenziói zárják. P. M. Van elegendő fűszer a disznóvágáshoz Rövidesen mindenütt kapható lesz a Compack Vállalat új fajta kávéja, a Karaván. A jó minőségű, afrikai kávékból összeállított keverék a jelenleg hazai forgalomban levő legolcsóbb fajta, húsz deka ára huszonegy forint. A Compack Vállalat felkészült a decemberi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítására: arra, hogy a téli időszakban, a disznóölésekhez legyen elegendő só és fűszer. Sóból az ország különböző részeiben bérelt raktárakban hónapokig elegendő készletet tartalékolnak, a folvamatos ellátást később is biztosítani tudják, s nem jönnek zavarba akkor sem, ha a kedvezőtlen időjárás miatt esetleg késnek az import szállítmányok. A disznóölési idényre gondoskodtak elegendő borsról és egyéb fűszerről, amelyekből egy hónapi szükséglet van a FÜSZÉRT-eknél, és az igények szerint kapják az utánpótlást az üzletek. Külön intézkedési tervet dolgoztak ki az ünnepi kávéellátásra, hiszen ebben a hónapban a korábban szó-V’^c'0<3 laotvon-nvol n^ron VR,gon helyett legalább százszaztiz vagon Kávét kell kiadniok. Az ünnepi forgalmat jelzi már az is, hogy december első hetében harminc vagon kávé fogyott. A vállalat az ünnepek előtt bevezeti a nyújtott műszakot, hogy a most már naponta növekvő igények kielégítésére akár megkétszerezze napi teljesítményét,
