Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-09 / 291. szám

A sport parlamentje K' ' ecskeméten ma dél­előtt 9 órakor a vá­rosi tanács dísztermében ülésezik a megye sport­­parlamentje. Ezt megelő­zően szeptember óta a me­gye valamennyi sportköré­ben közgyűléseket tartot­tak, új vezetőségeket vá­­' taszítottak és döntéseket hoztak az egyesületek és szakosztályok fejlesztésére. Október és november hó­napokban a járási konfe­renciák is lezajlottak. A közgyűlések és konferen­ciák vitáiban sokan vet­tek részt és éssr«srű javas­latokkal segítették a he­lyes döntések meghozata­lát. Nyílt, őszinte hang, a reális helyzet józan meg­ítélése és a segítőszándék jellemezte ezeket a köz­gyűléseken, majd a kon­ferenciákon lezajlott vitá­kat. A megbeszélések kö­zéppont jábap a sportolók eredményei és a szakosz­tályok tevékenységéről al­kotott vélemények állot­tak. Fontos határozatként szögezték le min­denütt, hogy a sportkörök és szakosztályaik, városon és falun, élvonalban és tö­megszinten egyaránt, sok­kal tervszerűbben és kor­szerűbben, jobb- körülmé­nyek között, dolgozzanak- - Elv az is, hogy míg bi­zonyos sportegyesületek­ben elsősorban a minőségi sport a fontos, a többinél — s ez a nagyobbik fele — főként arra kell töre­kedni, hogy minél több dolgozónak nyújtsanak sportolási lehetőséget, mi­nél több fiatallal szeret­tessék meg a rendszeres sportolást. (engetegen beszéltek arról is, hogy vál­tozott a sport iránti igény. A falvakban még ma is csupán néhány sportág — elsősorban a labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, és sakk iránt van érdeklődés. E sportágakban viszont sokkal több versenyzési lehetőséget nyújthatnának a fiataloknak. Körzeti ver­senyek, járási bajnoksá­gok, úttörőolimpiák, kupák és egyéb sporttalálkozók tartják -itt ébren a sport iránti érdeklődést, de a le­hetőségek még koránt sin­csenek kihasználva. TVTagyobb ennél a sport iráti érdeklődés a városokban, azonban itt is egyre többen kívánják a nem versenyszerű sporto­lási lehetőségeket is. Ismerjrk a nehézségeket, amelyekkel a sportmozga­lom küzd, de tudjuk azt is, hogy a sportmozgalom­ban az elmúlt négy év alatt érvényesült az MSZMP politikája és en­nek következtében jelentős eredmények születtek. A, megye sportszerető embereinek sokez­res tábora reméli, hogy a A sportmozgalom négy éve Az MTS Országos Tanácsának illése Az MTS Országos Tp^iá- terén is növelni kell az ál­­csa december 7-én kedden, lami szervek szerepét és Négy év nem nagy idő, a sportmozgalom történe­tében sem, de az MTS XX. kongresszusa óta eltelt időszak, az elért szép ered­mények mégis arra mutat­nak, hogy a sportvezeté­sünk országosan is, de kü­lönösen a mi megyénkben, szép sikerekről adhat szá­mot. A sport mind nagyobb szerepet tölt be a fiatalok, a dolgozók életében, haté­kony eszköznek bizonyult Olimpikonjaink Még soha ennyien nem készültek megyénkből az olimpiára, mint éppen most, München előtt. Bács-Kiskim megye sportkörei 4 sport­ágban 11 kerettagot adnak az olimpiai keretbe. Cselgáncsban Pulai János, Deli Imre és Kiss Endre (K. Dózsa). Birkózásban Réczi László (Kiskunfélegyházi Vasas). Kosárlabdában Kovács Tamás íK. Petőfi) és Ikotity Antal (Bajai Vízügy). Military lovaglásban Kri­­zsán János, Varró József, Hriazik Pál, Suti István és Horváth József (Kiskunha­lasi Határőr Dózsa) tagjai a magyar olimpiai váloga­tott keretnek. Re a fiatalok nevelésében és az egészségvédelem fej­lesztésében. Eredményes tömegsport Mindenekelőtt szüksé­gesnek tartjuk . ..a tömeg­sport fogalmának tisztázá­sát, mert é tekintetben sok téves nézettel találkoztunk már, Egy bizonyos: nem az a tömegsport, amikor rend­­szertelenül, alacsony szín­vonalon sportolnak az em­berek. A tömegsport fo­galmán, az alapfokú spor­tolást, és a sportegyesüle­ten kívüli sporttevékenysé­get kell érteni. Megyénkben az elmúlt négy év alatt nőtt az alap­fokú bajnokságokban részt vevők száma. Ma közel 20 sportágban, mintegy 25 ezer sportegyesületen kí­vüli ember rendszeres sportfoglalkoztatása van biztosítva. A társadalmi fejlődé­sünk, kulturális és gazda­sági előrehaladásunk foly­tán megnőtt a lakosság sportolási igénye. A legnagyobb tömeget megmozgató versenyzési forma a falusi spartakiád, amelyen — a helyi verse­nyektől a megyei döntő­kig — évente mintegy 20 —25 ezer dolgozó vesz részt. Megyénkben ez a versenyforma mindig sike­res volt, s ennek elisme­réseként ért bennünket az a megtiszteltetés, hogy A sport rangsorában Bács-Kiskun megye 1969- ben tizedik, 1970-ben hato­dik lett. A legjobb egyesü­leteink közül a Kecskeméti Dózsa a 37. helyről a 28., a Bajai Vasas MTE a 60. helyről az 57-re lépett elő­re. I. oszt, sportolók száma 55 II. oszt, sportolók száma 169 III. oszt. sportolók száma 226 IV. oszt. sportolók száma 341 Ifjúsági aranyjelvényes 57 Iljúsági ezüstjelvényes 176 Ifjúsági bronzjelvényes 223 csak növelte megyénk hír­nevét. A tömegsport-foglalkoz­tatás egy másik, talán még jobban sikerült formája az üzemi — munkahelyi spar­­takiád. Résztvevőinek szá­ma évről évre emelkedik nálunk, és ma már 25 ezer körül jár. Megyénkben tovább nö­vekedett a természetjárás népszerűsége. A szervezett természetjárás mellett mind több az öntevéke­nyen túrázó fiatalok és családok száma. Az igaz­ság az, hogy a fejlődés itt jelentős, de az eredmények sokkal jobbak is lehetné­nek. A turistamozgalom még több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig feltártunk belőle. A felszabadulásunk ju­bileumi évében került sor a III. OSN járási és me­gyei ünnepségére. Az OSN megfelelő kereteket bizto­sított a különböző tömeg­versenyek egybefoglalásá­ra, s a sport értéken túl a mozgalom népszerűsítését is szolgálta. A sportmozgalom a társ­szerveivel (SZMT, KISZ, MHSZ, OKISZ stb.) együtt­működve számos nagy tö­meget foglalkoztató akciót szervezett az elmúlt négy. év alatt. A szakszervezeti dolgozók megyei lövész­­versenyén például közel 40 ezren indultak. Az MHSZ- szel közösen rendezett alapfokú lövészversényen pedig évente 18—20 ezer fiatal vett részt. 48 NB-s szakosztály Megyénkben az elmúlt négy év alatt jelentősen fejlődött a minőségi és a versenysport. A megyei TS elnöksége — figyelembe véve a központi határoza­tokat, valamint a megyénk sajátos helyzetét — több olyan intézkedést tett, amely elősegítette a ver­senysportunk, ezen belül a minőségi sport fejlődését A labdarúgásunk színvo­nalának növelése, valamint a jobb szervezettség érde­kében jelentős volt a me­gyei bajnoki rendszer vál­toztatása. Az egycsoportos megyei bajnoki rendszer kialakulásával nagyot nőtt a bajnokság színvonala, ugyanakkor a kétcsoportos II. osztály felállításával si­került a bajnoki rendszer lépcsőzetes felépítését biz­tosítani. Az alapsportágak közül különösen az atlétikával foglalkozott sokat a me­gyei elnökség. Sikerült itt a bázisszakosztályok mű­ködési feltételeit biztosíta­ni. Ennek következtében a munkájuk javult, tervsze­rűbb lett, s nőtt a sportág eredményességének színvo­nala Is. Az egyes sportágak fej­lesztésére hozott megyei határozatok szellemében sportegyefaleteink és bá­zisszerveink komoly erőfe­szítéseket tettek a szakosz­tályokban folyó szakmai munka javítására. Ennek köszönhető, hogy megyénk minőségi sportját képvise­lő csapatok száma az 1967. évi konferencia óta 36-ról 48-ra nőtt. Jelenleg 9 NB I-es, 4 NB I. B-s, 24 NB Il-es és 11 NB III-as szakosztály működik Bács-Kiskun me­gyében. A szakszövetségek és egyesületek munkája Az MTS II. kongresszu­sa után a szakszövetségek hatásköre jelentősen meg­nőtt, s munkájukhoz az anyagi és tárgyi feltételek biztosítva voltak. A szö­vetségek társadalmi aktí­váinak áldozatos munkája nélkül a vezetés szinte el­képzelhetetlen lenne. Az aktívák több évtizedes ta­pasztalata és a sport iránti nagy rajongása a sport­­mozgalom egyik lényeges éltető eleme. A szakszö­vetségek többsége a meg­növekedett feladatokat is képes volt ellátni. Igaz, az egyes helyeken mutatko­zott az egységes állásfog­lalás hiánya, főleg szak­mái és fegyelmi téren. Éppen ezért a jövőben a szövetségek vezetőinek töb­bet kell törődniük az ak­dr. Beckl Sándor elnökle­tével ülést tartott. Az ülé­sen részt vettek az MTS megyei tanácsainak elnö­kei, az országos sportági szakszövetségek és a na­gyobb egyesületek vezetői is. Megjelent és felszólalt dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályá­nak vezetője. Az országos tanács meg­hallgatta és tudomásul vet­te az MSZMP KB novem­ber 3-i, az állami élet fej­lesztésével foglalkozó ha­tározatáról szóló tájékoz­tatót. Az országos tanács — összhangban azzal, hogy az állami élet fejlesztése során a testnevelés és sport Irányítására állami szervet kell létrehozni — úgy ha­tározott, hogy januárra ter­vezett kongresszusát nem hívja össze. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az 1973 elején végbemenő szervezeti átalakulásig az MTS és szervei — együtt valamennyi sporttal fog­lalkozó szervvel és sport­szervezettel — fokozott erővel és felelősséggel vé­gezzék feladatukat, bizto­sítsák az 1972-ben végre­hajtandó tennivalók — kü­lönösen az eredményes olimpiai szereplés — meg­valósítását és gondoskod - janak az érvényben levő határozatok végrehajtásá­ról. München jegyében... Olimpia előtt a kiskunhalasi lovasok A 4 év alatt épült sportlétesítmények Kecskeméti fedett uszoda, a kunfehértói edző és veze­tőképző tábor, bajai sport­­csarnok, bajái Petőfi-szige­­ti snortte’ep, kiskunfélegy­házi MüM-csarnok, a kece­li, kiskunmajsai, hajósi sportpályák. Épül a kiskunhalasi sport­kombinát, a tiszakécskei, dunavecsei és kunszentraik­­lósi sporttelep. 1972 év végére átadásra kerül a 60x30-as fedett csar­nok Kecskeméten. tívákkal, az MTS megyei szervének pedig gondos­kodni kell a rendszeres to­vábbképzésükről. Az utóbbi 4 évben jelen­tősen nőtt a sportkörök hatásköre is. Az egyesüle­tek vezető testületéi önál­lóan döntenek a legfonto­sabb kérdésekről. A négy év alatt sokat javult az egyesületi' elnökségek ösz­­szetétele. Sok új, friss erő került a vezetésbe. A sportkörökben a leg­nagyobb gondot a szakosz-A Kiskunhalasi Határőr Dózsa lovasiskola az utób­bi időben nagy hírnevet vívott ki magának. 1968- ban megnyerték a felnőtt magyar CSB-t, egy évvel később pedig a magyar bajnoki cím mellé a ju­nior csapa tbajnoki címet is meg*zerezték. A jó nevelő­munka eredményeként ta­valy az ifjúsági és junior egyéni magyar bajnoki cím is Kiskunhalasra „költö­zött” az európai hadsere­gek Bécsben rendezett baj­nokságának nagydíja mel­lé, amelyet Suti István nyert el. Eddig hatan kap­ták meg a Magyar Nép­­köztársaság Érdemes Spor­tolója címet, s két ifjú­sági versenyző dicsekedhet aranykoszorús minősítéssel. Ilyen sikerek birtokában nem volt véletlen, hogy a Magyar Lovas Szövetség a Határőr Dózsa lovasszak­osztályát bízta meg az olimpiai válogatott felké­szítésével. A München je­gyében tett előkészületek­kel kapcsolatban kerestük fel Hirling József alezre­dest, a lovasiskola vezető­jét. — Milyen volt'a kiskun­­halasi lovasok idei szerep­lése? — kérdeztük. — Örömmel mondhatom — válaszolt Hirling József —, hogy versenyzőink az idén megnyerték az ifjúsági egyéni és csapatbajnoksá­got, valamint a junior CSB-t is. Lovasaink az Or­szágos Bajnokság I—Ilii. fordulóján 15 első, 12 má­sodik és 7 harmadik he­lyet szereztek, ami az ösz­­szes elérhető hely 32 száza­lékát jelenti. Különösen az tályvezetés megoldása je lenti. Még mindig általá- j ifjúsági és junior korcso­­nos, hogy a szakosztályban j portban szembetűnő a fej­csak a napi ügyekkel fog lalkozííak, s elhanyagolják a nevelés és egyéb fontos feladatok megoldását. A szeptember—október hó­napban megválasztott új egyesületi vezetők egyik legfontosabb feladata, ép­pen ezért a szakosztályok megerősítése lesz. Továbbjutott a Ferencváros mai küldöttkonferencia döntései új lendületet ad­nak majd megyénk egész sportmozgalmának. Szabó Zoltán Kecskeméten rendezhettük meg 1970. évben a XIX. Falusi Dolgozók Spartaki­­ádjának országos döntőjét. Ez a verseny jó szervezése és eredményessége folytán Az év utolsó jelentős lab­darúgó-mérkőzésére került sor szerda délután a Nép­stadionban : a Ferencváros az UEFA-kupa nyolcad­­döntőjéban az Eintracht Braunschweig ellen vívott visszavágót. A zöld-fehérek az idegenben elért 1:1 után biztosan továbbjutottak. A Ferencváros végig fö­lényben volt. A nyugatné­metek a két gólt is csak a ferencvárosi védelem egy­­egy könnyelműségének kö­szönhették. Ferencváros—Braunsch­weig 5:2 (2:0). Góllövők: Bálint és Bra­­nikovits (2—2) és Juhász, illetve Brendl és Erler. lődés. A sportkörök közöt­ti nemzetközi versenyeken az idei év igazolta mun­kánk helyességét. — Hogyan sikerült a mi­litary verseny számban va­ló felkészülés? — Mint ismeretes a mili­tary versenyszámban, az olimpiára való felkészülés sportkörünk fő feladata. Ennek a számunkra meg­tisztelő megbízatásnak a teljesítésére törekedtünk és törekszünk teljes erővel. A sportkör eredménye Kri­­zsán János nevéhez fűző­dik, aki az idén megnyerte a military-bajnokságot. Varró József ezüstérmes lett. A megrendezésre ke­rült további 5 versenvszá­­mot is kiskunhalasi lovas nyerte. — Hot állunk a nemzet­közi mezőnyben? — Sajnos, ez számunkra is nagy kérdés. Erre még a lezajlott két nemzetközi verseny után sem tudunk egyértelmű válásét adni. A gothai CCIO-n, egy igen nehéz versenyen a 7. he­lyen . végeztek lovasaink. A müncheni próbaolimpián is részt vettünk, de ezúttal a terepverseny teljesítése nem sikerült Ennek elle­nére az a véleményünk, hogy ebben a sportágban helyünk van az olimpián, hiszen erre a célra alkal­mas lovasokkal rendelke­zünk. — Tehát a továbbiakban is vállalják ■- az olimpiai félkészülés felelősségteljes megbízatását? — Vállaljuk, mert meg­győződésünk, hogy megfele­lő erősítéssel eredményt tu­dunk elérni. Hiszen a mili­tary a meglepetések és nagy lehetőségek sportja. Folytatnunk kell tehát az olimpiára való további fel­készülést, hiszen még csak­nem egy év áll rendelkezé­sünkre, hogy az észlelt hi­bákat kijavítsuk. — Milyen főbb szempon­tok figyelembevételével folytatják a munkát? — Megnövekedett fel­adatokkal állunk szemben, s ezeket teljesíteni kell. A szakmai kérdéseket Szaba­dos Gyulával, a válogatott keret edzőjével oldjuk meg. Nem ígérkezik könnyű fel­adatnak az elért eredmé­nyek megismétlése, mint ahogy a válogatott felkészí­tése sem az. De úgy vél­jük, hogy amikor az olim­piára készülünk, az már nemcsak a sportkör ügye, hanem a magyar lovas­sporttá. S ha ebben a törek­vésünkben segítségünkre lesznek mindazok, akik ma­gukénak érzik a nemzeti színek képviseletének ügyét, akkor lovasaink tudásuk legjavát nyújtják a jó sze­replés és méltó helytállás érdekében. Banczik István Sakkfigurák kőből Kőből készült snkkfigu­­rákra -bukkantak Örmény - országban. A XIII. század­ból származtatott figurái arról tanúskodnak, hocr' Örményországban már rég­óta ismerik és kedvelik a sakkot. Ritka leletnek szá­mít az a bivalyszarvból ké­szült sakk-készlet is, ame­lyet Melik Gevorka To­­maszján, a hajdani mester 85 éves unokája, egy ör­mény hegyifalu lakója őr­zött meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom