Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-01 / 284. szám
1971. december 1, szerda 5. oldal Balassagyarmat — rádiósfelvétcl — Ki mit tud Az irodalmi színpad sikerei A múlt héten péntek délután a Petőfi-rádió hullámhosszán sugárzott Ifjúsági randevú kettőtől hatig adásában az egész ország lakossága hallhatta a „Kalendárium” pergő versei fiatal előadóinak tisztán csen-Házimuzsika Fiatal tanárok szövetkeznek Kalocsán — mint Hermann János leveléből értesülünk — a zeneélet fellendítésére. Házimuzsika — 1971 címmel tartottak'a napokban koncertet, saját maguk és a baráti kör gyönyörködtetésére. A kis hangversenyre való készülődés öröme, izgalma, az ezzel járó gyakorlás kellemessé, széppé tette a közreműködők számára a szabad időt és a koncert emberileg is közelebb hozta egymáshoz azokat, akik az ősi városban zenetanítással foglalkoznak. „Reméljük, hogy a kögő hangját. A SZÖVOSZ kecskeméti Berkes Ferenc kollégiumának irodalmi színpada a megye egyik legeredményesebb művészeti csoportja — fellépéseiket országos sikerek kísérik évek óta. Megszólal— Kalocsán vetkező házimuzsikálás nagyobb közönség előtt fog szárnyalni és a most tapasztalt lelkesedés, a további munka még jobban serkenti Kalocsa zenei életét” — így fejezte be Herman János a levelét. Kívánjuk, hogy teljesüljenek reményei. Mi arról is szeretnénk mielőbb hírt adni, hogy sikerült megfelelő és végleges helyet találni a zeneiskolának. Ahol ennyire lelkes tanárok dolgoznak érdemes az oktatás korszerű feltételeit mielőbb megteremteni. tatásuk a rádióban, tehetségük és művészi teljesítményük elismerésének csupán egyik jele. A csoport legutóbb a Balassagyarmaton megrendezett Madách Imre irodalmi színpadi napok meghívottai között versenyezve elnyer- ! te a neves szaktekintélyekből álló zsűri különdíját; 1 oklevelet és pénzjutalmat kapott. Műsoruk itt is a rádióban hallott. Csanády Imre költeményeiből válogatott Kalendárium volt, de a több mint félórás szereplést még kiegészítette a „Méltó hatalmat” című verses összeállítás. „Méltón érdemelték ki a szűnni nem akaró vastapsot, amelyben előttük még egyetlen együttesnek sem volt része.” — írta szép sikerükről a Salgótarjánban megjelenő Nógrád című napilap kritikusa. A csoport két vezetőjének — Takács László rendezőnek és Szabó Kálmánná tanárnak — és tagjainak csaknem egyéves szorgos munkája kapott elismerést Balassagyarmaton. Az irodalmi színpad tervei között úiabb fellépések szerepelnek. Heti próbáikon jelenleg a közelgő televíziósfelvétel műsorát csiszolják. Már átvették a Kazincbarcikán jövő év januárjában megrendezendő országos színjátszónapok meghívóját — ide ugyancsak a már jól begyakorolt Kalendárium című műsorral készülnek —. és elküldték jelentkezésüket a televízió Ki mit tud pályázatára is. A megyei és országos fesztiválokon már többszörösen „aranyérmessé vált” művészeti csoport ez év novemberében második alkalommal is elnyerte a Népművelési Intézet Kiváló együttes kitüntető címét. Az oklevelet és a SZÖVOSZ jutalmát a Berkes Ferenc Kollégium igazgatósága és a fiatalok képviselői december elején veszik át a fővárosban. <-ts) Társadalmi összefogással e üleriileti lanilsifjáságérl Befizetések a kollégiumi alapra A Hazafias Népfront, a KISZ és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közös felhívásának eredményeképpen a tanyai általános iskolák villamosítására és a körzeti diákotthonok építésére meghirdetett mozgalom élénk visszhangra talált megyeszerte. A kollégiumi ;n. p egyszámlájára újabb és újabb pénzösszegek ér- , keznek, kifejezve a különböző társadalmi és gazdasági szervek megértő támogatását a külterületi tanulóifjúság körülményeinek jobbá tételéért. A közelmúltban a csávolyi általános iskola nevelőtestületének felajánlásáról érkezett hozzánk hír. A pedagógusok „átérzik az ügy fontosságát, hiszen a községben 1964. óta működik a tanyai gyermekek diákotthona” — írták szerkesztőségünknek elküldött levelükben. önkéntes hozzájárulásukat és az úttörők november 21-én rendezett sikeres műsoros délutánjának bevételét — ez együttesen meghaladja a kétezer-ötszáz forintot — már át is utalták a kollégiumi alap számlájára. Könyvtár a munkásszálláson Modern, csupa ablak két. Mióta Laci bácsitól az munkásszálló Kecskeméten, első elbeszéléskötetet mega Jász utcában. Az Építő- kaptam, minden héten ké- és Szerelőipari Vállalat rek „novellást”, vagy kisszázhetven dolgozója lakik regényt. Kaskantyúról, Komáromi István elsőéves csőszerelő Madocsáról érkezett Kecskemétre, hogy szakmát tanuljon. — Amikor első alkalommal jöttek el, mit kértek, milyen könyvekre voltak kíváncsiak? — Amit a szakmunkásképző intézetben kötelező olvasmányként kijelöltek. — És itt megapták? — Igen. — Most mit keresnek? — Ütleírásokat, kalandos regényeket. Itt, az alsó polcon ilyenek vannak. A választék valóban bőséges. Bene Gergely, könyvespolca előtt. A verskedvelő itt. Ipari tanulók, szakmunkások, műszakiak, legtöbben fiatalok. A tavalyi „honfoglalás” után kiderült, nagyon elkelne egy könyvtár, kellemesebben, hasznosabban tölthetnék el szabad idejüket a bentlakók. A vállalat vezetőinek kérésére a szakszervezetek megyei tanácsának könyvtárából 500 kötetet kaptak, dr. Losonczy László nyugdíjas jogász pedig elvállalta a könyvtárosi tisztet. Minden szerdán délután öttől-hétig, a munkásszálló klubhelyiségében várja az olvasókat, s hetente 80—100 kötetet kölcsönöz. — Milyen könyveket szeret olvasni? — Az életrajzokat, meg azt, ami a fiatalokról szól. A szálló gondnoka, Márki Béla kalauzol az épületben. A folyosón, egy melA könyvszekrény előtt A könyvtár egy nagyméretű könyvszekrény a klubszobában. Előtte fiatalok. Lovas István másodéves asztaíostanuló, amióta itt lakik, mintegy negyven könyvet olvasott el. — Amikor Pista beiratkozott „indiános” könyveket keresett — emlékezik dr. Losonczy László. — Másfél esztendő alatt megváltozott az ízlése. — Most mit visz magával? — fordulok a fiú felé. — Tolsztoj: Első Péter című regényét és Sienkiewitz: A kis lovag című művét. Meg novelláskötete-Bukovszky István és Komáromi István könyvtárban. az üzemi Fábián Zoltán szakmunkás szintén rendszeresen jár az üzemi könyvtárba. Versesköteteket kér. — Mióta kedveli a költeményeket? — Kiskatona korom óta szeretem és értem igazán a verseket. Kevés szóval sokan mondani — ezt találtam meg bennük. A legifjabbak Bukovszky István elsőéves melegburkoló tanuló lettünk elhaladó szakállas fiatalember után mutat. — Neki van a legtöbb saját könyve. Bene Gergely gépszerelő szobájában, fekhelye felett a polcon verseskötetek,, irodalmi folyóiratok sorakoznak. Rendszeresen megveszi a Forrás, a Valóság és a Tiszatáj példányait — A verseket szeretem, Pilinszky János és Radnóti Miklós költészete áll hozzám a legközelebb. Főiskola lett a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Főiskolai rangra emelkedett ez évben Kaposváron a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Somogy megye első főiskolájának elismert pedagógusai és kutatói vannak. Kénünkön: II. éves hallgatók az állathazban. (TVITI-Íoto: Bajkor József felvétele — KS) Magyar utónévkönyv Az Akadémiai Kiadó jelentette meg a közelmúltban Ladó János Magyar utónévkönyvét. Nagyon fontos kiadvány, hiszen normául szolgál a születési anyakönyvi bejegyzések alkalmával. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala kérte fel a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetét az utónévkönyv összeállítására. A nagyarányú gyűjtő- és rendezőmunkában külső munkatársak is részt vettek. A televízió 1969. január 4-i felhívására a nézőközönség is küldhetett be ritka utóneveket. (Talán megyénkből is többen részt vettek ebben a gyűjtőmunkában.) A beküldött nevek közül 131 ebbe a könyvbe is belekerült. Az összegyűjtött 3598 utónévből a Nyelvtudományi Intézet munkatársaiból alakult bizottság választott ki 1827-et. Ebben a nagy névanyagban a hagyományos régi neveken kívül újabban anyakönyvezett nevek is vannak, sőt olyanok is, amelyek még csak ebben a könyvben találhatók. Az 1827 utónévből 895 a női és 932 a férfiutónév. Ezeket a neveket „ajánlott” és „elfogadható” csoportokba osztották. A női nevek közül 251 az ajánlott és 644 az elfogadható, a férfinél S. közül az első csoportba 219, a másodikba 713 került. A könyv névanyagának összeállítója Ladó János, aki régóta foglalkozik névkutatással. A mű maga szófejtő szótár értékű összefoglaló névkutatási kézikönyv. Hasznos lehet a nyelvtudósoknak a további kutásokban, de az érdeklődő olvasóknak is, különösen a fiatal szülőknek, akiknek névadási gondjaik lehetnek. A könyv elején levő Tanácsadó felvilágosítást nyújt a könyv beosztásáról és az utónévválasztás névhangulati szempontjairól. Az egyes névcikkekben a címnév után a név felderített eredete és jelentése után a rokon neveket és a névnek más nevekkel való kapcsolatát, sőt a névnaprovatban a címnév névnapját vagy névnapjait is megtaláljuk. Minden név-'kk vé<?én az 1967-i országos születési statisztika I alapján azt is megtudhatjuk, hogy az illető nevet I abban az évben hányszor anyakönyvezték. A kimu| tatás már csak azért sem j lehet teljes, mert nagyon | sok nevet akkor még nem I választottak, mégis érdekes I dolgokat tudhatunk meg a I számadatokból. 1967-ben a leggyakoribb férfinév a László volt, azt követte a Zoltán, az István, a József és a János, és mint a leggyakoribb újabb név, az Attila. A Ferenc és a Gábor után a Pétert és az Imrét megelőzve találjuk a szintén újabb Csaba nevet. A női nevek közül leggyakoribb volt az Éva, utána jött a Mária, majd az Ildikó, a Katalin, az Erika, az Erzsébet, a Zsuzsanna, valamint a Juditot és az Ágnest megelőzve az Andrea. De az Ildikó, Erika, Andrea mögött további újabb nevek is előre törtek I í Anikó. Tünde, Csilla, Mónika, Beáta, Anita, Edina, Zita, Emese). Az ismertetett könyv gazdag névtörténeti anyagával még több alkalommal foglalkozunk. Kiss István — Milyen könyvet vásárolt legutóbb? — Az elmúlt napokban megvettem Garai Gábor: Márciusi nyár, és Ladányi Mihály: Kedvesebb hazát [című kötetét. Egy-egy köl- I teményen sokáig eltűnődöm, megpróbálom pontosan megérteni mondanivalóját. — A prózát nem kedveli? — Ritkán olvasok prózát. Nekem, a versek olvasása jelent maradandó élményt. Most a decemberi író—olvasó találkozóra készülök. Buda Ferencet várjuk, örülök a személyes találkozásnak, hiszen verseit jól ismerem. A könyvtáros munkáját hivatásként betöltő dr. Losonczy Lászó avatott kézzel vezeti a fiatalokat az értékes könyvekhez. Hetenként ötvenen-hatvanan keresik fel. Rendszerint kéthárom kötetet kínai és úgy állítja össze az ifjú olvasók szellemi táplálékát, hogy örömük teljen az olvasásban, megszokják és megszeressék a könyvet. Hogy művelt, sokat olvasó felnőtt emberekké váljanak. Selmeci Katalin
