Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
& oldal 1971. december 29, «erd a Befejezetitek a szovjet-kubai tárgyalások Oort/cos hazautazott Osvaldo Dorticos Torrado kubai elnök, aki többnapos baráti látogatást tett a Szovjetunióban, kedden elutazott Moszkvából. Dorticos tárgyalt Aleíkszej Kosziginnel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével és találkozott Leonyid Brezsnyewal, az SZKP KB főtitkárával. A tárgyszerű, baráti és szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások során a Ifelek a kétoldalú szovjet— 'kubai együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Érintettek több nemzetközi kérdést is és ismételten megerősítették a felek teljes nézetazonosságát. A kubai és szovjet zászlókkal feldíszített Vnukovói repülőtéren Osvaldo Dorticost, Alekszej Koszigin, Konsztantyin Katusev és más hivatalos személyek búcsúztatták. A repülőtér kifutópályáján a fegyveres erők díszszázada előtt búcsúzott a kubai elnök, majd felcsendült a két állam himnusza és az elnöki gép elindult a szigetország felé. Tiltakozás Amerika-szerte Az amerikai vadászgépek kötelékei kedden — immár az egymást követő harmadik napon — folytatták Észak-Vietnam bombázását — jelentette be az Egyesült Államok saigoni hadvezetősége. A hadvezetőség egyik szóvivője hangoztatta, hogy továbbra sincs módjában részletekkel szolgálni a bombázási hullámról. A szóvivő a részletek megtagadását „biztonsági szempontokkal” indokolta, valamint annak szükségességével, hogy „megvédjék a támadásban részvevő pilóták életét”. Ebből a kijelentésből megfigyelők egyértelműen azt a következtetést vonják le, hogy „Nem rólam van szó11 Interjú Angela Davis-szel PALO ALTO Az AP hírügynökség két riportere felkereste börtönében Angela Davist, s az alábbi beszámolót küldte ottani beszélgetésükről: Angela Davis világát pillanatnyilag két, egyenként 1,8x2,4 négyzetméteres cella jelenti Santa Clara megye börtönében. Sokat ír, olvas és rettenetesen sokat dohányzik: napi négy csomagot. Azt mondja, a börtönben elszigeteltnek érzi magát, „nem érzi és nem tapasztalja, mi megy végbe a külvilágban”. Ha felmentik a gyilkosság és az emberrablás vádja alól — mondja — ez a nép győzelme lesz, nem az amerikai jogrendszeré. Aggodalmaskodik amiatt, hogy néhányan azok közül, akik támogatják őt, csupán azért tesznek így, mert azt hiszik, hogy semmi köze sincs az 1970. augusztus 7-i bírósági lövöldözéshez, amelyben négy ember veszítette életét. „Igaz ugyan, hogy magam is azt mondom, nincs semmi közöm augusztus 7-éhez, s ez az igazság. Az amerikaiaknak azonban mindenekelőtt azt kell megérteniök, melyek azok az erők, amelyek a haláleseteket előidézték” — Nixon-Brandt-eszmecsere Nixon elnök és Brandt nyugatnémet kancellár kedden délben munkaebéden kezdte meg eszmecseréjét az amerikai elnök Kay Biscayne-i (Florida) üdülőjében. A megbeszéléseken, amelyek szerdán délben fejeződnek be, részt vesz Rogers amerikai és Scheel nyugatnémet külügyminiszter is, valamint dr. Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Ez a negyedik Nixon elintik „mini-csúcstalálkozói'nak” sorozatában, amely-Események sorokban Kozmosz—470 A Szovjetunióban december 27-én Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—470 mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatják a világűr kutatását a korábban ismertetett programnak megfelelően. Az NSZK szállítja a fegyvereket a juntának A Német Szövetségi Köztársaság fegyvereket szállít a közeljövőben Görögország kormánya részére — közli a Nea Politia című athéni lap keddi száma. A lap Manfred Gesner nyugatnémet szociáldemokrata képviselő nyilatkozatára hivatkozik, amely szerint az NSZK kormánya ugyan még nem döntött véglegesen a fegyverszállításról, egy tengeralattjárót azonban már átadott Görögországnak és nehézfegyverek szállítását is tervezi. hez a jövő hét végén kapcsolódik Szato japán miniszterelnökkel a kaliforniai San Clemente-ben sorra kerülő megbeszélés. Fehér házi források szerint a nyugatnémet kancellárral folytatott eszmecsere középpontjában Nixon elnök jövő májusban sorra kerülő moszkvai látogatásának várható témaköre áll. A Nixon—Brandt-találkozóval kapcsolatban amerikai részről hangsúlyozzák, hogy „nem várható drámai fejlemény” mivel az amerikai—nyugatn émet kapcsolatok „nagyon jók” és „nagyfokú az egyetértés” az európai kérdések megítélésében, beleértve a Brandt-kormány úgynevezett keleti politikáját is. mondotta. Ugyancsak az amerikaiak feladata, hogy ezeket az erőket megszüntessék. „Ügy gondolom, maga a tény, hogy Russell Magee, James McClain és William Christmas kénytelen volt ilyen módon megpróbálkozni szabadsága* visszanyerésével, elgondolkozásra késztet: vajon milyen erők késztették őket arra, hogy eljussanak ehhez a ponthoz”? Angela Davis hosszan beszélt George Jacksonról, akit augusztus 21-én öltek meg a San Quentin börtönben, a hatóságok szerint egy balul sikerült kitörési kísérlet során. „Jackson személyesíti meg azt a harcot, amely egyre inkább erőre kap a börtönökben és azokon kívül.” ö maga — teszi hozzá Angela Davis — nem tekinti magát jelképnek, s nem nagyon szereti, ha személyét túlértékelik, s az ügyet kizárólag az ő személyével hozzák összefüggésbe „Ha végignézik a dolgokat, látják, hogy nem rólam van szó, hanem a börtönben levők ezreiről országszerte... Ügy gondolom, hogy a mozgalom, amely az én ügyemben indult, olyan mozgalommá válik, amely az egész börtönrendszer körül bontakozik ki végül. Ezzel próbálkoznék én is, ha most szabad lehetnék.” Angela Davis számára bitói végzés tiltja, hogy látogatóival közvetlenül az ellene emelt vádakról beszéljen. (AP) a bombázási hullám a továbbiakban is folytatódik. A szóvivő nem volt hajlandó kommentálni a hanoi rádiónak azt a hírét sem, hogy a VDK légelhárító ütegei vasárnap öt Phantom gépet semmisítettek meg. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma hétfőn újabb közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben bejelentette, hogy hétfőn az amerikai katonai repülőgépek újabb hullámai bombázták az ország különböző területeit. A közlemény szerint az újabb támadások lakott területek ellen irányultak és az amerikaiak a többi között bombáztak egy iskolát is. A demokrata párt részéről elnökjelöltségre pályázó George McGovern szenátor hétfőn Washingtonban erélyesen tiltakozott a Vietnami Demokratikus Köztársaságot sújtó bombatámadások miatt. A szenátor kijelentette, hogy az újabb bombázási hullám, a háború „felháborító” kiszélesítése egyenesen lehetetlenné teszi a Vietnamban fogságba esett amerikai katonák szabadon bocsátását. Lester Wolff, a képviselőház demokrata párti tagja hétfőn felszólította Nixon elnököt, hogy a nagy nyilvánosság előtt magyarázza meg, miért újította fel Észak-Vietnam tömeges méretű bombázását. A New York-i kikötőben levő Szabadság-szobor karjában továbbra is elbarikádozva tartja magát az a 16 amerikai békeharcos, aki e jelképes cselekedetével a vietnami háború elhúzódása ellen kíván tiltakozni. Egyik szóvivőjük kijelentette, hogy a vietnami hadviseltek csoportja egészen január elsejéig folytatni kívánja akcióját. Viszont korábban elhagyják a szobrot, ha a kormány lehetővé teszi számukra, hogy a fegyveres erők rádiójában, valamint a Stars and Stripes című hivatalos katonai lapban nyilvánosságra hozzák közleményüket. SAIGON A karácsonyi tűzszünet elteltével Dél-Vietnamból csak szórványos harci cselekményekről érkeztek jelentések. A saigoni hadsereg szóvivője kedden azt hangoztatta, hogy hétfőn a kormánycsapatok és a partizánok között két ízben került sor összecsapásra. A szóvivő azt állította, hogy a saigoni kormánycsapatok 15 „kommunistát” megöltek, de a kormánycsapatok veszteségeiről nem közölt adatokat. Egy amerikai szóvivő kedden elismerte, hogy a dél-vietnami felszabadító hadsereg tüzérségi ütegei hétfőn Saigontól 43 kilométerrel északnyugatra hét amerikai helikoptert lőttek le. A legénység tíz tagja megsebesült, de senki nem vesztette életét. A szóvivő hozzáfűzte, hogy egy helikopter teljesen megsemmisült, míg a többi hat erősen megrongálódott (AFP) megy Pekingbe KAY BISCAYNE Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára ma, szerdán Pekingbe utazik, hogy előkészítse Nixon februárra tervezett kínai útját — adta hírül hétfőn este a CBS amerikai tv-társaság. A hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg. Előzőleg, mint ismeretes. Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója júliusban és októberben járt a kínai fővárosban. Uj horvát miniszterelnök ZÁGRÁB A horvát szábor (parlament) valamennyi házának képviselői egy képviselő tartózkodása mellett — kedden elfogadták Dragutin Haramija eddigi horvát kormányfő lemondását. A köztársasági kormány új elnökévé dr. Ivó Perisint, a szábor eddigi képviselőjét és a jugoszláv nemzeti bank kormányzóját egyhangúlag megválasztották. (MTI) Lesz-e békeközvetítő Mudzsibur Rahman? RAWALPINDI Hírügynökségek jelentik, hogy Ali Bhutto elnök egy diplomáciai fogadáson személyesen megerősítette: hétfőn félórás megbeszélést folytatott Mudzsibur Rahman sejkkel, a törvé-Aki vi az érdemelne botot BERLIN A Német Demokratikus Köztársaságban nagy felháborodást keltett az az NSZK-ból érkezett hír, hogy Erhard Milch, egykori náci marsall, akit a háború után mint fasiszta bűnöst letartóztattak, most január 5-én visszakapja egykori rangját és marsallbotját. A marsallbotot eddig a Bundeswehr egyik düsseldorfi egységének páncélszekrényében őrizték, mivel az angol katonák, akik 1945 májusában Milch letartóztatása után elvették a botot tőle, azt később visszaszolgáltatták a Bundeswehrnek. Most az angol királynő a bonni külügyminisztérium közbenjárására elrendelte, hogy a fasiszta Wehrmacht legmagasabb rangfokozatát jelképező marsallbotot visszadják Erhard Milchnek. nyen kívül helyezett Avarra Liga házi őrizetben levő vezetőjével. Bhutto a fogadáson jelen volt újságíróknak jelezte, hogy az eszmecseréket folytatni kívánja „A hétfői tárgyalás nem volt könnyű, eredményeivel azonban nem vagyok elégedetlen” — mondotta Bhutto közölte az újságírókkal azt is, hogy szándékában áll ellátogatni a Kínai Népköztársaságba és esetleg a Szovjetunióba is. Tervezett utazásainak időpontjáról nem szólt. Az AFP francia hírügynökség tájékozott diplomáciai forrásokra hivatkozva arra számít, hogy Mudzsibur Rahman számára hamarosan lehetővé teszik, hogy visszatérjen Kelert- Pakisztánba, mivel sokak szemében ő az egyetlen politikus, aki képes lenne „rendet teremteni” a keleti országrészben. Itália hatodik elnöke Semmi kétség aziránt: Giovanni Leone váratlanul aratott győzelmet az olasz elnökválasztásokon. A 63 éves jogászprofesszor, Nápoly kereszténydemokrata pártszervezetének hajdani titkára, majd az olasz parlament alelnöke, később nyolc éven át elnöke, még a Montecitorio palota választási kulisszatitkaiban legjáratosabb szakértők körében sem tartozott az esélyes jelöltek közé, noha tekintélyes, köztiszteletben álló politikus. Két úgynevezett strandkormány — Itáliában a rövid életű hivatalnokkabineteket illetik ezzel a névvel — és a legutóbbi, 1964- ben tartott elnökválasztásokon a szociáldemokraták jelöltjével, Giuseppe Saragattal szembeni kudarc fűződik Leone személyéhez. Ügy ismerik, mint azon ritka kereszténydemokrata politikusok egyikét, aki a párt kilenc irányzatának olykor rendkívül heves öszszecsapásaitól igyekezett távoltartani magát. Jelölése mégis a centrista és a jobboldali erők megállapodásán alapult — a kereszténydemokrata balszárny és a báloldali pártok szándékának ellensúlyozására — tehát szükségképpen rájuk támaszkodik majd a jövőben. Nyílt titok, hogy a kereszténydemokraták, a republikánusok, a szociáldemokraták és néhány kisebb csoportosulás képviselőin kívül a neofasiszták — az MSI, vagyis az Olasz Szociális Mozgalom — elektorai is az ő nevét írták a szavazócédulákra. Giprgio Almirante, az MSI vezetője sietve kürtölte világgá: „örülünk, hogy meghatározó módon járulhattunk hozzá a köztársasági elnök m egválasztásához!” A négyes koalíció második legnagyobb pártja, a szocialista párt mindvégig De Martino, illetve Pietro Nenni jelölése mellett, tehát a kereszténydemokratákkal szemben foglalt állást. Ez — a korábbi, gyakran nyíltan konfrontáció folytatásaként — nem keltett meglepetést, következményei azonban elkerülhetetlenek. így az olasz alkotmány értelmében rövidesen újjáalakuló kormányban a szocialisták helyét valószínűleg az Olasz Liberális Párt foglalja el. A választás során az urna előtt 23 fordulóban látványos egységet mutatott az ellenzék. Most először az elnökválasztások történetében. az Olasz Kommunista Párt nem állított önálló jelöltet, hanem a szó? cialistákkal, a PSIUP-pal és a független baloldallal közösen támogatták előbb De Martino, majd Nenni jelölését. Még a jobboldali olasz sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy a baloldal egységét semmiféle fegyelmezetlenség nem bontotta meg, soraikból senki sem élt az „orvlövészek” fegyverével, vagyis egyetlen nagy választójuk sem adta voksát hivatalos jelöltjük ellen. Nos, ez az egységes ellenzék ma olyan erőt képvisel Itáliában, amelyet — a Messaggero cikkírójának szavaival — „nem lehet számításon kívül hagyni”. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége röviddel az elnökválasztások után hozott határozatában így értékelte a szavazások tanulságát: „A parlamentben megvolt annak a lehetősége, hogy a köztársasági elnököt az alkotmányhoz hű, demokratikus erők legszélesebb tömörülése válassza meg. Pártunk és a baloldal közös frontja kezdettől fogva erre törekedett. A kereszténydemokrata párt vezetőségét és egyes irányzatait azonban homlokegyenest ellenkező törekvések vezették, amikor olyan jelölteket állítottak csatasorba, akik eleve csupán egy, a fasisztákat is magába foglaló, jobbközép-csoportosulás támogatására számíthattak”. Giovanni Leone tekintélyes, köztiszteletben álló politikus. Súlyos időkben, nehéz helyzetben került az államfői tisztséggel. Hét esztendőre szóló megbízatása akkor járhat sikerrel, ha azokra az erőkre is támaszkodik, amelyek voksaikkal ugyan személye ellen foglaltak állást, de Itália nénének felemelkedésében, anyagi és szellemi javainak gyarapításában vele azonos véleményen vannak« Gyapay Dénes
