Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Sokkal töjbweu i9 megért volna

Nem számítva a társadalmi munkát, ingyenfuyart és a többi ilyen, el nem könyvelhető tételt, kétszázezer forintba került a jászszentlászlói MHSZ- klubok új székháza. Százezer forintot adott a községi tanács, és ugyanannyit p járási hivatal.

Ritkaság, hogy ilyen bőkezűek az MHSZ-hez a helyi tanácsok. Sok helyen évekig tartó huzavona érán sem lehet összetákolni egy szegényes lőteret eem. Jászszentlászló meg igazán kis község. Kétezer egynéhány lakos, annak is gó fele tanyán. Százezer torint itt nagy pénz.

A tanácselnöknek netán szívügye az MHSZ? Lehet, hogy tartalékos tiszt?

Jászszentlászlón asszony a tanácselnök! És soha életében nem volt a kezében fegyver.

— Muzsik Tiborné — nyújt kezet. Törékeny alkat, eleven szemek.

Szeretném tudni, menynyire ismeri az MHSZ-t.

— Hogy pontos legyek: csak hallomásból ismerem. De itt nálunk lehetetlen nem ismerni őket. Akár fiúkkal, akár lányokkal beszél az ember, ritkaság, hogy ne esne szó az MHSZ-ről. Az iskolában meg hol panaszkodnak rá, hol dicsérik. Igaz, az utóbbi időben már inkább csak dicsérik. Amióta pedig a Pavkovits meg a Gyenes gyerek olyan ragyogóan szerepelt a „Lenin ifjú távíró ct~” verseny országos

döntőjében, és tudjuk, hogy a miénk az országban a legjobb falusi rádiósklub, azóta, azt hiszem mindenki büszke rájuk ...

A múltkor olvastam valamelyik budapesti rádiósklubról, ahol most érkeztek el a tízezredik összeköttetéshez. Az a klub hat éve alakult. A jászszentlászlói 1967-ben, s eddig kereken 35 ezer összeköttetést létesítettek! Vagy még egy összehasonlítás: Jászszentlászlóról évente több képzett rádiós . vonul be a néphadseregbe, mint Pécsről!

A tanácselnökasszony csupa derű. ahogyan a régi súrlódásokra emlékezik:

— Mennyi baj volt ve* lük.- Egyszer hallom: a gyerekek éjszaka is bejárnak az iskolába. Meg akarták őket akadályozni, erre elrontották a zárat:.. Roszszalkodnak talán? — kérdeztem. Dehogy! Rádióznak ... De hát micsoda dolog az — folytatták —, hogy az iskolásoknak a rendtartás szerint este nyolckor otthon a helyük, ők meg épp az iskolában szegik meg a szabályt!..'. Akkor már világos volt, hogy itt előbb-utóbb segíteni kell valahogyan.

Muzsik Tiborné a községfejlesztésben a következő fontossági sorrendet tartja: villany, víz, járda.

Győrök Imre, a jászszentlászlói rádiósklub titkára (jobbról) a megye rádiósai nak vezetőjével, Hetényl István őrnaggyal.

— Ebbe a sorba sehogy sem illik bele az MHSZ- székház — mondom.

— Magyarázzam? Nos: kis község vagyunk, a gyérekek többsége az általános iskola után máshol tanul tpvább. Mindig a legjobbakat hallom róluk onnan is... Aztán meg: azzal a nyolcvan-száz fiatallal soha sincs bajunk, akik a lövész-, meg a rádiósklubban töltik az idejüket... Ügy gondolom, ez megér nekünk százezer forintot, sőt még sokkal többet is megért volna. Az ifjúság nevelése mégis csak az egyik legfontosabb adósságunk a jövővel szemben ... És az MHSZ, ahogy én látom, jól neveli őket.

Ezzel végeredményben el is jutottunk a „nyomozás” végére. De a tanácselnökasszony lelkemre kötötte, hógy semmire se mentek volna a járás segítsége — főképp Ispánovits Mártonnak, a járási pártbizottság első titkárának, és Baunok Györgynek, a járási hivatal elnökhelyettesének a segítsége — nélkül. És itthon is elakadhatott - volna az ő jószándéka a községi tanács egyetértése híján. Erről tehát még Kuruc* Istvántól, az iskola Igazgatójától is kellett érdeklődnöm. ö azonban szintén elhárította a köszönetét:

— Győrök Imre tanárunké az érdem: Már húsz évivel ezelőtt maga köré gyűjtögette a gyerekeket. 1954- ben a miénk volt a járás legjobb szakköre. Erre felszólított bennünket a megye, hogy szervezzük meg a mezőgazdasági politechnikai Oktatást. Imre megcsinálta, még traktort. is szerzett, kunyerálta valamelyik pesti gyártól. Meg esztergagépet, az még most is megvan. De -legjobban mégis csak a rádiózás érdekli. Alig várta, hogy átadhassa másnak a politechnikát, ő maga aztán viszatért a rádiózáshoz. Hogy milyen eredménnyel, azt tudja... Így .aztán nálunk telepedett meg négy éve az MHSZ-rádiósklub , is. Most, hogy elköltözik, nem bánjuk, mert bizony szűkében vagyunk a helynek, de útjaink azért nem válnak el. Az iskola rádiós szakköre továbbra is itt működik majd. •*

December közepén, az avatóünnepségen Szemők György, az MHSZ megyei titkárhelyettese adta át a honvédelmi miniszter által adományozott Honvédelmi Érdemérem kitüntetést Muzsik Tiboménak, Kurucz Istvánnak, Ferenc Jó-és Kovács Józsefnek, az Űj Barázda Termelőszövetkezet elnökének. Azoknak, akik a legtöbbet segítettek, hogy szép, új otthona legyen a Magyar Honvédéiiterein, aüúszooa, .a>»tár és műhely számára jutott hely a mű- mi Szövetség két helybeli

velődési ház udvarán emelt új épületben. klubjának. M. L.

Ez volt a* első megyei riadó

Az ifjúgárdisták újra bizonyítottak

AZ IFJUGÄRDA tagjai a KISZ-szervezetek legjobbjaiból kerülnek ki, hiszen többet vállalnak, mint társaik: önként vetik alá magukat a szigorúbb fegyelemnek és szabad idejüket áldozzák a tanulásra, a honvédelmi ismeretek elsajátítására.

Bács-Kiskun megyében igen eleven az Ifjúgárdista mozgalom és különösen az utóbbi két évben értek el kiváló eredményeket az IG- parancsnokságok a hazafias nevelésben és a honvédelmi előképzésben. Ennek a munkának nagy elismerése-volt az idén nálunk, Kecskeméten megrendezett II. országos ifjúgárda szemle. Fiaink itt is alapos elméleti ismeretekről és jó gyakorlati felkészültségről tettek tanúbizonyságot; méltán arattak elismerést tudásukkal, magatartásukkal egyaránt.

Az eredményekben nagy szerepe van annak a szoros együttműködésnek, amely főképp az utóbbi esztendőkben alakult ki immár megyeszerte a KISZ és az MHSZ szervezetei

között. Nemcsak a magasabb vezetésben honosodott meg ez az együttműködés, nemcsak a járási és a városi bizottságok, valamint az MHSZ-titkárok között, hanem a községekben és mindinkább a legkisebb egységekben, az alapszervezetekben is. Minden tekintetben gyümölcsöző ez a munkakapcsolat a KISZ és az MHSZ között, az Ifjúgárda kiképzésében azonban egyenesen nélkülözhetetlen feltétele az eredményes munkának.

AZ IFJÚSÁG kongreszszusi felkészülése adott rá nemrégiben újabb alkalmat, hogy az Ifjúgárda-parancsnokságok próbára tegyék, egyszersmind démonstrálják a kiképzés színvonalát. A KlSZ-kongresszusi hét keretében megyei Ifjúgárda riadót rendeltek el. Ilyen, egész megyére kiterjedő riadót eddig még sehol sem rendeztek, a Bács-Kiskun megyei volt az első az országban.

Az Ifjúgárda megyei parancsnoka a riadót megelőzően parancsot adott ki, amelyben elrendelte, Iwgy minden ifjúgárdista készüljön fel négy óra társadalmi munka elvégzésére. Az ifjúgárdisták ezen a módon csatlakoztak az országosan kibontakozott mozgalomhoz, a kongresszusi munkafelajánlásokhoz.

A riadót személyesen ellenőrizte Tóth Gyula alezredes, az Ifjúgárda országos parancsnoka, továbbá Éártfai Attila, a KISZ megyei bizottságának titkára és Szemők György alezredes, az MHSZ megyei titkárlíelyettese is.

A NÁLUNK elsőnek megrendezett- megyei riadó tapasztalatairól Berente Károly, a KISZ megyéi bizottságának honvédelmi és sportfelelőse, az Ifjúgárda megyei parancsnoka a kö-_ vetkező értékelést adta:

— A riadót szombatra tettük, kár, hogy aznap igen. rossz volt az idő, ez megnehezítette a feladatot.* Mindennek ellenére örömmel állapítom meg, hogy megyénk ifjúgárdistái a riadó végrehajtásában és a társadalmi munka elvégzésében egyaránt jól vizsgáztak. A 630 ifjúgárdista mintegy 18 és fél ezer forint értékű munkát végzet! az akció alkalmával. A» öszeg egy részét a kollégiumi alapra fizették be.

— A jók között is a legjobbak voltak mind az előkészítést, mind a végrehajtást tekintve: a bajaiak. Csak az elismerés hangján szólhatok a bajai városi és a járási KISZ-bizottság, valamint az Ifjúgárda parancsnokságok munkájáról! De dicséretet érdemel velük együtt a megye valamennyi ifjúgárdistája. Bebizonyították, most is, újra, hogy képesek nagyszabású feladatok gyors Végrehajtására.

— AZ EREDMÉNYEK természetesen nem voltak mindenütt egyformán jók. Előfordult az is, Kecskeméten és Kiskunhalason, hogy nem a meghatározott módon hajtották végre a feladatot, Okulniuk kell a tapasztalatokból, amelyek ismét azt mutatták, hogy a KISZ-bizottság és az Ifjúgárda parancsnokság egységes fellépése az intézkedés pontos és maradéktalan végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele.

Nem a fotoriporter az oka

Az alábbi kép alighanem jóval kevesebbet mutat, mint mi, fajsziak szeretnénk, de ennek <nyilvánvalóan nem a fotoriporter az oka. Nem tehet róla, hogy így beszorult két ház közé a községi MHSZ- szervezetek sok gonddal, szeretettel építgetett lövőpavilonja, s csak egyetlen, bár legszebb oldalát, az utaai frontot kaphatta a riporter lencsevégre.

Szándékosan építettük így, és cseppet sem bántuk meg. Szemők György alezredes, az MHSZ megyei titkárhelyettese szokta mondogatni azoknak, akik tervezik, hogy pavilont építenek, de még tanakodnak rajta, hova is kellene elhelyezni, hogy: „ ... oda, ahol moziba, művelődési házba, templomba, kocsmába tartanak az emberek!” Tréfa, de mi megértettük, mit akart mondani: oda, ahol a legnagyobb a forgalom! Es ahol a ráérő időben a legnagyobb ..,

így szemeltük ki ezt a tenyérnyi helyet a művelődési otthon és a szomszéd ház között. Hálásak vagyunk, hogy az illetékesek beleegyeztek. A fajszi ifjúság egyik legkedveltebb szórakozása azóta a légpuskalövészet, de nagyon sok felnőtt is meg-megáll a pavilon előtt és nem sajnál ,a szórakozásra néhány forintot. Am nem is az anyagiak a legfontosabbak (bár a klubnak havonta több száz forint haszna van a szép forgalomból), hanem az, hogy mindig akad új jelentkező, a lövészutánpótlás tehát a jövőben aligha lesz gond. Kitűnő lehetőséget teremt egyébként a pavilon a tudatos kiválogatásra is. A legszorgalmasabb céllövőket és a legtehetségesebbeket figyelemmel kísérjük és biztatjuk őket, hogy jöjjenek az MHSZ-be, nálunk jobb fegyverekkel és nagyabbakkal lőhetnek.

Bajszon egyébként két MHSZ-klub működik, a lövészeké és a tartalékosoké. Szorosan együttműködnerc, s mindegyik jó eredményeket ér el a maga területén. A lövészek több kitűnő versenyzőt neveltek már, akik sikeresen szerepeltek megyei és országos versenyeken is. A tartalékosok pedig olyan mozgalmas klubéletet teremtettek, amire kevés példa akad. Az idén is nagysikerű honvédelmi napot tartottak, versenyeket, kirándulásokat rendeztek, s a helyi autóséletnek szintúgy elismert központja ma már a klub.

A legutóbbi évadzáró közgyűlésen a tagok szívesen és egyetértéssel hallgatták a beszámolót, amely jövőre is igen színes programot ígér:_ tapasztalatcserelátogatások közelebbi és távolabbi kluboknál, közös versenyek, laktanya-látogatás, kirándulás Budapestre, a Hadtörténeti Múzeumba stb. Ahol azután effajta élmények várják a tagokat, ott természetes, hogy nem nehéz megszervezni a munkaterv olyan programjait sem, mint az előírt húszórás tájékoztató oktatás, vagy az önképzés és továbbképzés egyéb formái.

Horn Lajos