Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-03 / 286. szám

1971. december 3. péntek 3. oldal Újjáalakult I a takarékossági albizottság A Minisztertanács ülése A korábbi tanácsi ciklu­sokban a megyei tanács pénzügyi és költségvetési állandó bizottsága albizott­ságaként működött takaré­kossági albizottság az idei tanácsválasztások nyomán nem szerveződött újjá. Mi­­* vei azonban ez a társadal­mi albizottság mintegy 15 évi működésével haszno­san segítette a takarékosság követelményeinek érvény­re jutását, s e segítségről kár lenne lemondani, a me­gyei tanács településfejlesz­tési, műszaki és kommuná­lis bizottsága szükségesnek tartotta a takarékossági al­bizottság ismételt életrehí­­vását. Ennek az eseménynek, a megyei takarékossági albi­zottság újjáalakulásának színhelye volt tegnap Ka­locsán a városi tanács vb­­ülésterme. Az albizottság munkájában való részvétel­re felkért tizenöt társadal­mi .aktivista Búza Dezső­nek, a megyei tanács tele­pülésfejlesztési, műszaki és kommunális bizottsága el­nökének indítványára az albizottság elnökévé Berta Jenőt (Fájsz), elnökhelyet­tesévé, dr. Havasi Lászlói (Lajosmizse), titkárává pe­dig Lakos Kálmánt, az OTP megyei igazgatósága főfelügyelőjét választotta. A kormány tegnapi ülé­sén megtárgyalta a gazda­ságosabb termelési szerke­zet kialakítása érdekében teendő intézkedésekről szó­ló előterjesztést. A gazda­ságtalan termelés még mindig jelentős erőforráso­kat köt le, ezzel fékezve társadalmi-gazdasági fejlő­désünket. A termelési szer­kezet kedvezőbb kialakítá­sa, a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítása érdeké­ben fokozni kell a közpon­ti irányító szervek kezde­ményező, ösztönző és koor­dináló szerepét. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és hatá­rozatot hozott a gazdaság­­[ tálán termelés csökkenté­séhez szükséges intézkedé­sekről. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari minisz­ternek és az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­kének jelentését az 1971— 1972. évi energiaellátási helyzetről és a téli felké­szülésről. Megállapította, hogy az energiaellátás biz­tosítására a megfelelő elő* ! készületek megtörténtek, a I fogyasztók szükségletének I kielégítése biztosított. A kormány, a jelentésben fog­laltakat elfogadta és utasí­totta a nehézipari minisz­tert, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­két, hogy a téli időszakban folyamatosan kísérjék fi­gyelemmel az energiaellá­tást, a készletek alakulását és a megfelelő intézkedé­seket tegyék meg. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a szövetkezetek gazdasági tevékenységéről. A rendelet pontosan megjelöli azokat a tevékenységi kötöket, amelyeket a szövetkezetek egyáltalán nem, vagy csak az illetékes ágazati minisz­ter hozzájárulásával foly­tathatnak. A lakás- és ta­karékszövetkezetek pedig a szövetkezeti ágazatra vo­natkozó jogszabályokban meghatározott tevékenysé­gen felül további gazdasági tevékenységet csak az ille­tékes ágazati miniszter hoz­zájárulásával folytathatnak akkor is, ha e tevékenység nem esik a most hozott rendelet által meghatáro­zott korlátozások alá. A Minisztertanács meg­tárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a mezőgaz­dasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű te­vékenységének szabályozá­sáról. A mezőgazdasági szövet­kezetek a jövőben is kor­látozás nélkül végezhetnek mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ter­mény- és termékfeldolgo­zást, elsődleges fagazdasá­gi tevékenységet, továbbá elláthatják a mezőgazdasá-Több mint kétezer vagon nemesített vetőmag A jó termés, a magas ho­zam egyik feltétele a meg­felelő, életképes vetőmag. Az ez évi — országosan is kiemelkedő — búzatermés eléréséhez jelentősen hoz­zájárult. az, hogy az el­­mi H évben a vetőmagvak 46 százalékát kicserélték, felújították. Bács-Kiskun megyében több mint 61 ezer holdon folytatják a nemesített ve­tőmagvak szaporítását. A termés minősítését, fémzá­rolását az Országos Vető­mag Felügyelőség megyei kirendeltségének 10 szak­embere végzi. A tervek szerint az idén 2200 vagon szaporítóanyagot fémzárol­nak. Pillanatnyilag még folyik az ipari- és a takar­mánynövények magjának vizsgálata, de a munka nagy részét már elvégezték. Tavaly a vizsgálatra be­küldött őszi búzának csak 45 százaléka volt alkalmas vetésre, az idén pedig már 70 százaléka, összesen 911 vagon őszi búzát minősítet­tek szaporíthatónak, ezen kívül fémzároltak 1130 va­gonnal. A nemesített búzák vetőmagjának termesztését a megye legfejlettebb álla­mi gazdaságai és termelő­­szövetkezetei végzik. Rozs­ból 94, őszi árpából 31 va­gonnal fémzároltak és 160 vagon magvat minősítettek a két növény terméséből. Évről évre nagyobb meny­­nyiségű triticalét állítanak elő a mezőgazdasági üze­mek. Szaporítóanyagának termesztésében az ország­ban első helyen áll Bács- Kiskun me|ye. A felügye­lőség kecskeméti kirendelt­sége 1971-ben már 213 va­gonnal fémzárolt belőle és további 75 vagonnal minő­sített a megye termelőszö­vetkezetei számára. Nagy mennyiségű zöld­ségmagot is termesztenek a kísérleti intézetek, illet­ve a mezőgazdasági üze­mek. A paradicsom magját Kecskemét, a fűszerpapri­káét Kalocsa környékén gyűjtik össze, emellett jó néhány gazdaságban van maghagymaültetvény, Sol­ton pedig spenótmagot ter­melnek. A megyében már majd­nem minden gazdaság hib­ridkukoricát kíván vetni. A földbe azonban csak a szi­gorúan ellenőrzött és fém­zárolt magvak kerülhetnek. Eddig már 320 vagonnyit vizsgáltak meg a szakem­berek. A jó minőségű sza­porítóanyagból tavasszal még az Egyesült 'Államok­nak is szállítottak. A bajai hibridüzemben még jelen­leg is folyik a munka, há­rom műszakban, állandó el­lenőrzés mellett végzik a magvak előkészítését, fém­zárolását. D. E. gi, élelmiszeripari és faipa­ri termékek közvetlen bel­földi értékesítését. A kor­mány határozata alapján a mezőgazdasági szövetkeze­tek tevékenységi körükhöz szorosan nem kapcsolódó gép-, könnyű- és vegyipari árutermelést csak állami vállalatokkal és intézmé­nyekkel kötött szerződés alapján folytathatnak. A kormány a Mezőgazdasági és Élemezésügyi Miniszté­rium vezetésével az ágaza­ti minisztériumok és a szö­vetkezetek képviselőiből koordinációs bizottság lét­rehozását határozta el an­nak érdekében, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenysége össz­hangban legyen a népgaz­dasági célkitűzésekkel, s a nagyipari kapacitás kiegé­szítését, a foglalkoztatási nehézségek megoldását, a helyi adottságok kihaszná­lását szolgálja. Azokat a szövetkezeteket, amelyek­nél a gép-, könnyű- • és vegyipari tevékenység ár­bevétele a 30—50 százalék között van, mezőgazdasági­ipari, ahol pedig az árbe­vétel 50 százalékát megha­ladja, a jövedelemszabá­lyozás szempontjából ipari­mezőgazdasági szövetkezet­nek kell minősíteni. Valamennyi mezőgazda­­sági szövetkezet ipari jelle­gű tevékenységét a taná­csoknak felül kell vizsgál­ni. Ezt összekapcsolják a mezőgazdasági szövetkeze­tekben működő ipari üzem­ágak szociális ellátottságá­nak, munkavédelmi hely­zetének felülvizsgálatával és a bérezési előírások té­teles . ellenőrzésével. % A könnyűipari miniszter a kisipar helyzetéről ter­jesztett elő jelentést, ame­lyet a kormány jóváhagyó­lag tudomásul vett. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) KOSZIGIN LÁTOGATÁSA Szmjetukaja Rosszija A szovjet sajtó bőven foglalkozik a szovjet—dán kapcsolatokkal Álekszej Koszigin kormányfő dániai látogatásának fényében. A Szovjetszkaja Rosszija rá­mutat: a két ország 47 esz- I tendő óta tart fenn diplo­­j máciai kapcsolatot. Sok J minden történt, változott I ez alatt az idő alatt, de a j szovjet—dán kapcsolatok sohasem inogtak meg. A lap kifejezi azt a remé­nyét, hogy a szovjet kor­mányfő dániai látogatása fontos szakasz lesz a két ország jó viszonyának fej­lődésében és az észak-euró­pai béke erősítésében. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című lap is­merteti azt a nyilatkozatot, amelyet Erling Jensen dán kereskedelemügyi miniszter adott a lap tudósítójának. Erling hangsúlyozta, hogy az államközi kapcsolatok fejlődése szempontjából nagy jelentőségűek a sze­mélyes kapcsolatok és ter­mészetesen különösen fon­tosak a kormányfői látoga­tások. „Ezért forrón üdvö­zöljük Álekszej Koszigin­­nak a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének láto­gatását. A dán közvélemény érdeklődéssel várja a ma­gas rangú szovjet vendég érkezését” — mondotta. A HADSEREG ELLENZI A KIBÉKÜLÉST Time A Time című amerikai folyóirat értesülése szerint Nixon, amerikai elnök és Indira Gandhi indiai kor­mányfő októberi tárgyalá­sainak eredményeképpen Nixon mégiscsak megpró­bálta rávenni Jahja Khant, hogy tárgyalásokat kezdjen a kelet-pakisztáni függet­lenségi mozgalom bebör­tönzött vezetőjével, Mud­­zsibur Rahman sejkkel. Mint arra a függetlenségi mozgalom képviselői már ismételten rámutattak, ezek a tárgyalások és Mud­­zsibur Rahman szabadon bocsátása előfeltételét ké­pezik a helyzet politikai rendezésének. Jahja Khan állítólag hajlott volna a kompromisszumra, a pa­kisztáni hadsereg vezetői azonban kijelentették, hogy ellenzik az engedményeket és a sejk kivégzését köve­telték. A Time szerint a kompromisszumos javaslat befagyasztása következté­ben élénkül meg a katonai tevékenység a két ország határán. KINA LIN NÉLKÜL Cjabb iskolákat villamosítanak A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-fiataljai is bekap­csolódtak a tanyai iskola­villamosítási akcióba. A vállalat 8 tagú ifjúsági bri­gádja a hét végén, decem­ber 4-én és 5-én a kiskun­­halasi alsószállási tanyai iskolában végzi el a szük­séges villanyszerelési mun­kákat. A következő hét vé­gén pedig a kecskeméti, miklóstelepi iskolát villa­mosítják. Az ötéves terv csak jövőre lesz végleges, hiszen figye­lembe kell vennünk majd a kongresszus erre vonat­kozó határozatait. A párt, a központi bizottság irány­elveiben azonban már meg­határozta azokat a főbb irányokat, amelyeknek alapján el lehetett kezdeni a tervkészítést. Azután helyesbítette sza­vait Krol elvtárs; ennék a tervnek a készítését 1967- ben kezdték. Azóta azon­ban sok minden megválto­zott. Most át kell dolgoz­ni úgy, hogy előtérben az életszínvonal emelkedése álljon. — Az eddigi elgondolások szerint — mondta Krol elv­társ — a vásárlóerő álta­lában 38 százalékkal emel­kedik majd az elkövetkező öt év folyamán. Ahhoz hogy a megnö­­yekedett vásárlóerőhöz elég áru is legyen, át kell alakítani a lengyel ipar szerkezetét. Az ipari termelés öt év alatt 48—50 százalékkal (évi 10 százalékkal növek­szik úgy, hogy az összes termelés fogyasztásra szánt része — (B-szektor) 42 szá­zalékkal növekszik. Leg­utóbb 36 százalékkal növe­kedett.), míg a beruházás­ra szánt termékek (A-szek­­tor) növekedésének aránya csökken; öt év alatt 51 százalékkal növekszik — a korábbi 57 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelem 38—39 százalékkal emelke­dik. Ez évi 7—8 százalék. A legutóbbi öt évben 34 százalék volt. A nemzeti Jövedelemnek várhatóan 73 százalékát fordítják 'beru­házásra és 27 százalékát Sorvasztásra. Mindennek; a nemzeti jö= vedelem növekedésének, a reáljövedelem, a vásárló­erő növekedésének is alap­ja az ipari termelés 48—50 százalékkal, és a mezőgaz­dasági termelés 18—21 szá­zalékos emelkedése. Kérdéseinkre vála­szolva szólt Kí-ol elvtárs a gazdasági reform bevezeté­séről is. Abból, amit mon­dott és a magunk tapasz­talataiból alakult ki a kép. Egy komplex gazdasági rendszer kidolgozását már az V. pártkongresszus is célul tűzte ki. Ennek vég­rehajtására azonban nem került sor. A reform beve­zetett elemei között nem volt kellő összefüggés. Az alapvető célt nem fogal­mazták meg pontosan, ezért a bevezetett elemek nem voltak hatékonyak. Nem serkentettek kezdemé­nyezésre. A. központi bizottság irányelvei most célul tűz­ték a gazdálkodási és gaz­dasági irányítási rendszer továbbfejlesztését és kor­szerűsítését. Ennek célja: „A szocialista termelési vi­szonyok megszilárdítása és a társadalmi, gazdasági, valamint műszaki-tudomá­nyos fejlődés meggyorsí- j tása.” A párt nagy jelentősé- | get tulajdonít a gazdasági reformnak: „...A legfon­tosabb célok és feladatok megvalósítása jelentős mér­tékben függ attól, mennyi­re következetesen tudjuk megvalósítani a gazdálko­dási rendszer reformját” — állapítják meg az irány­­°lvek. Hogy a reformjavaslat óit tartalmaz, még nem lehet tudni. A kongresszu­son ez is kiderül majd. Csaba Imre (Vége) Marorfna Miadezs Vladimir Kosztov „Kína Lin nélkül” című hírma­gyarázatában a Narodna Mladezs című bolgár lap­ban a következőket írja: A válság, amely ebben az évben beköszöntött Kíná­ban, határozottan bizonyít­ja a kulturális forradalom folyamán hozott döntések bizonytalanságát és átme­neti jellegét és ismét meg­mutatja, hogy a Mao Ce­­tung-csoport tevékenysége mennyire káros a Kínai Kommunista Pártra és a kínai államra nézve. A Mao Ce-tung-csoport szemmel láthatólag olyan megállapításra jutott, hogy a szovjetellenes és szocia­listaellenes politikájának megvalósításában semmi­képpen sem nélkülözheti azokat az átmeneti, vagy állandó előnyöket, amelye­ket az amerikai imperia­lizmussal való flört és cin­koskodás ígér. Ennek ér­dekében ingadozás nélkül feláldozták Lin Piaot és csoportját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megoldó­dott volna a válság. To­vábbra is fennáll a problé­ma, amelynek alapja: a Mao-csoport által folyta­tott tevékenység szocialis­taellenes jellegének elmé­lyülése. Ez pedig előre jel­zi a belpolitikai válság ha­marosan bekövetkező új szakaszait. VASZFI TELL MEGGYILKOLÁSA Zycie Warsawy A Zycie Warsawy „Vasz­­fi Teli meggyilkolása” cí­mű kommentárjában a töb­bi között ezeket írja: „A palesztinai ellenállási mozgalom széthullóban van. Elvesztette bázisát, fegy­verzetének nagy részét, pénzügyi eszközeit Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy tagjai elkeseredésük hatása alatt cselekszenek. Teli meggyilkolása a két­ségbeesés bizonyítéka. Nem javít a palesztinaiak hely­zetén, s nem hoz számukra semmi hasznot, csupán ar­ról tanúskodik, hogy a ge­rillamozgalom, bár illegali­tásba kényszerült, mégis tovább létezik, és tagjai so­rában mindenre elszánt emberek vannak. Nem szabad elfelejteni, hogy a palesztinai gerillák érzékeny vereséget szen­vedtek ugyan, de az ügy, amelyért harcolnak, meg­oldatlan. A 2,5 vagy 3 mil­lió palesztinai problémája továbbra is fennáll. Teli nem tudott megszabadulni ettől a problémától. Nem is tudnak tőle megszabadulni utódai sem” — fejezi be a lap. MERT FRANCIAORSZÁG NEMET MONDOTT Le Monde A Le Monde vezércikké­ben a Nixon—Pompidou­­találkozóval foglalkozva hangsúlyozza, hogy Nixon e gesztusával növeli Fran­ciaország tekintélyét és megerősíti azt a tényt, hogy Franciaország újra elfog­lalta helyét a nagyhatal­mak sorában. Volt olyan időszak, amikor Európa és az Egyesült Államok közöt­ti tanácskozás elképzelhe­tetlen lett volna a kötele­zőnek számító londoni út nélkül. Vajon most miért a Pompidouval való tanács­kozást választja előbb Nixon? A válasz kétségte­lenül Franciaországnak a pénzügyi válságban elfog­lalt álláspontjában rejlik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jelenlegi körülmények között semmiféle kielégítő rendezés nem lehetséges Párizs és Washington kö­zött előzetes megegyezés nélkül, hiszen Franciaor­szág volt az egyetlen or­szág, amely augüsztus 15-e után megtagadta valutájá­nak lebegtetését a dollár­hoz viszonyítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom