Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-03 / 286. szám

JflU. december 3. péntek Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évf. 286. szám Arat 90 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT B ÁCS -KISKUN ME GY El B ÍZ OTTSÁGÁN A K' NA PI L APJA Dr. Romany Pál a szocialista brigádvezetők értekezletén A JÖVÖ ÉVI NÉPGAZDASAGI TERV —KÖVETKEZETESEBB HITELPOLITIKA — AZ ENERGIAELLÄTÄS ÉS A TÉLI FELKÉSZÜLÉS — A SZÖVETKEZETEK IPARI TEVÉKENYSÉGE A Minisztertanács ülése 4 reálbérek alakulása a megyében Ugfrissebb A KSH adatai Most jelent meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatóságának legújabb köz­lése, amely a munkások és szellemi foglalkoztatásúak 1970. évi reálbérindexével foglalkozik. A KSH munkatársainak vizsgálata a mezőgazdaság kivételével a szocialista szektor egészére kiterjedt. A mezőgazdaságnak csupán az állami szektorára, va­lamint a szövetkezetek ál­landó alkalmazottaira vo­natkozóan végeztek számí­tásokat. A statisztikai kiadvány első megállapítása, hogy a munkások és szellemi fog­lalkozású keresők reálbér­­indexe és az ezt közvetle­nül meghatározó tényezők — az egy keresőre jutó névleges bérek, valamint a fogyasztói árak változása — a megyében az országosnál kedvezőbben alakultak. Az 1969-es év adatait 100 szá­zaléknak véve, megyénk ta­valyi reálbérindexe — az országos 104,4 százalékkal szemben — 105,6 százalé­kos volt. Az 1970-ben kifizetett munkabérek és személyi jö­vedelmek összességükben 12,4 százalékkal haladták meg az előző évit, a kifize­tések tehát változatlanul erőteljes ütemben növe­kedtek. Miként korábban, az elmúlt évben is az át­lagkeresetek növekedése volt a legjelentősebb. Nem érdektelen ezzel kapcsolat­ban vizsgálni a foglalkoz­tatottsági arányt, amelyből kitűnik, hogy tízezer lakos­ra az 1969. évi 5612 fővel szemben 1970-ben 5758 fog­lalkoztatott jutott. Ez az arány jelentős mértékben meghaladja az országos át­lagot, és csak a fővárosban magasabb, mint Bács-Kis­kun megyében. A vizsgálódásba vont munkások és szellemi ke­resők száma — 151400 — 5 százalékkal magasabb, mint a korábbi évben. Igen gyorsan növekedett a fog­lalkoztatottság a kereske­delmi ágazatban. Egy-egy dolgozóra, a sta­tisztikai felmérés körén be­lül, 7 százalékkal több név­leges bér jutott, mint 1969-ben. Ez az arány a növekedés országos ütemét 1 százalékkal haladja meg. Az építőiparban 2223, az ipar állagában ezzel szem­ben 1849 forint volt tavaly az egy foglalkoztatottra ju­tó havi névleges bér. Ami az említett keresők fogyasztói árindexét illeti, az 1970-ben az országossal azonos, ugyanakkor az 1969. évinél kedvezőbb volt. Végeredményben me­gyénk, a munkások és szel­lemi foglalkoztatottak átla­gos névleges bérét tekint­ve előbbre lépett a me­gyék rangsorában: az alföldi megyék közt a harmadik helyet foglalja el. A lakos­ság életszínvonalának eme­lésében tavaly elért szá­mottevő eredmények elle­nére. Bács-Kiskun megye termelési struktúrája — és ez általában valamennyi mezőgazdasági jellegű me­gye gondja — nem teszi le­hetővé a fejlett ipari terü­letekhez hasonló reálbér­­színvonal kialakulását. Gyökeres változást, a reál­bérek országos kiegyenlítő­dését csak a magasabb szakképzettséget igénylő termelő tevékenység általá­nos elterjedése hozhat majd. Januárban és februárban tartják meg négy alkalom­mal Budapesten a külön­böző iparágak szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozását. A brigád­­mozgalom kibontakozása óta ez lesz a negyedik ilyen rendezvény hazánk­ban. Küldötteit ezekben a napokban közvetlenül a munkahelyeken választják meg a szocialista brigádve­zetők értekezletén. Kecskeméten csütörtökön délelőtt ült össze a Mező­­gazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszerve­zetéhez tartozó MEZŐGÉP Vállalat száz szocialista brigádvezetője, hogy meg­tárgyalja a mozgalom ed­lehetőségeit. Kifejezésre juttatták, hogy tovább szé­lesítik a magyar—bolgár politikai, gazdasági, tudo­mányos, kulturális együtt­működést és kormányaik erőfeszítéseket tesznek a két ország közötti kapcso­latok fejlesztésére. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Felhívta az il­letékes minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdé­seiben a szükséges intézke­déseket tegyék meg. A Minisztertanács meg­vitatta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztését a jövő évi népgazdasági tervről, és intézkedéseket hozott az 1972. évi tervben foglaltak végrehajtására. A pénzügyminiszter elő­terjesztette az 1972. évi ál­lami költségvetés előirány­zatait. A kormány megtár­gyalta és elfogadta a tör­vényjavaslatot, egyben úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A pénzügyminiszter elő­terjesztésére a kormány megtárgyalta az álta­lános jövedelemadóról és a szellemi tevékenysé­get folytatók jövedelem­­adójáról szóló jelentést. Az elfogadott jelentés nyomán hozott kormány­rendeletek külön szabályoz­zák az önálló szellemi te­vékenységből, valamint a kisipari, magánkereskedői és egyéb tevékenységből származó jövedelmeket. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány kiegé­szítette. illetve módosította a hitelpolitikai irányelve­ket. (Folytatás a 3. oldalon) A halászok hozzátarto­zóinak rendszeres foglal­koztatására a bajai Üj Élet Htsz több mint egy évtize­de kezdte meg a folyami kagylók házából a gyöngy­házgombok gyártását. A ruházati ipar érdeklődése később más alapanyagú cikkek felé fordult, és a bajai szövetkezet négy év­vel ez előtt áttért a mű­anyag divatgombok készí­tésére. digi tapasztalatait. Tanács­kozásukon ott volt dr. Ro­­mány Pál, a megyei párt­­bizottság első titkára és Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei titkára. ' Csatári Lajos vállalati igazgató bevezető előadása után tartalmas vita bonta­kozott ki, amelyben a bri­gádvezetőkön kívül kifej­tette véleményét dr. Ro­­mány Pál is. Az értekez­let végül két küldöttet vá­lasztott, akik a negyedik országos tanácskozáson képviselik a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat szo­cialista brigádjait. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő. a kormány el­nöke tájékoztatót adott Sztanko Todorovnak, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének 1971. november 23—27. között ha-I zánkban tett hivatalos ba- I ráti látogatásáról. Az őszin­­| te baráti légkörben folyta- i tott tárgyalásokon a ma­gyar és a bolgár vezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, értékelték a két ország kapcsolatainak hely­zetét és azok fejlesztésének Kiegészítő üzemág K. A. A halászok szövetkezeté­nek kiegészítő üzemágában a divatgombokon kívül PVC-idomcsöveket és kü­lönféle fóliazacskókat is ké­szítenek. Mivel a különle­ges méretű vizvezeték­­idomcsövek gyártását kis tételekben is vállalja az évente négymillió forintos termelési értéket előállító üzem, főként ezzel a cik­kel versenyképes a hazai piacon. A felső képen: A Május 1. Ruhagyár megrendelésére férfi- és nőikabátgombokat önt Margit Lajosné. Vízvezeték-idomcsöveket hegeszt a szövetkezeti üzem­ben Egegi Pálné és Szőke Jánosné. K. A. — P. Z. Űj olvasók O égi újságolvasók me­­-**- sélik, hogy ha vala­mi oknál fogva csak egy reggel is késik a megszo­kott napilap, hiányérzetük támad. Egyszerűen nem tudnak meglenni nélküle. A tájékozottság igénye szüli ezt az érzést, amely manap­ság egyre erősebb minden­kiben. A rádió, a televízió fo­kozza ezt az érdeklődést az ország és a világ ese­ményei iránt, de úgy látr szik, mégsem elégítheti ki teljesen. Erre utal, hogy tovább növekszik az újság­olvasók, s köztük is külö­nösen a megyei lapok ol­vasóinak a száma. Hiába, a szűkebb pátriánkban tör­ténteket elsősorban és szin­te kizárólag csak innen tudhatjuk meg. Talán furcsának tűnik, hogy a megyei lap is rá vaú utalva arra, hogy éven­te legalább egyszer tobo­rozza, gyűjtse az új olva­sókat. Mert a lap olvasá­sa iránti igény mégsem ala­kul ki önmagától az embe­rekben. Időnként fel kell kelteni ezt az érdeklődést, már csak azért is, mert nem csupán az eseményekről szóló tájékoztatásról van szó, hanem ennél jóval többről. Arról, hogy a me­gyepolitikát sugárzó helyi lap olvasása fokozza a köz­ügyek iránti figyelmet, be­vonja a lakosságot a párt­ós tanácsi .szervek munká­jába, demokratikus fóru­mot teremt a vélemény­­mondásra. Ilyen és ehhez hasonló „érdekeink” fűződ­nek tehát az olvasók szá­mának növeléséhez, s ezért is jelent számunkra igen nagy örömet, hogy az egy hónapig tartó terjesztési ak­ció sikeréről számolhatunk be. /§ számszerű összegezés természetesen még hátra van, de úgy érezzük, nem késlekedhetünk azok­nak az új olvasóinknak a köszöntésével, akik most léptek be a megyei lap elő­fizetőinek sorába. Sokan közülük példányonként már eddig is vásárolták a Pető­fi Népét, s ha nefh is rend­szeresen — néha csak a sportesemények vagy éppen a hirdetések kedvéért —, de olvasgatták a helyi saj­tót. Az előfizetés azonban szorosabb kapcsolatot je­lent. Az események nyomon követését, a szerkesztőség munkájának állandó figye­lemmel kísérését, a megyé­ben történt változások, a fejlődés észlelését, s talán aktív felsorakozást is. a lap által indított mozgalmak­hoz, helyeslést és egyetér­tést a hibák elleni küzde­lemben. Azt reméljük, hogy új olvasóink a szó igazi értelmében barátainkká is válnak, s ahogyan a cik­künk elején említett régi olvasók, idővel szintén nem tudnak napot elkezdeni az újság átlapozása nélkül. Szeretnénk mindjárt ^ kérni is valamit. Ol­vasóink közül sokan felke­resnek bennünket leveleik­kel, hogy tájékoztassák a szerkesztőséget lakóhelyük eseményeiről vagy csak egyszerűen véleményt mondjanak a megjelent cikkekről, s kifejezzék igé­nyeiket. Talán mondanunk sem kell, hogy az új elő­fizetők véleménye különö­sen érdekes és hasznos le­het számunkra, hiszen olyan területről hoz segítséget szerkesztői munkánkhoz, melyet kevéssé ismerünk. Várjuk tehát leveleiket, észrevételeiket. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom