Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-22 / 301. (302.) szám
1U71. december 22, szerda 5. oldal Kellene a jó könyv Bevallom, a cím nem saját leleményem. Kcnytelenségből módosítottam a szeptemberben meghirdetett olvasópályázat címét. A kecskeméti Szabadság téri könyvesboltban. a megye legnagyobb könyvüzletében szerzett tapasztalataim miatt alkalmazom az óhajtó módot. Tamáskodom ugyanis a sippal-dobbal népszerűsített akció — sokaktól remélt — átütő sikerében. A kiadott tájékoztatóban ajánlott 43 műből mindössze tizenkilencet találtam a polcokon. Hasztalan kerestem Babel: A lovashadsereg, Gorkij: Életem, Jevtusenko: Rakéták és szekerek, Szimonov: Élők és holtak, A. Tolsztoj: Első Péter című könyvét és hasonló remekműveket. (Más boltokban is hasonló a helyzet.) Ezek a tények mintha ellentmondanának a pályázati felhívás 2. pontjának. Eszerint: „A könyvesboltokban megvételre, a könyvtárakban kölcsönzésre biztosítják és előjegyzik számukra az igényelt műveket.” Valami nem stimmel? Miért ígérnek olyasmit, amit aligha tudnak teljesíteni? A Kell a jó könyv pályázat ' meghirdetői között a kiadóvállalatok is megtalálhatók és ott voltak a terjesztési szakértők. Nem jelezték a hiányos raktárkészleteket? És egyáltalán! Pályázat nélkül is hozzáférhetővé kell tenni azt a néhányszáz könyvet, amelyek a hazai és világirodalom „alapművei” közé tartoznak. Gorkij, Solohov, Móricz, Aragon, Stendhal, Kafka fontosabb művei semmiképpen sem minősíthetők idénycikknek, mert — hogyan is mondja a pályázati felhívás? — „Kell a jó könyv, s megértjük a szavát.” Megértjük, ha megkapjuk az ajánlott könyvet ma, holnap vagy holnapután, bármikor. H.N. Darvas Iván Kecskeméten 132 esztendővel ezelőtt játszották először hazánkban Moliere Don Juan című színművét, akkoriban még Don Juan, vagy a kőszobor lakomája címmel. A vidám jelenetek, a humoros fordulatok egy romlott társadalom fölött mondanak ítéletet, hirdetve, hogy a képmutatók csak ideig-óráig basáskodhatnak. A kitűnő színművet, a világirodalom remekét most a kecskemétiek is láthatják, az új esztendő első munkanapján a városi művelődési központban. A drámatörténeti sorozat keretében január 3-án este 7 órakor Udvaros Béla, a Katona József Színház rendezője ismerteti Moliere művének jelentőségét, majd részleteket mutatnak be az ötfelvonásos színműből. A főszerepet Darvas Iván kétszeres Jászaidíjas, érdemes művész alakítja. A drámatörténeti előadáson a Katona József Színház tagjai közül Dévay Camilla, Faluhelyi Magda, Mezey Lajos és Úri István lépnek a művelődési központ pódiumára. Komoróczy nem felel, leteszi a pipáját az asztal sarkára, közelebb húzza magához az írógépet, befűzi a papírt Egy pillanatra maga elé mered, csodálatos agyának megfelelő rekeszei most csapódnak fel, most ömlik ki belőlük a hihetetlen mennyiségű ismeretanyag. Aztán a tíz ujja szinte egyszerre csap le a billentyűkre ... Negyed nyolc. A Kopasz-hegy platóján, egy nagyméretű katonai sátorban fiatal utász százados jelenti a körlet parancsnokának: — Alakulatom az Árkos utca egyengetését megkezdte. Két szakasz a kőbányáig terjedő útvonalon, két szakasz a leszállási körzetig terjedő útvonalon dolgozik. A használatba vett technika: négy dömper, két talajgyalu, három terepjáró, öttonnás teherautó, három markoló. Anyag, szerszám — kellő mennyiségben. — Rendben. A munkát úgy szervezze meg. hogy tizennégy óra nulla perckor végezzenek. Meleg ételt, hűsítő italt a kőbánya mögött levő elosztóban vételezzen örsi őrnagy elvtársnál. Van szabad embere? — Egy fél szakasz, pihenőben. — Irányítsa őket át a híradósokhoz. Ott lemaradás van a távbeszélő vonalak kiépítésénél. — Értettem. A százados tiszteleg, távozik. • Nyolc óra. — Megbolondultak ezek?! — forgatja ujjai között a táviratot Josuah Gass, a New York-i AFD hírügynökség állandó magyarországi tudósítója. — Nézd. darling — viszi oda a blankettát a feleségéhez —, ma délutánra sajtótájékoztatót szerveztek. Vasárnap! Sem azt nem közlik, hogy ki tartja, sem azt, hogy miről lesz szó. Kérik, legyek fél négykor az Újságíró Szövetség székházában, onnan indulunk. De hogy hová, azt is elfelejtették megírni. — Magyar slendriánság — biggyeszti le a szája szélét Mistressz Gass, született Nagy Piroska. Nvolc óra hét perc. Az M-i postahivatal ablakából hajnal óta figyeli Nem gyermekmegőrző Ösztöndíj — függőben Az országos nőkonferencia egyik munkabizottságában különösen nagy teret szenteltek a gyermekintézményeknek. Dicsérték a résztvevők óvodai rendszerünket, amelynek egyik pedagógiája igazán az ilyen korú gyermekekre van kidolgozva. Az óvodákban érvényesülő nevelési módszerek valóban sokat könnyítenek az anyák helyzetén — ilyen vonatkozásban is. Elismerően szóltak az óvodák felszereltségének magas színvonaláról, a berendezések, játékok bőségéről, s ugyancsak a gyermekekhez alkalmazott méreteiről, színességéről, változatosságáról. (Mondani se kell: ez még inkább erősítette az óvodai kapacitás szűkösségének enyhítését célzó törekvéseket.) Ezzel állították szembe az iskolai napközi otthonok sokhelyütt tapasztalható ridegségét, unalmát, szürkeségét. Ez, a berendezés szedett védettsége mellett, abban is megnyilvánul, hogy az asztalok, székek nagysága nem a kisgyerek méretéhez szabott. Míg óvodába járt a kisiskolás, igazán gyereknek érezhette magát. A napköziben — nem egy helyen — alig éri el a székről az asztallapot, hogy rákönyököljön. Nemcsak a játékok, a környezet érdekessége tűnt el Ebből a pozícióból folytatta annak az igénynek a hangoztatásával, hogy az iskolai napközikbe rátermett, sokoldalúan művelt tanítót, tanárt foglalkoztassanak. Aki széles körű tájékozottságával, nevelői mellőle, hanem ráadásul fáradva, kínlódva kell hozzátörődnie az új körülményekhez is. Ne csodálkozzunk hát, ha ilyen viszonyok között nemcsak a napközit nem szereti meg, de a tanulást, az iskolát sem. Persze, hogy ez másképp legyen, erősen függ az anyagi lehetőségektől is. De ahol lenne erre pénz, s mégsem változtatnak a helyzeten! Ahol még nem jutottak el a felismerésig, hogy az óvodát elhagyó kisgyerek egész iskolai jövőjét befolyásolja, milyen is az átmenet, a fogadtatás az új helyen, például az iskolai napköziben. Ilyen felfogás mellett, a szép szavakkal ellentétben, végeredményben úgy alakul gyakorlatilag, hogy az iskolai napközi otthon afféle gyermekmegőrző intézmény. Sőt, odáig fajul a minősítés, hogy a napközi amolyan „idegenlégió”. Mert hát némely szülők is úgy élnek vele: „Rossz ez a kölyök, adjuk csak be a napközibe, bajlódjon vele a pedagógus.” Mondom, az országos nőparlamentben fogalmazott ilyen nyíltsággal az egyik felszólaló — művelődési szakember —, utalva éppen azért a kedvezőtlen tapasztalatokra, hogy ezen változtatni szükséges. erényeivel kedvet tud csinálni a tanuláshoz, érdeklődést kelt a gyerekekben a búvárkodáshoz, hozzáolvasáshoz. Aki mindemellett hangulatossá képes tenni a napköziben töltött órákat, elűzi a monotóniát. Ilike a bábeli nyüzsgést Emberemlékezet óta nem volt ennyi egyenruhás ember a faluban. Rendőrök, munkásőrök, főleg pedig katonák. Lám. nem hiába álmodott róluk az éjszaka. — Mi ez itt tulajdonképpen, kislányom? — áll meg az ablak előtt Pelsőczki János, nyugdíjas tanító. — Hadgyakorlat? Ilike vállat von. — 'Valami tudományos szenzáció. De mondja csak, tanító bácsi, vannak ezek között a katonák között tüzérek? • Nyolc óra tizennégy perc. Komoróczy Péter benyit a főszerkesztő szobájába, némán leteszi a kéziratot a főnök elé. Gyors olvasás. Mit tudtunk máig a Marsról? : <sw-í# A Mars helye a naprendszerben. A naprendszer tömegének 99,8%-át a Nap foglalja magában, két tized százalék jut tehát a kilenc bolygóra és azok holdjaira. A bolygók két csoportját különbözteti meg a tudomány. Az egyik az óriásbolygóké, ide a Jupiter, Uranus, Satumus és a Neptunus tartozik. A Mars a másik, a földszerű bolygók csoportjának tagja, a Merkur, a Venus, a Föld és a Pluto mellett. A földszerű bolygók jellemzői: viszonylag íkicsik, nagy sűrűségűek, tengelyforgásuk lassú, kevés holdjuk van. Számok, adatok, tények. A Mars távolsága Földünktől 55,5—400 millió kilométer. Űrrakétával a Földről fél év alatt elérhető. A Mars keringési ideje 687 nap. Térfogata hatszor, tömege kilencszer kisebb, mint a Földé. Tengelyforgásának periódusa 24 óra 37 perc 23 másodperc. i Csekély légköre főleg nitrogénből, széndioxidból, kevés vízgőzből, oxigénből áll és legfeljebb 80 higanymilliméter nyomást gyakorol a felszínre. A bolygó pólusain váltakozva fehér foltok mutatkoznak, valószínűleg szárazjégből. Felszínének jó részén vöröses színeződésű, főleg limonit porréteggel borított sivatagok találhatók. A Mars átlagos hőmérséklete —15 C° alatt van. A sarkok felé haladva a hőmérséklet fokozatosan csökken. A nyári félgömbön levő sarkvidéki övezetben a talaj felső rétege legfeljebb —20 fokra melegszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj hőmérséklete —130 fokra is lehűl. Ezen a vidéken a legerősebbek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a felszín felett 170 méter a másodpercenkénti legnagyobb sebességük. Ezzel szemben a szinte állandó marsbeli szelek, hóviharok átlagsebessége mintegy 40 méter másodpercenként (Folytatása következik.) j Aki szeret napközis nevelő lenni, nem csupán „ugródeszkának” tekinti itteni működését... Akit külön erre képeztek a főiskolán, egyetemen. Jogos, szívünk szerinti és gyönyörű igény. De hol van jelenleg anynyi szakképzett pedagógus, hogy az iskolai napközi otthonokba ilyen magasra tett mérce szerint válogassunk közülük? Merthogy égetően sürgető követelmények mindezek, sokfelé meggyőződhetünk erről — megyénket járva is. A napközi „gyermekmegőrző” szerepével kapcsolatban szinte szó szerint az országos nőkonferencián elhangzottakat visszhangozta például Szabó Jánosné, a szabadszállási szőrmeüzem pártalapszervezetének titkára. A szakképzett pedagógusok iránti nagy „keresletről” mondhatni szenvedélyes meggyőződéssel beszélt Varga Antal, a kiskunmajsai pártbizottság titkára. Varga elvtárs roppant jókedvvel újságolta, hogy a nagyközség anyagi lehetőségeinek okos összesítésével — főleg az üzemek segítsége lendített sokat — már az idén sikerült elérni: egyetlen gyerek sincs, aki mint jelentkező, kimaradt volna az óvodából. Ha szűkösen is, de a meglevő két óvodában mind elfért. Rajzzal is szemléltette, hol, milyen épületet vásárolt meg a tanács, amelynek átalakításával már jövőre megteremtik az alapját, hogy 15—20 évig ne legyen óvodagond Majsán. Mesélt, nekitüzesedve sorolta a pártbizottság titkára az iskolaügyben kivívott sikereket, hogy például a 10 tanyai iskola közül 6-ban már ég a villany — háromba az idén vezették be —; hogy nagyszerű tervük van egy 160—180 gyereknek otthont adó kollégiumra, sőt a fedezet is megvan rá. Ugyansikkor az újabb gondokra, tennivalókra is kitért, amelyek a tanyai gyerekek kollégiumba áramlásával felmerülnek. Hogy több tanteremre is szükség lesz, és pedagógusra, szakképzett pedagógusra. Villanyhoz szakképzettség Ekkor tört elő szenvedélyes erővel az elvtársból. — Remek mozgalom, élet diktálta kezdeményezés a tanyai iskolák villamosítása, kollégiumok építése a pusztai gyerekek befogadására. Lesz villany, diákotthon. Nagyszerű, hogy a társadalom összefog ezek előteremtésére. De — emelte fel hangját Varga elvtárs —, mikor lesz már hasonló arányú megmozdulás annak érdekében, hogy szakképzett pedagógusok tanítsanak, neveljenek a ma még túl nagy számú képesítés nélküli tanítók helyén. Tisztelet, becsület az igyekvőknek, akik vállalják s hivatásérzetükben minél gyorsabban iparkodnak pótolni a szaktudás hiányát továbbképzéssel. De sokan vannak, s legjobb szándékuk ellenére is gyenge alapokkal tudják tovább engedni tanulóikat felsőbb osztályokba. Tehát nemcsak a villany, a kollégium hiánya miatt, hanem az alapozás — ilyen körülmények között —■ szükségszerűen alacsonyabb színvonala folytán "Ts hátrányos helyzetben vannak a tanyai gyerekek. Nem kis keserűséggel említette a nagyközség párttitkára, hogy elsőre csalódniok kellett egy kezdeményezésük iránti várakozásban. A helyi tanács ösztöndíjat alapított két helyi diák támogatására, akik pedagógusi hivatást választottak s vállalták, hogy a főiskola elvégzése után hazajönnek tanítani. — Egyiküket se vették fel. Nem ütötték meg a pontszámot — vélekedett nem kis iróniával Varga elvtárs. — Pedig a gyerekek erre a pályára készültek.«. A felvétel döntse el Fejtegette, ennek az ösztöndíj nak milyen előnye, hogy helyi tanulót támogatva számíthatnak hazatérésükre; s nem elhanyagolható szempont a lakásgond kiesése sem, hiszen a szülői ház a feje fölött van, míg családot alapít. Nem kis nyereség a helyismeret, a szülőfalu légkörének, társadalmának, történetének élményekből is táplálkozó ismerete. Mit lehet tenni ezután? Amikor az ösztöndíj-elgondolást a tanácsülés elé terjesztették, az ötlet fölötti öröm önkéntelen tapsot váltott ki. Megvan a pénz, de annak gyümölcsöztetése a „pontoktól” is függ. Lehet úgy gondolkodni, hogy az általános és középiskolában már eleve „kiszemelt”, s a tanítói, tanári pályára alkalmasnak találtatott ösztöndíj-várományosokkal „úgy foglalkozzanak”. Ez viszont aligha reális elképzelés. Hogy derülne még ki ilyenkor a diákról, hogy biztosan „pedagógusnak teremtette az isten is”? Még ha maga hiszi is, ha kiváló tanuló is. De még ha a tanár is úgy vélekedik róla, akinek pedig emberismeret, szakmai és élettapasztalat teszi megbízhatóvá megítélését? Még ez sem kezesség. Talán — habár feltétlenül közre kell játszania az említett iskolai segítségnek is — az a megoldás állna legközelebb a realitásokhoz, hogy az ösztöndíjat akkor kapja meg a két pályázó, ha felvették az egyetemre, főiskolára. Így nem csupán két tanuló számíthatna, s orientálódhatna a hivatást diplomával szentesíthető képzettségre, és Kiskunmajsa iskolái sem két tovább tanulni szándékozó diákra számíthatnának így: vagy felveszik őket, vagy nem. Tóth István Eladó KÉTSZOBÁS ÖSSZKOMFORTOS ÜJ LAKÁS, azonnal beköltözhető állapotban Kiskunhalas, Kilián György út 39. sz. alatt. Érdeklődni lehet Kiskunhalasi Ügyvédi Munkaközösség (dr. Vágner Évánál). 2099
