Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-18 / 299. szám

MTI. december 18« Bombst *. oldal Az anyag is pénzbe kerül Az csak természetes, vág­ja rá az olvasó, semmit nem adnak ingyen. Fizet a vásárló az üzletben, fizet a gyár az alapanyagért, a fél­­készíermékért Az anyag emberi munkát sűrít ma­gába; minél több munkát, annál értékesebb. Elemi igazságok ezek. Mégis, ami­kor az egyik gyárban — jó ötlet! — műhelyenként ki­állítást rendeztek, s ott be­mutatták, hogy a feldolgo­zott anyagok, alkatrészek kilója, darabja mit kóstál, mindenki meghökkent. Ez az apró kis semmi négy­száz forint? Az a másik százhetven? Nocsak, hiszen ami időnként kiborul a a műhelypadlóra, annak kilója ötvenhat forint? Az anyag is pénzbe kerül. Tud­juk. Csak éppen ritkán gondolunk rá, számolunk vele. A hét legköltségesebbje Az úgynevezett összes termelési költséget hétféle tényező alkotja: az anyag-, a bérköltség, a társadalom­biztosítási járulék, az illet­ményadó, az eszközleköté­si járulék, az értékcsökke­nési leírás s az egyéb költ­ség. E hét tényező közül a legjelentősebb összeg az, amiért az anyagot veszik­­adják. Csupán érzékelteté­sül : a népgazdaságban 1960-ban 1.5 millió tonna cementet használtak fel, 1970-ben már 3.7 millió tonnát. Horganyzott acélle­mezből 13 ezer, illetve 27 ezer tonnát, polietilénből 836 tonnát 1960-ban, de már 24.1 ezer tonnát 1970- ben, s hogy szakmánknál maradjunk: újságnyomó papírból 24.3 ezer tonnát tíz esztendeje, s 40.4 ezer tonnát a múlt évben. Az anyagfelhasználás évről év­re bővül, mindenből több kell. Sűrűn azonban a több Csak saját állományból A Magyar Agrártudomá­kétharmada. háromnegye- j fölöslegessé tenné a savak­­de. Ha valahol, itt érdemes ! tói mart vezetékek rendsze­­a forintot megfogni! | rés cseréjét, a korrózióvé­delemre költött százezrek milliókat kamatoznának, s az áttekinthető bizonylati rendszer, az anyagnyilván­tartás gépesítése elejét ven­né a pocsékolásnak, s a fö­lös készlethalmozásnak... Csak éppen törődni kellene A rész becsülete Volt idő. amikor a leegy­szerűsített anyagtakarékos­ság inkább ellenszenvet, mintsem egyetértést keltett, A jó helyébe silány került1, a túlbuzgók úgy vélték az mindezzel, figyelni rá, kap­­anyaghányadot mérsékelni, hogy egész egyszerűen az 51,9 forint. Azaz mindé- I Az ötvözött alumínium sű- j nütt a költségeknek leg-i rűn célszerűbb, mint a szí­^ fele. de Jnkabb a j nes fém. a^ műanyag cső j ny“ Egyesület"*BáTs-KiTkun " ~~ —“ 4 “ ' megyei Szervezetének kis­kunfélegyházi csoportja és a MAE Állatorvosok Tár­sasága megyei szakosztá­lya klubfoglalkozást tartott pénteken délelőtt a kiskun­félegyházi városi művelő­dési házban. A körzethez tartozó termelőszövetkeze­tek vezetőinek és állator­vosainak, valamint a me­gye területén levő több mezőgazdasági nagyüzem szakembereinek, a feldol­gozó vállalat képviselőinek dr. Csukás András, a MÉM állategészségügyi és élel­miszerhigiéniai főosztályá­nak osztályvezetője tartott előadást. Ismertette a szarvasmar hagümőkór­­mentesítés magyarországi gondjait, és a megoldás le­hetőségeit. Részletesen fog­lalkozott a kiskunfélegyhá­zi körzettel, ahol az orszá­gosnál is rosszabb a hely­zet. Az itt levő 1700-as nagyüzemi tehénlétszámnak csak 6,5 százaléka gümő­­kórmentes. A tapasztala­tok szerint a probléma meg­szüntetésének legbiztosabb értékesebbet kispórolták a termékből. Aki így cselek­szik, nemcsak mások, de a maga érdeke ellen is vét. Ám az ésszerű anyagtaka­rékosság. a rendszeres költ­ségelemzés, az anyagigény ni a lehetőségek után. Sok a panasz a termelő­üzemekben : emelkednek a költségek, szigorúbb az adó­zási rendszer, nehezebb a nyereségterv teljesítése. Igaz. Ám e panaszok eny­hítését sűrűn ott keresik, pontos körülhatárolása az [ ahol legkisebb a haszon: az anyagnormák betartásával, adóterhek könnyítésében — a szigorú bizonylati rend- j főként a helyben, a taná­­szer — a kivételezés és el- csóknak fizetett adó eseté­számoltatás lazaságainak megszüntetése — elenged­hetetlen feltétele annak, hogy az anyagnak, a fél­kész terméknek, az alkat­résznek becsülete, a szó ben — az eszközlekötési járulék fizetése alóli men­tesítésben ... A legfőbb té­tel, az anyagköltség meg­marad. Arra még papír, ceruza is ritkán jut, nem­szoros értelmében értéke , hogy alapos elemzés, piaci legyen. Ami ma a legtöbb, helyzetmegítélés, összetétel­helyen nincs meg. Nincs, - ' ' '' -­mert drága színesfémek tonnái kerülnek fölösen hulladékba. Acélöntvények ezer tonnáit forgácsolják le, csupán azért, mert hiány­zik a kellő méretválaszték. Építőanyagok hevernek szerteszét, alkatrészeket do­bálnak selejtbe, a tárolás, a szállítás tovább növeli a veszteségeket... a legóva­tosabb becslések szerint is évente milliárdok mennek veszendőbe. Lazaság, veszteség Két részre bontható a veszteség. Az egyik: a gaz­daság egészét átfogó anyag­ellátás akadozása, a belőle következő kényszerű anyag­helyettesítés. a méretszaba­tosság elengedése, a szállt nnvag nem jelentéktelen ré- i,. . , , sxe pocsékba rnegv; elszó- ! tusi egyenesemnek az ar­­rodik. kidobják, selejtté vá- rendszer ellentmondasossa­­lik. Pedig pénzbe kerül. ga stb- A maslk: a Sok pénzbe. Egy év alatt a textilipar­ban 22.3 milliárd forintra rúgnak a termelési költsé­gek. Ebből csak az anyagár 15.1 milliárd. A közlekedé­si eszközök gyártásában a 23,9 milliárd forint ter­melési költségből 15,9 mil­liárd, a fémtömegcikkipar­­ban 11.1 milliárdból 7,3 milliárd forint az anyagért kifizetett összeg. Nagy sum­ma! A szocialista ipar egé­szében az összes költségek 66.1 százalékát teszi ki az anyag értéke. A vegyipar­ban száz forint termelési költségből 69 jut az anyag­ra. az élelmiszeriparban 79.8 forint, de még olyan élőmunkaigényes iparterü­ban, vállalatoknál tapasz­talható, olykor meghökken­tő lazaságok. Termékek ez­rei kerülnek úgy gyártásra, hogy nem dolgoztak ki anyagnormát, a műhely; az üzem szinte tetszés szerint vételez ki a raktárból min­dent, amit csak gondol, s a gyártás befejezésekor sem kéri számon senki, mi, mi­re ment eL A gazdasági re­form támasztotta nagyobb követelmények mindenütt érezhetők, de érdekes mó­don e nagyon fontos kér­désnek. az anyagköltség­nek jut a legkisebb figye­lem. Mintha a nagy anyag­hányad, a magas költség valami átok lenne, amit vi­selni, szenvedni kell. S közben lehetőségek sokasá­létén is, mint a műszeripar, ga marad kihasználatlanul, jelentek érdeklődtek avál változtatásra serkentő ja- j , , ... ... vaslat; a szó szoros értei- módja a tehenek sajat üllő­mében vett anyaggazdálko- mányból való pótlása, az das. Az anyag is pénzbe úszók fertozesmentes fel kerül. Mindannyiunk pén- : neTM5adást hozzászólások M. O. ! és vita követte. port lehetőségei és a szo­cialista országok gazdasá­gi integrációjának mecha­nizmusa iránt. Konferencia a gazdasági integrációról Káplár József, az MSZMP tolatok ^ önálló export-im Központi Bizottsága gaz- ~J‘ daságpölitikai osztályának helyettes vezetője tegnap délelőtt Kecskeméten, az oktatási igazgatóságon A szocialista országok gaz­dasági integrációjának el­méleti és gyakorlati kér­dései, a komplex prog- , ram megvalósulása cím- j mel elméleti továbbképző konferenciát vezetett. Ezen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság tit­kára. Szabó Lajosnak, az ok­tatási igazgatóság vezető­jének megnyitó szavai után a meghívottak — so­kan Bács-Kiskun megye politikai, gazdasági veze­tői közül — megismer­kedtek a KGST-országok gazdasági együttműködésé­nek időszerű feladataival Az előadó kiemelte a mű­száki tudományos együtt­működés fontosságát a nemzetközi gazdasági erő­viszonyok megváltozásá­nak idején. Megvilágítot­ta az exporttevékenység politikai összefüggéseit is. Az előadás után a meg-Szakszövetkezetek A szakszövetkezetek a volt termelőszövetkezeti csoportokból, szőlő- és gyümölcstermelő szakszövet­kezetekből alakultak az egyszerű mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló kormányrendelet alapján. Az im­már egy évtizede működő közös gazdaságok számot­tevő eredményeket értek el. A mezőgazdasági szövetkezetek összterületének 27 százalékán a szakszövetkezetek gazdálkodnak. A leg­nagyobb, legjelentősebb szerepük a kiskőrösi járás­ban van, ahol 70 százalékos a területi arány. A kör­zetet álfogó szakszövetkezeti területi szövetség nem­rég megvizsgálta a hozzá tartozó 23 gazdaság hely­zetét. A számok jól tükrözik a fejlődést. A csaknem 95 ezer hold összterület majdnem egynegyede van közös művelésben. Tíz év alatt 2800 hold nagyüzemi szőlőt és több mint 1000 hold gyümölcsöst telepítet­tek. Eddigi működésük alatt mintegy 420 millió forint közös vagyont hoztak létre, melynek nagyobb része a tagság vagyoni hozzájárulásából képződött. Szá­mottevő, csaknem ötven százalékkal emelkedett a termelési érték az elmúlt évtizedben. A szakszövet­kezetek főként a szőlő- és gyümölcstermelést fej­lesztették, bővítették gépparkjukat, egyes gazdaságok megteremtették a közös állattenyésztést is. Az eredmények mellett egy sor gond is jelentke­zik. A természeti és közgazdasági viszonyok külön­bözősége miatt nagy a differencia az egyes gazda­ságok között. A gazdálkodás színvonala is változó. Egyes gazdaságokban lerakták a nagyüzemi fejlődés feltételeinek alapjait. Ha lassú ütemben is, de sok helyen kialakulóban van a vállalatszerű nagyüzemi gazdálkodás. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek fejlődése viszont lelassult, helyen­ként stagnál, közös tevékenységük bővítése elmaradt az átlagtól. Növeli a gondokat a tagság elöregedése. A kiskő­rösi körzéthez tartozó szakszövetkezetek 15 ezer tag­jának 60 százaléka ötven éven felüli, és több mint egyharmada meghaladta a 60 esztendőt. A tagság öregedése, a fiatalabb korosztály a városba, az ipar­ba történő áramlása következtében a közös munká­ban részt vevők száma mindössze 8,6 százalékot tesz ki. Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy a gaz­dák több mint 30 százaléka tanyán él. A gyenge termőhelyi adottságú szakszövetkezetek nehéz helyzetben vannak, hiszen földjeik jó része nagyüzemi művelésre kevésbé alkalmas. A tagság minimális vagyoni hozzájárulása jelentősebb fejlesz­tést nem tesz lehetővé. A szákszövetkezeteknek a további fejlődéshez fel kell készülniük egyes termelési ágazatok konkrét fejlesztésére, ami alapját képezi későbbi előrehala­dásuknak. Érdemes kutatniuk az összefogás, az anya­gi erők koncentrálásának lehetőségeit. K. S. „ Áz 1972-es tervről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken az ÉDOSZ | hoz, a népgazdaság egyen­székház tanácstermében ülést tartott a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. A tanácskozás megkezdése előtt egyperces néma fel­állással adóztak az elhunyt Somoskői Gábor SZOT-tit­­kár és dr. Kádár Miklós egyetemi tanár, a SZOT el­hunyt tagja emlékének. Első napirendi pontként Nemestoki Tivadar SZOT-súlyi helyzetének szilárdí­tásához tovább kell javí­tani a munka- és üzem­­szervezést, s elengedhetet­len a dolgozók nagyobb mérvű bevonása a köz­ügyek intézésébe, a szocia­lista munkaverseny kibon­takoztatása. Mint mondot­ta, különösen sokat kell tenni az üzem- és munka­­szervezés javításáért. Ma titkár beszámolója alapján ■ még a dolgozók jó részé­­az 1972. évi népgazdasági | nek keresetét csökkenti, tervről és az ezzel kapcso- { másutt pedig mértéktelen latos szakszervezeti tenni- (túlóráztatást követel meg valókról tárgyaltak. j a szervezetlenség, i A be-A beszámoló összegezte a népgazdaság fejlődésének idei tapasztalatait, hangsú­lyozva, hogy a munka ha­tékonyságának fokozásá­számoló felhívta a szak­­szervezeti bizottságokat, hogy a munka- és üzem­­szervezés javítására kezde­ményezzenek tpbb évre J&sc3ka naplójából Szeptember 7. Szeptember 28. November 1. árán megvette a jegygyű- hátha új divatú kalapnak El vagyok keseredve. rűk nézik ott Nyugaton és Zsó-Kálmán egy új kalapot December 1. vett nekem. Bizonyára csak ... , 0S6t•^l6k,5 tart ho^y £gy Level lőtt ^sokatoL Zsóka barátnőm júliusban a legolcsóbb kalapo- 'Udoz rám_ És’azt nlondta; „Édes Jucikám. itt vagyok Zsóka levelet írt: „Gra­írt Bécsből, hogy megismer­­azért vette ezt az ^ kala" Fnmeiaországban,_ Lyon vá- tulálok Jucikám az eljegy­kedétt e«v házassáaközve- azt mondta, hogy na- potj mert speciel ebben a_ rosaban. mert kirúgott az a zesedhez, sok boldogságot f , n , gyón tetszik neki. Úgy lat- kalaDt)an mA0. nem csókolt szemtelen olasz. Kiderült, kívánok az életben neked titovel. Én mindjárt tollat szik, Kálmánnak komoly ° hogy költő, verset is íud és Kálmánnak. Kálmán ragadtam és csodálkozva szándékai vannak velem, megkérdeztem: „Csak nem október 29. November 10. akarsz házasságközvetítő zsókától levelet kaptam Kálmán harmadikén, ha­utjan férjhez menni. Eire Olaszországból: „Jucikám, todikán, nvolcadikán és ma . , , a tcoihi i ^ t­ma megérkezett a valasza: otthagytam a házasságköz- ;s vett nekem egy-egy új mos.t kalap a divat. Küldj nekem vagy nyolc finom „Drága Jucikám! Én a há- vetítőt, s átdisszidál tam kalapot. . ° Jucikám zasságközvetítőhöz megyek Olaszba. Jól ismerhetsz, „ - 1S feleségül mert igaz ugyan mindig művészlélek vol- wovemcer is. =____=__. __ ____ ______ hoev eev kicsit öre«ecske’ tem' s ma is nasy°n von- Kálmán megkérte a ke- Feladtam Zsokénak ka- fel egyiket sem. A te régi df így remé hetem hogy zbdom a .költőkhöz. Egy zemet. Az eljegyzés is meg- rácsonyi ajándékul azt az kalap„d a togcsábítóbb, iga­, reiiieiiieiem, nugy 0]asz milliárdoshoz megyek volt. tegnap. Kiderült, hogv ócska kalapot, amit Kai- . „ .___ ’ & később, ha elmúlnak á mé- feleségül. Igaz, verset. írni Kálmán nőikalap- készítő mán annyira szeretett raj- zar* na!7^on szePen me§~ zeshetek, jól férjhez ad egyáltalán nem tud, de na- kisiparos. Már el is adta tam. Kissé kopott, a szala- elek belőle. majd.”. • - gyón szeretem a líráját,” az összes kalapomat és az gok is lógnak rajta, da Dénes Géza kának sikere lesz vele. Január 2. írni, és ő is nagyon szereti nagyon remek férjed lesz, , a lírát. Gyönyörű ez a ezt hidd el nekem. A kala- Franciaország, csak nem pót megkaptam, nagyon jó­győzöm kalappal, itt pedig kor jött. Mert tudod, van egy kalapot!” December 20. kalapom, mindet Kálmán adta nekem ajándékba ré­­ges-régen, de nem veszem szóló széles körű mozgal­­galmat. Nyerjék meg eh­hez elsősorban az üzemek gazdasági vezetőit, s ve­gyék igénybe a dolgozók segítőkész.',égét, támaszkod­janak a szocialista brigá­dokra. Bejelentette, hogy a SZOT elnöksége a közel­jövőben ismét felül kíván­ja vizsgálni azt a munkát, amelyet a szakszervezetek az üzem- és munkaszerve­zés segítésére tesznek. Ez­zel kapcsolatban majd azt is vizsgálja, hogy mit tesz­nek a vállalatok a munka­­feltételek ’ javításáért, a kooperáció fejlesztéséért. Ezután rámutatott, hogy növelni kell a szocialista munkaverseny hatékonysá­gát, s egyben a verseny­ben élenjárók erkölcsi és anyagi elismerését. Mint mondotta, szükséges, hogy a vállalati kollektívák tag­jai személyileg is jobban legyenek érdekeltek válla­latuk tartós eredményei­ben, a kiegyensúlyozott ütemű fejlődés előmozdí­tásában. A továbbiakban bérpoli­tikai kérdésekről szólt, hangsúlyozva, hogy maga­sabb bért csak jobb mun­káért fizessenek, s szük­séges a jelenlegi kereseti, arányok javítása is. Utalt arra, hogy érvényben levő állami határozatok kötele­zik a munkaügyi minisz­tert, hogy az illetékes ál­lami szervek bevonásával dolgozza ki a bér- és kere­seti arányok hosszútávú fejlesztésének it (MTI) koncepció-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom