Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-18 / 299. szám
MTI. december 18« Bombst *. oldal Az anyag is pénzbe kerül Az csak természetes, vágja rá az olvasó, semmit nem adnak ingyen. Fizet a vásárló az üzletben, fizet a gyár az alapanyagért, a félkészíermékért Az anyag emberi munkát sűrít magába; minél több munkát, annál értékesebb. Elemi igazságok ezek. Mégis, amikor az egyik gyárban — jó ötlet! — műhelyenként kiállítást rendeztek, s ott bemutatták, hogy a feldolgozott anyagok, alkatrészek kilója, darabja mit kóstál, mindenki meghökkent. Ez az apró kis semmi négyszáz forint? Az a másik százhetven? Nocsak, hiszen ami időnként kiborul a a műhelypadlóra, annak kilója ötvenhat forint? Az anyag is pénzbe kerül. Tudjuk. Csak éppen ritkán gondolunk rá, számolunk vele. A hét legköltségesebbje Az úgynevezett összes termelési költséget hétféle tényező alkotja: az anyag-, a bérköltség, a társadalombiztosítási járulék, az illetményadó, az eszközlekötési járulék, az értékcsökkenési leírás s az egyéb költség. E hét tényező közül a legjelentősebb összeg az, amiért az anyagot veszikadják. Csupán érzékeltetésül : a népgazdaságban 1960-ban 1.5 millió tonna cementet használtak fel, 1970-ben már 3.7 millió tonnát. Horganyzott acéllemezből 13 ezer, illetve 27 ezer tonnát, polietilénből 836 tonnát 1960-ban, de már 24.1 ezer tonnát 1970- ben, s hogy szakmánknál maradjunk: újságnyomó papírból 24.3 ezer tonnát tíz esztendeje, s 40.4 ezer tonnát a múlt évben. Az anyagfelhasználás évről évre bővül, mindenből több kell. Sűrűn azonban a több Csak saját állományból A Magyar Agrártudomákétharmada. háromnegye- j fölöslegessé tenné a savakde. Ha valahol, itt érdemes ! tói mart vezetékek rendszea forintot megfogni! | rés cseréjét, a korrózióvédelemre költött százezrek milliókat kamatoznának, s az áttekinthető bizonylati rendszer, az anyagnyilvántartás gépesítése elejét venné a pocsékolásnak, s a fölös készlethalmozásnak... Csak éppen törődni kellene A rész becsülete Volt idő. amikor a leegyszerűsített anyagtakarékosság inkább ellenszenvet, mintsem egyetértést keltett, A jó helyébe silány került1, a túlbuzgók úgy vélték az mindezzel, figyelni rá, kapanyaghányadot mérsékelni, hogy egész egyszerűen az 51,9 forint. Azaz mindé- I Az ötvözött alumínium sű- j nütt a költségeknek leg-i rűn célszerűbb, mint a szí^ fele. de Jnkabb a j nes fém. a^ műanyag cső j ny“ Egyesület"*BáTs-KiTkun " ~~ —“ 4 “ ' megyei Szervezetének kiskunfélegyházi csoportja és a MAE Állatorvosok Társasága megyei szakosztálya klubfoglalkozást tartott pénteken délelőtt a kiskunfélegyházi városi művelődési házban. A körzethez tartozó termelőszövetkezetek vezetőinek és állatorvosainak, valamint a megye területén levő több mezőgazdasági nagyüzem szakembereinek, a feldolgozó vállalat képviselőinek dr. Csukás András, a MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályának osztályvezetője tartott előadást. Ismertette a szarvasmar hagümőkórmentesítés magyarországi gondjait, és a megoldás lehetőségeit. Részletesen foglalkozott a kiskunfélegyházi körzettel, ahol az országosnál is rosszabb a helyzet. Az itt levő 1700-as nagyüzemi tehénlétszámnak csak 6,5 százaléka gümőkórmentes. A tapasztalatok szerint a probléma megszüntetésének legbiztosabb értékesebbet kispórolták a termékből. Aki így cselekszik, nemcsak mások, de a maga érdeke ellen is vét. Ám az ésszerű anyagtakarékosság. a rendszeres költségelemzés, az anyagigény ni a lehetőségek után. Sok a panasz a termelőüzemekben : emelkednek a költségek, szigorúbb az adózási rendszer, nehezebb a nyereségterv teljesítése. Igaz. Ám e panaszok enyhítését sűrűn ott keresik, pontos körülhatárolása az [ ahol legkisebb a haszon: az anyagnormák betartásával, adóterhek könnyítésében — a szigorú bizonylati rend- j főként a helyben, a tanászer — a kivételezés és el- csóknak fizetett adó esetészámoltatás lazaságainak megszüntetése — elengedhetetlen feltétele annak, hogy az anyagnak, a félkész terméknek, az alkatrésznek becsülete, a szó ben — az eszközlekötési járulék fizetése alóli mentesítésben ... A legfőbb tétel, az anyagköltség megmarad. Arra még papír, ceruza is ritkán jut, nemszoros értelmében értéke , hogy alapos elemzés, piaci legyen. Ami ma a legtöbb, helyzetmegítélés, összetételhelyen nincs meg. Nincs, - ' ' '' -mert drága színesfémek tonnái kerülnek fölösen hulladékba. Acélöntvények ezer tonnáit forgácsolják le, csupán azért, mert hiányzik a kellő méretválaszték. Építőanyagok hevernek szerteszét, alkatrészeket dobálnak selejtbe, a tárolás, a szállítás tovább növeli a veszteségeket... a legóvatosabb becslések szerint is évente milliárdok mennek veszendőbe. Lazaság, veszteség Két részre bontható a veszteség. Az egyik: a gazdaság egészét átfogó anyagellátás akadozása, a belőle következő kényszerű anyaghelyettesítés. a méretszabatosság elengedése, a szállt nnvag nem jelentéktelen ré- i,. . , , sxe pocsékba rnegv; elszó- ! tusi egyenesemnek az arrodik. kidobják, selejtté vá- rendszer ellentmondasossalik. Pedig pénzbe kerül. ga stb- A maslk: a Sok pénzbe. Egy év alatt a textiliparban 22.3 milliárd forintra rúgnak a termelési költségek. Ebből csak az anyagár 15.1 milliárd. A közlekedési eszközök gyártásában a 23,9 milliárd forint termelési költségből 15,9 milliárd, a fémtömegcikkiparban 11.1 milliárdból 7,3 milliárd forint az anyagért kifizetett összeg. Nagy summa! A szocialista ipar egészében az összes költségek 66.1 százalékát teszi ki az anyag értéke. A vegyiparban száz forint termelési költségből 69 jut az anyagra. az élelmiszeriparban 79.8 forint, de még olyan élőmunkaigényes iparterüban, vállalatoknál tapasztalható, olykor meghökkentő lazaságok. Termékek ezrei kerülnek úgy gyártásra, hogy nem dolgoztak ki anyagnormát, a műhely; az üzem szinte tetszés szerint vételez ki a raktárból mindent, amit csak gondol, s a gyártás befejezésekor sem kéri számon senki, mi, mire ment eL A gazdasági reform támasztotta nagyobb követelmények mindenütt érezhetők, de érdekes módon e nagyon fontos kérdésnek. az anyagköltségnek jut a legkisebb figyelem. Mintha a nagy anyaghányad, a magas költség valami átok lenne, amit viselni, szenvedni kell. S közben lehetőségek sokasálétén is, mint a műszeripar, ga marad kihasználatlanul, jelentek érdeklődtek avál változtatásra serkentő ja- j , , ... ... vaslat; a szó szoros értei- módja a tehenek sajat üllőmében vett anyaggazdálko- mányból való pótlása, az das. Az anyag is pénzbe úszók fertozesmentes fel kerül. Mindannyiunk pén- : neTM5adást hozzászólások M. O. ! és vita követte. port lehetőségei és a szocialista országok gazdasági integrációjának mechanizmusa iránt. Konferencia a gazdasági integrációról Káplár József, az MSZMP tolatok ^ önálló export-im Központi Bizottsága gaz- ~J‘ daságpölitikai osztályának helyettes vezetője tegnap délelőtt Kecskeméten, az oktatási igazgatóságon A szocialista országok gazdasági integrációjának elméleti és gyakorlati kérdései, a komplex prog- , ram megvalósulása cím- j mel elméleti továbbképző konferenciát vezetett. Ezen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. Szabó Lajosnak, az oktatási igazgatóság vezetőjének megnyitó szavai után a meghívottak — sokan Bács-Kiskun megye politikai, gazdasági vezetői közül — megismerkedtek a KGST-országok gazdasági együttműködésének időszerű feladataival Az előadó kiemelte a műszáki tudományos együttműködés fontosságát a nemzetközi gazdasági erőviszonyok megváltozásának idején. Megvilágította az exporttevékenység politikai összefüggéseit is. Az előadás után a meg-Szakszövetkezetek A szakszövetkezetek a volt termelőszövetkezeti csoportokból, szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetekből alakultak az egyszerű mezőgazdasági szövetkezetekről szóló kormányrendelet alapján. Az immár egy évtizede működő közös gazdaságok számottevő eredményeket értek el. A mezőgazdasági szövetkezetek összterületének 27 százalékán a szakszövetkezetek gazdálkodnak. A legnagyobb, legjelentősebb szerepük a kiskőrösi járásban van, ahol 70 százalékos a területi arány. A körzetet álfogó szakszövetkezeti területi szövetség nemrég megvizsgálta a hozzá tartozó 23 gazdaság helyzetét. A számok jól tükrözik a fejlődést. A csaknem 95 ezer hold összterület majdnem egynegyede van közös művelésben. Tíz év alatt 2800 hold nagyüzemi szőlőt és több mint 1000 hold gyümölcsöst telepítettek. Eddigi működésük alatt mintegy 420 millió forint közös vagyont hoztak létre, melynek nagyobb része a tagság vagyoni hozzájárulásából képződött. Számottevő, csaknem ötven százalékkal emelkedett a termelési érték az elmúlt évtizedben. A szakszövetkezetek főként a szőlő- és gyümölcstermelést fejlesztették, bővítették gépparkjukat, egyes gazdaságok megteremtették a közös állattenyésztést is. Az eredmények mellett egy sor gond is jelentkezik. A természeti és közgazdasági viszonyok különbözősége miatt nagy a differencia az egyes gazdaságok között. A gazdálkodás színvonala is változó. Egyes gazdaságokban lerakták a nagyüzemi fejlődés feltételeinek alapjait. Ha lassú ütemben is, de sok helyen kialakulóban van a vállalatszerű nagyüzemi gazdálkodás. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek fejlődése viszont lelassult, helyenként stagnál, közös tevékenységük bővítése elmaradt az átlagtól. Növeli a gondokat a tagság elöregedése. A kiskőrösi körzéthez tartozó szakszövetkezetek 15 ezer tagjának 60 százaléka ötven éven felüli, és több mint egyharmada meghaladta a 60 esztendőt. A tagság öregedése, a fiatalabb korosztály a városba, az iparba történő áramlása következtében a közös munkában részt vevők száma mindössze 8,6 százalékot tesz ki. Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy a gazdák több mint 30 százaléka tanyán él. A gyenge termőhelyi adottságú szakszövetkezetek nehéz helyzetben vannak, hiszen földjeik jó része nagyüzemi művelésre kevésbé alkalmas. A tagság minimális vagyoni hozzájárulása jelentősebb fejlesztést nem tesz lehetővé. A szákszövetkezeteknek a további fejlődéshez fel kell készülniük egyes termelési ágazatok konkrét fejlesztésére, ami alapját képezi későbbi előrehaladásuknak. Érdemes kutatniuk az összefogás, az anyagi erők koncentrálásának lehetőségeit. K. S. „ Áz 1972-es tervről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken az ÉDOSZ | hoz, a népgazdaság egyenszékház tanácstermében ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozás megkezdése előtt egyperces néma felállással adóztak az elhunyt Somoskői Gábor SZOT-titkár és dr. Kádár Miklós egyetemi tanár, a SZOT elhunyt tagja emlékének. Első napirendi pontként Nemestoki Tivadar SZOT-súlyi helyzetének szilárdításához tovább kell javítani a munka- és üzemszervezést, s elengedhetetlen a dolgozók nagyobb mérvű bevonása a közügyek intézésébe, a szocialista munkaverseny kibontakoztatása. Mint mondotta, különösen sokat kell tenni az üzem- és munkaszervezés javításáért. Ma titkár beszámolója alapján ■ még a dolgozók jó részéaz 1972. évi népgazdasági | nek keresetét csökkenti, tervről és az ezzel kapcso- { másutt pedig mértéktelen latos szakszervezeti tenni- (túlóráztatást követel meg valókról tárgyaltak. j a szervezetlenség, i A be-A beszámoló összegezte a népgazdaság fejlődésének idei tapasztalatait, hangsúlyozva, hogy a munka hatékonyságának fokozásászámoló felhívta a szakszervezeti bizottságokat, hogy a munka- és üzemszervezés javítására kezdeményezzenek tpbb évre J&sc3ka naplójából Szeptember 7. Szeptember 28. November 1. árán megvette a jegygyű- hátha új divatú kalapnak El vagyok keseredve. rűk nézik ott Nyugaton és Zsó-Kálmán egy új kalapot December 1. vett nekem. Bizonyára csak ... , 0S6t•^l6k,5 tart ho^y £gy Level lőtt ^sokatoL Zsóka barátnőm júliusban a legolcsóbb kalapo- 'Udoz rám_ És’azt nlondta; „Édes Jucikám. itt vagyok Zsóka levelet írt: „Graírt Bécsből, hogy megismerazért vette ezt az ^ kala" Fnmeiaországban,_ Lyon vá- tulálok Jucikám az eljegykedétt e«v házassáaközve- azt mondta, hogy na- potj mert speciel ebben a_ rosaban. mert kirúgott az a zesedhez, sok boldogságot f , n , gyón tetszik neki. Úgy lat- kalaDt)an mA0. nem csókolt szemtelen olasz. Kiderült, kívánok az életben neked titovel. Én mindjárt tollat szik, Kálmánnak komoly ° hogy költő, verset is íud és Kálmánnak. Kálmán ragadtam és csodálkozva szándékai vannak velem, megkérdeztem: „Csak nem október 29. November 10. akarsz házasságközvetítő zsókától levelet kaptam Kálmán harmadikén, hautjan férjhez menni. Eire Olaszországból: „Jucikám, todikán, nvolcadikán és ma . , , a tcoihi i ^ tma megérkezett a valasza: otthagytam a házasságköz- ;s vett nekem egy-egy új mos.t kalap a divat. Küldj nekem vagy nyolc finom „Drága Jucikám! Én a há- vetítőt, s átdisszidál tam kalapot. . ° Jucikám zasságközvetítőhöz megyek Olaszba. Jól ismerhetsz, „ - 1S feleségül mert igaz ugyan mindig művészlélek vol- wovemcer is. =____=__. __ ____ ______ hoev eev kicsit öre«ecske’ tem' s ma is nasy°n von- Kálmán megkérte a ke- Feladtam Zsokénak ka- fel egyiket sem. A te régi df így remé hetem hogy zbdom a .költőkhöz. Egy zemet. Az eljegyzés is meg- rácsonyi ajándékul azt az kalap„d a togcsábítóbb, iga, reiiieiiieiem, nugy 0]asz milliárdoshoz megyek volt. tegnap. Kiderült, hogv ócska kalapot, amit Kai- . „ .___ ’ & később, ha elmúlnak á mé- feleségül. Igaz, verset. írni Kálmán nőikalap- készítő mán annyira szeretett raj- zar* na!7^on szePen me§~ zeshetek, jól férjhez ad egyáltalán nem tud, de na- kisiparos. Már el is adta tam. Kissé kopott, a szala- elek belőle. majd.”. • - gyón szeretem a líráját,” az összes kalapomat és az gok is lógnak rajta, da Dénes Géza kának sikere lesz vele. Január 2. írni, és ő is nagyon szereti nagyon remek férjed lesz, , a lírát. Gyönyörű ez a ezt hidd el nekem. A kala- Franciaország, csak nem pót megkaptam, nagyon jógyőzöm kalappal, itt pedig kor jött. Mert tudod, van egy kalapot!” December 20. kalapom, mindet Kálmán adta nekem ajándékba réges-régen, de nem veszem szóló széles körű mozgalgalmat. Nyerjék meg ehhez elsősorban az üzemek gazdasági vezetőit, s vegyék igénybe a dolgozók segítőkész.',égét, támaszkodjanak a szocialista brigádokra. Bejelentette, hogy a SZOT elnöksége a közeljövőben ismét felül kívánja vizsgálni azt a munkát, amelyet a szakszervezetek az üzem- és munkaszervezés segítésére tesznek. Ezzel kapcsolatban majd azt is vizsgálja, hogy mit tesznek a vállalatok a munkafeltételek ’ javításáért, a kooperáció fejlesztéséért. Ezután rámutatott, hogy növelni kell a szocialista munkaverseny hatékonyságát, s egyben a versenyben élenjárók erkölcsi és anyagi elismerését. Mint mondotta, szükséges, hogy a vállalati kollektívák tagjai személyileg is jobban legyenek érdekeltek vállalatuk tartós eredményeiben, a kiegyensúlyozott ütemű fejlődés előmozdításában. A továbbiakban bérpolitikai kérdésekről szólt, hangsúlyozva, hogy magasabb bért csak jobb munkáért fizessenek, s szükséges a jelenlegi kereseti, arányok javítása is. Utalt arra, hogy érvényben levő állami határozatok kötelezik a munkaügyi minisztert, hogy az illetékes állami szervek bevonásával dolgozza ki a bér- és kereseti arányok hosszútávú fejlesztésének it (MTI) koncepció-