Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-15 / 296. szám
ttrtl. december IS, szerda I. oldal fogyasztási szövetkezetek kongresszusa m«weí&G!s%«s> Eltűnnek a tanyák A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának háromnapos tanácskozását Rácz Gyula, a SZÖVOSZ Elnökségének tagja, a szövetkezeti mozgalom veteránja nyitotta meg tegnap reggel az ÉDOSZ székházában. Javaslatára a kongresszus résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a mozgalom közelmúltban elhunyt nagyjairól, Dobi Istvánról és dr. Erdei Ferencről. Az elnöki megnyitó után a kongresszus megválasztotta a munkabizottságokat, s jóváhagyta a tanácskozás munkaprogramját, amelyben elsőként dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke szóbeli beszámolóval egészítette ki a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsának írásos jelentését. — Kongresszusunkat — mondotta — a hazánk felszabadulása után kialakult, új típusú szocialista fogyasztási szövetkezeti mozgalom negyedszázados jubileumi esztendejében tartjuk. E 25 év alatt a fogyasztási szövetkezeti mozgalom a lenini eszméket valóra váltva, eredményesen szolgálta történelmi küldetését, a szocialista társadalmi és termelési viszonyok győzelmének elősegítését. Küzdelmes, fáradságos, de eredményes negyedszázad áll mögöttünk. Az alapítóknak és a harcukat követő generációnak nagyszerű munkája szép gyümölcsöket érlelt. Mozgalmunk ma életerős. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszszusún elfogadott politika és ezen belül a párt szövetkezet politikája számol a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá a szocializmus teljes felépítésében. Szövetkezeteink ezért hazánkban perspektivikus intézmények. — A magyar szövetkezeti mozgalom és ezen belül a fogyasztási szövetkezeti mozgalom életét a szövetkezetekről szóló új törvény formálja — hangsúlyozta a SZÖVOSZ elnöke. — E törvény a legmagasabb szintű jogszabály erejével határozza meg a szövetkezetek helyét és szerepét szocialista társadalmunkban, és segíti elő a mozgalom még eredményesebb munkáját, szocialista továbbfejlődését. A szövetkezeti törvény szellemében készült el a kongresszusunk előtt levő törvényerejű rendelettervezet a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek sajátos tevékenj'ségének szabályozására. Meggyőződésünk, hogy a tervezet találkozik a tisztelt küldött elvtársak egyetértésével és az Elnöki Tanács jóváhagyását elnyerve, jól fogja szolgálni e szövetkezetek fejlődését, jövőjének biztonságát. A takarék- és lakásszövetkezetek korszerű tevékenységét az új szövetkezetpolitikai elveket érvényesítő miniszteri rendeletek segítik. Ismeretes, hogy a szövetkezetekre vonatkozóan is egy-két év távlatában, a szerzett tapasztalatok alapján, magas szintű jogszabályok kerülnek megalkotásra. Mindezek alapján — mondotta dr. Molnár Frigyes — jó érzéssel állapíthatjuk meg. hogy igen kedvező feltételeink vannak kongresszusunk eredményes munkájához és a mozgalom további fejlődéséhez. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke a mozgalom eredményeiről szólott: — A két kongresszus közötti időszakban — mondotta — a gazdasági reform és szövetkezetpolitikánk által teremtett kedvező feltételek hatására mindhárom ágazat: az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a takarék- és lakásszövetkezetek gyorsan és eredményesen fejlődtek. Hasonlóan az egész magyar szövetkezeti mozgalomhoz, a fogyasztási szövetkezetek Is az újabb fellendülés és kibontakozás időszakát élik. Erősödik a szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodása, valamint a szövetkezeti demokrácia és az önkormányzat. A szövetkezetek gyorsan — bár még a lehetőségekhez képest korántsem kielégítően — alkalmazkodtak a gazdasági reform követelményeihez. A fejlődést elemezve dr. Molnár Frigyes elmondotta, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek áruforgalma 58 százalékkal növekedett; a szövetkezeti áruházak, a kis és nagy boltok, valamint a vendéglátó üzletek területe 36 százalékkal bővült. A szövetkezetek növekvő hatékonysággal és egyben takarékos gazdálkodással gyarapították a szocialista szövetkezeti vagyont. Egyidejűleg az általuk realizált nemzeti jövedelemből az 1967. évinek a négyszeresével járultak hozzá az állami költségvetés bevételeihez. A szövetkezetek munkáját egyre hatékonyabban segítette elő az országos . szövetkezeti vállalatok korszerűsödő tevékenysége. Az ÁFÉSZ-ek termékértékesítő munkája, valamint a takarékszövetkezetek által nyújtott kölcsönöknek 22 millió forint- i ról 350 millió forintra növekedése sokban hozzájárult a háztáji és ház körüli gazdaságok, a városi kisállattartók termelésének korszerűsödéséhez és fejlesztéséhez. A takarékszövetkezetek betétállománya 173 százalékkal, a kölcsönállomány pedig 110 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés és a szolgáltatások fejlődése számos községben elősegítette a helyi anyag- és munkaerőforrások jobb kihasználását egyes cikkekben az áruhiányok pótlását. Az elmúlt esztendő új perspektívát nyitott a lakásszövetkezetek életében. Kidolgozásra kerültek a korszerű lakásszövetkezetpolitikai elvek, az év elején pedig — a lakásfenntartó szövetkezetek mellett — megkezdték tevékenységüket az új típusú lakásépítő szövetkezetek is. A hagyományos területeken végzett munka fejlődésével egyidejűleg — a mozgalom új hajtásaként — a munkásszövetkezetek lehetővé teszik, hogy a városi dolgozók is részt vegyenek fogyasztói igényeik és érdekeik iobb kielégítésében, kollektív védelmében. A népiólét emelésében az életszínvonal és a szó- j cialista életforma fejleszté- j seben a szövetkezetekre1 j váró feladatokról szólva í hangoztatta a SZÖVOSZ ; elnöke, hogy a legfontosabb tennivaló a lakosság növekvő fogyasztási igényeinek színvonalas kielégítése. Ezek után dr. Molnár : Frigyes a szövetkezetek j közötti együttműködésről beszélt, kiemelve, hogy a mozgalmat sohasem a szűk csoportérdek, hanem az egész társadalom progreszszív érdekeinek a szolgálata jellemezte. Az országos szövetkezeti vállalatok fejlődő és eredményes munkájáról szól- I ván, kiemelte a Hungarocoop, a Zöldért, a Herbá- I ria az OMSZV és a VOSZK | tevékenységét. I — Szövetkezeteinkben még széles körben él az a i nézet — folytatta — hogy a gyorsabb fejlődést az állam által nyújtott további kedvezmények, a szabályozó rendszer kisebb-nagyobb kedvező módosítása útján kell lehetővé tenni. A szövetkezetek többségének gazdálkodási eredményei azonban azt mutatják, hogy az állam támogatása, az érvényes szabályozó rendszer alapvetően megfelelő, szervezett gazdálkodás mellett alapvetően kielégítő körülményeket biztosít a szövetkezeti tevékenység ellátásához. A IV. ötéves tervben csak a már ismert állami támogatással számolhatunk, amelyet a nagyfokú takarékosság jellemez. — A továbbfejlődés legfontosabb anyagi erőforrásait mi a szövetkezetek még hatékonyabb munkájában, a munka- és üzemszervezés fejlesztésében, a takarékos ság és a fegyelem erősítése útján feltárható tartalékok kiaknázásában látjuk. — A szövetkezeti jellegű vezetés továbbfejlesztése tapasztalataink szerint azt is kívánja, hogy a vezetők! rendszeresen és tartalma- I san tájékoztassák a szövetkezetek vezető testüle- I teit, a tagság széles körét. Az erre fordított munka : egyben hatékonyan segít- 1 heti a szövetkezeti demokrácia és aktivitás továbbfejlesztését. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke a szövetségek megváltozott feladatairól beszélt Régebben ezek — eltérve eredeti hivatásuktól — az állami szervekkel azonos irányító és felügyeleti funkciókat láttak el, napjainkban — alapvető rendeltetésüknek megfelelően — demokratikus módon szolgálják a mozgalom alapintézményeit a szövetkezeteket — Mozgalmunknak sokoldalú érdekeltsége fűződik nőpolitikánk eredményes megvalósításához — mondotta a továbbiakban. Segítenünk kell, hogy a nőtagság és a nőbizottságok az alapszabály szerinti jogaik érvényesülésével vegyenek részt a szövetkezeti vezető szervek munkájában. Még sokat kell tennünk a szövetkezetek és a szövetségek nőbizottságai tevékenységének hatékonyabb segítéséért Ügy ítéljük meg, hogy az ifjúsági törvény szellemében sokat tehetünk még az ifjú szövetkezők, a fiatal korosztályhoz tartozó fogyasztói réteg korszerű és gyorsan változó igényeinek kielégítéséért Együttműködve a KISZ- szervezetekkel, célul tűztük ki újabb tízezer lakás megépítését — a fiatalok részére. Végezetül szólott az előadó a szélesedő nemzetközi kapcsolatokról is, majd a kongresszus napirendjéül elfogadott dokumentumokat terjesztette a tanácskozás résztvevői elé. Dr. Molnár Frigyes beszéde után a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának jelentését Nánási László, a felügyelő bizottság elnöke ismertette, majd dr. Varga Imre, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg jelentését. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Az Észt Köztársaság mezőgazdasági területein 1971- ben jelentősen megnövekedett az építkezések száma. Sok lakóházat és 200 mezőgazdasági üzemi létesítményt már átadtak. A baltikumi ország falvai a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő, átfogó tervek alapján épülnek. Tudósok és közgazdászok alakították ki az elkövetkező 20—25 évben épülő 600 új falu képét, felépítésükkel 7000 tanyai település szűnik meg. A falvakban családi, vagy 1—2 emeletes, 8—16 lakásos házak épülnek, az összes városi jellegű kényelmi berendezéssel. A tanyákból eddig több mint 10 000 család költözött át új lakóhelyére. 300 000 új hely az üdülőkben Eljött a tél; a közkedvelt üdülőhelyek mór elnéptelenedtek. De nem válnak néptelenné a szovjet szakszervezeti üdülő-szanatóriumok, amelyekben egész éven át fogadják a beutaltakat. 1971-ben 15,5 millió szovjet dolgozónak és családtagjának biztosítottak kellemes körülményeket szabadságuk eltöltéséhez. A beutaltak 50 százaléka ingyen vagy a költségek egyharmadának megtérítéséért üdüL A szovjet szakszervezetek jelentős állami támogatást élveznek az üdülőhálózat bővítéséhez. Az elkövetkező öt évben az üdülőkben, turistaházakban például 300 000 új férőhelyet létesítenek. A Krímben és a Fekete-tenger kaukázusi partvidékén több 10—15 ezer ágyas üdülő-szanatórium épüL .Aranykocsik" a hideg póluson A legzordabb körülmények között próbálják ki azokat a nagy teherbírású csehszlovák gépkocsikat, amelyek most érkeztek a Szovjet-Jakutföldre. Itt, az északi félteke „hideg pólusán” a Tátrák és Skodák aranyércet szállítanak majd a bányából a dúsítóba. Minden ilyen „aranygépkocsin” olyan vezető ül, aki már több mint tíz éve tartja a kapcsolatot a csehszlovák autógyárakkal. Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy ezekből a gyárakból a magas Északon is jó teljesítményre képes, megbizható kocsik kerülnek ki. A türkmén ipar fejlődése A jelenleginél 60 százalékkal több terméket állit elő a türkmén ipar a kilencedik ötéves terv utolsó évében. 1975-ben. Ilyen gyors ütemű fejlődés közép-ázsiai országban még nem fordult elő. A legnagyobb figyelmet az olajiparnak szentelik; 1975-ben a kőolajtermelés eléri a 22 millió tonnát. A tervek szerint a kitermelt olaj egész mennyiségét helyben dolgozzák fel. A mezőgazdaság is jelentős előrelépésre készüL Legfontosabb termékének — a gyapotnak — a termőterületét a Kara-Kum-csatorna mentén tovább bővítik. Az Amu-Darjából táplálkozó csatorna hossza 1100 kilométer, a maga nemében páratlan hidrotechnikai építmény. MTZ-80 Nyolc MTZ—80 típusú traktort — ez a minszki gyár* legújabb modellje — szállítottak próbaüzemeltetésre Bulgáriába. A szovjet szakemberek különböző körülmények között tanul-Nyers Rezső beszéde — Pártunk politikája j szempontjából kedvezőnek J ítéljük és elismeréssel nyugtázzuk a fogyasztási szövetkezés négyéves fejlődését — mondotta Nyers elvtárs. — A kongresszusi jelentések jól tükrözik, a való élet tényei pedig bizonyítják, hogy 1967. óta a gazdasági és a mozgalmi tevékenység jobban ötvöződik a szövetkezetekben, miközben bővül és fejlődik a gazdasági teljesítmény, erősödnek a szocializmus jellemző vonásai. — Mit várjunk a jövőtől? Sokasodhat-e az, ami most jő, csökkenhet-e az, ami fogyatékosság? Igen, ha széles körű lesz a jobb munkára törekvés. Bízzunk abban, hogy az új szövetkezeti törvény alapján az állami szervek jobban ellátják majd az állami feladatokat. az új alapszabályok keretében a szövetkezetek jobban megállnak a saját lábukon, tovább nő a gazdasági hatékonyság és fejlődik a szövetkezeti demokrácia. — A kongresszuson jól I láthatjuk a szövetkezeti demokrácia újabb fázisának kibontakozását. A szövetkezeti önigazgatás elve, a tagság iránti felelősség jobb gyakorlati érvényesítése, a korszerű vállalati módszerek egybekapcsolása a szövetkezeti jelleggel, a szövetkezetek képviseletére és szolgálatára átállított szövetségi munka — ezek ennek az új szakasznak a jellemzői. A hatás pedig részben már lemérhető a pezsdülő mozgalmi életben, a sok-sok kezdeményezésben, javaslatban, a felelősségvállalás fokozódásában. A demokráciának tartozéka — anélkül nincs igazi és hatékony demokrácia — hogy a realitás előtt fejet hajtson a tervezés, a demokratikus döntés a tényleges lehetőségeket számba vegye; csak ez vezethet sikerre és nem kiábrándulásra. — A SZÖVOSZ-nak fontos feladata, hogy segítse a szövetkezeteket a gazdaságpolitikai irányvételben, a népgazdasági terv céljainak megvalósításában. A gazdasági reform és a párt szövetkezetpolitikáia egyformán hangsúlyozza, hogy milyen fontos az általános közérdek Ismerete és szolgálata a szövetkezetek részéről. — Tisztelt kongresszus! A mai teljesítmény értékes, de elmarad a jövő követelményétől, hisz a kereskedelmi munka körülményei a műszaki-technikai forradalom hatására mind bonyolultabbak lesznek. A mainál is jobb, szakszerűbb vezetésre lesz szükség, ehhez kell hozzánőnie a személyeknek, a testületeknek és a mozgalom szélesebb gárdájának. E gondolatok után engedjék meg, hogy eleget tegyek megtisztelő és legfontosabb megbízásomnak, átadjam a kongresszusnak és az egész mozgalomnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány szívből jövő üdvözletét, jókívánságait. További sikereket a szövetkezetfejlesztésben, haladást a szocializmus építésében ! A kongresszus ma folytatja munkáját, mányozzák az új traktor tulajdonságait, mielőtt 1973-ban megkezdenék a sorozatgyártását. A minszki traktorok szerte a világon — 57 országban — dolgoznak a mezőgazdaságban. Minden második exportra kerülő szovjet traktor a belorusz fővárosban készül. Az export legnagyobb része a KGST- országokba irányul. 1971- ben Magyarországra 3000, az NDK-ba több mint 2000 traktort szállítottak. A minszki szakemberek részt vesznek a külföldi — így a bolgár kariovi, a keletnémet brandenburgi és a csehszlovák brnói — traktorgyárak rekonstrukciójában. A minszki traktorgyár a második világháború után létesült, s ma Európa egyik legnagyobb traktorgyártó üzeme. Az erős és gyors belorusz traktorok igen keresettek a Szovjetunió valamennyi köztársaságában, de Európa, Ázsia, Afrika “s t -«n-Amerika országaiban is. '’I A gyárat most korszerűsítik és kibővítik, ugyanúgy mint a Szovjetunió mezőgazdasági gépiparának száz más üzemét is. A gazdaságokban végzett munka sokoldalú gépesítése része annak a széles körű mezőgazdaság-feilesztési nrogramnak. amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa elfogadott. A kilencedik ötéves tervben (1971—1975) a szovjet kolhozok és szovhozok egvmillió-hétszázezer traktort kapnak.
