Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-14 / 295. szám
UfL december 14. kedd V. (I1UOJ A helyi sajtó feladatairól tanácskoztak Tegnap a helyi sajtó feladatairól tanácskoztak a Félegyházi Közlöny társadalmi szerkesztő bizottságának tagjai és tudósítói. Ezt az alkalmat használták fel arra, hogy megemlékezzenek az 1919-es kommunista sajtóról, köztük a Félegyházi Proletár című lapról, mely méltó elődje a mai szocialista újságírásnak. Tisztelettel adóztak Bálint László, a szerkesztő bizottság elhunyt tagja emlékének, majd Bányai Ferenc, a szerkesztő bizottság vezetője tartott vitaindító beszédet, vázolta a mutációs lap előtt álló feladatokat A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sztanoiev András, a városi pártbizottság első titkára is. A hasznos és igen élénk eszmecsere végén a sajtóagitációban legjobb eredménnyel tevékenykedő tudósítók megjutalmazd Sára került sor. Különös magyaróra Czine Mihály és Sánta Ferenc Kecskeméten Rendhagyó magyarórát szervezett hétfőn délben a Katona József Gimnázium igazgatósága és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Az iskola dísztermében Czine Mihály professzor úr köszönti a diákságot, a harmadikosokat és negyedikeseket. Muzsikáló szavakkal vázolja Sánta Fe-Űlésesett a kecskeméti városi pártbizottság Javaslatok a megyeszékhely kulturális életének fejlesztésére Az elmúlt ötéves tervre vonatkozó népművelési irányelvek megállapították, hogy „vidéki városaink kulturális fejlődése nem egyenletes, a népművelés városi jellegű koncepciója kevés helyen alakult ki. Pedig az ország lakosságának 40 százaléka városokban él”. A népművelés irányításában korábban túlságosan meghonosodott területi elv elhalványította a városok lehetőségeit és felelősségét. Mindezek nagy általánosságban Kecskemétre is érvényesíthetők, mint ez nyilvánvalóvá vált az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának tegnapi ülésén. Szabó Lajos első titkár bevezető szavai után Borsos György, a városi pártbizottság titkára, arról szólt, hogy mi tette szükségessé a Kecskemét kulturális karakterének kialakítására és fejlesztésére készített javaslat megtárgyalását. Az előterjesztés elemezte a jelenlegi ellentmondásos helyzetet. A megyeszékhely jó kezdeményezésekkel (Kodály-szeminárium, népzenei találkozók. szabadegyetemek, kiállítások, új népművelési formák meghonosítása stb.,) kivívta a kulturális szakemberek elismerését, de — ezzel egyidőben — fontos tennivalók elsikkadtak, az itt működő kulturális intézmények többsége rossz körülmények között dolgozik. A javaslat és természetszerűen a hozzászólók többsége azzal foglalkozott, hogy miként lehetne a rendelkezésre álló erőforrásokat a legfontosabb célok szolgálatába állítani. Az elfogadott állásfoglalás kimondja: Fejlesztési feladatainknál figyelembe kell venni a város lakossága körében végbement hatalmas átrétegeződési folyamat eredményét, a korábbiakhoz viszonyított magasabb átlagműveltséget, a város hagyományainak az ápolását, a felnőtt nemzedék és az ifjúság körében a közművelődés iránti új igényeket, a növekvő szabad idő célszerűbb felhasználását segítő feltételek megteremtését. Az előterjesztés elemezte a Katona József és a Kodály Zoltán emlékének fenntartásával kapcsolatos tennivalókat, a színház a múzeum, a könyvtár a leendő Kodály Intézet, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium stb., feladatait és a fejlesztésükre vonatkozó elgondolásokat. Többen kifejtették véleményüket az állandó kertészeti kiállítással, a szőlőnemesítők emlékmúzeumával kapcsolatos tervekről. I A megyeszékhely lakosságának 40 százaléka ma ipari üzemekben dolgozik, s az előterjesztés is hoszszan ismerteti az üzemi kulturális tevékenység javításának módozatait. Külön fejezetben összegezték az elsősorban az ifjúság népművelési céljait szolgáló intézményekkel, rendezvényekkel kapcsolatos tennivalókat. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára — aki még határozottabb „előrelépést” szorgalmazott —, Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára. Jelen volt Reile Géza, a városi tanács elnöke is. Borsos György, a városi pártbizottság titkára foglalta össze a vita tanulságait. Javasolta: 1972-ben a tanácsülés is vizsgálja meg, hogy az elfogadott állásfoglalás alapján miként lehet Kecskemét kulturális életének fejlesztését hatékonyan segíteni, befolyásolni. A pártbizottság ezután meghallgatta az államigazgatás fejlesztésének és az állami szervek pártirányításának irányelveiről szóló tájékoztatót. A második napirendi pont előadója Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára volt. rencnek, napjaink kimagasló tehetségű prózaírójának életútját. A tanulók többsége feszülten figyeli a Húsz óra, a Sokan voltunk szerzőjét, aki arról beszél, hogy mi a dolga ma az írónak. Azt a közösséget kell szolgálnia, amelyhez tartozik — hangoztatja — és a tisztesség törvényeinek hirdetője kell legyen. Hazánkban felépült valami az elmúlt húsz esztendőben, amelyen az ember naggyá is nőhet. Mindez növeli felelősségünket: írókét is, olvasókét is Maradt idő arra is, hogy a diákok kérdéseket tegyenek fel. Nincs helyünk arra, hogy felsoroljuk: mi mindenre voltak kíváncsiak. Mindenképpen dokumentálni szeretnénk azonban, hogy a rendhagyó magyaróra nagyszerűen sikerült, maradandó élményt jelentett valamennyi résztvevő számára. Húsz vagon toboz A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság homoki fenyveseiben — elsősorban Kelebia, Bugac és Kerekegyháza környékén — megkezdődött az erdei- és a feketefenyő termésének begyűjtése. Az előző év rekordtermése után kevesebb a toboz a fákon. A tobozszedőknek legalább húsz vagonnyit kell öszszegyűjteniök ahhoz, hogy elegendő magot kapjanak az újabb erdősítésekhez és jusson exportra is. Újabban ugyanis a tűlevelűek magja kedvelt exportcikk lett. A jó csíraképességű homoki erdei- és feketefenyő-magot szívesen vásárolják a spanyolok, az olaszok és a franciák. Az összegyűjtött toboz pergetését januárban kezdik meg az erdészetek. Nemzetiségi vetélkedő Hajóson Vasárnap, a hajósi művelődési házban tartották meg Bács-Kiskun megye német nemzetiségi csoportjainak kulturális vetélkedőjét. Az együttesek' és fáit — azaz ellenjegyzett — szövegek közeli aláírása jelenti. Az amerikaiak — és nyomukban az angolok, s az NSZK — azt is meg akarják várni, míg ezt követően a négy nagyhatalom is aláírja és ezzel életbelépteti e megegyezéseket. Ez az utóbbi aktus már közvetlenül is függ az amerikaiaktól. akik maguk is határozhatnak, hogy ez az aláírás mikor következik be. Brüsszel tehát tett egy kis lépést az európai biztonsági értekezletek felé — de az amerikai lassítási taktika azért érvényesült! A halogatásnak számos oka van. A legfontosabb valószínűleg az 1972 novemberi elnökválasztás. Ha az értekezletre még ez előtt sor kerülne — a Nixon-kormány aligha engedhetné meg magának a túlzottan kemény és merev magatartást. Washington számára az tehát a taktikailag legkellemesebb megoldás, ha még az elnökválasztás előtt bejelentenék a konferencia tényét — de arra csak 1973-ban kerülne sor. Így Nixon novemberben zavartalanul sütkérezhetne az európai enyhülés melegítő sugarainál — és megőrizné tényleges cselekvési szabadságát magán a biztonsági értekezleten. Az amerikai halogatás okainak egy másik csoportja is kapcsolatban van az USA belpolitikai problémáival. Az amerikai törvényhozásban igen jelentős erők követelik a Nyugat- Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését. E követelés támogatására hatásos pénzügyi érveket is felhoznak. Az amerikai kormány nem kíván engedni az ilyen irányú nyomásnak. Ebben a vonatkozásban is jó szolgálatot tettek tehát Rogersnek a német horizonton felvonultatott mesterséges fellegek. A NATO-tanácskozás ugyanis leszögezte. hogy a nyugat-európai országoknak az eddiginél több terhet kell vállalniok Amerika „katonai jelenlétének” finanszírozására. Ez persze magában foglalja azt az elvi döntést is, hogy a NATO-tagállamok ismét leszögezik: az amerikai csapatoknak Nyugat-Európában kell maradniok. A brüsszeli mérleg azt mutatja, hogy a jelenlegi, enyhült európai helyzetben is csak lassan — és csakis külső nyomásra — vonul vissza merev pozícióiból az amerikai diplomácia. Ez: ízelítő és figyelmeztető! Európa problémáinak megoldása a második világháború vége óta nem került oly „érinthető” közelségbe, mint most. De ahhoz, hogy az első félénk érintés után tartós formát adjunk a kontinens biztonságának — még hosszú tárgyalásokra és kemény politikai harcra lesz szükség. ■szólisták műsorszámait elbíráló zsűrinek nem volt nehéz dolga, mert minden kategóriában volt egy-egy kimagasló teljesítmény. A szólóénekesek közül Kőszegi Henriimé Hartáról, és egy kisfiú — Uher Oszkár, a garai német nyelvű általános iskolából — bizonyult a legjobbnak. Az énekkettősök közül első helyezett: a nemesnádudvari Schauer Rózsa és Merényi Erzsébet. A kórusok vetélkedőjén a Hajósi Kamarakórus és a Bajai Frankel Leó Németnyelvű Gimnázium kórusa ért el első helyezést. A hangszeres szólisták közül Dinnyés József Madarasról, a Hajósi Harmonika Kvartett és a Madarasi Ifjúsági Fúvószenekar bizonyult a legjobbnak. Auth Mária, a Bajai Tanítóképző Intézet hallgatója szavalatával, Walter Rózsa, a Bajai Frankel Leó Németnyelvű Gimnázium növendéke prózamondásával, a nemesnádudvari Krausz Ágota és Merényi Erzsébet jelenet előadásával jutött az első helyre. Á területi vetélkedőkre — a tervek szerint —1972, első felében kerül sor. TÁRlat LEVÉLSZEKRÉNYEK A TANYÁKON A Debreceni Postaigazgatóság területén elsőként Hajdúszoboszlón új rendszerű kézbesítést vezettek be. A Hortobágy melléki óriási határ úttatlan útjain, szikes-fehér földjein eddig három kézbesítő lóháton járta a vidéket, s minden másnap vitték ki a tanyai lakosok küldeményeit. Most a tanyán lakó száznegyven család részére tizenhárom nagyobb településen szereltek fel levélszekrénytömböket. Egy kézbesítő a küldemények érkezése napján a járható utak mentén felszerelt levélszekrényekhez terepjáró autóval viszi el a postát. Az a terv, hogy ezt a kézbesítési formát az igazgatóság területén valamennyi nagy kiterjedésű tanyai körzetben bevezetik. MEGNYÍLT A SZOLNOKI TÉLI TÁRLAT Szolnok legrangosabb képzőművészeti eseményét, a megye alkotóművészeinek téli tárlatát vasárnap nyitották meg a Damjanich János múzeumban. A tárlaton 18 művész hatvan olajfestményét, akvarelljét, rézkarcát, grafikáját, kisplasztikáját mutatják be. A kiállított művek zöme a Tisza táján, a Jászságban és a Nagykunságban élő emberek munkáját, a táj szépségeit és romantikáját ábrázolja. A LUCA-BÜZÄT Luca-napján — hétfőn — szerte Baranyában sokan vetettek búzát, ám nem a téli határban, hanem a meleg szobákban. Régi, kedves népszokás elevenedik meg évről évre december 13-án, azzal a különbséggel, hogy a falusi hagyomány mindinkább városi divattá válik. Valaha termés jósló szerepe, jelentősége volt a Luca-búzának. Azt tartották ugyanis, hogy ha a most elvetett mag a téli napfordulóig, azaz december 21- ig kikel és megerősödik, akkor bő búzatermés várható a következő esztendőben. A régi gazdahagyomány időközben elvesztette eredeti értelmét, de a szép szokás sok helyütt fennmaradt. Amíg azonban a falvakban egyre inkább elhalványul ez a Luca-napi „szertartás”, addig a városokban — a faluról városba költözött családok révén — mind ismertebbé, szélesebb körűvé lesz. A tálakba, cserepekbe, tányérokba elvetett tiszta búzát az ablakokba helyezik, hogy elegendő fényhez jusson a növény és naponta meglocsolják állott vízzel. Karácsonyig ily módon arasznyi magasságúra nő a kis vetés. Az üde, zöld búza közepébe gyertyát vagy mécsest szoktak állítani, amit karácsony estéjén meggyújtanak. EXTRA DRY — A LEGÚJABB PÉCSI PEZSGŐ Megkezdődött a hagyományos pezsgőszezon, amely a karácsonyi ünnepeken, a szilveszteren és az újéven, valamint a farsangon át a húsvéti ünnepekig, azaz április elejéig tart. A Mecsekvidéki Pincegazdaság pécsi pezsgőgyárában ezekben a napokban, hetekben van a legnagyobb munka: éjjel-nappal folyik a termelés. Az év végéig még legalább százezer palackot töltenek meg pezspővel, csomagolják és szállítják az üzletekbe. A pezsgőgyár új terméket bocsátott ki. Az ünnepeken „mutatkozik be” a fogyasztóknak a pécsi Pannónia pezsgőcsalád legújabb tagja, az úgynevezett Extra Dry. Ez a hetedik pezsgőfajta, amely Pécsett készül és egyben az igazi klasszikus pezsgő. A szokottnál hosszabb ideig — két és fél évig — érlelik a máglyákban, s ezáltal különleges illatok és zamatok fejlődnek ki benne. A Pannónia-pezsgőhöz hasonlóan mérsékelt áron hozzák forgalomba. Egyelőre csupán tízezer palack kerül az üzletekbe. DIÁKKLUB A TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL A közelmúltban a szegedi tanács ülésén Berkes Ildikó ifjú tanácstag az egyetemisták nevében arra kérte meg a város vezetését, hogy anyagilag is támogassa a hallgatók új klubjának létrehozását. Felajánlotta, hogy a fiatalok nagy értékű társadalmi munkával segítik az építkezést. A lehetőségeket figyelembe véve, s számítva az egyetemisták önkéntes munkájára, a tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a József Attila Tudományegyetemmel közösen 500 négyzetméter alapterületű ifjúsági klubot alakít ki a felsőoktatási intézmények Dugonics téri központi épületében. A tanács egymillió forintot ad erre a célra, a többi költséget az egyetem fedezi. A HASZNOS MADARAK VÉDELMÉBEN Szép hagyomány már, hogy a celldömölki I. számú általános iskola úförői minden évben gondolnak a hasznos madarak védelmére. Ennek érdekében szakköri órákon mesterséges madárodúkat, valamint etetőket barkácsolnak és kirakják a parkokba, ligetekbe. Az idén elhatározták, hogy ezt a hasznos, dicséretes tevékenységüket a Sághegyre is kiterjesztik. Az elhatározást tettek követték és újabb odúkat, etetőket készítettek, melyeket a Sághegy védett parkjában a fákon helyeztek el. A pajtások naponta gondoskodnak arról, hogy ennivaló is legyen az etetőkben. MUNKÁSSZÁLLÓI i HÉTFŐ ESTÉK A munkások általános műveltségének, kulturált szórakozásának elősegítése céljából „Munkásszállói hétfő esték” címmel érdekes sorozatot indított Szolnokon a Ságvári Endre megyei művelődési központ. Az építőmunkásokat, az olajbányászokat, a beton- és vasbetonipari munkásokat, a Vegyiművek és a Palotási Állami Gazdaság dolgozóit hétfőn tartalmas kamaraműsorokkal szórakoztatták. A sorozatban többek között Petőfi- és népdalest, népi zenekari műsor szerepel. T'"’reműködnek a Szol nr- Szigligeti Színház művészei is. Ismét életre hívják a városban a múlt évadban már sikert aratott Szakmunkástanulók Színházát.
