Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-02 / 285. szám

Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban mű­ködő reakciós cionista kö­rök szította kommunista- és szovjetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő, igaz­ságos rendezését. A Központi Bizottság is­mételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határo­zatának végrehajtását tart­ja a válság megoldásához vezető reális és járható út­nak. Ez felel meg az e tér­ségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy ké­szek ezen az alapon rendez­ni a konfliktust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. A Központi Bizottság • sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisz­­tánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbálta­tásokat jelent a bengál la­kosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség béké­jét és biztonságát is. Elíté­li a kelet-pakisztáni nép­tömegek elleni kegyetlen­kedéseket; elismerését feje­zi ki India népének a ke­let-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldoza­táért I A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megol­dáshoz. ha Kelet-Pakisztán­­ban olyan feltételeket ala­kítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhet­nek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden ál­­lamnák tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kiala­kult helyzetet. A nemzetközi helyzet ■ és a világ haladó erői egyre erőteljesebben köve­telik az anti imperialista akcióegységet. Pártunk kö­telességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket te­gyen az imperializmus el­len harcoló erők sorainak tömörítésére és közös ak­cióik előmozdítására, a Köz­ponti Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimpe­­rialista harcban érdekelt párttal és szervezettel szé­les körű konzultációt foly­tasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kife­jezi meggyőződését, hogy a kommunista pártok és más antiimperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhe­tek az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensé­ge, a demokrácia, az embe­ri haladás érdekében. I!. A Központi Bizottság át­tekintette és összegezte a X- kongresszus natározatai­­nak végrehajtásával kap­csolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének ered­ményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpoliti­kai feladatokat 4 A Központi Bizottság ■•megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpoliti­kai határozatainak megva­lósítása érdekében i971-ben tett intézkedéseket. Megál­lapította, hogy a párt gaz­dasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvaló­sításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervező­munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvo­nal növelésére, a szociálpo­litikai helyzet javítására, a nép jólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes ne­gatív jelenségek visszaszo­rítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági út­mutatásainak minden lé­nyeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehaj­tásához, a további tervsze­rű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kér­dések megítélésében erősö­dő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az álla­mi és társadalmi fórumo­kon 1971-ben lezajlott or­szágos és helyi jellegű ta­nácskozások is hozzájárul- . tak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredmé- \ nyei, végrehajtásának prob­lémái. a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mér­tékben kerültek megvilágí­tásra a közvetlen illetéke­sek és a széles közvéle mény előtt. A gazdasági élet áttekin­tése megerősíti; népgazda­ságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányí­tás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—1971-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szövetke­zetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munká­jukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű ter­mékek termelésének bőví­tésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésé­vel, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok lét­számnövelési és beruházási igénye, ezeket a problémá­kat gazdaságpolitikai cél­jainkkal összhangban meg kell oldani. O A Központi Bizott­­ság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági fel­adatok végrehajtása sike­resen folyik, nemzeti össz­termelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dina­mikusan növekedett, vár­hatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évi­nél. A felhasználása azon­ban még ennél is gyorsab­ban emelkedett és megha­ladta a létrehozott nemze­ti jövedelmet. Ehhez hoz­zájárult az 1970. évi gyen­gébb mezőgazdasági ter­més, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagymértékben felgyor­sult beruházási tevékeny­ség. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési progra­mokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növe­kedése teljes egérében a termelékenység emelkedés séből származott. Folytató­dott a technikai, technoló­giái fejlődés, a gyártmá­nyok korszerűsödése. Égyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, fel­zárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fon­tos területein okoz hátrá­nyokat, a gazdaságos gyárt­mányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fej­lesztés sok helyen még las­sú. Az építőanyag-ipar ter­melése elmarad a tervezet­től és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar ter­melése a teryezettnél lé­nyegesen gyorsabban fejlő­dött. Emelkedett a terme­lékenység: idén a termelés növekedésének kétharma­dát a termelékenység emel­kedése biztosította. A mun­ka minősége, a költségek alakulása azonban még ki­fogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocia­lista nagyüzemek, korsze­­szerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést ta­karítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szálas takar­mányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezett­nél kisebb a termés. Nagy mértékben fejlődött a ser­tésállomány, a szarvasmar­ha-állomány viszont válto­zatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelke­désével arányosan fejlő­dött. A lakosság reáljöve­delme és fogyasztása égy­­aránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelke­dése között szorosabb a kap­csolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. 3 A Központi Bizottság • megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. pártkongresszus határoza­tai, a IV. ötéves terv irány­elvei szabják meg. Ennek megfelelően; — a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell nö­velni. A nemzeti jövede­lemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; —> az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal nö­vekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségve­tésben a. bevételek növeke­désére, á kiadások mérsék­lésére kell törekedni. Á költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csök­kenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhat­ja meg az eddigi színvona­lat. Fokozottan takarékos­kodni kell a közületi fo­gyasztást szolgáló pénzgaz­dálkodásban; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követel­mény a gazdaságos terme­lés fokozása, a hatékony­ság növelése, a nemzetkö­zi együttműködés szélesíté­se, mindenekelőtt a Szov­jetunióval és a többi szo­cialista országgal; — a népgazdasági egyen­súly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgaz­daság szerkezetének javí­tása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságos­sága, a gazdaságosan előál­lítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságta­lan termékek termelése; — a beruházások összér­téke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézke­désekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruhá­zások befejezését, új beru­házások engedélyezését szi­gorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozot­tabb eljárást kell alkalmaz­ni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. A Központi Bizott­­■ ság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban továbjp kell javítani a la­kosság életviszonyait. En­nek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. ' A munkások és alkalmazottak egy kere­sőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal növekedjék. Áz áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valamint az egy- és két­gyermekes egyedülálló szü­lők családi pótlékát A lakásprogram kereté­ben 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatla­nul magas személyi jöve­delmek igazságosabb adóz­tatásáról. 5 A Központi Bizottság • megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesíté­sének és a gazdasági ha­tékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vál­lalati üzem- és munka­­szervezés színvonalának növelése. A gyorsuló mű­szaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem el­avulnak a korábbi szerve­zési elvek és új szervezési módszerek alkalmazása vá­lik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsíté­sét és létszámának csök­kentését, az iparban a vál­lalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Mindez megfelel a szocia­lista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előreha­ladás követelményeinek és erősíti a társadalom szer­vezettségét, fejleszti az irá­nyítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy népgazdasági terveink tel­jesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gaz­dasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésé­vel széles körű akció bon­takozzék ki a vállalaton be­lüli üzem- és munkaszer­vezés színvonalának növe­lésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb mun­kaerő-gazdálkodás. az álló alapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fej­lesztése, az üzem- és mun­kaszervezésben rejlő tarta­lékok feltárása legyen. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező mun­ka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intéz­kedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszerve­zési tevékenység minél szé­lesebb körű kibontakozta­tása érdekében a területi és termelőhelyi pártszerveze­tek fokozzák politikai akti­vitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a - gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság fel­kéri a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, hogy tá­mogassa a vállalati szerve­zési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és ered­ményeket, segítse ezek el­terjedését. ' Z A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogv a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve to­vább fejlődjön, újabb len­dületet kapjon a szocialista munkaverseny-mozgalom, feladatait, társadalompoli­tikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny to­vábbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, vala­mint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaver­seny eddig is jelentős mér­tékben járult hozzá építő­munkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozga­lomban kezdettől fogva és jelenleg is élenjár az öntu­datos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolód­tak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üze­mek, a közlekedés, a keres­kedelem dolgozói és a szö­vetkezetek tagjai is. A munkaverseny általá­nos céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a mun­kahelyeken kell kezdemé­nyezni, ahol a versenycélok és a feladatok a dóid­hoz közel állnak, konkrétan meghatározhatók és lehe­tőség van az eredmények reális számbavételére, s an­nak a verseny részt által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdál­kodás intenzív fejlődését biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelmezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevé­kenység minél teljesebb ki­bontakoztatásához. A munkaverseny alapve­tő formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együtt­működésének fejlett, előre­mutató formája volt. A „szocialista brigád” cím el­nyerésének feltételeit a jö­vőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudá­­tos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, moz­gósító és példamutató sze­repet a munkában, a ter­melésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvé­nyesítsék a kölcsönös segít­ség elvét, lépjenek fel ,a munka- és technológiai fe-A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az gyelem lazaságai ellen, har­coljanak a minőségért. Változatlanul arra kell tö­rekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetle­nül irányító műszaki veze­tők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élenjáró kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitün-­­tetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelmé­nyeket meghaladó mérték­ben segítik elő a népgaz­dasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a mun­kaverseny értékelését, á kitüntetésekre, jutalmazá­sokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozók bevo­násával, demokratikus ke­retek között kell lebonyolí­tani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az el­nyert jutalmat saját hatás­körükben, differenciáltan osszák fel. A munkaver­senyben kimagasló ered­ményeket elért dolgozók, brigádok, munkacsoportok a legkiválóbb versenyered­ményekért kapják meg a legmagasabb állami kitün­tetéseket (Szocialista Mun­ka Hőse, Állami Díj, Mun­ka Vörös Zászló Érdem­rend). Javítani kell a munka­verseny propagandáját. Fo­lyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelen­tős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyil­vánosságot kell adni a ki­magasló eredményeket el-' ért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szak­emberek munkájának, se- , gíteni kell a jó kezdemé­nyezések széles körű elter­jesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szo­cialista munkaverseny­­mozgalom továbbra is je­lentősen hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünk­höz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tö­megek részéről széles körű támogatásra talál és a kom­munisták, akik eddig is élenjártak, továbbra is pél­damutatóan vesznek részt a munkaverseny-mozga­­lomban. 7 A Központi Bizott­• ság szükségesnek tartja a gazdasági szerve­ző tevékenység és a politi­kai munka hatékonyságá­nak növelését; gyakorol­jon az eddiginél erőtelje­sebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a vég­rehajtás színvonalát. Á Központi Bizottság fel­hívja a gazdasági terüle­ten dolgozó kommunistá­kat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek a terv megvalósításának elősegí­tését; fordítsanak nagy fi­gyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a mi­nőség javítására, a gazda­ságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és í munkaszervezés színvo­nalának emelésére, a szo­cialista munka verseny to­vábbfejlesztésére, a taka­rékosságra. la 1972. évi munkatervét. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom