Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-02 / 285. szám
Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós cionista körök szította kommunista- és szovjetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő, igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának végrehajtását tartja a válság megoldásához vezető reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. A Központi Bizottság • sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek elleni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatáért I A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megoldáshoz. ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden államnák tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet. A nemzetközi helyzet ■ és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az anti imperialista akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítására, a Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését, hogy a kommunista pártok és más antiimperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhetek az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében. I!. A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X- kongresszus natározatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat 4 A Központi Bizottság ■•megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében i971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervezőmunka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a nép jólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárul- . tak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredmé- \ nyei, végrehajtásának problémái. a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvéle mény előtt. A gazdasági élet áttekintése megerősíti; népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—1971-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye, ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egérében a termelékenység emelkedés séből származott. Folytatódott a technikai, technológiái fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Égyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyag-ipar termelése elmarad a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a teryezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszeszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. Szálas takarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagy mértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása égyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. 3 A Központi Bizottság • megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. pártkongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően; — a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; —> az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a. bevételek növekedésére, á kiadások mérséklésére kell törekedni. Á költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg az eddigi színvonalat. Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. A Központi Bizott■ ság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban továbjp kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. ' A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal növekedjék. Áz áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valamint az egy- és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. 5 A Központi Bizottság • megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Mindez megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy népgazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével széles körű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás. az álló alapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a - gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy támogassa a vállalati szervezési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését. ' Z A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogv a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaverseny-mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élenjár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és a feladatok a dóidhoz közel állnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny részt által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelmezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A „szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudátos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fel ,a munka- és technológiai fe-A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az gyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élenjáró kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitün-tetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a népgazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, á kitüntetésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munkacsoportok a legkiválóbb versenyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami Díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredményeket el-' ért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakemberek munkájának, se- , gíteni kell a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocialista munkaversenymozgalom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támogatásra talál és a kommunisták, akik eddig is élenjártak, továbbra is példamutatóan vesznek részt a munkaverseny-mozgalomban. 7 A Központi Bizott• ság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését; gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. Á Központi Bizottság felhívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és í munkaszervezés színvonalának emelésére, a szocialista munka verseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra. la 1972. évi munkatervét. (MTI)
