Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-10 / 266. szám
MW. novenroer 10. szerda 5. oldal Jofyóiratszemle A november hónapban megjelent ALFÖLD több érdekes írást közöl. Fiatal költők (Nógrádi Gábor, Ács Jenő, Ízes Mihály — mindhárom a Forrás munkatársai —) versei mellett megtalálható benne Veres Péter Olvasónaplója, az író hagyatékából. Ebben ismételten — ki tudja hányszor már! — meggyőződhet az olvasó Veres Péter világirodalmi érdeklődéséről és finom érzékenységéről,, s gondolkodásának, látásának és ízlésének eredetisé- ségéről. Rendkívül fontos írás látott napvilágot a folyóirat Valóságunk rovatában. Cigányok a társadalom szorításában címmel. Szerzője, Siklós László több szemléletes példával és meggyőző statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a cigányság élete-sorsa (a sok helyes intézkedés után is) még mennyire élő probléma. Hangsúlyozza a szerző: a hivatalos intézkedések, megoldási kísérletek mellett mennyire fontos, hogy ezt a még nagyon jelentős (minden ország mellett az „élen állunk”) társadalmi kérdést csak úgy oldhatjuk meg igazán, „ha nem mint cigányokon akarunk segíteni rajtuk, hanem elsősorban, mint embereken”. A „Figyelő” és az „örökség” rovatával hívja fel magára a TISZATÄJ novemberi száma. Dobossy László irodalomtörténész Cseh költő Szegeden című tanulmányában alapos kutatásokra alapozva ismerteti a modern cseh költészet jelentős alakjának: Stanislav Kostka Neuman- nak szegedi és Szeged környéki tartózkodását az első világháború idején. Számunkra talán még érdekesebb az „Örökség” rovat írása. Moholy-Nagy László pályakezdése a címe. A megyénkben született (Bácsborsód) világhírű festőművész szegedi éveit vázolja fel benne a szerző, Péter László, az ismert helytörténeti kutató és irodalomtörténész. (Egyébként ő is megyénk szülötte.) Moholy-Nagy (eredeti nevén Weisz László) Szegeden járt iskolába, ott kezdte írói és festői pályáját. A tanulmány beszámol még a művész katonaéveiről is. s barátságáról Bach Imrével. Az érdekes írásból azt is megtudjuk, hogy Moholy-Nagy hétéves korától kezdve rajzolt, s már fiatalon írt novellát, verset, kritikát. Ezeket elsősorban az akkori Jelenkor című folyóirat közölte. Juhász Gyula szép elismerő mondatait is idézi Péter László. Ezekből az tűnik ki, hogy Moholy- Nagy rendkívüli művészetét már az elsők között felismerte a költő. Talán nem tűnik feleslegesnek megemlíteni: itt lenne az ideje, hogy Moholy-Nagy László művészetét — mely az egész világon ismertté vált — végre megyénkben is haladó — és élő — hagyományaink közé soroljuk, s életét, életművét nagyközönségünk előtt ismertebbé tegyük. Halálának huszonötödik évfordulója most éppen alkalmat is adna erre. Varga Mihály A művészi ipar múzeuma „A világ valamennyi iparművészeti múzeuma egyazon programmal indult — írja Radisics Jenő a mi Iparművészeti Múzeumunk első tudós igazgatója — egybegyűjteni az iparművészet múltjának jellegzetes és kiváló emlékeit, ezek segítségével, mint tanítóanyaggal mely eszmei tartalmánál fogva alkalmas irányításra, s rég elfeledett technikák felelevenítésére fejleszteni korunk iparművészeiét, fokozni versenyképességét, s a közönség ízlését nemesíteni.” Ez volt a programja a magyarországi iparművészeti múzeumnak, akkor, amikor 1896 október végén megnyílt az Üllői úti palota, s már akkor is, amikor az 1872-es országgyűlés első ízben szavazott meg nagyobb összeget a gyűjtemény megalapítására. Külföldön — Európa-szer- te — királyi gyűjtemények vetik meg az alapját a nagy múzeumoknak. Ná- llnk az uralkodók egykori gazdagságából, a mecénások gyűjtéséből — ami a török háborúk dúlása után megmaradt a 19. századra, az is Bécsbe külföldre került. A múlt században alapított közgyűjtemények alapjait főurak, egyházi fejedelmek, lelkes műbarátok adományai vetették meg. Pulszky Károly, Ráth György és Radisics Jenő érdeme hogy Iparművészeti Múzeumunkat a nagy európai múzeumokkal egyenrangúvá fejlesztették. Műgyűjtők adományozták a múzeumnak féltett kincseiket. Bubics Zsigmond 700 darabból álló holicsi és tatai fajanszgyűjteményét, Egger Henrik ötvösmunkákat, Nemes Marcell antik római üvegeket, Glück Frigyes kulcs- és evőeszközgyűjteményt, Berger Salamon kétezer délszláv hímzést, a múzeumhoz kerültek az Eszterházy-kincsek, a győri székesegyházból a XVI. századi alakos falkárpit. Majd százéves iparművészeti gyűjteményünk előbb a Nemzeti Múzeum lépcsőházában, majd később a Sugár úti régi Műcsarnok (ma Népköztársaság útja 69—71.) alagsorában tengődött. S csak 1893- ban kezdték el építeni Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint az Ipaművészeti Múzeumot és iskolát. Három évig készült az Üllői úti palota, s csak a milleneumi ünnepségek utolsó eseményeként 1896 október végén helyezték el a zárókövet. Amikor 1897-ben a múzeumot a nagyközönség részére is megnyitották. így írt a Vasárnapi Újság: ..Lechner Ödön és Pártos György külsőleg is kifejezni kívánták az épület célját és a megszokott építési stílus helyett mást alkalmaztak. Magyarost óhajtottak nyújtani. De magyaros építészeti stíl nincsen. Fölhasználták hát a keleti formákat, a kerek és csipkés boltíveket ablaküvegeket, a magyar díszítésnek régi ' emlékeit amelyeket hímzések, festések őriztek meg”. Sok ellenzője akadt az építészek elképzelésének, különösen a homlokzatot borító Zsolnay-féle piro- gránit alkalmazását találták merésznek, szokatlannak. A zománcos fényben ragyogó virágos, tulipános cserepek végül mégis ott díszlettek a palotán — hirdetve, hogy a művészi ipar múzeuma számára elsősorban a hazai iparművészet termékeit kívánják felhasználni. A belső építészet folytatja a külső magyaros— keleties stílus elemeinek Ságban végigláthatni a kupola belsejében, föl, egészen a virágos üvegfedélig. Csupa sárga majolika borítja az Üllői úti főbejáratból nyíló előcsarnokot, melynek egyik oldala az utcára is szabad s az utcai közlekedéstől mindössze Az Iparművészeti Műze um Üllői úti palotája. alkalmazását. Az ablakok, az ajtók, a lakatosmunkák, mind ilyen minták után készültek. „Az épület belseje látványosság — folytatja a Vasárnapi Üjság kritikusa — tágas termeivel, nagy világosságával kedves és finom részleteivel. Az építész nem minél több termet akart építeni, hanem nagyobb területeket keresett ahol a gyűjteményeket csoportosítani, minden oldalról megtekinteni lehet Kitűnő megoldás a fedett udvar mely voltaképpen egy nagy terem, alul körös-körül . folyosókkal, ezek között karzattal. A múzeum Üllői úti homlokzata fölött uralkodó kupola az épület belsejében is kitűnően érvényesül mint a világosság forrása is, és mint látvány, mert a földszintről egész három emeletnyi magasvasrács zárja el. Olyan, mint egy kápolna.” A múzeum legértékesebb tárgyait az első évek leltára így sorolja fel: kőszegi patika a 18. századból, sümegi könyvtárterem, só- lyi templomkarzat, toki, maksai mennyezet ugyancsak 18. századi, francia és magyar bútorok holicsi és habán fajansz, francia és német porcelánok angol kőedények, keleti és erdélyi szőnyegek, gobelinek, reneszánsz textilek, régi magyar virághímzések, erdélyi és európai ötvöstárgyak régi magyar könyvkötések, középkori elefántcsont-faragások, mézeskalácsformák. Jövőre, amikor a gyűjtemény alapításának 100. évfordulóját ünnepük — kiállításon mutatják be a múzeum legszebb, legértékesebb műkincseit. Kádár Márta A népművelők képzéséről Egyelem ? Főlskola ? Kevés a jól- képzett népművelő. A művelődési intézményekben, könyvtárakban, az irányító testületekben szükség lenne számos főiskolai, egyetemi végzettségű szakemberre. Sokan évtizedes gyakorlattal rendelkeznek, csak éppen a rendszerezett elmélyült tudás, a tapasztalatokat kiegészítő alapos elméleti készültség hiányzik. A Művelődésügyi Minisztérium ezért tette lehetővé, hogy levelező úton tanulhassanak a gyakorló népművelők. Erre feltétlenül szükség van, hiszen a legutóbbi népművelési konferencián is hangoztatták, hogy „ ... a közművelődési irányítás döntéseinek előkészítése nem nélkülözheti a tudományos alapokat”. A továbbképzést szabályozó rendeletekben azonban némi ellentmondás tapasztalható. Az 1960 és 1962 között bevezetett oktatási reform és az újabb intézkedések a felsőoktatás, különösen az egyetemek színvonalának az emelését szorgalmazzák. Megnőtt az egyetemi diploma tekintélye, s meghatározták, miként épülnek egymásra a különböző iskolatípusok. Aki alapos, sokoldalú ismeretekre vágyik és kitartónak, szívósnak érzi magát az beiratkozik az Eötvös Loránd vagy a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem népművelés (könyvtár) szakára. Nehéz vizsgák, hat esztendei tanulás után diplomásként dolgozhat tovább a köz- műveltség emeléséért, a lakosság kulturált szórakoztatásáért. Főiskolai végzettségűek hároméves „fejeléssel” szerezhetnek egyetemi diploA kalocsai iskolák a népművészet Alig akadt még egy városa Magyarországnak, ahol olyan gonddal, felelősséggel és szeretettel ápolják a népi hagyományokat, mint Kalocsán. A város felnőtt és gyermekegyüttesei bejárták már szinte egész Európát: voltak a Szovjetunióban. megcsodálták művészetüket Csehszlovákiában és Jugoszláviában, nagy sikert arattak az NDK-ban és Franciaországban is. de megismerhették a sok színű kalocsai népművészetet a hazai folklórrendezvények látogatói is: így a szekszárdi szüreti napokon, a Szüret az Aranyhomokon című rendezvény- sorozaton. s nem utolsósorban a III. Duna menti folklórfesztiválon. Ezek a szép sikerek érlelték meg a Művelődés- ügyi Minisztérium elhatározását: Kalocna legyen az ország egyik iskolai „folk- lórközoontja”, ahol tapasztalatcserékre. bemutatókra gyűlnek össze időnként az ország legjobb nép- művészeti együttesei és szakemberei. E törekvések első jelentős állomása lesz december 20—21-én az iskolai folk- lóregyütesek vezetőinek kétnapos tanácskozása Kalocsán. Már a tanácskozás témája is jelzi; nem pusztán elméleti kérdésekkel foglalkoznak az összegyűjt szakemberek, hanem a népi hagyományok átörökítése szempontjából rendkívül fontos tennivalók megbeszélése szerepel az értekezlet napirendjén „Az iskolai folklóregyüttesek helye és szerepe a zenei esztétikai nevelésben” címmel. A kétnapos összejövetel elméleti és gyakorlati foglalkozásainak programját a két kalocsai általános iskola népi együtteseinek, a du- napataji ének-zenei általános iskola citerazenekará- nak. valamint a kecskeméti ének-zenei általános iskola együttesének bevonásával a Kalocsai Városi Tanács V. B. művelődési osztálya állítja össze. Az értekezletet az Országos Pedagógiai Intézet énekzenei tanszéke vezeti a test- nevelési és rajztanszék közreműködésével. A téma fontosságát jelzi a meghívottak széles köre is: az együttesek vezetőin, a szak- felügyelőkön kívül, meghívták a Zeneműkiadó, a Tankönyvkiadó szakembereit, a KISZ Központi Bizottsága középiskolás és szakmunkástanuló osztályát, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségét is. Cs. L. Falusi délután Petőfi Sándorról A Bács-Kiskun megyei rádiós hetek programjának következő nyilvános felvételét Kiskőrösön rendezik meg Falusi délután Kiskőrösön Petőfi Sándorról címen. November 12-én, péntek este 19 órakor a Fegyveres Erők Klubjában tartandó irodalmi est vendégei Juhász Ferenc és Simon István, Kossuth-dí- jas költők lesznek. Petőfi verseit élvonalbeli előadóművészek tolmácsolják. Közreműködik Berek Kati, Czeglédi Edit, Horváth Ferenc, Katona Lajos, Latinovits Zoltán, Lorenz Kornélia, Mensáros László, mát, tehát összesen hat esztendő alatt. Azok „járnak jól”, akik kis — látszólagos — kerülőre vállalkoznak. A debreceni, vagy a szombathelyi tanítóképző intézetben és — levelező úton is — három év múltán felsőfokú bizonyítványt kaphatnák. Az érvényben levő rendelkezések — a tananyag mennyisége és minősége tekintetében — ez a végzettség nem számít ugyan főiskolai jellegűnek, de kit zavar ez. Mert nekik — amennyiben egyetemi tanulmányokat kívánnak folytatni — csak két esztendőt kell „küszködni” a budapesti vagy a debreceni bölcsészkaron és máris — tehát összesen öt esztendei tanulással — megszerezték a legmagasabb népművelési (könyvtárosi) diplomát. Vagyis egy esztendőt és sokszáz óra felkészülést megspóroltak. Nem jó ez így. Több okból. Helytelenítjük, hogy különböző jellegű és meny- nyiségű munkát azonos értékű diplomával honorálnak. Nem tudok arról, hogy bármelyik karon hasonló módon lehetne egyetemi végzettséget szerezni. Ez arra mutat, hogy némileg lebecsültetik a népművelés tudománya. Elég-e eny- nyi idő a szüntelenül növekvő ismeretanyag elsajátítására? Miért ez az érthetetlen különbségtevés a főiskolai végzettségűek hátrányára a felsőfokú bizonyítvánnyal rendelkezők előnyére? A fel só'oktatá 8 általános elveivel összhangban kellene rendezni a népművelők képzését, ezt sürgeti a mostani visszás, furcsa helyzet, a közművelődés és valamennyi érintett népművelő érdeke. S ha már itt tartunk: fel kellene emelni a keretszámokat az egyetemen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nappali tagozatán hárman, az estin és levelezőn 23-an végeznek népművelő-tanár szakon. Debrecenben csak nappali tagozatot tartanak fenn 14 végzős hallgatóval. Összesen tehát negyvenen. Az eddigi tapasztalatok szerint többségük a tanítást vállalja, vagy elmegy a rádióhoz, újságokhoz dolgozni. Az intézményekhez csak néhányan kerülnek. Csepp a tengerben. Mivel kevés a szakember, a fiatalokat szívesen alkalmazzák módszertani, vagy irányító jellegű testületekben, apparátusokban. Ez se szerencsés megoldás, hiszen az elméleti tudás gyakorlati ismeretek nélkül keveset ér. Valamivel kedvezőbb a helyzet a tanítóképző intézetek népművelés-könyvtáros szakán. 174-en fejezik be idén tanulmányaikat. (Hatvan százalékuk Az összekötő szöveget Seres János mondja el, zongorán kísér Érsek Mária. A műsort Balázs János rendezi. A kiskőrösi délután adására egy későbbi időpontban kerül sor a Kossuth- ládió hullámhosszán. Pécsi Sándor és Szemes ' levelező formában sajátí- Mari. tóttá el a tudnivalókat.) Ez se túlságosan nagy szám, ha arra gondolunk, hogy több ezer olyan művelődési házat, könyvtárat tartanak fenn az országban, ahol legalább egy függetlenített ember dolgozik. Ueltai Nándor
