Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-11 / 267. szám
4. oldal 1971. november 11. csütörtök Az ügyész toiiaoói Vitás építésügyi kérdések ORSZÁGSZERTE szaporodnak az éoítkezések, s ezzel párhuzamosan egyre több azoknak a száma, akik ismerik az építésügyre vonatkozó fontosabb jogszabályokat, hatósági előírásokat. Mégis lehet találkozni téves nézetekkel, a jogszabályok helytelen értelmezésével, s ezek főleg az építési jogosultsággal vannak összefüggésben. Eléggé elterjedt például az a felfogás, hogy az építési jogosítást az építésügyi hatóság adja. Ezért néhányan azt gondolják, hogy ha a hatóság valamely munkára (építés, vagy bontás) engedélyt adott, ez egyben polgári jogi jogosultságot is jelent. így fordulhatnak elő olyan esetek, amikor az ingatlan tulajdonosa bérbeadott telkén építeni akar, vagy a meglevő házat le akarja bontani a bérlő beleegyezése nélkül. Mindkét eljárása — akár az építés, akár a bontás — szabálytalan, hiszen az építési engedély nem jogosította fel a tulajdonost arra, hogy a bérlő hozzájárulása nélkül fogjon a munkához. AZ ÉPÍTÉSI jogosultságot nem a hatóság adja, azzal az építőnek kell rendelkeznie. Az építésügyi hatóság által adott engedély csak arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, hogy egy adott helyen milyen hatósági előírások figyelembevételével lehet építkezni. Az engedély az építési munkával kapcsolatban felmerülő polgári jogi igényt nem dönti el, s az építtető csak a saját felelősségére élhet az engedéllyel. Közérthetőbb fogalmazásban ez azt jelent, hogy az építési engedély — polgári jogi szempontból — jogokat nem ad, nem módosít és nem szüntet meg. Ilyen körülmények között tehát — a már említett példánál maradva —, ha a tulajdonos bérbeadott ingatlanán a bérlő beleegyezése nélkül építkezni, bontani akar. birtokháborítást követ el. A tulajdonos nem hivatkozhat arra, hogy a hatóságtól építési engedélyt kapott. Felvetődhet azonban a kérdés, hogy helyes-e az építési engedélyt az említetteknek megfelelően értelmezni? Véleményünk szerint helyes, mert az építésügyi hatóságoknak nem feladata a jogvitás ügyek elintézése. Az ügyintézők általában műszaki képesítéssel rendelkeznek, s megalapozottan csak műszaki kérdésekben dönthetnek. ELÉGGÉ elterjedt a gyakorlatban az a felfogás is, hogy az építkezésekhez a szomszédok hozzájárulása szükséges. Az építésügyre vonatkozó jogszabályok azonban ilyet nem írnak elő és adott esetben az engedélyt ki lehet adni akkor is, ha az építkezéshez a szomszédok nem járultak hozzá. Az említett téves felfogás kialakulása részben azzal magyarázható, hogy az építésügyi hatóságok az engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges nyomtatványon a szomszédok nyilatkozatát is kérik feltüntetni. Ez azonban csak tájékoztatásul szolgál a hatóságoknak abban a tekintetben, hogy a tervezett építkezés nem sérti-e a szomszédok ü érdekeit Amennyiben a szomszédok tiltakoznak az építkezés ellen, a hatóság fokozottan vizsgálja a szomszédokat érintő kihatásokat. Gyakorlati tapasztalat egyébként, hogy a szomszédok sokszor nem azért tiltakoznak az építkezés ellen, mert az valóban sérti jogos érdekeiket, hanem mert haragszanak az épít- tetőre, esetleg vélt sérelem az oka a tiltakozásnak. Érthető tehát, ha ilyen esetben nem volná indokolt valamely építkezést a szomszédok beleegyezésétől függővé tenni, tekintettel arra is, hogy az építési hatóság az eljárás során a szomszédokat érintő kihatásokat is tartozik vizsgálni. ÉSZLELHETŐ téves értelmezés azzal kapcsolatban is, hogy az építési hatóság jogszabályokban meghatározott esetekben valamely ingatlantulajdonost építési munka elvégzésére kötelez. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a hatóság bármely építési munka, sőt karbantartási tevékenység elvégzésére is kötelezheti a tulajdonost. Főleg a bérbeadott házingatlanok esetében gyakori az ilyesmi. A bérlők ugyanis azt kérik a hatóságtól, hogy rendelje el ajtók, ablakok üvegezését, repedések betömését, padlók kijavítását stb. Ilyet azonban a hatóság nem rendelhet el, erre nem kötelezheti a tulajdonost. Hatósági beavatkozásra ugyanis csak közérdek veszélyeztetése esetén kerülhet sor. | NEM SZORUL1 különösebb magyarázatra, hogy valamely épület karbantartásának elmaradásából származó hibák — főleg ha azok kisebb jelentőségűek — nem veszélyeztetik a közérdeket. Ezért jó tudni, hogy valamely épület kisebb hibáinak kijavítása érdekében nem a hatóságnak kell intézkednie. Hatósági beavatkozásnak csak életveszély, vagy közbiztonságot fenyegető állapot esetében van helye. Dr. Varga Emil, a Legfőbb Ügyészség ügyésze elga vendégművészek Kecskeméten Nevezhetnénk belga est- ján az előadókról véle- nek a hétfői zenekari hang- ményt formálni. A produkversenyt, mert nemcsak a karmester és a szólista érkezett ebből a fejlett zenekultúráid kis nyugat-európai országból, de a műsoron szereplő három zeneszerző közül kettő is belga származású francia volt. Érdemes néhány szót magáról a műsorról is szólnunk. Egyetlen közismert és népszerű — bár nálunk meglehetősen ritkán játszott — száma César Franck zongorára és zenekarra írt Szimfonikus változatok című műve volt. A népszerűséget meg is érdemli: lírai szépségekben gazdag, egyéni hangú kompozíció, igényes zongoraszólammal, s ami külön erénye, hogy elkerüli a romantika késői ágára eléggé jellemző dagályosságot és terjengőssé- get. Bizet C-dúr szimfóniája olyannyira utánérzésekkel teli, sokadrendű alkotás, hogy a legnagyobb igyekezettel is alig fedezhetjük fel benne a Carmen ígéretét. Felmerül a kérdés: vajon érdemes-e egyáltalán előadni ezt a kisebb részleteiben szép és gusztusos, de a zenei anyag és a forma egységét a legkevésbé meg nem valósító kompozíciót, mely ugyanakkor nagy feladatot ad az előadó együttesnek? Amikor annyi értékesebb, a szerzőre és a korra egyaránt jellemzőbb mű is csak ritkán szólal meg élő előadásban! (Különös véletlen, hogy a Bizet-szimfónia éppen aznap délután szerepelt a Kossuth-rádió műsorán is.) A hangverseny meglepetése Grétry: Cephale és Procris szvitje volt, mely jó pillanatképet mutatott be a 18. század e jelentős francia zeneszerzőjéről, akinek művészetét viszont már csak a zenetörténeti tájékozódás kedvéért is érdemes megismerni. Tartalmi mélységben — igaz — messze elmarad, mondjuk nagy bécsi kortársaitól, de zenéje friss és egyéni hangú, s az alig negyedórás, szellemes zenekari szvit, mint záró szám. kellemes szórakozást szerzett a hangverseny közönségének. Nehéz ilyen műsor alapMegáüapodottság és hiány ció, amit nyújtottak, mindenesetre korrekt volt. Edgar Doneux alapos karmesternek látszik, bár munkájában elég sok a külsőség. Szépen kidolgozta a Bizet- szimfpnia kényes szólamait, de érdekessé, élményszerűvé nem tudta tenni a művet. (Különösen a lassú tételt éreztük hosszadalmasnak, egyhangúnak.) Mindezek alapján természetes, hogy a Grétry-szvit könnyed muzsikája keltette a legjobb hatást tolmácsolásában. Myriam Schroyens zongoraművésznő játékát határozottság, erőteljes hang és jó technikai felkészültség jellemezte. A Franck- variációk világos formálásáról és színgazdagságáról tiszta képet kaphattunk előadásában. lírájának mélységéről viszont kevésbé. Elismeréssel kell szólnunk a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekarról, Körber Tivadar A szerk. megjegyzése: Örömmel kell nyugtáznunk a hangversenyrendező szerveknek azt az újítását, hogy a rendszeresen megjelenő Kecskeméti Műsorkalauzban oldalakat szentelnek a bérleti hangversenyeken felhangzó művek ismertetésének és néhány tájékoztató mondatban adatokat nyújtanak a külföldi vendégszereplőkről. De csak az egyik szeme nevet a közönségnek efölötti örömében, a másikkal siratja a hangversenyeken elhangzó műsorszámonkénti rövid ismertetések elmaradását. A műsorszámok élőszóban történő bejelentése jó néhány helyen külföldön is szokásban van, nálunk pedig hagyománnyá vált. Várja és igényli a közönség még akkor is, ha az igényes hangversenybérlők a szakiroda- lomból előre tájékozódnak a felhangzó művekről, indokolatlan tehát ennek a kedves és emellett rendkívül célszerű hagyománynak az elhagyása. É&xrevehetúen lelassult az utóbbi két-három évben a mezőgazdasági szakemberek egyik gazdaságból a másikba való áramlása. Több jó is származik ebből. Az agronómu- solc — vagy ha egyetemi végzettséggel rendelkeznek: agrármérnökök — túlnyomó többsége immár „meggyökeresedett” abban a termán az újabb, a szakosodás, a gépesítés által felvetett speciális igények. A mexőgaxdasági gépészmérnökök hiánya például kimondottan súlyosnak nevezhető, sok gazdaságban máris útját állja a kívánt fejlődésnek. Az okok összetettek, némiképen még a felsőfokú képzés is okolható, amely csak a legmelőszövetkezeti és falusi j utóbbi időszakban kezdi lekor őssé gben. ahová a vé- • az uradalmi szemléletien szeszélye vagy a so ját elhatározása sodorta. A „meggyökeresedés” többnyire egyet jelent a megtelepedéssel. Kölcsönös bizalom alakult ki a tagság és a szakember között, ez a közös egymásrautaltságban tovább erősödik, s évek múltával még a távoli vidékről származó szakember is olyan ismeretségre tesz szert a területen és az emberek között, mintha ott született volna. Tisztában van azzal, mit várhat a földtől és mit a tagságtól. Elmúlt tehát a lázas helykeresés időszaka. S ezzel együtt jófajta, üdvös szelekció is végbement: a képzetlen, csak szájhősködésre képes szerencselovagok, agrárkalandorok lába alól kicsúszóban a talaj. Csakhogy e megállapodottsági folyamatnak van egy hátránya is: ott, ahol csak mostanában jutottak el odáig, hogy előrelépés nem várható képzett szak- irányítás nélkül, nehéz helyzetben vannak: nehezen találnak alkalmas szakembert. Ebben nem kis része van annak a ténynek, hogy pár év alatt az állami gazdaságok is rendezték szakembereik béreit, megállítandó a nyugtalanító méreteket öltött elvándorlási folyamatot. Maradna a most végzett fiatalok munkába állítása. Ezek száma azonban évente nagyjából azonos szinten van, s érthető, ha olyan gazdaságokhoz vonzódnak inkább, amelyek már régebben megszilárdultak, ahol jók a tárgyi és a személyi feltételek, s nem utolsósorban anyagilag is jobban megtalálják a számításukat. De éppen az ilyen gazdaságokban jelentkeznek ma | let örökségét. Ez utóbbi szemlélet jegyében évtizedeken át csak szántóföldi növénytermesztő agronó- musokat képeztek. A mezőgazdasági szakemberhelyzet tehát az örvendetes megállapodottsági folyamat közepette is új és újabb problémákat vet fel. Ebből következnek a felsőfokú képzés differenciáltabb feladatai, amelyeknek azonban a közös gazdaságok igényeivel, törekvéseivel kell találkozniuk. Oly módon, hogy a gazdaságok támogatása sem nélkülözhető a képzés hatékonyabbá tételében. Ezzel kapcsolatban a társadalmi ösztöndíjak odaítélésének módszere és mértéke is felülvizsgálásra szorul. Egyértelmű megnyugvásról, még ha csak a statisztika szintjén szemléljük is a dolgokat, nem lehet szó. Csak egyetlen példa, befejezésként: köztudomású, hogy a legjobban gazdálkodó szövetkezetek a megyében a bácskai tsz- szövetség területén találhatók. Mégis, e közös gazdaságoknak pontosan az egyötödében máig sem találni felsőfokú képesítéssel rendelkező szakembert. H. D. Új tiütoáücmis épül Garán több mint 500 ezer forintos . költséggel. Az ÁFÉSZ és a községi tanács jó együttműködését példázó létesítmény nagy köny- nyebbséget jelent a gépjármű-tulajdonosoknak, akik eddig Bajára voltak kénytelenek üzemanyagért utazni. A háztartási fűtőolaj kiszolgálására külön kutat szereltek fel. Szőlő feldolgozó gépsor Szil perfu rás A pontosság, a peAzt beszélik, dantéria, a megbíz- hogy Zamárdi megy hatóság élő szobra. Rómába. Meg is érCsongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken új francia szőlőfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Ezzel a berendezéssel óránként 400 mázsa szőlőből préselnek mustot. Az új gépsor teljesítménye tízszerese a régi, hagyományos berendezéseknek. (MTI Foto — Tóth Béla íelv. — KS) Amikor Aligai lett a tanácsi vállalat új igazgatója, elterjedt lenkezöleg! a hír, hogy nála akartam nem lehet fúrni. Csak bámulom! Hat — Dehogy akarok szór is összeadta a én fúrni. Pont el- Fenyőfi-tétel szám mondani, hogy Zamárdi a lelKenesei szomorúan kiismeretes munka vette ezt tudomá- erő mintaképe. Bol sül, hiszen előadói dog vagyok, kinevezését is fúrásnak köszönhette. Szeretett volna Zademli. A leghűségesebb, a legszorgalmasabb, a legpe- Azt oszlopait, nehogy té- dánsabb embere a védés legyen. Aligai összehúzta szemöldökét és egy szót sem szólt. Kenesei úgy érezte, hogy jó úton hahogy vállalatnak. Aligai legyintett: — Ugyan! Zamárdi olyan lassú, hogy már vége is lenne a római konilyen közvetlen felettesem van. lad. "Minden nap ferenciának, mire ő — Ja, az más. mondott valami el- °da indulna. márdi főelőadó he- Tudja, én sohasem ismerőt Zamárdiról. lyére kerülni, de a tűrtem a fúrást. Hogy jelentéseit háromszor-négy szer legépelteti, ha egyetlen betűhiba En is gyűlölöm — mondta az előadó. Harmadnap Ke- van bennük, vagy latunkat. Kitűnő nesei így szólt az kettőspont véletlenül helyett pontosterv most az új igazgató egyéniségébe ütközött. Talán nem is igaz ez a hír — töprengett Kenesei, és el- igazgatóhoz: határozta, hogy megpróbálkozik Zamárdi eláztatásával. Példaképem! Olyan ba-főbb dicsérte a Amikor egyszer a lelkiismeretesen'dol- főelőadót, napi aktákat Aligai- gozik egy-egy késő estig a hivatahoz vitte, halkan ügyön, hogy mindig Iában van, és néha haza is viszi egyi Kenesei ütötte a vasat. Erezte, hogy meleg. — Pedig remekül képviselné a válla— Zámárdi ismét vesszőt üt le a gép- nött a szememben. írókisasszony. Agymegjegyezte: — Szabad legyen ket-másikat. Tegnap megemlítenem, hogy is a Remete-aktát... Aligai felfigyelt: — Micsoda? A vasárnap is bejár. Negyedév alatt sikerült Kenéseinek alacsonyabb beosztásba dicsérnie Za- amiért márdit. Amikor elérte célját és őt nevezték ki főelőadóvá, az Zamárdi... Tovább nem folytathatta, mert Aligai rászólt: — Fúrás nincs! Kenesei arca elRemete-ügy még ségből teszi — je- nincs elintézve? gyezte meg álnokul. Egy héttel sőbb Kenesei Egészen biztos, igazgató megjegyez- te.i — Döntő szempontom volt, hogy olyan ember legyen 'Amikor“ külföldi az. ú> főelőadó, aki hogy nem a külön óra díja érdekli, hanem lelkiismereteskéáb- kiküldetésről volt vörösödön és hogy rándozva mondta az szó, „jóakaratúlag” megmentse a helyzetet, így folytatta: igazgatónak: megemlítette Ez a Zamárdi! igazgató előtt; még gondolatban sem igyekszik megfúrni kartársait! Palásti László
