Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-02 / 259. szám
971. november í, kedd 5. oldal IBLO CASALS MOÓR EMÁNUELRŐL: „Csodáltam tehetségét" Sűrűn olvasható mostanában az újságok hasábjain y Dél-Franciaországban, Prades városkában élő zta ember, nagy művész neve. Pablo Casals, a vi- jhírű katalán gordonkaművész — idős kora ellenére olykor személyesen vezényli El Pessebre, azaz A tzol című oratóriumát, a béke szépségeiről, áldásai- l daloló himnikus szerzeményét. Casals, aki szülő- zájára emlékezve gyakorta Pau-nak írja keresztne- t, ifjú kora óta küzdött az igazságtalanság, az erőik, a fertelmes háború ellen. A spanyol polgárhábo- ban a köztársaságiakat segítette, a vereség óta nem rt vissza szülőföldjére. Méltó életművet tüntetett ki az ENSZ nevében U lant főtitkár, amikor vasárnap átadta Pablo Casals- ik az „Egyesült Nemzetek a békért” elnevezésű anyérmet. A New York-i ünnepségen az idős mes- r maga vezényelte híres alkotását, az ENSZ-him- iszt. A gordonka utolérhetet- n művésze hét esztendő- ;1 ezelőtt járt utoljára udapesten. Akkori útiter- áben kecskeméti látoga- is is szerepelt. Nem ideaként érkezett volna a írös városba. Gazdag pá- ’■afutása során több kecs- emétivel került kapcsodba. A mai Wesselényi utcá- an született Moór Ernőnél, a külföldön is jól smert zeneszerző és zon- oraművész, szűk baráti :öréhez tartozott. Lau- anne-ban ismerkedtek neg több mint hatvan sztendeje. „Már amikor lőször megpillantottam, negsejtettem, hogy olyan nuzsikus, akinek van mon- lanivalója.” Casals kérőére Moór bemutatta több kompozícióját. „Meggyő- '.ődtem, hogy rendkívüli ;mberrel találkoztam” — olvasható a spanyol műrész visszaemlékezéseioen. „Megismerkedésünk, valamiféle megrázkódtatást jelentett számára és ismét komponálni' kezdett ... Alkotóképessége Haydnéra vagy Boccheri- niéra emlékeztetett. Csodáltam tehetségét. Napról napra világosabban láttam, hogy Moór Emánu- elre minden túlzás nélkül alkalmazható a zseniális jelző. Foglalkozni kezdtem alkotásaival és nem kis fáradság után el is értem, hogy olyan nagy karmesterek, mint Nikisek, Steinbach, Mengel- berg és mások műsorukra tűzték néhány művét Corredor Casalsról készített könyvében hosszan elemzi a két muzsikus barátságát és maga a most kitüntetett művész is hosszan ismerteti Moór Emánuel különös egyéniségét, a kivételes tehetségét igazoló tényeket. A spanyol művész magyarországi koncertjeit a valamikor Baján diákos- kodó Kun Imre szervezte. Casals szerette és tisztelte Kodály Zoltánt. így vélekedik róla: „Kodály művei maradandó értékűek. Nagyon tisztelem Kodályt, aki maga az egyszerűség, és aki mint ember is végtelenül rokonszenves.” Életszemléletükben, munkamódszerükben sok a hasonló vonás. Legyen a zene mindenkié — hirdette a tanár úr. Ennek a célnak érdekében szervezett szimfonikus zenekart és adott munkásoknak so rozatosan hangversenyt Barcelonában Pablo, a jó barát. Kodály, Casals já tékát hallgatva így örvendezett. „Megint bebizonyult, hogy nem céhbelieké a zene, hanem a széles tömegek is megértik, ha valaki eléjük tudja varázsolni a szerző gondolatait. elevenen, hamisítatlanul. Ez volt hatásod titka.” Mindketten nagy fontosságot tulajdonítottak az ifjú nemzedék nevelésének, a pedagógiának. Hét esztendeje Casals egy egész napot szeretett volna eltölteni a Kecskeméti Ének-Zenei Iskolában, Kodály Zoltán társaságában, a magyar módszer tanulmányozására. Fogadására készülve elhatároztuk, hogy elvisszük kedves vendégünket Moór Emá- nuelnek szülőházához is (amelyet sajnos még ma sem jelöl márvány tábla). Elkészült a látogatás részletes programja, amikor az utolsó pillanatban váratlan szívrohama miatt Casals kénytelen volt lemondani a kecskeméti utazást. Közeli 95. születésnapjára az itteni muzsikusok, tisztelői bizonyára elküldik jókívánságaikat az önkéntes száműzetésben, szülőhazája közelében, termékeny csendben élő, dolgozó Casalsnak és beszámolnak zeneoktatásunk szép sikereiről, így is emlékeztetve őt egy elmaradt, felejthetetlennek igérke-ő találkozásra. Heltai Nándor Helyiséggondok, anyagi nehézségek, munkaerő-vándorlás Vizsgálat a megye közművelődési intézményeiben A Pénzügyminisztérium Bács-Kiskun megyei Revizori Kirendeltsége és a megyei tanács művelődésügyi osztálya a közelmúltban ösz- szegezte a közművelődési intézményekben végzett vizsgálat során szerzett tapasztalatokat. Közművelődésünk gondjait és eredményeit jól tükrözi az írásos beszámoló. ■ ■ ■ ■ Könyvtáraink különösen a kisebb községekben vannak nehéz helyzetben. Csupán a minimális olvasóigényeket képesek kielégíteni, mert könyvvásárlásra évente mindössze öt-húszezer forint között költhetnek. A szükséges, a könyvkiadással lépést tartó támogatás évi 30 ezer forint lenne. A kényelmetlen helyiség, a hiányzó polcok miatt összeÉpül a Barátság II. kőolaj-távvezeték 1970. egyik május végi napján Cziráki József is ott ült annak a kis repülőgépnek a fedélzetén, amellyel a Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakemberei végigrepülték az akkor még csak tervek formájában létező Barátság II. kőolaj-távvezeték nyomvonalán. Az összesen 600 kilométeres utat — oda- vissza — másfél óra alatt tették meg. A fiatal, akkor huszonnyolc éves kommunista gépészmérnök, mint az építés műszaki vezetője, feszült figyelemmel nézte azt a 300 kilométer hosszú, 20 méter széles, úgynevezett szolgalmi sávot, ahol többszázad magával dolgozik majd az elkövetkezendő, csaknem három esztendőben. Tiszaszentmártontól — a szovjet—magyar határtól — hosszú az út Százhalombattáig. Különösen gyalog, távol a „civilizált” világtól, szántóföldön, legelőn, mezőn, hideg esőben, forró napsütésben, térdig érő hóban, embert, gépet kínzó fagyban. Tiszaszentmártontól hosszú az út Százhalombattáig, különösen gyalogosan, amikor meg kell küzdeni szinte minden méterért, meg kell küzdeni a természettel, a távvezeték útját keresztező utakkal, vasutakkal, folyókkal, csatornákkal. meg kell küzdeni az anyaggal, gépekkel, de sokszor saját magunkkal is. mentén földfelszínre került olaj határidőben, 1972. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján megérkezzék Százhalombattára. A távvezeték magyarországi szakaszának felépítésében a nemzetközi kooperációnak is nagy jelentősége van. A főbb munkahelyeket, a vezeték építésének útját, 4 zászló, a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk zászlaja díszíti. A Volga menti olajat szállító vezeték a Szovjetunió területén Uzsgorod térségében ágazik szét, hazánkba Tiszaszentmártonnál lép be. Nem régen érkezett meg az első szovjet munkacsoport, amely később 50 személyre nő. Feladatuk az lesz, hogy a szovjet—magyar határt képező Tlsza- szakaszon a folyó medrébe lefektesse a vezetéket. L. I. Najgyonov gépészmérnök, a csoport vezetője elmondotta: azt tekintik elsőrendű célnak, hogy a Barátság II. kőolaj-távvezetéken a Szovjetunióból határidőben meginduljon az olaj a testvéri Magyarországra. A távvezeték magyarországi szakaszának 0-pont- jától 15 kilométerre épül Fényeslitkén a hatalmas ■ j fogadó- és szivattyűálloA Barátság II. távvezeté- más. A négy, egyenként ken 1980-tól — amikor tel- 20 000 köbméter olaj befo- jes kapacitással dolgozik ! gadására alkalmas tartály- ma jd — évente 10 millió I b°l kettő már elkészült, tonna kőolaj érkezik a I A szivattyúk a Német De- Szovjetunióból. Ebből a | mokratikus Köztársaságból távvezetékből táplálkozik j érkeznek majd, s velük majd — részben — a száz- jönnek a német szerelők is. halombattai, de a Tiszai A vezeték vonalán több Vegyikombinátban felépülő új kőolajfinomító is, illetve az az új erőmű, melynek építését Leninváros határában már meg is kezdték. A beruházás nagyságát jól érzékelteti az 1 milliárd 200 millió forint, amelyet a Gazdasági Bizottság jóváhagyott a program megvalósítására, fontosságát pedig az is jelzi: a KTSZ védnökséget vállalt, hogy a távoli, Volga helyen automatikus ve- zénylésű tolózárakat építenek be, amelyeknek elkészítését a különböző csehszlovákiai vállalatok vállalták. Az egyik legnagyobb munkaterületen, a fényes- litkei szivattyúállomás megépítésén a külfödi partnereken kívül közel tíz gozik. Ennek az objektumnak a határidőben való üzembe helyezése az egész távvezetékprogram feladata. kulcsI A Barátság II. magyar- országi szakaszának építése 1970. júliusában kezdődött, csővezeték építésére 1971. januárjától került sor. A Kőolajvezeték Vállalat dolgozói azóta nagy utat jártak be. A speciális tehergépkocsikkal rendelkező csőszállító részleg már búcsút mondott Szabolcs és Borsod megyének és Heves tájain gondoskodik arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű cső álljon a nyomukba igyekvő részlegek rendelkezésére. A hegesztők népes csoportja a 600 milliméter átmérőjű csövek „összevarrásával már a 200. kilométer felé közeledik. Nyomukban vonulnak a nagy teljesítményű árokásógépek, az önjáró szigetelő gépkomplexumok, és az árokba fektetett csöveket betakaró dózerek csoportja. A Barátság II. kőolaj-távvezetékből a határtól a Keleti-főcsatornáig, Tiszaszentmártontól Tiszavasváriig 84 kilométeres szakasz már elkészült, végleges helyére került--------■-------A kőolaj-távvezeték építése természeténél fogva vándorélet A vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a nehéz munkát végző, otthonuktól, családjuktól távol dolgozó szakemberek megbirkózzanak feladatukkal. Ez a kemény munka kemény embereket kíván, csak az marad meg közöttük, aki képes megfelelni ezeknek a magas, a közösségi élet által emelt követelményeknek, a vándorélettel együttjáró nehézségeknek. A vezeték építői többszörösen is vándoréletet élnek. Vándorolnak az otthonuk és a munkahelyük között és — ahogy haladnak a munkával — szinte naponta vándorolnak földrajzi és emberi céljaik felé. Pontosan emlékeznek a napra, a dátumra, amikor elindultak Tiszaszentmártontól és pontosan tudják, hogy egy esztendő múlva Százhalombattán fogják ünnepelni a Volga menti olaj zéséí. O. J. zsúfolt állomány és a szűkös választék érthetően csökkenti az olvasók táborát. Természetesen számos jól ellátott intézményről is megemelékezik a jelentés. Többek között Bácsalmás nagyközségi tanácsát illeti dicséret; csaknem nyolcvanezer forintos támogatásának eredményeképpen gazdag, sokszínű folyóirat- és könyvállomány várja az olvasókat. ■ ■ ■ ■ A művelődési otthonok eredményes munkájának egyik fő akadálya a főhivatású népművelők nagyarányú állásváltoztatása. Az utóbbi másfél év alatt az igazgatók és függetlenített előadók mintegy ötven százaléka „kicserélődött”. ötvenhárom tiszteletdíjas intézményvezető dolgozika községekben, csupán hét olyan helyiség akad, ahol a termelőszövetkezet anyagilag is hozzájárul fizetésükhöz. ■ ■ ■ ■ A beszámoló külön foglalkozik Bács-Kiskun megye ifjúsági klubmozgalmával. Ez évben 123, a fiatalság azonos érdeklődésű csoportjait egyesítő közös- ség tevékenykedik a műve- seket. lődési intézmények célszerűen kialakított és berendezett helyiségeiben. Hasznosan dolgozik az év elején alakult 28 filmbarátkor is. A megyei filmtár állománya az utóbbi öt évben több mint ötszörösére bővült, és az ismeretterjesztő előadások szervezői sűrűn igényelnek filmet szemléltető eszközként. ■ ■ ■ ■ Az eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges anyagiakban művelődési intézményeink nem bővelkednek. Sok helyütt kényszerülnek bálok, lakodalmak. mulatságok rendezésére. Ezek bevételei nélkül veszteséggel „gazdálkodnának”. A megyei múzeumok szinte kivétel nélkül helyiséghiánnyal küszködnek. Anyaguk nagy része raktárakban hever, és a közönség legfeljebb csak alkalmi kiállításokon láthatja az itt őrzött tárgyakat. akkor is korszerűtlen tárlókban. A tapasztalatokat összegező vizsgálati jelentés alapján a megyei tanács művelődési osztálya megteszi a szükséges intézkedéP. M. Az ebihaltól a kocavadászig A hitványságot, rosszallást, értékteleséget, helytelenítést, lekicsinylést nyelvünk összetételek bizonyos előtagjaival is ki tudja fejezni. Köznyelvünkben sok ilyen szó van, a régi és a népnyelv pedig különösen gazdag ilyen összetételekben. Vizsgáljuk meg most az állatnevek lekicsinylő szerepét. A hitvány, huncut jelentésű ebadta szavunkat mindenki ismeri. Ma már nem is eredeti jelentésében, hanem enyhe káromkodásként használjuk. Régi nyelvünkből sok hasonló összetételt idézhetünk: eblelkü, ebanyájú, ebszülte. Csokonai Tempe- főjében ebellette rossz németjének nevezik Betrieger német nyomdászt. Ugyanezt a rosszallást kifejező szemléletet tükrözi ez a is gyomnövény neve, a kutyaszilva pedig olyan fát jelent, amely semmit sem terem. A mérgező és gyomnövények, valamint a rossz indulatú bőrbetegségek nevének előtagja nagyon sokszor a farkas. Az ilyen ösz- szetételek a kártékony farkas iránti megvetést tükrözik. A növénynevek közül idetartozik a farkasalma, farkasfű és farkasgyökér (mind mérgező gyomnövény), a nadragulya jelentésű farkasbogyó és farkascseresznye. A bőrfarkas, a fekélyes bőrbetegség neveként megemlíthetjük a farkasseb, a farkasbetegség és a farkasfene összetételeket. A bagolynak is lehet becsmérlő jelentése az ösz- szetételekben. Talán azért, mert a nép felfogása szerint a bagoly mint éjjeli közmondásunk is: Ebül! állat félelmetes, rossz maszerzett jószág ebül vész. j dár. A bagóhiten élés nem Minha csak az „egyik eb,! törvényes házasságot jelent másik kutya” közmondá- (a bagó itt a bagoly egyik sunkat akarnánk igazolni, az állathívogató szóból keletkezett kutya előtagú ösz- szetételeink közül soknak van lebecsülő jellege: ku- tyasziilötte, kutyatartotta, kutyateremtette. Mivel a régiek hite szerint az ördögöknek is nevezett boszorkányok néha kutya képében sanyargatták az embereket, az ebadta egy tőről sarjadt az ördögadtával és a kutyateremtettével, és mindegyikük eredeti jelentése a nagyon lebecsmérlő alakváltozata). A bagoly- tüdö aszalt gyümölcsöt jelent. A bagószemre határozószónak „találomra, mérték nélkül” a jelentése. A pipamocsok jelentésű bagolyhús tréfás szemléletű összetétel, kialakulásában a bagónak is szerepe lehetett. Az állatoknak, főként az állatok nőstényének a nevével magával is kifejezhetünk lenézést (barom, szamár, liba, tehén). A nős- ténydisznó jelentésű koca boszorkányfajzat lehetett, leértékelő összetételekben is A régi és a népnyelvben megtalálható, a régi nyelv- a kutya előtag értéktelen ben gyakrabban, mint a és gyomnövények nevében maiban. A kooavadász köz- többször előfordul. 1774- (ismert szó, sőt talán a kőben ,,a legártalmasabb cadohányos is az. Régen dudvák” között említik a j volt kocaszónok szavunk is. kutyafüvet. A kutyabogyó 1 Kiss István
