Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-05 / 262. szám
1971. november 5. péntek 5. oldal Legpontosabbak a medvemamák A ,,szabad állatok: a rabok Van-e órája a madárnak? 1 Diákok termelési gyakorlata Szüret után — Van-e órája a madárnak? — ezzel a kérdéssel fordultam dr. Szederjei Ákoshoz, a Budapesti Állatkert főigazgatójához, amikor az enyhe őszi napsütésben a zsiráfház szomszédságában egy levelét hullató fa alatt üldögéltünk. A főigazgató rendkívül sokoldalú tudója az állatvilágnak, a közelmúltban került ki a könyvpiacra „Állatok fogságban és szabadon” című, feleségével közösen írt könyve, amely napok alatt elfogyott, bizonyítékául annak, hogy hazánkban sok az állatbarát és a hasonló témájú könyvekből nem lehet eleget írni, kiadni. No, de a madarak „órája”. — Gépi szerkezetű órájuk persze nincs — mosolyog a főigazgató — megközelítően pontos időérzékük azonban van. Tessék csak megfigyelni az erdő- mező madárvilágának énekét. Hajnali félhományban kezdi a vörösbegy, utána a kakukk dallamos kiáltásai következnek, majd vele egyidőben az örvösgalamb monoton búgását halljuk. Követik őket a széncinkék izgő-mozgó hada, majd az erdei pinty, füzike, kék galamb és a többi énekes társuk. A városban lakó madarak közül a rigó hangoskodása hallható leghamarabb, őt követi a parkok és kertek énekese, a rozsdafarkú, majd ahogy pirkad és feltűnik az első napsugár, hangolnak a cinkék, az ökörszemek, citromsármány a városszéli parkok erdei pintyei és kormos légykapói. Az első napsugárra kezdenek csiripelni a kotnyeles verebek, majd velük együtt megszólal a nyaktekercs, poszáta és végül a kenderike, tengelic és a zöldike is. Egyébként Stadler, a kitűnő madártudós madárórát szerkesztett, amelyben rögzítette, hogy a különböző fajtájú madarak a nap mely szakában szólalnak meg. És ez az óra nagyjából pontosan jár. A madaraknak van tehát időérzékük, ha órájuk nincs is. — A vadászok szerint az erdei vadak mindig ugyanabban az időben jelennek meg az etetőhelyeken. Ez is időérzék? — Az bizony. Ezt azonban nem a nap állása irányítja, hanem a belső szerveik működése. Napról napra pontosan ugyanabban az órában érkeznek. Persze, a napidő hosszabbodásával ezek az idők eltolódnak. A megjelenési időpont függ a kortól, nemtől, családi állapottól. Legutoljára és egyedül jön az öreg remetekan a vaddisznók közül, mivel az imént elmondottak elsősorban a vaddisznókra vonatkozik. A medve órája jobb, mint a vaddisznóé, ő mindig pontosan érkezik. A két bocscsal járó medvemamák a legpontosabbak, legpontatlanabbak az egyedül járó öreg hím mackók. — A rókák állítólag pontatlanok, rendetlenek. — Igen, náluk egy-, vagy félórás késés-sietés az állandó. Ezt nersze a gyanakvásból eredő alkalmazkodásnak is lehet betudni. Ugyanez tapasztalható az afrikai nagymacskáknál, az oroszlánoknál is. Néha napokat kihagynak, ha előtte már bezabáltak. A háziállatok közül legjobb „órája” talán a kutyának van. A naponta pontosan ugyanabban az időpontban sétára induló városi kutya szinte percnyi pontossággal biztatja indulásra gazdáját. Ugyanígy a legelőről alkonyaikor hazainduló háziállatok közül legpontosabban — mindig ugyanabban az időben — indul haza a ló, utána következik a disznó, majd a tehén, és végül a baromfi. Leglustább és legpontatlanabb a kacsa. — Az állatkerti vadak hogyan reagálnak az időre? — Zárt helyen tartott vadállataink legtöbbjénél is tapasztalhatjuk a jó időérzéket. Állatkertünkben így ősszel, délután négy óra felé felharsan az oroszlánkórus, mert egy órán belül következik a vacsora. Állatkerti vadjaink közül jó „órája” van a csimpánznak, a tigrisnek, az oroszlánnak, a párducnak. Közepes a víziló, orrszarvú, a juhok és a kecskefélék időérzéke, bizonytalan és nagy kilengéseket mutat a zsiráf, hiéna, sakál és a jegesmedve „órája”. — A szólásmondás azt tartja: „Szabad, mint a madár”. Hányadán állunk ezzel a szabadsággal az állatok világában? — Egyáltalán nem igaz, hogy a madarak korlátlan szabadságot élveznek. Az sem igaz, hogy a szabadban élő állatok azt tesznek, amit akarnak, oda mennek, ahová kedvük tartja. Látszólag valóban „szabad” a vadon élő állat. Ha azonban megfigyeljük életmegnyilvánulásaikat, azt látjuk, hogy ők is „röghöz kötöttek”, és nem szabadulnak el élőhelyük határai közül. A természetmegfigyelők, tudományos kutatók már régen észre vették, hogy a vad nem vándorol vagy repül rend- szertelenül, hanem az év minden szakában többnyire egy bizonyos területen található. Minden állatnak megvan tehát a meghatározott élőhelye, otthona, búvóhelye, ahová megszabott, kijelölt utakon, csapásokon, a madarak pedig a levegő kék országútján évről évre és évszakról évszakra visszatérnek, ösz- szefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az állatok kapcsolata a külvilággal helyhezkötöttséget és nem szabadságot mutat. Minden állatfajra jellemző a meghatározott földrajzi elterjedési terület. — ön, mint az állatkert főigazgatója, mit tapasztal: fokozódik az állatok iránt a népszerűség? — Az emberek százmilliói vesztették el a civilizációban kapcsolatukat a természettel. A nagyvárosok betonsivatagaiban élő embernek hiányérzete van, ha ez nem mindig tudatos is. Kisebb városokban élő gyerekek között is sok akad, aki még nem látott mezei nyulat, de még tanítóik között is akadnak, akik nem találkoztak élő rókával. Az ember nem akar elszakadni a természettől, ebben rejlik az állat- és növénykert jelentősége. — Főigazgató úr mit tapasztalt, a vadászati világkiállítás idején nem csökkent a látogatók száma az állatkertben? — Sőt! A kiállításon megforduló vendégek közül nagyon sokan eljöttek ide is, hiszen itt kiegészíthették az ott látottakat. Azonkívül azt is tapasztaljuk, hogy állat- és növénykertünknek mind az iskolai, mind az iskolán kívüli oktatásban is egyre nagyobb a jelentősége. Balogh József Tizenhárom-tizennégy éves fiúk, lányok beszélgetnek nagy komolyan az óraközi szünetben a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában. Mi ebben a különös, miért kell erről az újságban írni — kérdezhetné bárki. Aki csak egy kicsit is odafülel — így tettem én is — megtudhatja. Az ágasegyházi szüret a téma. Négy napot dolgoztak az állami gazdaság 90 holdas „pozsonyi fehér táblájában”. Az emlékeket idézik. Elmúlt az izomláz, begyógyultak a feltört tenyerek. Nemszeretem munkának ígérkezett ez a kötelező farméi ési gyakorlat — szűröm KÉS Tizenegynéhány évvel ezelőtt az angol új hullám, a Free Cinema rendezői valóságábrázolásuk hitelességével, társadalombírálatuk következetességével vívták ki a világ érdeklődését. Az idők múlásával és hírnevük növekedésével nádpálca, testi és szellemi terror uralja a tanintézet levegőjét. Mit kezdhet önmagával Billy, ez a csendes, fejletlen, túl érzékeny és társainál sokkal értelmesebb fiú?.. Kiközösítettségét egy véletlenül talált vércse baBilly Casper szerepében David Bradley. ki a beszélgetésből —, de most már csak az élményekről, a sikerekről esik szó. Legtöbbjük büszke arra, hogy megállta a helyét. Az első délután volt a legnehezebb. Sütött a nap, a süppedős homokban hamar elfáradtak, megizzadtak a gyerekek. Nemes Jóska és Mihályka Péter egyformán 77 alkalommal fordult a tizenötkilós puttonnyal. Egy tonnánál több szőlőt szállítottak Szabó Mihály traktor- vezető Zetorjához — mint ezt az eszmecserébe bekapcsolódva, a diákokat kérdezgetve kiderítettem. Gyenes Marian és Gyöngyösi Éva nyolcadikosokat is dicsérik a többiek, öt- százkilencven kilogramm szőlőt szüreteltek egy műszakban. Herczeg Józsefet és Szemenkál Györgyöt, a két puttonyost is emlegetik. Meg se kottyant a hatórás munka. Rendszeresen sportolnak mindketten. Jóska röplabdázik, Gyuri úszik. Számontartják tehát, hogy ki mennyit dolgozott. A munkában való helytállás sikerélményt jelenthet a gyengébb szellemi képességű ifjaknak is, javul ezáltal az osztályközösségben kialakult „pozíciójuk”. A társadalomba is könnyebben beilleszkednek majd. A Zrínyi Ilona Általános Iskolában, a jól szervezett termelési gyakorlat után tíz nappal ilyen esetekről is hallottam, szép számmal. Kint a kéklő ég alatt, a „természet műhelyében” néhány, talán-talán kicsit I elkényeztetett eminens is megtapasztalta, hogy attól még lehet valaki rendes, j rokonszenves ember, a közösség hasznos tagja, ha bizonyítványában nem hemzsegnek a jelesek. A spontán kialakult verseny pedig arra ösztönözte a jó tanulókat, hogy a szüretelés közben is bizonyítsák: állták itt is a versenyt. A munka közben a gye- ■ekék szabadabban nyilatkoztak meg, természetesebben viselkedtek és így a tanárok is jobban megisazonban egvre inkább megtalálták a filmkészítés és a jó üzlet „közös nevezőjét”, és Richardson, Reisz vagy Anderson újabb alkotásain már egyre kevésbé üt át a hétköznapi élet bemutatásának szenvedélyessége. Kenneth Loach a Kés rendezője mintha elődjei legjobb erényein nevelődött volna. Átlagos televíziós filmek készítése nyomán tanulta szakmáját, de a cannes-i filmfesztivál egyik félreeső termében levetített játékfilmje ’’versenyen kívül” is élénk érdeklődést és elismerést váltott ki. Története a Dickens-i Anglia mindmáig érintetlen vidékein, egy york- shire-i bányásztelepen és annak iskolájában játszódik. Főszereplője egy tizennégy esztendős fiú, Billy Casper, akinek tehetsége elé családja és társadalmi környezete áthatolhatatlan falakat emel. Csalódott, megkeseredett bátyja a bányában dolgozik, a korán megkezdett kemény robot formálta ki egyéniségét. Anyja leginkább férfiszerzéssel tölti napjait.. Az iskola nevelői pedig mem kevésbé érzéketlenek,: rútságával próbálja feloldani. Szakkönyvet lop és szabad idejének minden percét a madár hozzáértő nevelésére és idomítására fordítja. Hiteles társadalmi környezet és a lélekábrázolás művészi mélységei alkotják a KÉS legnagyobb erényeit. A fiú és a madár közötti kapcsolatot nem a gyermek és a kedvenc, babusgatott állat viszonya jellemzi. Billy valamiképpen feleletet kíván adni és kapni e szabad és furcsa barátságban azokra a vereségekre, melyek az életmerték növendékeiket, mint a tantermekben, ahol a különböző kötöttségek, kialakult szokások „eltakarják” a tanulók valódi egyéniségét. (Nyolc-tíz évesek is „viselkednek”, hogy a lehető legkedvezőbb színben mutatkozzanak.)--------K--------A tantervi előírásoknak megfelelően Bács-Kiskun megyében is több ezer diák dolgozott szeptemberben és októberben mezőgazdasági üzemekben és gyárakban. A tapasztalatok általában — a Zrínyi Ilona iskolához hasonlóan — kedvezőek. Csupán néhány helyen tekintik koloncnak a termelési gyakorlatot Azt gondolják tévesen, hogy az iskolák számára szükséges rossz a kötelezően előírt gyári, mezőgazdasági munka. Azért rendelték el, mert csak így tudják pótolni a gazdaságokból hiányzó munkaerőt; tulajdonképpen a pedagógusok, diákok húzzák ki a bajból az üzemeket, termelőszövetkezeteket. Mi tagadás, esetenként nehezen nélkülözhető segítséget adnak a tanulók, főként a dömpingszerűen jelentkező munkafolyamatoknál. Közgazdászok a megmondhatói, hogy hány millió forint értéket „mentenek meg”, termelnek évről évre a megyében a diákok. A pénzben közvetlenül ki nem fejezhető haszon a fontosabb, lényegesebb mégis. A termelési gyakorlat, a tanév fontos időszaka. Szükséges, hogy minden illetékes jelentőségéhez mérten foglalkozzék előkészítésével. Érdemes lenne Bács- Kiskun megye iskoláiban a jó tapasztalatokat módszereket összegyűjteni, a döc- cenők okait megkeresni. Kívánatos, hogy legközelebb még tudatosabban használják ki a fizikai munka jellemfejlesztő, emberformáló hatásából adódó lehetőségeket; sikerüljön még jobban a legközelebbi vizsga. Heltai Nándor Mezőgazdasági könyvespolc JÖVEDELMEZŐ HÁZTÁJI NÖVÉNYTERMESZTÉS ben érik. Hatalmat kapva j ^ alárendeli magának a vér- csét, saját akarata szerint alakítja, formálja azt. Valóságos igazság és jelképes jelenetek ötvöződ-i nek egységbe Loach filmjében. A rendezői elképzelések valóra váltásában nem hivatásos színészek, hanem önmagukat alakító, hétköznapi emberek segédkeznek — igen eredményesen. Ilyen a kis David Bradley is. akinek művészi kifejező eszközei — játékának keresetlen mélysége is a film „telitalálatai” közé tartozik. Pavlovits Miklós Magyarországon csaknem egymillió kataszteri hold a háztáji műveléssel hasznosított földterület. Ez a hozzáértő műveléstől, a termesztési és gazdasági viszonyok adta lehetőségek ésszerű kihasználásától függően kiegészítheti a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. A könyv szerzői: a növénytermesztés, a növény- a szövetkezeti szükséges gépek, eszközök és azok beszerzési lehetőségei, a háztáji biztosítás tudnivalói. Az ország különböző vidékeiről összegyűjtött példákkal gazdagon ellátott könyvet szívesen ajánljuk minden termelőszövetkezeti tag otthonába. Ezredik születésnap Üzbegisztán a jövő eszgazdálkodás alapos ismerői, úttörő munkára vállaikoz- \ tak, amikor a hazai könyv- ! tendőben megünnepli Ke- piacon először jelentkeznek J let nagy tudósa, Abu Reel háztáji gazdálkodást nagy i ikhan Biruni születésének mértékben segítő munká- ezeréves évfordulóját. jukkái, rendszeresen b'emu- \ A matematikával, fizilatra a háztáji gazdálko- | kával, ásványtannal, törté- dós hagyományos és újabb nelemmel és filozófiával bevezetésre javasolt nővé- / foglalkozó Biruni jelentő- nyelt, a jövedelmező ter- j sen hozzájárult a világ- mesztés lehetőségeit, a ház- !civilizáció fejlődéséhez: ő táji földterület gazdaságos kihasználásának módjait. A könyv a háztáji gazdálkodás sok más kérdésévolt az első. aki megszerkesztette a Föld modelljét és kiszámította nagyságát. Az asztronómia és geore is választ ad. Ilyen a j dézia területét: kifejtett termelőszövetkezeti tagsá- munkássága elismerése- got érintő jogi problémák, óképpen róla nevezték el a án, gazdálkodáshoz az egyik holdkrátert.
