Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-27 / 281. szám

a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, szaküzleteiben Egy közmondás szerint kereskedelmi Vállalat ane- nem az a fontos, honnan ve. Egy újabb rendezés kö- indult el valaki, hanem az, vetkezetében a vidéki bolt- hogy hová ért el. Ez egy egységeket a környező emberre alkalmazva is igaz földmű vesszövetkezeteknek lehet, de ha olyan sokrétű adta át, majd 1980. január majd később. tani a hálózatfejlesztés, en­nek ellenére a BIK dolgo­zói majdnem háromszoro­sára tudták emelni az áru­forgalmat. Erről azonban tevékenységet folytató szer- elsején alakult meg a je- vezeti egységről akarunk lenlegi szervezéssel és elne- beszélni. mint a Bács-Kis- vezéssel működő Bács-Kis­fl számok nyalván gyakori változásokat ho­zott. Kecskeméti székhel­lyel 1950-ben alakult meg a Bács-Kiskun megyei Kis­kereskedelmi Nemzeti Vál­lalat, amely 74, korszerű­nek egyáltalán nem mond­ható boltban fejtette ki te­vékenységét. Legfontosabb­nak — a lakossági igények kielégítésén túlmenően — a hálózatfejlesztés mutat­kozott, s ezt olyan iramban végezték el a vállalat ve­zetői, dolgozói, hogy 1950 végére már 125 bolttal ren­delkezett a hálózat. Ugyan­csak a szóban levő eszten­dőben azonban 54 üzletet leadott a vállalat az akkor megalakuló Dél-Bács-Kis- kun megyei Népbolt Válla­latnak. de 1951 végére már ismét 110 üzlete működik a kiskereskedelmi nemzeti vállalatnak. A következő, 1952-es év elején újra le­adott 42 boltot, s ebből ala­kult meg a Kiskunhalas és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat. Ekkor már új ne­ve van a BIK jogelődjé­nek: Észak-Rács megye’ Népbolt Vállalat, összese. 72 boltot működtet. Tizenhét évvel ezelöt' 1954-ben a korábbi kecske­méti székhelyről Kiskun­félegyházára került a köz­pont és 1957-től kezdődően már Kiskunfélegyházi Kis­Térjünk vissza a számok­hoz. A boltegységek szá­mát már említettük. De a vállalat működésének leg­jobb tükre mégis az áru­forgalom forintban kifeje­zett értéke. Ez 1960-ban 228 millió forint volt. tíz évvel később. 1970-ben pedig már meghaladta a 610 millió fo­rintot. Az emelkedés külö­nösen 1968 után érzékelhető nagyobb fokozattal, s jel­lemző a felfutásra, hogy 1971-re már 720 milliós for­galmat terveztek és az elő­jelek szerint teljesítenek is a BIK-nél. Amit korábban említettünk — az egységek számáról és az alapterület­ről — azt itt jól lehet ér­zékeltetni. Amíg ugyanis 1960-ban 65 egysége volt a vállalatnak, addig 1971-ben 75 a számuk. A hálózatbő­vítés tehát meglehetősen el­maradt a forgalomtól, vi­szont dicséretes, hogy en­A bajai Kultúrcikk Áruház. Magyar István boltvezető, ötszörös kiváló dolgozó ajánlja az árut. nek ellenére a forgalom mégis gyors ütemű emelke­dést mutat. A kecskeméti játékbolt. TJrbán József kétszeres kiváló dolgozó, boltvezető és Rétéi Gyuláné kiváló dolgozó, eladó rendezik a játékokat. kun megyei Iparcikk Kis- kun megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat, kereskedelmi Vállalat — nem kevésbé fontos annak természetesen kiskunfélegy­ismerete, hogy honnan „in- házi székhellyel, dúlt”, miből fejlődött ki a vállalat Éppen ezért cél­szerűnek latszik röviden áttekinteni, csupán távirati tömörségű mondatokkal érinteni az eltelt húsz esz­tendőt. Ne gondoljuk azon­ban, húsz még 1968. január 1. előtt, hogy helyesek az új me­chanizmus gyakorlati és el­méleti elképzelések fl bsszerzés csa.o/nái Nem szükséges kereske­delmi szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a nagy áruforgalomhoz, amely két­ségtelenül jellemzi az ipar­cikk-kiskereskedelmi vál­lalatot, nagy mennyiségű árura van szükség. A vüli kereskedelmi szervek­től is. Így például a Sze­gedi Vas-. Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalattól, Győrből. Székesfehérvárról, Szekszárdról és természe­tesen Budapestről. Nehezen megvalósuló törekvés, hogy közvetlenül az ipartól vá­sároljanak, ugyanis az ipar szállítási szerződést kötött a nagykereskedelmi válla­latokkal. s ennek teljesíté­sén túl szabad kapacitása nincs, vagy alig van. Így aztán a nagykeres­Ha a vállalat fejlődését, a forgalom alakulását akar­juk megfigyelni, akkor a 11 évvel ezelőtti adatokhoz hogy a BIK immár kell visszanyúlnunk, s esztendeje működik azokból kiindulva rajzol- megyénkben, hiszen a vál- hatjuk meg azt az utat, lalat jelenlegi szervezeté- amelyet egy évtized alatt ben, formájában, elnevező- megtettek a BIK vezetői, sében csak 1960. január dolgozói. Amikor 1960-ban 1-én jött létre. Jogelődjei megalakult a vállalat 65 azonban voltak. egységet működtetett, a me­A felszabadulás utáni öt városában, összesen kezdeti idők átmeneti jel- 927-> négyzetméteren. Ez lege ezen a területen is utóbbi szám azért érdemel figyelmet, mert a tíz év alatt a forgalom hallatlan arányú emelkedésével ko­rántsem tudott lépést tar­mennyiségen túl azonban kedelmi vállalatokon kívül hasonlóan fontos a válasz-, ték, a minőség, s a. hiány—, cikkek számának állandó csökkentése. Ha csupán ez lenne a gondja a vállalat vezetésének — mármint az árubeszerzés — akkor is bőségesen volna tennivaló. A legnagyobb gondot, a legtöbb munkát így is az árubeszerzés jelenti, ugyan­akkor előnyt jelent az új gazdasági mechanizmus ál­tal lehetővé tett több csa­tornás beszerzés lehetősé­ge is. A BIK áruit a megyé­ben működő nagykereske­delmi vállalatoktól szerzi csupán néhány kisebb ktsz- szel van kapcsolata a-BIK- nek, de az ezektől beszer­zett áru igen minimális há­nyadát képezi az összforga­lomnak. A több csatornás árubeszerzési lehetőség azonban — amint érintet­tük is — nagy előnyt je­lent a vállalatnak. A be­szerzéssel. az árukészlet összeállításával, a mennyi­ségi, minőségi és választék szerinti vásárlói igény ki­elégítésére történő törek­véssel egyben az üzletpoli­tikai célok megvalósítását, érvényesítését is szorgal­mazza a vállalat. Mi azüz­A kiskunhalasi áruház rádió- és tv-részlege. Vágó Gergely áruházigazgató, háromszoros kiváló dolgozó és Sárközi László igazgatóhelyettes kétszeres kiváló dol­gozó, vizsgálják a beérkezett árut. Az új kalocsai bútorbolt egy részlete. Farkas Ferenc kétszeres kiváló dolgozó, boltvezető ajánlja a bútorokat. Maradjunk még néhány gondolat erejéig a szá­moknál. Részletezzük, hogy miként alakult a négy ki­emelt szakma áruforgalma tíz év alatt. Vasáruból 1960-ban 48 milliót forgal­mazott a vállalat. 1971-ben pedig 187 milliót. Rádió- és villamossági ckkekből ugyanezen évekre vonatko­zó adatok: 23 és 77 millió, iárművekből 36 és 66 mil­lió, bútorokból pedig tíz évvel ezelőtt 43 milliós ér­téket forgalmazott. 1971- ben viszont már 165 millió forint értékű bútort adott, illetve ad el a BIK a me­gye öt városában. A vállalatot — áruforgal­mi eredményei, jó munka- szervezése — érdemessé tette arra, hogy 1966—67- ben a belkereskedelmi mi- , riszter kijelölje az 1968 január 1-én életbe lépő úi gazdaságirányítási rendsz'1’- f'lmáletének és gyakorlata - ~ak „kipróbálására”. E tórt is nagv jelentőségű • 1TK tört 5*> etében, mert or szágosan összesen nyolc ha­sonló vállalatot bízott meg a minisztérium ilyen fel­adattal. A BIK tehát gya­korlatban bizonyította be; be, de vásárol megyén ki- letpolitika? Röviden és tö­Kecskemét, Szabadság téri vasbolt. B. Tóth József há­romszoros kiváló dolgozó, boltvezető és Zilahi Sándor kiváló dolgozó rendezik az árukat. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom