Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-26 / 280. szám
Km. novemner zo, pentes 5. oldal írók, művészek Mathiász Jánosról „A dolgozó bölcs” sokszor kapott kitüntetést, az általa nemesített fajtákat különböző kiállításokon, „gyümölcstárlatokon” sűrűn sorolták az első helyre, mégis az a keserű igazság, hogy kora tulajdonképpen nem becsülte eléggé, s különösen a hivatalos testületek mellőzték. Hírét-nevét az egyszerű emberek és a munkásságának jelentőségét, szinte ösztönösen megérző írók, művészek terjesztették. Jászai Mari, Várady Antal költő ahol és amikor csak tehette — sokakhoz hasonlóan — másoknak is elmondta, „népszerűsítette” a Mathiász-birtokon tett látosatása során szerzett élményeket. Mi lelkesítette őket? A tudással párosult szorgalom? Az is. Mathiász kezdeményező szelleme, újító merészsége volt rójuk a legnagyobb hatással. Az a hallatlan szívósság, leleményesség amivel példát mulatott a homok megszelídítésében. Vikár Béla, a jeles néprajzkutató szép verset írt a Sárosból ideszármazott szőlészről: Mathiász, szfllök királya, Elhagytál, de él a hála S hegyeinken, síkja'nvon Nagy nevedre koszorút fon. Roskovics Ignác, a jónevű festő ezeket a szavakat jegyezte a katonatelepi Látogatók Könyvébe. „Földim ám Mathiász, osztozom a büszkeségben.” Igen talá- lóak Mayerffy Zoltán ipar- testületi elnök, lapszerkesztő sorai: „Amerika megyolt Kolumbus előtt is; a homok is megvolt Mathiász előtt is: mégis Kolumbus Amerikát, Mathiász pedig a homokot fedezte fel.” Tóth Béla, az író-publicista Mathiászt —-aki „az alföldi magyar népnek saját példájával mutatta meg, hogy modern munkával, tudással és vasszorgalommal még a homokbuckából is lehet aranytermő paradicsomot termelni” — a kor tíz legderekabb magyarja közé sorolja. Móricz Zsigmond már 1926-ban cikket írt „A magyar gyümölcs nemzeti kincs” címmel. Ebben kecskeméti tapasztalatait ösz- szegezte s megállapította: „A kecskeméti gyümölcs világcikk lett.” Méltatta a nagy kertészek, szőlészek, s főként Mathiász tevékenységét. Darvas József Kecskeméti képek című, 1941-es keltezésű cikkében ugyan nem említi Mathiász nevét, de a gzőlőnemesítőt ott érezzük szinte minden mondatában, amikor a néppel egy gyékényen áruló intelligenciáról. a gyümölcskultúra ragyogó példáiról beszél Hozzáteszi, a teljes igazság kedvéért. „ho"v ebből a nemcsak értéktelen. de veszedelmes tóiból néhány évtized alatt valóságos aranybánya lett, az elsősorban a kecskeméti parasztok érdeme”. Németh László számára Mathiász jelképpé vált. Elegendő, ha az elmúlt esztendőben Kecskeméten is bemutatott Cseresznyésre vagy a Mathiász-panzió című színműre utalunk. Idézzünk Kecskeméti emlékek című írásából: „A Sárosból az alföldi homokra sodródott szőlész, a magyar Micsurin története nagyon fellelkesített... s Kőrösről Kecskemétre jövet az állami kezelésbe került birtokára is elzarándokoltam.” Fiatalabb kortársai is szívesen ellátogatnak Mathiász egykori hajlékába és nehezen tudják eldönteni, mit csodáljanak jobban. Azt a zsenialitást, munkabírást, amivel „a szőlők királya” a semmiből megteremtette kísérleti telepét, vagy a mostani tudományos intézetben végzett nem kevésbé értékes munkát. A hely, az emlékek, a teremtő emberi munka látványa szinte mindegyik alkotót megihleti. Mátyás Ferenc költeményéből közlünk néhány sort, ezzel is jelezve, hogy mennyire tisztelik Mathiász életművét a XX. században élő utódok is. Társadalmi összefogással Szaktantermek Nemesnádudvaron Porzik a homok, amit szél hordott ide szőlőnek. S bizony álom volt, annak is merész, hogy itt idővel valaki ember szőlőt is művél. __A titkot Mathiásztól tanulták b oldog lehetsz még, csak győzd a munkát. H. N. Modern kamarazeneest Kecskeméten Bár még jócskán az évad elején járunk, mégis megkockáztatja a kritikus annak a kijelentését, hogy a keddi hangverseny az egész sorozat egyik legjelentősebb eseménye volt. Annak ellenére, hogy a rendezők alaposan eltértek az eredeti elképzeléstől: az élő magyar zene bemutatásától. Azt még el tudtuk fogadni, hogy a már klasszikusnak számító Bartók és Kodály néhány műve is bekerült a műsorba, mintegy a mai Zene előzményeként (sokkal inkább, mint az egyáltalán nem a XX. század nyelvén megszólaló Dohnányi). De hogyan lehet ide sorolni Debussyt és Honeggert, a századforduló és az első félszázad két kimagasló francia mesterét? Nehány kisebb és életművükben kevéssé jelentős darabbal ők is helyt kaptak ugyanis a műsorban. Kimaradt ugyanakkor a 60-as évek magyar zenéjének egyik reprezentatív, a korszakra és a szerzőre egyaránt igen jellemző alkotása: Durkó Zsolt „Fsico- grammá”-ja, valamint Je- ney Zoltán „Soliloquium”-a. Szereplőváltozás indokolhatná az ilyen cserét,. a szereplők azonban valamennyien itt voltak, s a műsorváltozás nem az ő kezdeményezésükre történt. Egy olyan — egyébként sem túl meggyőző — érvelésre pedig, hogy a sok kortárs zenemű elriasztaná a közönséget, csak azt válaszolhatjuk, hogy aki Kur- tágra vagy Bozayra nem kíváncsi, az egy Dohnányi- vagy két Debussy-műért sem jön be a hangverseny- terembe! Bár így a műsor nagyon egyenetlen, tartalmában és stílusában is vegyes volt. az est jelentősége mégis abban volt. hogy első ízben hangzott el a megyeA nemesnádudvari általános iskola vezetősége és nevelőtestülete immár két éve foglalkozik az iskolai munka hatékonyságát növelő szaktantermi oktatás bevezetésének gondolatával. A kabinetrendszerre való áttérés meglehetősen költséges dolog — és önerőből a tanintézet nem lett volna képes a szakelőadó helyiségek megfelelő átalakítására, a szemléltető eszköztár készleteinek bővítésére. A pedagógusok gondjain azonban segített a társadalmi összefogás. A község gazdasági és társadalmi testületéinek megértő támogatása révén lépésről lépésre alakultak ki a korszerűbb oktatás tárgyi-dologi feltételei. A községi gyógyszertár bútorzatának kicserélése után a régi berendezést az iskola kapta meg. A helyi termelőszövetkezet asztalosai elvégezték a szükséges átalakítási munkákat — és a tárlók, szekrények, polcok új hivatásukat immár a fizika-kémia tanteremben látják el. Ugyancsak könyvjóváírással, anyagi áldozatvállalás nélkül jutottak a 16 milliméteres keskenyfilm- vetitőgéphez is. A megyei moziüzemi vállalat „ajándéka” az idei tanévben már jó szolgálatot tesz a színes és érdekes, a tanulást megkönnyítő oktatófilmek bemutatásával. Alphaville Jean-Luc Godard, az újkori francia filmművészet fenegyereke számos, nem mindennapi alkotást készített már világunk emberi, társadalmi, filozófiai eltékon” vesz részt — ez nem más, mint néhány lázadó voltakép hagyományos módszerekkel történő megsemmisítése, majd egy elektromos aggyal kerül székhely bérleti közönsége előtt a kortárs magyar zeneművészet néhány olyan kiemelkedő, érett mondanivalói ú és sikereket megért alkotása, mint Bozay: Intervalli című zongoraműve, Kurtág hegedű-cimbalom duói és Gulyás Pál verseire írt dalai. Jeney: Öt zongoradarabja. Tegyük hozzá azt is: méltó előadásban. Az öt művész — Fábián Márta, Hevesi Judit. Kovács Lóránt, Körmendi Klára. Németh Alice — mindegyike a mai zene értő és hivatott tolmá- csolója. Vállalták a kortárs művészet megszólaltatásának és megszerettetésének nehéz és felelősségteljes feladatát. Ezt a vállalkozást esetenként olyan tényezők is nehezítik, mint az idegen és efféle művek megszólaltatására kevéssé alkalmas hangszer vagy a közönség kisebb érdeklődése. Ne szépítsük a dolgot: a keddi hangversenyt a megszokottnál kevesebben hallgatták meg. Ha optimista vagyok — és miért ne legyek az? — a rossz időjárásra vagy az influenzára éppúgy utalhatok ezzel kapcsolatban. mint az aznap esti tv-műsor konkurren- ciáiára. A művészek így is tudásuk legjavát nyújtót ták. A teljesség és valamiféle rangsorolás igénye nélkül. sőt a szubjektivitást is vállalva hadd említsek meg csak kettőt a hangverseny tizenkét száma közül. Alig hallottam még Kodály: Meditáció-ját ilyen jól, a zene lényegét megragadó előadásban, s ezzel magát a művet is ritkán éreztem ennyire, elevennek. Az est másik nagy élménve a Kurt-íg-dalok nagy intenzitású és énnen ezért meg ragadjon szép tolmácsolása volt. Körber Tivadar A Bajai Lakberendezési Ktsz nemesnádudvari telepének dolgozói ezerötszáz méter fenyőfalécet adtak a tantermek burkolásához. A falakra helyezett kereteket ismét a termelőszövetkezet szakemberei állították ösz- sze, sőt a gazdaság kőművesei segédkeztek a televíziós antennák felerősítésében is. A szaktantermek díszítése, jellege, felszerelése a nevelők és a tanulók közös munkáját dicséri. Az együttesen elkészített szemléltető eszközök, ábrák, rajzok egyaránt megkönnyítik a tanárok és a gyerekek munkáját is. Az egyik felszabadult szertárból úttörőklubot alakítottak ki, és a felszerelés további bővítése céljából már több alkalommal szerveztek társadalmi munkát is. Papp István A két főszereplő: Anna Karina és Eddie Costantine lentmondásairól. A magyar filmforgalmazók jóvoltából azonban csupán a budapesti érdeklődők ismerkedhettek műveivel. Az Alpha- villet kivéve ugyanis csak a Filmmúzeumban vetítették ezelcet. Godard eme jó hat évvel ezelőtt készült műve bizonyára egynémely cselekményes, bűnügyi fordulatával, tudományos-fantasztikus jellegével nyerte el a forgalmazók bizalmát, pedig talán néhány más alkotása is rászolgálhatott volna a hazai mozinézők ismereteinek bővítésére. Az Alphaville első látásra fordulatos, izgalmas film. Szerepel benne egy titkos ügynök — Lemmy Caution —, aki egy távoii csillagon felépült titokzatos városba utazik, hogy likvidálja a Földről száműzött von Braun profesz- szort, a település életét irányító elektromos agyak tervezőjét és urát. A történet során megismerkedik Alfaváros lakóinak különleges, elgépiese- dett világával, a kiközösített, tiltott szavak bibliájával, majd nem utolsósorban Natachával, a titokzatos professzor leányával. Különös „fény és hangjáPoíitikai könyvhetek megnyitója Izsákon A politikai könyvek terjesztő propagandistái és a művelődési házak igazgatói a kecskeméti járásból ma délután 3 órakor Izsákon, a művelődési házban gyűlnek össze. A politikai könyvek ünnepi hetét a kecskeméti járásba» Brenyó Mihály, a megyei párt- bizottság propaganda- éS művelődésügyi osztályának munkatársa nyitja meg. Ebből az alkalomból könyv- vásárlással egybekötött kiállítást is rendeztek az izsáki művelődési házban. Egy üzem — egy iskola A kecskeméti Tőzegkitermelő és TalajerőgazdáLv„ dási Vállalat a talfájai általános iskola tantermében és a kétszoba-konyhás pedagógus szolgálati lakásban végezte el a teljes villanyszerelési munkálatokat. Ezenkívül az iskola részére televíziókészüléket, hűtőszekrényt és vízszívó motort ajándékoztak. * A jakabszállási felsőjakabi általános iskola két tantermét és két pedagógus szolgálati lakását a kecskeméti Szolgáltató Vállalat szocialista kollektívái villamosítottá k. kapcsolatba, mely beszélgetésük nyomán úgy dönt, hogy Lemmy sem különbözik a „nem normális”, kivégzésre ítélt emberektől. Godard azonban nem véletlenül választotta filmje főszereplőjének Eddie Constantinet, a franciaamerikai színészt, aki horogütéseivel, pontos revolvergolyóival nem egy középszerű gengszterfilmben nyújtott már középszerű alakítást. Ezúttal is bátran ellenáll a számítógép javaslatának és elmenekül. Közben felkeresi von Braunt, s miután nem tudja rábeszélni, hogy térjen vele együtt vissza a földre, mi sem természetesebb (?) — agyonlövi, és Natachával, újdonsült szerelmével eltávozik az égitestről bolygónk irányába. A történet azonban csak látszólag ilyen egyszerű — és cselekményes. A valóságban Godard megtéveszti azokat, akiír csupán feszült másfél órát kívánnak a moziban eltölteni, mert gondolkodásra kényszeríti nézőit. A Kafka-műveket idéző labirintus, a géphangok, a sorszámozott, mosoly nélküli emberek, a száműzöt- tek külvárosi szállodáinalr szürke, nyomott árnyai, a képsorokat átszövő szorongás és sivárság hatásosan ellenpontozza a látszólagos érdekességet. A jelenben gyökerező utópia Alphaville városa, a rendező ezt a ..fictiont” és nem a kalandokat állítja a nézők elé. A költészet és a gépek között már napjainkban megindult egyenlőtlen csata kimeneté1éré való figyelmeztetés’"'! . Pavlovits Miklós A Kossuth Könyvkiadó két újdonsága A hagyományokhoz hűen, a már korábban is követett szerkesztési elveknek megfelelő formában bocsátotta közre a kiadó a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának legfőbb dokumentumait összefoglaló kötetet A könyv tartalmazza Leonyid Brezs- nyev, valamint Alekszej Koszigin előadói beszédét, az ezekhez kapcsolódó legfőbb hozzászólásokat, s Kádár János felszólalását. A kiadvány második részében találhatók a kongresszus által elfogadott® dokumentumok, így a többi között a kilencedik ötéves terv irányelveiről szóló határozat, az Indokína népeinek szabadságáért és békéjéért síkraszál- ló felhívás, s a Közel-Kelet kérdéseinek szentelt nyilatkozat. Végül a Központi Bizottság tagjainak és póttagjainak, valamint a kongresszuson részt vett testvérpártok és baráti pártok küldötteinek névsorát közli AZ SZKP XXIV: KONGRESSZUSA címmel megjelent mű. Napjaink gazdasági élete problémák és teendők seregét helyezte a korábbitól eltérő megvilágításba. A kiadó második újdonságának szerzője, dr. Csikós-Nagy Béla arra vállalkozott, hogy e más megvilágítás fényében sorra vegye a gazdasági helyzet, a gazdaságpolitikai koncepció és a gazdasági mechanizmus jellemzőit. MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA című könyve három fő részre, s azokon belül több fejezetre oszlik. A testes mű — majd’ ötszáz oldal — valóban áttekintést nyújt hazánk gazdaságpolitikájáról, így a többi között a szocialista tervgazdaság változó vonásairól, a termelési tényezők alakulásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való fokozódó részvételünkről, a fejlesztési politikáról, az életszínvonal koncepcióiról, s a gazdasági mechanizmus legfőbb alkotóelemeiről, s azok működéséről. A szerző könyvével — az előszóban írtak szerint — „a komnlex néoaazdasági szemléletet” kívánja erősíteni. Példáival, a jövőt is fölvázoló módszeres' alaposságával jól szolgálja e törekvést. (tn)
