Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-26 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN M E G Y EI BI Z O TTS Á G Á N A K N A Pl L Á PJ A Dr. Horváth István tájékoztatója előkészületeiről Tanácskozóit a KISZ Központi Bizottsága Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB titkárának el- . nökletével tegnap délelőtt összeült a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozásán — ame­lyen részt vett Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is — az Ifjúsági szövetség vezető testületének tagjai megvitatták a december 8-án összeülő VIII. kong­resszus előkészítését. A Központi Bizottság tervezett beszámolójáról dr. Horváth István első titkár tartott tájékoztatót, aki egyebek között leszö­gezte: lezárult a KISZ VIII. kongresszusának po­litikai, szervezeti előkészí­tése. valamennyi fórumon lezajlottak az alapszerve­zeti és a bizottsági válasz­tások, megválasztották a kongresszus 850 küldöttét, s befejeződött a kong­resszusi levél és a terve­zett szervezeti szabályzat vitája. A fiatalok az el­múlt hónanokban élénk politikai, ' közéleti tevé­kenységet fejtettek ki, a küldöttértekezletek számos úi gazdasági és politikai akciót indítottak útjára, s a vezető - testületek újjá- választásában az ifjú kommunisták széles körű­en éltek demokratikus jo­gaikkal. A jelölő bizottsá­gok körültekintő munká­jának, a küldöttek aktivi­tásának eredményeként javult a különböző ifjú­sági rétegek arányos kép­viselete a vezető testüle­tekben, az új KlSZ-bizott- ságokban növekedett a termelésben közvetlenül részt vevők aránya, a nők és a 20 éven aluliak szá­ma. Folyamatosan foglalko­zott a kongresszus előké­szítésével a KÍISZ KB in­téző bizottsága és titkársá­ga is: kialakították a kong­resszus ügyrendjének és programjának főbb voná­sait, elfogadták a kong­resszust kiegészítő egyéb rendezvények tervét, meg­határozták a szekcióülések működési elveit, szerkezeti kereteit. A Központi Bi­zottságnak a kongresszust megelőző utolsó ülésén lllisz László, a KISZ KB titkára beszámolt a KTSZ- szervezeti szabályzatának módosítási tervéről, majd a Központi Bizottság tag­jai tájékoztatót hallgattak meg a KISZ elmúlt he­tekben, hónapokban vég­zett munkájáról. (MTI) Javaslatok, kezdeményezések a további munkához A Hazafias Népfront megyei nőbizottságának ülése Mint arról be is szá­moltunk, a Hazafias Nép­front megyei elnöksége a közelmúltban értékelte és elismeréssel méltatta a he­lyi népfrontbizottságok nő- bizottságainak több mint egy évvel ezelőtti létreho­zásuk óta végzett munká­ját, amely a további fela­datok megjelöléséhez is számos hasznos tapaszta­lattal szolgált. A megyei elnökség érté­keléséről, és a nőbizottsá­gok jövő évi tevékenysé­géhez szóló ajánlásairól a megyei nőbizottság tegna­pi ülésén — dr. Millaain Teréz elnöki megnyitója után — Polgár István, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa terjesztett elő beszámolót. Az ezt követő vita során a nőbizottság tagjai a nő­politikái munka sok jó, helyi tapasztalatáról, s megannyi életrevaló kez­deményezésről adtak szá­mot. Baradlai Sándorné (Ka­locsa), aki huszonketted- magával megyénket kép­viselte az országos nő­konferencián, örömmel új­ságolta az ülés ' résztve­vőinek, hogy Bács-Kiskun megye küldöttei közül ha­tan' kaptak helyet az or­szágos nőbizottságban, a lakiteleki Király L ászió­nét pedig elnökségi taggá választották. « Szerencsés Ferencné (Kiskőrös), a különböző munkaterületeken (terme­lőszövetkezetekben, üze­mekben, stb.) működő nő­bizottságok szoros együtt­működésének fontosságá­ról szólt, figyelemre méltó példákkal is alátámasztva azt. Ilyen, a nagyközség minden nőbizottságának közreműködésével szerve­zett, nagy sikerű akció van, például az óvodai gond megoldásáért szervezett óvodai műszak. Ugyancsak szép eredményekkel biztat a helyi nőbizottságok ösz- szefo^ása Kiskőrös város­sá fejlesztési programja megvalósításáért. Fazekas Lászlóné (Bu­gac) a helyi óvodai gond, s a legfontosabb szolgál­tatások hiányának felem­lítése mellett a nőbizott­ság által kezdeményezett közságszépítési mozgalom­ról adott számot. Terecs- lcei Jánosné (Kecskemét) elismeréssel méltatta, hogy a párt nőkről hozott ha­tározata nyomán milyen jelentősen megváltozott a nőpolitikái munka az üze­ülésén elhangzott javasla­tokkal kiegészítve hama­rosan kézhez kapják a he­lyi népfrontelnökségek. A Hazafias Népfront me­gyei nőbizottságának ülé­se dr. Millasin Teréz el­nöki zárszavával ért vé­get XXVI. évf. 280. szám 1971. november 26, PÉNTEK Arat 90 fillér a Hely a mezőnyben (4. oldal) Sza'ítaiferTe’* tesiiáduilvaron (5. oldal) A létminimum alatt (6. oldal) ^25EESC (7. oldal) I Sztanko ToÉrov leplísa Székesfeitérváron Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és fe­lesége, valamint kísérete csütörtökön Székesfehér­várra látogatott el. A ven­dégeket a látogatásra elkí­sérte dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Púja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettesé és Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete is. A megyei tanács szék­házánál Herczég Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács el­nöke és dr. Töttő János, a> megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fo- ,gadta a vendégeket. Dr. Tapolczai Jenő ezt követően a megye életé­ről tartott tájékoztatót, majd a vendégek megis­merkedtek Székesfehérvár több nevezetességével és ellátogattak a Videoton Rá­dió- és Televíziógyárba. Délben dr. Tapolczai Jenő ebédet adott Sztanko Todo­rov tiszteletére a Velence Szállóban. (MTI) Megvalósul a negyedik ötéves terv erdőtelepítési programfa Ismeretes, hogy 1973. év végéig az erdő- és nyárte­lepítésekkel 110,6 ezer hek­tárra emelkedik Bács-Kis­kun megye erdősített terü­lete. Célcsoportos beruhá­zásként 410 millió forintos 8sz­szsggel 10 ezer 300 hek­tár erdőt és 4 ezer hektár cellulóznyárt ültetnek a mezőgazdaságilag 'kevés­bé vagy egyáltalán nem hasznosítható talajokoh, túlnyomórészt a termelő- szövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban. Az ül­tetvények faanyagát az ipar dolgozza fel tehát nemcsak a mezőgazdaság, hanem a népgazdaság más ágazata számára is rendkívül hagy jelentősége van e nagysza­bású program végrehajtá­sának. A negyedik ötéves terv erdő- és nyárfatelepítési munkájának előkészítését 1970-ben indították el a megyei mezőgazdasá0’ szakigazgatási szervek. A gT'qiT'iryrvf ó-»rvV9.f:í 6l 0+G­se. a szakember-ellátottság akkori helyzete, valamint PZ .alkalmas gé'aeV V;Srv*— idé’te elő a legnagyobb gon4at. Azóta valamennyi róaai"t’-ó-aíí-v>en sikerült elő-oió-mi. Az a munkaé"- te’-ezia't. amelvet tegna" fn rn«'*vp' tanácsházán, a mezőgazda­sági és erdészeti szakem­berek, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tálya, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselőinek részvételével, éppen ezeket az eredmé­nyeket összegezte. Dr. Glied Károly megyei tanácselnök-helyettes beve­zető szavai után dr. Tóth' Károly a kecskeméti, Bárd- falvy Ferenc, a bajai erdő­felügyelőség vezetője az 1971-es esztendőre előirány­zott pénzügyi keretek fel- használásáról, a Kiskunsági és a Gemenci Állami Erdő- gazdaság körzetében vég­rehajtott erdő- és cellulóz- nyár-telepítések tapaszta­latairól számolt be az érte­kezlet résztvevőinek. A megye két erdőgazda­sága 35—40 millió fenrő­csemetét tud felnevelni évente, ami teljes mértékben fe­dezi a szükségletet. Nem sikerült elegendő nemes­nyár szaporítóanyagot elő­állítani, ezért a következő évek feladata lesz ennek a kérdésnek a megoldása. 1973-tól kezdődően az idő­közben foganatosított intéz­kedések fólytán megfelelő mennyiségű nemesnvár- csemete áll rendelkezőére a program végre­hajtásához. 1970-ben még úgy tűnt, hogy kevés lesz a gép az ültetéshez és az erdősítések talajelőkészítéséhez. Azóta a termelőszövetkezetek 17 nagy teljesítményű lánc­talpas traktort, több er­dőművelő kistraktort, számos ültető és talajfú­rógépet vásároltak. Az idei és a jövő évi tele­pítésre kijelölt területek­nek több mint 50 százalé­kát gondosan előkészítet­ték. A munka irányítása hozzáértp emberek kezébe került. Máris 37 . erdészeti szakember dolgozik a ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban, vala-. mint a vízügyi szerveknél. Az általános kén tehát a kiáébb hiányosságok elle­nére biztató, s a rendelke­zésre álló 76 millió forintos állami hozzá iírulás az 1972-es esztendőben is át­hidalja a telepítés gondjait. Az elmúlt negvedszázad alatt 370 ezer hektár erdőt telepítettek az országban. A következő lépés a fafel­dolgozás teliesítőkénességé- nek az emelése lesz, hogy a Duna—Tisza közén és az ország más tálain a. közöli években kitérni“1 end5 fa­anyagot az ország a leggaz­daságosabban haszn<*dtbas- ! mekben. Mint említette: a kollektív szerződések ké­szítésénél külön is kérték a nőbizottság véleményét, javaslatait, vagy a nőbi­zottságra bízták például az üzem hozzájárulásával biztosított óvodai helyek elosztását. Lengyel Pálné (Lakite­lek) a többi között a‘ köz­ségi nőbizottság ugyancsak szép kezdeményezéséről adott számot, amely sze­rint a helybeli öregek napközi otthona létrehozá­sáért évente egynapi ke­reset felajánlását tűzték célul. A lakiteleki kezde­ményezéssel rokon akció­ról adott számot egyebek között Bükki Józsefné (Baja). Nevezetesen: a nő­bizottság az öregekről va­ló gondoskodás jegyében széles körű felmérést vég­zett, aminek eredménye­képpen két úiabb házi­gondozónő látott munká­hoz a városbai). Így sorolhatnánk tovább a rendkívül tartalmas, ta­pasztalatcserének is beil­lő nőbizottsági vitát, amelyben részt vett még Fenyvesiné Góhér Anna (Kecskemét), Juhász Já­nosné íSzalkszentmárton), Fekecs Gézáné (Tiszakécs- ke), Bogár Lászlóné (Du- naoatai) és Virág Pálné (Kecel). A tanácskozást Polgár István foglalta össze, jog­gal nagyon hasznosnak ítélve azt. Mint mondot­ta: a Hazafias Népfront megyei elnökséginek — a bevezetőben említett érté­keié*« rvo^ín kíatokított — ajánlásait a nőbizottsági Három ember belvett egv gép Négy újítást vezettek be ebben az évben a Férfi Fe­hérneműgyár bajai gyáregységében. A legjelentősebb közülük egy címkebélyegző szerkezet, amelyet Lázár József üzemmérnök, Hegedűs András főműszercsz és Tari Lajos esztergályos terveztek. A berendezés, ame­lyet egy stencilgépből alakítottak át, három ember munkáját végzi el. Két műszakban 10—12 ezer címkére nyomja rá a feliratot. A képünkön Lázár József, az egyik újító éppen új címkeszöveget állít be a gépen. Ez a művelet csupán néhány percet vesz igénybe. (Fászlor Zoltán felvétele) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom