Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-24 / 278. szám

187L november 24. szerda S. oldal 21 pályamű Kiskunhalas városközpontjáról Kiskunhalas városköz­pontjának rendezésére az idén tervpályázatot írtak ki, amelyre a tervezők ösz- szesen 21 pályaművet nyúj­tottak be. A bíráló bizott­ság most értékelte a pályá­zatot. A 80 ezer forintos első díjat Molnár Attila, Zoltai István és Virágh La­jos tervezőcsoportja kapta. Üzemi nőfelelősök ■ r an Másodszor rendezték meg — ezúttal Baján — az üze­mi szakszervezeti nőfelelő­sök egyhetes tanfolyamát. A Szakmaközi Művelődési Házban hétfőtől mintegy harminc üzemi nőfelelős hallgatja az SZMT poli­tikai munkatársainak elő­adásait az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a SZOT nőkkel kapcsolatos határo­zatainak végrehajtásáról, az időszerű problémákról. Az aktivisták hasznos ta­pasztalatokat gyűjthetnek az érdekvédelmi és a neve­lési teendőkről. Irodalmi est ) a kollégiumba!! Nagysikerű irodalmi esi ét tartottak. hétfőn este Kecskeméten a Berkes Ferenc Kollégiumban a Forms munkát úr sal. Költé­szetről prózáról, szociográ­fiáról Goór Imre, Kunsza­bó Ferenc, Madarász Lász­ló, Varga Mihály és Zám Tibor beszélgetett a fiatal érdeklődőkkel. Az esten közreműködtek a Katona József Színház művészei. December közepére megnyitható a széchenyivárosi átmeneti óvoda A családos anyák egyik közismerten nagy problé­mája a gyermekek bölcső­dei és óvodai elhelyezése. Hogy ez országos ügy, az is bizonyítja, hogy a nemrég lezajlott országos nőkonfe­rencia vitáinak is egyik ki­emelt témája volt a gyer­mekintézmények helyzete. A Központi Statisztikai Hi­vatal idei háromnegyedévi jelentésében megtaláljuk a megye bölcsődéire és óvo­dáira vonatkozó legfonto­illetve 108-at, míg óvodák­ba 100-at és 101-et. Az igényt viszont az fejezi ki, ha összevetjük, hogy 1000 bölcsődés, illetve óvodás­korú gyermekre mennyi hely jutott 1969—1970-ben. Ebből a szempontból ez volt a helyzet. (A bölcsődé­re és óvodára vonatkozó első adatok itt 1968. éviek.) 1000 gyerekre tehát 61— 63 bölcsődei és 491—550 óvodai hely jutott. városban körülbelül más­fél év múlva épül meg az idetartozó gyermekintéz­mény, a legközelebbi át­adásra kerülő 126 lakásos épület 3 lakásában átmene­tileg óvodát létesít. Kérdésünkre — Mészá­ros Sándor, a tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a szóban forgó 3 lakás kul­csa már a kezükben van. Jelenleg a 3 kétszobás la­kás szükséges átalakítása sabb adatokat is. Két év — 1969—1970 — helyzetének összehasonlításában a kö­vetkező képet kapjuk: A bölcsődékben 1472— 1472, áz óvodákban 11 548 —11 825 gyermek számára volt hely. Ezek kihaszná­lásának mértékét lemérhet­jük azon is. hogy 100 hely­re hány gyermeket írat­tak. be. Bölcsődékbe 106-ot, Mint a jelentés mondja, a gyermekintézmények fő­leg a megye városaiban zsúfoltak, községekben ja­vítja a helyzetet az idény­jellegű bölcsődék és óvo­dák működése. Valahány­szor e kérdésről írunk a Petőfi Népében, mindany- nyiszor hangoztatjuk, hogy a gyermekek elhelyezésén sokat segíthet a vállalatok hozzájárulása a tanácsok bölcsőde- és óvodafejlesz­téséhez. Ezt az álláspontot azzal bővítették az orszá­gos nőkonferencia szociál­politikai kérdésekkel fog­lalkozó szekciójában, hogy a vállalatok ne az általuk .foglalkoztatott nők, hanem a dolgozók összessségének arányában vegyék ki ré- A tél — mint az elmúlt j bontására, eltakarítására is : szűkét ebből a hozzájáru- napok is mutatták — ál- j alkalmas nyugatnémet Die- j lásból. Kívánatos volna, ha tálában lassítja a közieke- j sel-motoros hómarót, amely j mielőbb diadalmaskodna ez dést, növeli a balesetve- j a Keleti Fűtőházból indul J a szemlélet, hiszen a csa­Villánnyá!, g fűtik a váltókat szélyt, a vonatközlekedés j a legnagyobb hóakadályok idejét azonban a zord idő- j leküzdésére. Januárban járás közepette is be kell még két hasonló gépet ál­tartani. A MÁV szakszol- ; litaríak munkába, gálatai gondosan felké- Munkaerő hiányában a szültek egyrészt a tél kö- : legnagyobb gond a kité- vetkezményeinek elhárítá- rők, a váltók folyamatos sara, másrészt arra, hogy az utazóközönség számára elviselhetővé tegyék a tél tisztítása. Erre a célra egyébként az új nyugatné­met berendezés is alkal­kellemetlenségeit. Az elő- más. készületek november köze- j Ebben az évben kétsze- pén befejeződtek, éppen resére növelték a hőlégsu­idejében, mert sok helyen j garas hó- és jégolvasztó ® b-oiwt ___,,.i__________, i kecskeméti m ár üzembe kellett állíta ni a hófúvás, a havazás elleni védekezés eszközeit. gépparkot. Valamennyi ön­működő biztosítóberende­zéssel felszerelt állomáson kémiai hóeltakarítással, ládanyák helyzetének köny- nyítése az óvodai gondok csökkentésével éppúgy ér­deke férfi ..profilú” üze­mekben dolgozó édesapák­nak is. A Petőfi Népe készség­gel és örömmel ad hírt minden lépésről, amely a tanács és a vállalatok kö­zös erőfeszítését, a megol­dások együttes keresését ta­núsítja. Így írtunk például a Habselyem Kötöttárugyár gyáregysége (Pásztor Zoltán felvétele) folyik, hogy kifogástalanul alkalmassá váljanak a het­venöt gyermeket befogadó, háromcsoportos óvoda cél­jára. Ezek a munkálatok december elején befejeződ­nek, s Mészáros elvtárs sze­rint december közepén át­adható lenne az óvoda, mennyiben a központilag rendelt berendezéseket ké­sedelem nélkül leszállítják. (Bízunk benne, hogy a gyártó vállalat nőbizottsá­gának tagjai, vagy e bizott­ság ottani képviselői az or­szágos nőkonferencia üze­netére emlékezve szorgal­mazzák, hogy ez az átme­neti óvoda méltó karácso­nyi ajándéka legyen het­venöt kecskeméti gyerek­nek.) S hogy egy már funkcio­náló új óvodát is bemutas­sunk, közöljük a Mikszáth Kálmán úti óvoda „indulá­sáról” készült képet. A vá­rosi tanács vásárolta azt a családi házat, amelvet meg­felelően átalakítottak, s az érdekelt szülők segítségé­vel. valamint a Tőzegkiter­melő Vállalat patronálásá- val lakályossá tettek. T. L kezdeményezéséről, amely szerint a saját fejlesztési alapból saját óvoda építé­sére szánt 1 millió 309 ezer A hófúvásveszély csők- _ _________ ___________ ke ntésére az állandó hó- |,vegyszeres permetezéssel for;ntot teljes egészében a védőműveken kívül a va- j gondoskodnak a váltók za- ; tanács rendelkezésére bo súti pályák mentén össze- j vartalan működéséről. csátja. A tanács és az üzem sen mintegy 250 kilométer ; A személyforgalom ké- hosszúságban helyeztek el j nyelmére gondoskodtak a ideiglenes hófosó rácsokat ; kocsik megfelelő fűtéséről, és 30 000. hulladéklemez- , világításáról is. A sze- j szakos óvódéban hús-» pv~r- ből k^szült. „fémkerítést”. ! mélwonatok esv részét — ; el a gyár. A köznonti állomásokon | még olyanokat is, amelve- A hozzá mro1"ri összese* 12 b.éhánvógép, hóeke áll ; két gőzmozdonvok' további- 1 ’973-tól rendelkezésre, s most a vezetőinek megbeszélései oda vezettek, hogy a Kis­faludy utcában a kétmű­tél beköszöntővel 22 nagy teljesítményű szovjet moz­donyra is hóekét szerelnek. A MÁV megvásárolta a BNV-n bemutatott, 4—5 méteres hótorlaszok meg­fi-rrvf-nf prT tanpk — villamos Vnersí- Pirii yjabb helyek ával melegítik elő. Az (biztosítását is jelenti, idén Cegléden helveztek i Az idő táít — október 12­Ozembe villany előfűtőál- lomást, s három budapes­ti állomáson is működik villany előmelegítő kocsi. én — adtunk hírt a Kecs­keméti Városi Tanács V. B. ülésének fontos döntéséről, hogy mivel a Széchenyi-; A kirgiz tengeren Isszik kul — meleg tó, így hívják a Kirgiz-hegy­ség egyik 3 ezer méter ma­gas katlanjában fekvő azúrkék tavat. Szépségének leírásához a legszebb jelző is kevés. Aki eljut a part­jára, újra felfedezni magá­nak, és a szépséget kifeje­ző szavak sokaságával tud­ja csak felidézni a lát­ványt. Július Fucik 1935-ben ilyennek látta: ... „Nyári nap ragyogott a kék tó fö­lött. A Kirov gőzhajó uta­sai elégedettek voltak, gyö­nyörű hajóút állt mögöt­tük, s a látóhatár peremén már felködlött Ribacsje ki­kötője ... A Buami-szaka- dék felől hirtelen könnyű szellő támadt. A tó sima tükrét enyhe hullámok fod­rozták. Isszik kul egyre in­kább a tengerre kezdett hasonlítani. A békés tara­jok hatalmas hullámokká dagadtak. Feltámadt a szél, de ez már a vihar első hírnöke volt. Szinte kar­nyújtásnyira volt a part, a biztonságos kikötő, amikor bőgve támadt az orkán és a hajót, mint könnyű saj­kát vetette vissza sok-sok kilométerre a már megtett úton. A parton súlyos szür­ke porfelhő takarta el Ri- bacsjét. Két napig tombolt a vihar. A Kirov gőzös csak harmadnap este vetett horgonyt a kikötőben... s a rémülettől, meg a tengeri betegségtől sápadt utasok végre elhagyhatták fedél­zetét” ... Az Isszik kul-i Hajózási Igazgatóság vezetőjével, Vlagyimir Jamovval idéz­tük fel Fucik sorait, őszin­tén szólva kétkedve fogad­tam leírását és azt mond­tam, úgy látszik, az író tol­lát elragadta a fantázia. Jarnov rögtön megcáfolt: — Szó sincs fantáziáról. Gondolja csak el, milyen kis lélekvesztők jártak itt 1935-ben. Ma is mesélgetik. hogy egyszer egy fedélzet­mester szélesszárú nadrág­ját elkapta a motor, meg is állt az egész hajó. Ami az Isszik kul viharait illeti, az nem tréfa, nem ritka itt a 12-es erősségű szél. Kér­dezze csak meg Ubikint, az Oszt Diesel-motoros ha­jó kapitányát, nemrégiben próbálta ki öt megrakott uszállyaL Az isszik kul-i hajó­zás idén 45 esztendős. Kez­detben kizárólag a hajók látták el a kis kirgiz tele­püléseket a legszükségesebb áruval. A hajózás jelentő­sége ma sem csökkent, pe­dig azóta mindkét parton Román államigazgatási delegáció Kecskeméten A Román Szocialista Köztársaság Helyi Gazdasági és Igazgatási Állami Bizottságának hazánkban tartóz­kodó küldöttsége magyarországi programja során tegnap Kecskemétre látogatott. Az Andrei Pacuraru, az állami bizottság első el­nökhelyettese, országgyűlési képviselő vezetésével ér­kezett öttagú delegációt — melyet elkísért dr. Far­kas Ottó, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala titkár­ságának vezetője — a megyei tanácsnál dr. Kőrös Gáspár általános tanácselnök-helyettes fogadta és tájékoztatta a megye helyzetéről, s az ezzel össze­függő tanácsi feladatokról, kiépültek műutak. A moto­ros hajók, uszályok, gabo­nát, műtrágyát, vasúti kon­ténereket. sót. szenet, vas­beton épületelemeket szállí­tanak ... A szeszélyes ví­zen azonban ma már való­ságos tengeri hajók járnak. Ribacsje kikötőjében most vetett horgonyt az Oszt. 180 kilométeres utat tett meg, végighajózta egész hosszában a tavat. Przse- valszkból hozott árut. A kapitányt nem sokat kellett faggatni: — Most bizony selyme­sen csillog a tó kék vizén a napsugár. De tavaly 211 napon át fújt legalább 6-os erősségű szél. A hajók per­sze akkor is mennek, mi­nek lennénk itt különben? — És az a híres vihar? — öt megrakott uszály- lyal indultunk, jó időben és jót jelzett a meteoroló­gia is. Éjszaka mégis elért bennünket a vihar. A hul­lámoktól nem láttuk az uszályokat. Szeréncsére egy kis öböl. Pokrovka közelé­ben . voltunk. Oda azonban nem lehet egy menetben beállni öt uszállyal. Az el­ső hármat biztonságba he­lyeztük, aztán vontatókö­télre került a másik kettő. Tulajdonképpen jól meg- úsztuk az elemek haragját, csak egy uszály szakadt le a vontatókötélről, s a víz néhány köbméter szálfát sodort csak el. amit a vi­har után kellett ..kihalász­nunk”. 13 órás megfeszített munka után tudtuk csak kifújni magunkat. A hatalmas tó most csendes. A Genfi-tónál is kékebbnek tartott víz, ame­lyet lent, a nemegyszer 700 méteres mélyben me­legforrások táplálnak, s így télen sem fagy be, július­ban, partközeiben 24—26 fokra is felmelegszik. — Gondolnak-e arra, hogy a világ egyik legszebb taván hajóznak? — kérdez­tem a kapitányt. — Ennyi szépség láttán ugyan ki maradna érzé­ketlen? — kérdezte vissza. — Meg aztán mi sem küz­dünk mindennap 9—ll~es erősségű viharral! Két út között meg kicsit turistává válik mindenki. Járjuk a környező hegyeket, onnan szép csak igazán ez a tó! A horgászaink esküsznek rá, hogy sehol se harap úgy a hal, mint itt. Fogtak már 8—10 kilós tavi piszt­rángot is. Búcsúzáskor nem kell mély vizet, meg vitorlada­gasztó szelet kívánni, mind­kettő megvan. Amikor el­köszönök az Oszt kapitá­nyától. a fedélzeten még megjegyzi: — Látja ott a Koldun-hesv fölött azt a parányi felhőt? Abból még jó nagy vihar lesz! Az isszilc kul-i tengeré­szeket azonban ez nem ret­tenti „meg. . Öt év a «alt csaknem egyharmadával növelik a tavon lebonyolított teher- áru-forgalmat. Új hajók érkeznek, bővítik a Ribacs­je kikötőt, az úszódaruk még több gyógviszaoot emelnek ki a mederből a gyarapodó szanatóriumok- nalt. Évente máris több mint 100 ezer ember kere­si fel a Kirgiz-tenger pá­ratlan homokstrandi ait, a közeli hegyek rádium-, nátrium-, kalciumtartalmú gyógyforrásait, és a gyor­san fejlődő üdülő- és sza­natóriumi központolcat. E. AjiÄtjev

Next

/
Oldalképek
Tartalom