Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-21 / 276. szám
4. oldal 1971. november 21. vasárnap Megfiatalodott a pártszervezet A kiskunhalasi járási pártbizottságon hallottam arról, hogy a rémi Dózsa Termelőszövetkezet párt- szervezete az utóbbi másfél esztendőben több mint fél évtizedet fiatalodott. Más szóval a párttagság ifjú erőkkel frissült fel. A közös gazdaság párttitkára, Halász János számokkal bizonyítja a megújhodást. — A község kommunistái egy alapszervezethez tartoznak, az utóbbi másfél év alatt hússzal nőtt a taglétszám, ebből tizenhat termelőszövetkezeti tag. Az átlagéletkor ötven évről negyvennégy esztendőre csökkent. Jelentősen nőtt a nők és a fiatalok aránya. A számok mögött sok erőfeszítés, igyekezet, törekvés rejlik. NAPIRENDÉ A a termelés hatékonyságának növelése Kezdeményezések — ATlg 1700 lakosú községünkben legfőbb gazdasági tényező a Dózsa Termelőszövetkezet — magyarázza a párttitkár. — A közös gazdaság az utóbbi néhány év alatt sokat erősödött. Javultak az életkörülmények, ami vonzotta a fiatalokat, ily módon a termelőszövetkezet tagjainak átlagéletkora is csökkent. A tizenhat termelőszövetkezeti tag, akik az utóbbi másfél évben léptek be a pártba, 18—35 év közötti. Az újonnan felvettek közül hat nő. A pártszervezethez sok kezdeményezés fűződik. Az utóbbi években alapvető változások történtek a gazdálkodásban. Néhány növényt termesztenek csupán. A céltudatos, szakszerű gazdálkodás, a korszerű termeléstechnológia eredményeképp az idén rekord- termést takarítottak be búzából és a kukoricából. Az előbbiből négyszáz holdon 26 mázsa átlagtermést ér- t^k el, az utóbbiból ezerkétszáz holdon 44,6 mázsát, májusi morzsoltban számítva. Természetesen ezeknek a növényeknek termesztését teljesen gépesítették. Ilyen termésátlagokra nem emlékeznek Rémen. Szőlőből is jó termést értek el, 40 mázsát holdanként. A fő jövedelmi forrásuk mégsem a növénytermesztés és a kertészet, hanem a baromfitenyésztés. A tervezett 107 millió forint termelési értékből 65 milliót képvisel. Szervezettség — A pártszervezet taggyűlésen megvitatta a terveket, sőt az egész évi gazdálkodás részletes munka- beosztását is. Pontosan meghatároztuk, hogy mikor végzünk például a betakarítással,. a szürettel, az őszi mélyszántással. Minden úgy történt, ahogy tervezsegítségül adtuk a szomszédos üzemeknek. Szervezettség, összehangoltság, szinte ipari munka- fegyelem tapasztalható az egész gazdaságban. A termelőszövetkezet kommunistái keresik a ! megoldást arra is, hogy az 1 asszonyoknak ' és lányok Napjaink gazdasági életének egyik legizgalmasabb témájáról, a termelés hatékonyságának növeléséről tárgyalt másfél héttel ezelőtt a megyei pártbizottság. Sokakban felvetődhet, miért pártszerv foglalkozik ilyesmivel, hiszen ez nem politikai töltésű kérdés. Ám, hogy mennyire tévesen szemlélnénk az ügyet, ha így foglalnánk valóban állást, azt a pártbizottsági ülésen elhangzottak is igazolják. Korábban a megyei pártbizottság dolgozta ki az iparfejlesztési koncepciót, ami igen fontos politikai kérdés volt, hiszen a lakosság foglalkoztatottságának megoldását tűzte napirendre. Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára a mostani ülésen elhangzott beszámolójában viszont már azt szögezhette le: „Figyelembe véve az iparfejlesztés korábbi elveit is, megyénkben a negyedik ötéves téridőszakában a fejlesztés alapvetően intenzív jellegű.’’ Ez többek között azt is jelenti, hogy egy fontos politikai kérdés a lakosság foglalkoztatása — jórészt megoldott. Az előterjesztésből kitűnt, hogy az a dinamizmus, amely a III. ötéves tervben jellemezte az ipar fejlődését, az új tervidőszakban is folytatódott. Az idei év első 9 hónapjában a termelés 11 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakban elért eredményeket. Előmozdította ezt, hogy a munka hatékonyságának javítására a központi és megyéi vezetés által megfogalmazott célkitűzések találkoztak a helyi vezetők elképzeléseivel. Javult a vállalatok, gyáregységek belső szervezete. tetlen tartalékokat rejt magában a termelőmunka hatékonysága szempontjából — hangsúlyozta a beszámoló. A munkaerő-tártalékok kimerülése egyébként előbb-utóbb törvényszerűen a belső tartalékok feltárására ösztönzik a vállalatokat. Szükségessé válnak üzemen belüli létszám-át csoportosítások, az inproduktiv állomány egy részének a produktívba való sorolása. Végletek helyett Sikerek és gyengeségek A termelőszövetkezet aszonyai egész évi elfoglaltságot találnak a tésztaüzemben. tűk. Az idén kedvező volt ! nak állandó munkaalkal- az idő a munkákra. No- ! mat teremtsenek. Ez rész- vember elejére lényegében ben sikerült a baromfite- — az őszi mélyszántás ki- ; nyésztésen belül, de teljevételével — végeztünk a j sen megoldódott a tésztafeladatokkal, és gépeinket ! üzem létrehozásával. Pinceklub A jövedelem emelkedése még nem minden. A fiatalok csak akkor maradnak a közös gazdaságban, ha megtalálják a munka mellett a szórakozást is. Ezért határozta el a termelőszövetkezet vezetősége, hogy átveszik a művelődési ház kezelését. Itt nemcsak a szórakozást, művelődést találja meg a termelőszövetkezeti tagság, az ifjúság, hanem a szakmai továbbképzésre is lehetőség nyílik. A művelődési ház pincéjét nemrég alakították át a termelőszövetkezet költségén. A korszerűen, ízlésesen berendezett — 100 ezer forintos beruházással létesült — pinceklubot örömmel vették birtokukba a fiatalok. A pártszervezet a közös gazdaság idős tagjainak nagyobb mértékű anyagi támogatását is szorgalmazza. Máris van olyan elképzelés, hogy a következő esztendőben 400 ezer forint összegű készpénzsegítséget kapjanak az arra rászoruló iáradékos, nyugdíjas gazdák. K. S. A vállalati intézedések legfőbb eredménye, hogy háromnegyed év alatt 7 százalékkal nőtt a munka termelékenysége, s ebből származott a többlettermék 70 százaléka. A sikerek ellenére is sok negatív tényező gátolja még azt, hogy gyorsabban haladjunk előre. Ilyenek: az egyes közgazdasági szabályozók alacsony hatásfoka; a vállalatvezetés nem mindenütt nőtt fel a feladatokhoz; az indokolatlanul nagy mértékű munkaerővándorlás; a munkafegyelem, a , munkaerő- és bérgazdálkodás lazaságai. — Megyénk iparának egyik legszembetűnőbb gyengéje a vállalati szervezettség, a munkaszervezés alacsony színvonala — hangsúlyozta Erdélyi elvtárs. — Ennek több megnyilvánulási formája van a munkafegyelem lazaságaitól kezdve a hosszú gyártási időig bezárólag. A termelőeszközök jelentős fejlődését nem követte megfelelő munkaszervezés, sok esetben a korszerű gépekkel drágábban termelnek. Ehhez az általános okokon kívül sajátos tényezők is hozzájárulnak. A vállalatok a termelés növekedését többségükben még mindig extenzív módszerekkel igyekeznek megoldani. Erre lehetőséget nyújt a helyenként még rendelkezésre álló szabad munkaerő. Emellett — az elmúlt években végrehajtott korszerűsítés ellenére is — alacsony a megye vállalatainál a műszaki színvonal. — Joggal merül fel a kérdés, hogyan minősítsük ezeket a sajátosságokat — tette fel a kérdést az előadó. — Ügy véljük, megvannak a lehetőségeink arra, hogy előbbre lépjünk. Ha tekintetbe vesszük, hogy a szervezettséget előmozdító fejlesztési tervet egyetlen vállalatnál sem készítettek, s szervezéssel csak alkalomszerűen foglalkoznak, érthető, hogy az előrehaladás csak mérsékelt ütemű. A Vállalatok vezetői egyébként elismerik a szervezési munka fontosságát, többségük azonban még nem jutott el odáig, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen. Ennék következményei: lassú a gyártmány- j fejlesztési folyamat, az új I termékek egy része már a forgalom bekerüléskor kor- I szerűtlen: a fejlesztések megalapozatlanok s ezért alacsony a beruházások hatékonysága stb. Vajon lehet-e mindezeken változtatni? A megyei pártbizottság titkára erre határozott igennel válaszolt,- hangsúlyozta a szervezettség fejlesztésének fontosságát, majd a munkaerő-ellátottság és a munkafegyelem helyzetét boncolgatta. Az iparfejlesztési politika sikeres megvalósulása nyomán megyénkben 15 ezerrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. Ilyen nagy számú, termelési tapasztalatokkal nem rendelkező, s az üzemi légkörbe nehezen beilleszkedő új munkavállalók belépése következtében romlott a munkafegyelem s nagymértékben megnövekedett a munkaerő-vándorlás. Ezt még helyenként fokozta a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemágainak elszívó hatása. Az új helyzetben a vállalatvezetők nem vonták le a szükséges következtetéseket. Ezek az intézkedések a meglevő feszültségek feloldását célozzák, de csupán gazdasági intézkedések a megfelelő politikai munka nélkül nem célravezetőek. A vezetés egysíkúvá válik, ha csak műszaki jellegű és nélkülözi a közgazdasági szemléletet, a párt- és tömegszervezetek segítő tevékenységét. Ezen a területen is találunk végleteket. Egyes gazdasági vezetők nem tartanak igényt a politikai szervek segítségére, mások pedig azt tartják, hogy a dolgozók nevelése kizárólag a párt, a szakszervezet, vagy a KISZ feladata. Azoknál a vállalatoknál, ahol a vezetés is jobban támaszkodik a politikai szervezetek munkájára, ott nagyobb mértékben tudnak hatni a dolgozókra, javul a munkahelyi légkör, s jobbak a termelési eredmények. A pártbizottsági ülésen a beszámolót, mint már arról lapunkban beszámoltunk tartalmas vita követte, amelynek keretében felszólalt dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. — Nem azzal foglalkozunk ma már, hogyan oldjuk meg a lakosság foglalkoztatását, hanem munkaerőgondokról beszélünk és az üzemi belső tartalékok feltárása került napirendre, örömteli dolog ez még akkor is, ha gondjaink vannak ezzel kapcsolatban. A következő lépés Mi legyen most a következő lépés? A műszaki forradalom korát éljük, amelynek jelei mind több üzemünkben érezhetők. Ez \ a termelésben részt vevő ember szerepét is megváltoztatja. S ha ezt nem érzékeljük, nem beszélhetünk a termelékenység emeléséről ; az óllóalftgok kihasználásáról, az önköltség csökkentesérőlv ■■ ; j. ^ Romány' elvtárs ä muh- 1 kahelyi .közérezetről is szólt. Hangsúlyozta, - hogy ez nem csupán agitáció kérdése és megoldása nem egyedül a pártszervezetek, a kommunisták feladata. A gazdasági irányításnak is vannak bőven tennivalói, és nemcsak vállalaton belül, hanem túl azon még a minisztériumokban is annak érdekében, hogy a korszerű termelés feltételei létrejöjjenek. Elég sok tapasztalat halmozódott fel a vállalatoknál ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre. Ám előfordul, hogy olyan üzemben, ahol már van megfelelő technika, nem használják azt ki megfelelően. Egyik gyárunkban például 2 millió forint értékű gépet láttam — olyant, amelyből csak kettő van az országban —, de állt. Márpedig -figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb a technikai .felszereltség, annál fontosabbá válik a szervezés, a szervezettség az üzemekben. Ebből adódik pártszervezeteink feladata is. Tényleges mozgalommá kell fejleszteni a szervezettség magasabb szintre emelését, biztosítani a rendet, a fegyelmet, a jobb üzemi légkör megteremtését. A termelés pártellenőrzéséről szólva Romány elvtárs rámutatott, hogy a pártszervezetek feladata számonkérni és nem engedni elodázni a problémák megoldását. Ösztönzés és figyelem Csak a „kapun belül” Erdélyi élvtárs megállapítását támasztja alá az, hogy a létszámhiány megszüntetésére tett intézkedések alapvetően extenzív jellegűek. Olyan területen igyekeznek telepet létesíteni, ahol még van szabad munkaerő; folyik a béremeléssel történő munkaerőcsalogatás. vagy ugyanebből a célból a kapcsolatok kiépítése. . A „kapun kívüli” lehetőségek keresése azonban nem oldhatja még a munkaerőgondokat. Sokkal hatásosabb eszköz a kapun belül a munkakörülmények, a munkahelyi légkör megjavítása, az üzemi demokrácia kiszélesítése, megfelelő bérpolitika kialakítása. Természetesen mindez, csak akkor igazán hatásos, ha a vállalati vezetés következetesen érvényesíti akaratát, s keményen fellép a rendbontókai, fegyelmezetlenke- dőkkel, selejtgyártókkal. igazolatlanul hiányzókkal szemben. Szakítani kell tehát azzal a szemlélettel, hogy nem lehet szánk-1 dót alkalmazni, mert ak- ! kor a fegyelmezetlen dolgozó kilép a vállalattól. — A munkaerőmozgás csökkentése, a munkefe"ye- j lem megszilárdítása mérheA megyei pártbizottság ülésén kivétel nélkül valamennyi felszólaló igyekezett hozzátenni saját tapasztalataiból is ahhoz, hogy olyan határozat szülessen, amely célratörően mozdítja elő a termelés hatékonyságának növelését. A határozat kimondja, hogy készüljenek az üzemekben olyan szervezési intézkedési tervek, amelyek előmozdítják az élőmunkával való hatékonyabb gazdálkodást, a termelőeszközök jobb kihasználását, a gyártmány- fejlesztést stb. A dokumentum egy másik pontja hangsúlyozza, hogy jobban kell ösztönözni a dolgozókat a munkaidő kihasználására, valamint a jobb minőségű munkára a bérezési rendszerek és formák fejlesztésével. Lényeges pontja a határozatnak az, amely a munkaerő-vándorlás csökken tésér z tett intézkedéseket nem tekinti csupán gazdasági ; jellegűeknek. Kimondia. ! hogy a rendelkezésre álló j létszám, valamint a törzs- I gárda még nagyobb meg- I becsülése melleit fordítsanak nagyobb figyelmet az újonnan belépő dolgozók-1 ra. Hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy az üzemi, pártszervezetek tudatformáló tevékenységükkel hassanak oda, hogy az üzemi munkát zavaró, a munkafegyelmet károsan befolyásoló dolgozók és vezetők közötti feszültségek megszűnjenek. Arra is rámutat a határozat, hogv különös figyelmet kell fordítani a meglevő termelő- eszközök jobb kihasználására, s a legfontosabb munkaszervezési feladatok gyors végrehajtására. A megyei pártbizottság“ ülése iparunk fejlődésének új szakaszában hívta fel a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. A termelés hatékonyságának növelésétől függ népgazdaságunk egészséges továbbfejlődése, életszínvonalunk egvenle- tes emelkedése. Ennek egyik sarkalatos tényezője a szervezettség és a munkafegyelem javítása a vállalatoknál. Az ezzel kapcsolatos párthatározat vég- rehaitása pedig olyan állandó feladat, mely folyamatos. egvbeh angolt tevékenységet kíván a gazdasági és politikai vezetőktől egyaránt, Nagy Ottó
