Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-19 / 274. szám
1 oldal Hoyá lesz a szemét?! A mai fa!u gondjai Dühösen morgunk, ha kapálás közben egy-egy üres konzervdobozba, gumicsizmadarabba ütődik szerszámunk. Hogyan került ide? A szomszéd dobta át, vagy az otthoni trágyával hoztuk ki? Mindegy. Egyre többször találkozunk vele. A gazdaság trágyadombja a falusi háznál, vagy az állatteleltető téli szállásán nálunk már a XVIII. században jelentős volt a kertészkedés miatt. „A trágyázást azért, mert a dunai árvizeknek gyakran ki vannak téve, sokszor meg kell ismételni.” — írják a régi tapasztalatok alapján 1828- ban. Akinek sok lábas jószága volt Sárköz-szerte, az akkora trágyadombot rakott, hogy árvíz esetén arra menekítette állatállományát „Ahol a trágya ott az Isten — vallják a hagymás, káposztás ősök paprikás utódai —. mert a trágya nem hazudik.” Sajnálkozva nézik az elhanyagolt, ki- uzsorázott földet, amelyet csak a fölötte elrepülő madár trágyáz meg. (Talán még a gazdája is a szomszéd parcellára megy át a dolgát végezni.) A magán- gazdálkodás idején egy lóval.' tehénnel rendelkező gazda 26—30 kocsi jó minőségű tárgyát tudott előállítani. A tsz megalakulása után már csak a háztáji gazdaságok talajerőpótlásáról kell a tagoknak gondoskodni. A több mint ezer tagot számláló Piros Paprika Tsz 4500 holdas határából mintegy 800 hold a háztáji gazdaságok területe. Az itt termelt paprika, majoránna, bazsalikom. borsfű, menta, amellett, hogy a lakosságnak lényeges bevételi forrása, fontos a népgazdaság számára is. Épp ezért a tsz a talajerőután- pótlás-gondjainak enyhítésével is segít a háztáji gazdaságoknak. Az 1—1 tagnak kiosztott 20—20 bála szalma összesen 20 vagonnyit tesz ki. A szalmán kívül majoránnaszár, összevágott kukoricaszár az alapanyag, ezt dobják a disznók, ba- romfik alá, innen gyűjtik a ganédombra. Ebbe ássák el még az árnyékszékből kikerülő fekáliát is. Így egy- egy gazda 3—6 kocsi trágyát vihet ki udvarából évenként. Ha figyelembe vesszük a régi szabályt, mely szerint 100 négyszögölre egy kocsi trágya kell, akkor ez a mai mennyiség a szükségletnek alig ötöd-, illetve harmadrészét fedezi. Mivel itt az a szokás, hogy egyik évben a föld egyik felét szórják meg, másik évben a másik felét, a ma előállítható 3—6 kocsi trágya az évi optimális mennyiségnek negyed részét, illetve felét fedezi csak. A tehén-, vagy lótartó gazdák (számuk elenyészően kevés) az erdőben gereblyézett avarral pótolják az almot. A falubeliek a közeli és távoli környéket fölhajtják télen trágyáért. Itt nincs senkinek sem eladó. De még az „import” sem fedezi a hiányt, így egyre nagyobb jelentősége van a műtrágyának, amelyet a tsz szerez be. Innen vásárolják a tagok. Az elmúlt évben 17 vagonra valót szórtak szét a háztáji gazdaságokban. A megváltozott termelési mód által feladott kérdésre a falu tehát keresi és lassan megtalálja a feleletet. Mi lesz azonban a hulladékká vált ipari termékekkel? Néhány évtizede ez még falun nem okozott problémát, hisz a ház körüli hulladék javarészt növényi vagy állati eredetű volt, s a trágyadombra kerülve felbomlott. Ma hétfő reggelenként üres sörös és boros palackokat találunk a főútszéli árokban. A vasárnap is nyitva tartó trafik előtt pedig mindent elborít a rengeteg cukorkáspapír. A főutcán nincs egyetlen szemétkosár. Hol van már az a szegényemberi gyűjtőigyekezet, amely a rozsdás szögért is lehajolt, mondván: jó lesz az még valamire. A múltkor a tsz egyik lova lesántult. üvegcserép sértette fel a lábát. Valaki az orvosságos üveget az útra dobta. Ma már a legtöbb házban szénnel fűtenek. A salak sem kerülhet a trágyadombra. Kivisszük hát a ház elé, így lassanként sár- talanítiuk és föltöltjük a földes utcákat, mert itt a házak földhordással épült dombra épültek évszázadok óta az árvízveszély miatt, a dombok közti völgyek a víznek lefolyó árkot, a közlekedő embernek pedig utcát, utat alkottak. A két járda közti átjárást régen szárfzék leszórásával oldották meg. Tessék egyébként körüljárni a falut! (Nemcsak a mienket. Bármelyiket.) A mesterséges dombra épült belterület peremén a természetes fokok és a földhordással kimélyített gödrök tele vannak rissz-rossz vasedényekkel, tűzhelyekkel, cipőkkel, cserepekkel, s ki tudná felsorolni, hogy még mi mindennel. A Fokon és a Vajasban (tilalom ellenére) fürdő gyerekek acélrugóba, ekevasba lépnek. Hiába jelölte ki a tanács hulladékgyűjtő helynek a dögteret. Kocsira való mennyiséget ugyan kifuvaroznak, oda, de kevesebb szeméttel már nem vesződnek; elszórják valahol a közelben. És szaporodik makacsul ez a furcsa szemét, a civilizáció hulladéka. Fehér Zoltán Mennyit ér az ember NEM TAGADJUK, miért is tagadnánk, hogy sokak szemében, a pénz és a vagyon szimbolizálja a rangot, a tekintély*. Ilyenformán számtalanszor előfordul, hogy a valós emberi értékek devalválódnak, a „pénzespali” környezetében császár, köztiszteletnek örvendő, irigyelt személyiség, s rangja, tekintélye jóval nagyobb, mint ameny- nyire rászolgált. Ez a társadalmi ízlésficam nyáron, és főleg az üdülők környékén láttatja magát legjobban: a pér.zszagú külföldi vendég előtt hajbókolnak, mellette a belföldi vendégen keresztülnéznek. S egyáltalán: ha azt akarjuk, hogy a valóságosnál többnek, rangosabbnak, tekintélynek nézzenek, akkor ezt a vagyonosság látszatával könnyűszerrel elérhetjük. Ebből értelemszerűen kövtkezik. hogy a hiúság minden áron a vagyonosság látszatát kelti, s pénzszerzésben gátlástalan. Érthető. Néhány üzemben a közelmúltban arról érdeklődtem. nem vezető beosztású emberektől, hogy kik az élenjáró, nagy teljesítményt nyújtó dolgozók. Bizonytalan válaszokat kaptam. Majd arról érdeklődtem. kik az autótulajdonosok. Ezt mindenki számon tartja, ezt mindenki tudja, s ez eleve „presztízs értékű” dolog. AZ ELVTELENSÉG, a cinizrhus furcsa keverékét hallom ki a primitív elszólásokból. „Amíg futok, addig nem kell gyerek” — mondja a jól fizetett állásban levő fiatalasszony, konyakozás közén. Ennek az asszonynak fizetett állása van, ami arra való, csak, bogy „fusson”, olyan jövedelemre tegyen szert, amiből telik a valóságosnál többet érőnek, értékesebbnek látszania. Cinizmusa ellenszenves .ugyan, mert munkája érrVkü legkevésbé, de ne őt marasztaljuk el, hanem azt a felfogást, amelyik a törpét óriásnak nézi. csak azért, mert drága és divatos holmikat aggat magára. A dolog világos. Amikor a közvélemény egészséges ítélkezése elmarasztalja a törtetést. a harácsolást, az anyagiasságot, hát ugyanaz a közvélemény sokszor éppen ahhoz ad más oldalon ösztönzést, amit elítél, hiszen a törtetés. a harácso- lás, az anyagiasság végterméke előtt balga módon hasra esik. Nagykorúságunk jele, hogy egyre ritkábban nézzük szájtátva a nyugati autócsodát, bezzeg kiskorúságunk jele, hogy bókolunk, kalapolgatunk a tollasodó embernek, anélkül, hogy tudnánk, menynyit ér emberként. Nemrég végignéztem, hogyan. milyen tartással ad felvilágosítást egy vasutas a jól öltözött, elegáns világfinak, és a rendesen öltözött munkásembernek, aki kiváló dolgozó jelvényt hordott kabátja hajtókáján. Talán ne is mondjam. A világfival a vasutas szinte csöpögött _ az udvariasságtól. a másiknak meg foghegyről vetette oda: „Nem látja, hogy ki van írva az indulás ?” EETfjNfinTFM: hol élez a vasutas? Ha gondolkodik, fordítva csinálta volna. A vasutas egy a sok közül, hiszen a pénzszagé embereket oktalan és megkülönböztetett tisztelet, előzékenység veszi körül mindenütt. A hivatalokban, a szórakozóhelyeken. az utcán, szóval mindenütt. Hozzáteszem, ismeretlenül, anél1971. november 19. péntek Mezőgazdasági szövetkezetek Olaszországban Egy tanulmányút tapasztalatai 11. Olaszországban igen erős politikai és gazdasági kapcsolat fűzi össze a szövetkezeteket. A bolognai területi szövetség vezetője úgy fogalmazott, hogy a különböző szintű érdek- képviseletek között alá- és fölérendeltségi viszony van, domináló a politikai jelleg. Az országban három politikai irányzatú szövetkezeti központ működik: A kommunisták, szocialisták és független baloldaliak szövetsége, a ke- 'reszténydemokraták szövetkezeti szövetsége, valamint a szociáldemokraták és köztársaságpártiak szövetsége. A gazdasági érdekeltségek a politikai szövetségek mellett működnek. Profithajsza Számos nehézség adódik ] kesíteni. Az alacsony árak abból, hogy a mezőgazda- ! miatt a mezőgazdasági sági termékek jelentős részét nagytőkések dolgozzák fel, raktározzák, konzerválják, az állam gazdasági ellenőrzése nélkül értékesítik. Tehát a szövetkezetek kénytelenek saját termékeiket olyan piacon értékesíteni, amelyet a tőkések uralnak, ahol az árat a nagyiparosok maximális profitra törekvő érdekei szabályozzák. A tőkések a legalacsonyabb áron igyekszenek vásárolni és a legmagasabbon értészövetkezetek tagságuk fizetését' éppen hogy elő tudják teremteni. Egy példa: a tőkések a parasztoktól kilogrammonként 35 líráért vásárolták fel a körtét, amit a piacon 150 líráért értékesítenek. A mezőgazdasági szövetkezetek viszont miután a körtét 150 líráért eladták, bevételből levonják a termesztés, kezelés és a szállítás költségeit, a tagságnak 80—90 lírát tudnak adni kilogrammonként. Á tagság érdeke Bologna közelében, Alte- do faluban felkerestünk egy szövetkezeti gyümölcsfelvásárló és értékesítő vállalatot. A tagsági érdekeltség azt jelenti ebben a társulásban, hogy a tagok mindig el tudják adni áruikat, mert az alapszabály kötelezi erre a közös vállalatot. Minden minőséget köteles átvenni. Ezzel szemben a tag sem értékesíthet máshol, mert ha ezt megteszi, kizárják. A piacról szerzett információk alapján a vállalkozás ösztönzi tagjait, az igényeknek megfelelő fajták, illetve minőség termelésére. Többek között növényvédelmi szolgálata is van a vállalatnak. Ottjár tünkkor megtekintettük egv hűtőtároló építését. Teljesen előregyártott elemekből készül. Többek kö zött egy hermetikusan légtelenített terem is létesül bernne, amely a teljesen éo. hamvas gyümölcsöt teszi állóképessé, oxigénelvonással. Az építményre 40 százalékos állami támogatást kapnak, a többit a tagok kölcsönéből adták össze. A kölcsönt 30 év alatt kell visszafizetni, a részleteket a tagok árujának ellenértékéből fizetik. A termékeket a közös vállalat saját számlájára veszi' meg. A tagoknak nem kell osztályozni az árut. Az ellenértéket — a vállalat tanácsa által megállapított — egységáron fizetik ki. Az árat úgy alakítják, hogy körülbelül 10 százalékos árrés marad a vállalatnak. A beszállítás a tag kötelessége, ő fizeti a szállítási költséget is. Egyik igen gyors manipuláló: eljárásuk: a nem teljesen beérett gyümölcsöt ^gy amerikai gyártmányúi vegyszert tartalmazó oldatba egy percre bemártják Ezzel minden további hűtési eljárás nélkül 4—5 hónapra konzerválják. Alkalmunk volt találkozni a milánói SORESCO vezérigazgatójával, L. Savival. A cég évről évre nagyobb importot bonyolít le Magyarországról. 1960-ban 36 ezer, tavaly már 172 ezer élőmarhát vett át. Juhból 10 év alatt 12 ezerről 777 ezerre nőtt az import. Élőbaromfiból és vadból jóformán jelentéktelen volt a behozatal Magyarországról 1960-ban. Tavaly már 40 ezer mázsa jött hazánkból. Marhahúsból pedig százezer mázsa. Jó vélemény kül, hogy tudnók, ki fiaborja. Gyakran olvasom, hogy tolvajok, rabolt pénzzel napokig, hetekig nagy megbecsülést kapnak a mulatókban, a szállodákban. Talán nagyobbat, mint egy Kossuth-díjas orvosprofesszor. S nem másért, azért csak, mert két kézzel szórják a pénzt. Feltételezhető az erkölcsi prédikációk annyit érnek csak, mint halottnak a szenteltvíz. A magasabb rendű szocialista gondolkodást kell erősíteni ahhoz, hogy a pénz, a vagyon önmagában véve ne adjon rangot, s tekintélyt senkinek. Sokszor persze éppen az üzemek. a vállalatok a kórokozók, méghozzá intézményesen. a túlméretezett rep- rezentálással. így mutatják magukat többnek, tekintélyesebbnek. fontosabbnak a valóságosnál. NEM A RUHA teszi az embert, mondtuk régen. Ehhez most már hozzátehetjük még, hogy nem a villa, nem az autó teszi az embert. Jó. ha van, egyik is. másik is, de nem olyan érték, hogy eleve felnézzünk tulajdonosára. S tulaidonkéooen mindezt jól tudjuk. Ügv 1-ítszik. olykor mégsem árt a régi leckét átismételni. Sz. P, A vezérigazgató véleménye szerint a magyar mezőgazdasági szövetkezetekből kikerülő élő vágómarha minősége az utóbbi 3— 4 évben sokat javult, megközelíti az. ,ál,lami , gazdaságok élőállatainak minőségét. Szarvasmarhában az 550 kilogramm alatti kell elsősorban, sertésben 125 kilogramm körüli és a sonka nagysága a mértékadó, bárányból a tejes, 18—20 kilogramm közöttit keresik. Érdeklődnek a pecsenyekacsa, a gyöngyös, a bronzpulyka iránt. Minden mennyiségben megvennének pontyot, compót, élő vadnyulat. Megemlíette, hogy szívesen találkozna közvetlenül is a magyar termelőszövetkezeti vezetőkkel, valamint érdekképviseleteikkel. Hasonlóan nyilatkoztak mások is itáliai útunk során. Meg is állapodtam dr. ^ Giorgio Vicchi elvtárssal, a kommunisták, szociális- \ ták és a független balolda- ' liak szövetségének bolognai tartományi titkárával,1 hogy kapcsolatot létesítünk. äzivesen fogadnának tőlünk kertészeti szakembereket a szövetkezeti gyümölcstermelés, feldolgozás és értékesítés további ta- nulinányozására. Magony Imre a Kecskemét környéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára Keresse a betűket! TRÉFÁS KÉP- ÉS BETŰRE JT VÉN Y -ISKOLÁNK két egymásután következő pontját kell felhasználni az alábbi rejtvényünk megfejtésekor, mégpedig az elsőt és a negyediket. 1 sem 180” Mini maanó Elkészült a mini magnó nullszériája a BRG kecskeméti magnetofongyárában. Az új típus, az MK— 25-ös méreteiben fele az MK—21-nek. Kezelése egyszerűbb, ára pedig — a vékonyabb pénzűek örömére — jóval olcsóbb lesz. A különböző színekben forgalomba kerülő, elemekkel működő mini magnó sorozat- gyártását jövőre megkezdik és a második félévben már kapható lesz a boltokban.
