Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-19 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek mrmtn Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEÁYEI BiZOTríA'OA'MALr'LÁPJA XXVI. évf. 274. szám Arat 90 fillér 1971. november 19. péntek Könyvek, folyóiratok falun 1/ alantikor csupán a " y legnagyobb városok- ban állítottak fel a könyv- . napok során sátrakat, szer­veztek különféle programo­kat. Most pedig — íme az idők változása — a falvak­ban rendeznek fontos ak­ciókat azért, hogy még több, még jobb olvasnivaló kerüljön a nagyobb könyv­táraktól, könyvkereskedé­sektől távol élő emberek kezébe. Irtunk már az őszi megyei könyvhetek esemé­nyeiről. Most arról tájékoz­tathatjuk olvasóinkat, hogy a mai napon Kiskőrösön megnyitják a téli politikai könynapok megyei ese­ménysorozatát. Ez az akció évről évre hatékonyan ■ hozzájárul a falusi dolgozók alaposabb, korszerűbb művelődéséhez, s egyúttal á világnézeti ne­velés fontos eszköze. Az idén is újabb terjesz­tési módszereket igyekeznek meghonosítani, az előkészí­tésben, a kiállítások rende­zésében többen vesznek részt, mint bármikor ko­rábban. Első ízben fordul elő, hogy járási megnyitó ■ünnepséget is szerveznek, mégpedig a kecskeméti já­rási pártbizottság javasla­tára Izsákon, a jövő hét péntekjén. tizeken az ünnepsége- ken a tapasztalat- csere dominál. Kétfélekép­pen. A mai megnyitón a kiskőrösi járás legjobb tér-, jesztői, propagandistái ta­lálkoznak és ismerkednek a forgalomban levő politi­kai irodalommal. Nagy szükség van erre, hiszen a Kossuth Könyvkiadó, a párt kiadója, csupán ebben az esztendőben kétszáz köny­vet jelentetett meg. Az át­lagos példányszám: '26 000. A megyei, járási megnyi­tón ezeknek a többsége a kiállító polcokon megszem­lélhető, tanulmányozható. Az ilyenfajta tájékozódás hasznossága kézenfekvő. El- igazf*. kedvet csinál az ala­posabb. elmélyültebb olva­sáshoz. Ami talán ennél is fonto­sabb: a találkozó résztvevői megbe*zéHk, miként lehet­ne mán több ió kommet el- b'+tat-i a falusi otthonbk- ha. miként lehetne a volt- ti’-ai rrv"velődés­po,í*’kai kérdések iránti érdődést tovább növelni fP emélhető, hogy az itt szerzett tapasztala­tokkal az eddig szerényebb eredménnyel tevékenykedő terjesztők is hatékonyabban „agitálhatnak” a politikai ismeretek növeléséért. Kis­kőrösön. Izsákon és másutt szó esik majd a pártsajtó­ról, a folyóiratokról is. amelyeknek egyre több az előfizetőié a meayóbon. A „téli politikai könyv­napok” tehát a falu téb kulturális programjának fontos tényezőjeés nan-< szerepe van a párt prop a oandamunkájában. H. N. i Ezerrel több előadás Tanácskozott a TIT megyei elnöksége Ez évben először fordult elő, hogy az év elején ter­vezett előadások számát az évad -végi tény számok meghaladják, — ezekkel az eddig végzett jó mun­kát tanúsító szavakkal kezdte beszámolóját Major Imre, a TIT megyei titká­ra csütörtökön délelőtt a társulat kecskeméti klub­jában tartott elnökségi ülé­sen. 1969/70-ben 4476, a legutóbbiban 5403 előadás­ról érkezett jelentés. Az előzetes program sze­rint két témát vitattak meg. Elemezték az 1970/ 71-es évadban végzett is­meretterjesztő tevékenysé­get. Az összefoglaló adatok tanúsága szerint a bajai járásban tartották a leg­több előadást: 1003-at. A kecskeméti járásban 829, a megyeszékhelyen 820 al­kalommal ismertettek egy- egy politikai, gazdasági, kulturális témát a TIT facial. _ Szabadegyetemet valamennyi városban és Kiskőrösön szerveitek, a legtöbb helven több tago­zattal és mindenütt siker­rel. A nyelvtanfolyamokra 597-en jelentkeztek. A résztvevők többsége kecs­keméti és bajai. Sokan hozzászóltak a TIT kiskunhalasi járási-városi szervezetének munkájáról készített jelentéshez is. Megállapították, hogy a régóta stagnáló halasi szer­vezet az utóbbi időben jó kezdeményezésekkel igyek­szik felzárkózni az ered­ményesebben dolgozó járá- sokhoz-városokhoz és meg­felelni a gyors ütemben fejlődő város—járás nö­vekvő kulturális igényei­nek. A hasznos tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Ortutay Gyula, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat elnöke, megyénk or­szággyűlési képviselője. Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, a TIT megyei szervezetének elnöke és dr. Pankovits József, a megyei pártbi­zottság munkatársa. Ortutay Gyula beszámolt a jövő évre tervezett or­szágos küldöttértekezlet előkészületeiről, a vidéki értelmiség közérzetéről, a közéleti érdeklődés foko­zásának lehetőségeiről. A Tudományos Ismeret- terjesztő 'Eársulat elnöke kedves szavakkal adta át — a jelenlevők nagy tap­sától kísérve — a Bugát Pál-emlékérmet Bozsó Fe­rencnek, a kalocsai szerve­zet fáradhatatlan vezető­jének, a társulatban vég­zett tevékenységének elis­meréseként. Kádár János látogatása Nagykanizsán Szerdán későn este Zala megyébe látogatott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Tegnap reggel Zalaegersze­gen, a megyei pártbizottság épületében találkozott a pártbizottság vezető funk­cionáriusaival. Ezt köve- tőnen Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és Űjvári Sándor, a megyei tanács elnöke tár­saságában Nagykanizsán felkereste a Dunántúli Kő- olajirmri Géngvárat. Az üzem bejáratánál Kádár Jánost és a kíséretében le­vő személyiségeket Gál Ró­bert, a városi pártbizottság első titkára. Kállai Sándor igazgató és Németh József, az üzemi pártbizottság tit­kára, valamint a tömeg­szervezeti' vezetők fogad­ták. A Központi Bizottság első titkára tájékoztatót hallgatott meg a gazdasági munkáról és az üzem párt- szervezetének tevékenysé­géről, majd a gyáregysé­gekkel ismerkedett. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár munkásai virág­csokorral fogadták Kádár elvtársat. SZOROSABB GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZOVJET­UNIÓVAL, BULGÁRIÁVAL — AZ OT ELNÖKÉNEK JELENTÉSE A KÖZÉP­TÁVÚ TERVEKRŐL — ZÖKKENŐMENTES LESZ A ZÖLDSÉG- ÉS GYŰ- MÖLCSELLÄTÄS Ülést tartott a Minisztertanícs Épül a megye legnagyobb ipari csarnoka A Pamutnyomóipari Vál­lalat nagyarányú fejlesz­tést hajt végre Kiskunha­lason. Az itteni telepe 200 millió forintos épületberu­házással gazdagodik. A ki­vitelező Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat az alapozás után felállította mind a 84 tartóoszlopot, s képünk tanúsága szerint a napokban az utolsókra is ráhelyezték az összekötő keretállást. Ez után a tető­elemek beemelése követke­zik, a szerelést a télen is végzik a munkások. Eddig körülbelül 50 millió forint­nyi értéket építettek be. A 11 800 négyzetméternyi alapterületet elfoglaló léte­sítmény a megye legna­gyobb üzemcsarnoka lesz, megelőzve a Fémmunkás Vállalat kecskeméti, a félegyházi, a Kismotor- és Gépgyár, illetve a Finom­posztó Vállalat bajai óriás­műhelyeit. A tervek komplett beru­házásra szólnak, a terme­lői részt szociális egysé­gek — öltöző, fürdő, kony­ha, étterem — valamint irodahelyiségek, kazánház és olajtároló egészítik ki. Az üzemcsarnokot két ütemben veszik birtokba Kiskunhalason. Először egy négyszáz gépes részleg te­lepül ide jövőre. A teljes átadás után összesen hét­száz — többségében női — munkahelyet létesítenek. A Pamutnyomóipari Vállalat a beruházással Végered­ményben ezer embert fog­lalkoztató gyáregységgé fej­leszti a mostani, háromszá­zas létszámú üzemét. A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be-“ számolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság no­vember 10-től 12-ig Buda­pesten tartott üléséről. A tárgyaláson mindkét fél egyetértett abban, hogy a kormányközi bizottságnak elsősorban a hosszútávú együttműködés kérdéseinek kidolgozására kell töreked­ni és segítséget kell nyúj­tani a népgazdasági tervek koordinálásához, a terve­zőmunkák foyamatosságá- nak biztosításához. Az ülé­sen különösen a KGST-or- szágok szocialista gazdasá­gi integrációjának komp­lex programjából adódó, a legfontosabb népgazdasági ágazatokat érintő kétolda­lú gazdasági és műszaki­tudományos kérdések ke­rültek előtérbe. Megállapí­tották, hogy sikeresen fej­lődik a két ország közötti külkereskedelmi forgalom. Megfelelő ütemben halad a magyar—szovjet olefin­kémiai egyezmény teljesí­tése, a további feladatok sikeres végrehajtásának előfeltételei is biztosítottak. Tovább kell szélesíteni a r%A rjrr-.HA magyar—szovjet műszaki- tudományos együttműkö­dést. Számos műszaki-tu­dományos témában célsze­rű áttérni a szerződéses együttműködési, , formára, kívánatos tudósok, szakér­tők közös kollektíváinak létrehozása. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bi­zottság november 9-től 11- ig Szófiában megtartott üléséről tájékoztatta a kormányt. Mindkét ország dinamikusan fejlődő gaz­dasága lehetővé teszi kap­csolataink további elmélyí­tését A szocialista gazda­sági integráció elvei alap­ján különösen az iparfej­lesztésben lehet a két or­szág között az eddiginél szorosabb együttműködést kiépíteni. Az együttműkö­dés jó feltételei alakultak ki a szerszámgépiparban, a számítástechnikában, az élelmiszeriparban és az építőipari gépek gyártásá­ban. Együttműködésre nyí­lik lehetőség a vegyipar­ban és a könnyűiparban is. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyta. A nehézipari miniszter a Haldex lengyel—magyar részvénytársaság eddigi te­vékenységéről tett jelen­tést. A lengyelországi kő­szénbányák meddőhányói­nak feldolgozására alakult közös vállalkozás mind a magyar, mind a lengyel ál­lam részére előnyös. A vállalat a tervezett terme­lőtevékenységet elérte, gaz­dásági mutatói mindkét or­szág részére kedvezőek. A kormány a beszámoló* jó­váhagyólag tudomásul vet­te és az eddigi kedvező ta- nasztalatok alapián hozzá- iárult a közös vállalkozás ‘■o-^ábbi bővítéséhez. A Minisztertanács meg­' -'r»rryjj|tq p7, 0TSZ<^ T'et’V­1-'5-votnl elnökének elő+f5,r­♦ •■irrt tok és szövetkezetek kö­zéptávú terveiben általá­ban tükröződnek a negye­dik ötéves tervről szóló törvényben rögzített gaz­dasági célok és feladatok. A tervekben jelentőségük­nek megfelelő súlyt kaptak az állami szervek által jó­váhagyott fejlesztési prog­ramok. A gazdálkodó szer­vek jelentős része a mun­ka termelékenységének és részben gazdasági haté­konyságának gyorsabb nö­velésére törekszik. A vál­lalati középtávú tervek ki­dolgozása mind népgazda­sági, mind vállalati szin­ten elérte célját. Jelentős mértékben elősegítette a vállalatok gazdasági kap­csolatainak fejlődését, le­hetővé tette a dolgozók széles körű aktív bevoná­sát a gazdasági fejlődés kérdéseinek megvitatásába. A középtávú tervek kidol­gozása a vállalati önálló­ság fejlesztésének, a terve­zőmunka fejlesztésének is hasznos eszköze volt. A dinamikus fejlődésre irányuló törekvések helyes irányúak, de helyenként nem eléggé megalapozot­tak. A vállalatok fejlesz­tési, beruházási tevékenyr ségüket sok esetben olyan színvonalon határozták meg, amely , meghaladja saját, illetve a népgazdasá­gi tervben e célokra elő­irányzott anyagi erőforrá­sokat. A hatékonyság tervezett növekedése sem kielégítő. A vállalati tervezőmunka tapasztalatai feltárták azo­kat a problémákat, ame­lyek megoldására a válla­latoknak fokozott figyel­met kell fordítaniok. A vállalatok tervei elsősor­ban a vállalati munka színvonalasabbá tételével, a vállalati vezetés előrelá­tásának és munkaszervezé­sének javításával, vala­mint a vállalati dolgozók tájékozottságának és tu­datosságának fejlesztésé­vel szolgáliák guzda- ságpoli'ikai céljaink eléré­sét. Á kormány a jelen­téit jóváhagyólag tudómé- sv\ vette. (Folytatás a 3. oldalon}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom