Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-16 / 271. szám

1971, november 16. kedd S. oldal A revizori munkáról tanácskoztak A Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége hétfőn küldöttgyű­lést tartott Kiskunhalason, a Fegyveres Erők Klubjá­ban. A tagszövetkezetek kép­viselői a termelőszövetke­zetek II. kongresszusának előkészületeiről tárgyaltak, majd Bokros Mária, a szö­vetség revizori csoportjá­nak vezetője tartott beszá­molót. Az első félévben elvégez­ték öt termelőszövetkezet zárszámadási beszámolójá­nak ellenőrzését és két tsz- ben tartottak általános do­kumentációs vizsgálatot. A kormányrendeletnek meg­felelően július elsején lét­rehozták a szövetségnél a Revizori Szolgáltató Irodát. Azóta öt általános revízió­ra és három célvizsgálat­ra került sor. Az iroda programját úgy alakították ki, hogy a vizsgálótok a tsz-ek működésének egé­szét átfogják, a szövetkeze­ti tulajdon védelmét és a gazdálkodás eredményessé­gét szolgálják. Munkájukat I mindenkor az ellenőrző bi­| zottságokkal együtt végez- j ték. A dokumentációs vizsgá- S latok során szerzett tapasz- I tálatok nem a legkedve- ]zőbbek. Csak nagyon kevés I termelőszövetkezetben ki- J elégítőek a pénzügyi, köny- j vetési és egyéb adminiszt- | rációs nyilvántartások. A j szövetkezetek többségében az értékek és a pénz meg­őrzése sem biztonságos, kevés helyen szerelték még fel a helyiségeket az elő­írásoknak megfelelően biz­tonsági zárral és ráccsal. A revizori iroda munka­társainak javaslatait azon­ban minden tsz-ben figye­lembe vették és az utólagos ellenőrzés folyamán már lényegesen kevesebb hiba akadt. Az elkövetkező időszak programjáról szólva a cso­portvezető elmondta, hogy a jövőben nagyobb mérték­ben foglalkoznak a gaz­daságossági vizsgálatokkal, a termelési tevékenység ál­talános, átfogó' elemzésével. D. É. Földvári László miniszterhelyettes nyilatkozata a kijevi légikatasztrófa vizsgálatáról és a repülés egyes kérdéseiről — Amint azt a Közleke­dés- és Postaügyi Minisz­térium október 8-i tájékoz­tatója ismertette, a MA­LÉV repülőgépének szep­tember 16-i kijevi szeren­csétlenségét több kedve­zőtlen tényező tragikusan egyidejű jelentkezése idéz­te elő. Ha e tényezők bár­melyike elmarad, a légi­katasztrófa nem történt volna meg. Az elmúlt két hónapban a szovjet lég­ügyi hatóság a magyar szakértők részvételével rendkívül alapos és részle­tes vizsgálatot tartott a ka­tasztrófa okainak felkuta­tására. — Az eddigi vizsgálatok megállapították, hogy a menetrendszerű gép a kora délelőtti órákban nagyon kedvezőtlen időjárási vi­szonyok között érkezett a kijev—boriszpoli repülő­tér térségébe. A gép pa­rancsnoka — akinek tevé­kenységét minden bizony­nyal megnehezítette a köz­vetlen elektromos rend­szerben támadt zavar és a tartalék-áramforrásokra va­ló automatikus átkapcsolás — a repülőteret rosszab­bodó meteorológiai hely­A KÖJÁL jelenti: Terjed az influenzajárvány! Leghatásosabb „gyógymód” a megelőzés Bács-Kiskun megyét sem kerüli el az A—2 vírus okozta őszi influenzajár­vány. A fővárosi tömeges megbetegedések után a fertőzés megyénkbe is elju­tott. Dr. Mohácsy Alajos, a megyei KÖJÁL járvány­ügyi osztályának főorvosa kérdéseinkre elmondta, hogy megbetegedéseket ed­dig a megye északi körze­teiből — Kerekegyházáról és Lajosmizséről jeleztek. Az A—2 vírus már Kiskun- félcgvházán és Kecskemé­ten is felütötte a fejét. A körzeti orvosi rendelőkben megszaporodott a betegek száma, akik hurutos pana­szokkal fordultak orvoshoz. Az előjelekből arra lehet következtetni, hogy két-há- rom hét múlva az influenza mefívénkben is tömeges megbetegedéseket okoz. A megyei KÖJÁL a városi és a vidéki körzeti orvosoknak ma, körlevélben elrendeli a heti jelentést. A megyei fő­orvos a megelőzéssel kap­csolatos intézkedések beve­zetésére utasítja az egész­ségügyi intézmények veze­tőit. A kecskeméti és a vidéki iskolákban még nem for­dultak elő tömeges hiány­zások, bár az igazgatók ar­ról számoltak be, hogy las­san emelkedik a betegség miatt távolmaradó gyerme­kek száma. A VOLÁN Vál­lalat kecskeméti állomás­főnöke arról tájékoztatott, hogy jelenleg tíz dolgozó­juk beteg, de hiányzásukat még nehézség nélkül pótol­ták. A megyeszékhelyen, a le- ninvárosi orvosi rendelőben napról napra emelkedik a hurutos, influenzaszerű pa­naszokkal jelentkezők szá­ma. Tegnap délelőtt csupán ebben a rendelőben négy Meiyei tanácstagok járási csoportja alakult Kalocsán Tegnap délelőtt Kalocsán megalakult a megyei ta­nácstagok járási csoportja. A tanácskozáson részt vett Berta Somogyi László, a járási pártbizottság titkára, Pétiké János, a megyei tanács járási hivatalának el­nöke, dr. Gaál István, a Hazafias Népfront járási elnöke, valamint Rajjal Sarolta, Oláh Pál, Molnár István országgyűlési képviselők. Vidéki Imre járási népfronttitkár üdvözlő szavai uíán Pétiké János ismertette a járási csoport meg­alakulásának célját, amelyet röviden jellemezhetünk a megyei tanácstagok munkamódszerében bekövetkező új vonással is. A jövőben a járás megyei tanácstagjai egy-egy megyei tanácsülés előtt összejönnek, s meg­vitatva a napirendre kerülő kérdéseket, egységes ál­láspontot kialakítva képviselik járásuk érdekeit a megyei testület ülésén. Hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz, akik eddig is a megyei képviselőcso­port-üléseken alakítottak ki egységes véleményt, ál­lásfoglalást — a parlamenti -ülések előtt, összhangba hozva a sajátos megyei érdekeket az országgyűlésen sorra kerülő országos ügy, az állam érdekeivel. A kalocsai tanácskozás résztvevői örömmel fogad­ták a csoport megalakulását, hangoztatták annak idő­szerűségét. Ez alkalommal kaptak tájékoztatást a megyei tanácstagok a járás IV, ötéves tervének leg­fontosabb célkitűzéséiről is, óra alatt 151-en keresték fel a körzeti Orvosokat. Leghatásosabb „gyógy­mód” a betegség megelőzé­se. Az orvosok azt tanácsol­ják, hogy az elkövetkező hetekben fogyasszunk vita­mindús ételeket, kerüljük a zsúfolt helyeket. Gyak­rabban mossunk kezet. Lá­zas tünetekkel ajánlatos azonnal orvoshoz fordulni. A megelőzés érdekében otthon és a munkahelyen is többször szellőztessünk, ügyeljünk arra, hogy az időjárásnak megfelelően öl­tözködjünk. Cs. K. Egy hasims újítás - Jugoszláviáiul A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár honosította meg hazánkban az elemek­ből összerakható lemez- megmunkáló szerszámot, amelynek dokumentációját eddig öt hazai vállalatnak adta át. Most a Ganz- MÁVAG-gal tárgyalnak a gyártási jog értékesítéséről., A Markiin rendszerű le­mezlyukasztó szerszám do­kumentációját kooperáció keretében Jugoszláviától vette át néhány évvel ez­előtt a BMG. Korábban egy-egy lemezalkatrész szerszámainak költségei a 30 ezer forintot is elérték, s a-különböző alkatrészek­hez más-más szerszám kel­lett. Az elemekből álló szerszámrendszer ennél sokkal gazdaságosabb: 85— 90 százalékkal olcsóbb, és sokféle alkatrész megmun­kálására alkalmas. Öt mil­liméter vastagságig a le­mezeken 3,5—100 millimé­ter átmérőjű lyukak vág­hatok. A szerszám elemei kis helyen elférnek, s több­ször is felhasználhatók. A vállalatnál olyan gyárt­mányrendszert alakítottak ki, amelynek teljes mérték­ben megfelel az új szerszá­mozási. -food, | zetben közelítette meg.. El- i határozásában feltételezhe­tően az vezette — attól I tarthatott —. hogy másik j kitérő repülőtér eléréséhez ! áramforrásainak élettarta­ma esetleg nem lesz ele­gendő; lehetséges, hogy arra is gondolhatott: az időjárás a kitérő repülőté­ren is rosszabbodhat. A boriszpoli repülőtér meg­közelítése után az ismételt leszállási kísérlet nem si­került és a gépet az újabb forduló végrehajtása köz­ben érte a szerencsétlen­ség, amikor esőben, köd­ben, alacsony, sűrű felhő­zetben a leszállópályától mintegy 28 kilométerre egy vasúti töltésnek ütközött. — A szovjet repülési, repülőipari és laboratóriu­mi, kutatóintézeti szakem­berek ellenőrzéseket, elem­zéseket, anyagvizsgálatot végeznek azért, hogy a ka­tasztrófa körülményeinek minden részletére és okára fény derüljön. — A repülés szabályai, előírásai átfogó rendszert képeznek, s ezeket az egész világon minden új gyakor­lati tapasztalatot felhasz­nálva, folyamatosan kor­szerűsítik és fejlesztik, hogy a gyorsan növekvő légiforgalmat mind bizton­ságosabbá tegyék, a bal­eseteknek elejét vegyék. Légügyi hatóságunk intéz­kedett, hogy a repülősze­mélyzet repüléstecnikai el­lenőrzése során az esemény tanulságait levonják, a vészhelyzetek megelőzése és a bonyolult helyzetek­ben követendő eljárás gya­koroltatása érdekében. — A vizsgálat megálla­pította azt is, hogy a ka­tasztrófát szenvedett gépet szabályosan készítették elő a repülésre, a hajózó sze­mélyzet felkészülése is az előírásoknak megfelelő volt. Szigorú szabályok ír­ják elő a pihentséget, a józanságot, az egészségi alkalmasságot, s mindezek ellenőrzését. Ezt azért is említém, mert a légiköz- lékedési vállalatunk gépeit alig három hét alatt súj­tott két szerencsétlenséget j követően hírek kaptak láb- ! ra a MALÉV-repülőgépek személyzetének képzettségi színvonalát, oktatási és to­vábbképzési rendszerét, a MALÉV-repülőgépek álla­potát illetően. A két tra­gikus esemény sajnálato- | san — de érthetően — ár­nyékot vet közforgalmú légiközlekedésünk munká­jára, és átmenetileg csök­kentette is az utazóközön­ség bizalmát repülőjárata­ink iránt. Kötelességem ezért a közvéleményt tájé­koztatni arról, hogy gép­parancsnokaink, hajózó személyzetünk képzettsége, repülési szakmai tudása jó. nemzetközi színvonalon áll, s a hagy gyakorlatú magyar pilóták tudását mindenütt elismerik. Ami a MALÉV repülőgépeit il­leti: az állomány felét az Iljusin 18-as típusú gépek teszik ki. Ezek az 1960-as évek első felében kerültek forgalomba, üzemidejük­nek mintegy a felénél tar­tanak; bevált, sikeres tí­pusok. Négy hajtóművel repülnek, átlagosan 4000 kilométer hatótávolságon. Turbópropelleres hajtó­műveik viszont az azóta gyártott légsugaras repü­lőgépeknél alacsonyabb, óránként 650 kilométeres sebességet nyújtanak. A géppark másik fele a Tu- póljev 134-esekből áll, alig két éve üzemelnek nálunk; légsugaras meghajtású, két ] hajtóműves világszínvona­lú repülőgépek óránként 950 kilométeres sebesség­gel közlekednek, hatótá­volságuk 2000 kilométer. Egyes külföldi lapok „ér­tesülései” tehát arról, hogy a MALÉV gépparkja „el­fáradt”, — megalapozat­lanok. Abból a híresztelés­ből sem igaz semmi, hogy a MALÉV személyzete „el­fáradt”, pilótái „leáll­tak”. A katasztrófát köve­tő legnehezebb pillanatok­ban a repülés dolgozói — az utasainkat és repülő­kollégáikat ért tragédia tudatában is — fegyelme­zetten, hivatásszerettei, tö­retlenül végezték felelős­ségteljes, bonyolult mun­kájukat. — Tény viszont az, hogy szeptember második felé­ben — miután elveszítet­tük a két gép nagytudású személyzetét és a repülőgé­peket is. — a MALÉV le­mondta a menetrenden kí­vüli, úgynevezett különjá­ratait, és átmenetileg csök­kentette a menetrendszerű járatok számát is. A no­vember 1-én életbe lépett téli menetrendben azon­ban — Tunisz kivételével — a külföldi országokban korábban kiépített teljes hálózatát kiszolgálja. Már elkészült az 1972. évi nyá­ri menetrendtervezet is. amit a napokban egyez­tetnek a légiközlekedési vállalatok nemzetközi me­netrendi értekezletén. — A menetrendet em- j lítve hangsúlyozom, hogy I nagyobb figyelmet kell for- j dítanunk az indulási és az érkezési idők pontos meg- | tartására. E tekintetben az ] idén átmeneti visszaesés mutatkozott, holott a me­netrendszerűség a kultu­rált közlekedés elemi jel­lemzője. Ezért a MALÉV ismét érvényt fog szerez­ni a menetrend kötelező erejének. Minden késést külön eljárással vizsgál és megszünteti a késve érke­zett utasok „bevárásának” megengedhetetlen gyakor­latát. Ehhez az utasok se­gítsége is szükséges: arra kérjük őket, hogy időben jelenjenek meg a repülő­téren. Kulturáltabbá kell — és fogjuk is — tenni az utaskiszolgálást a föl­dön és a fedélzeten egya­ránt. — A légiforgalom gyors növekedésével a repülés „hátterének” is lépést kell tartania. A Ferihegyi re­pülőtér helyiségeit kinőt­tük ; bővítése, korszerűsí­tése, a tárgyi és a szerve­zeti feltételek biztosítása kívánatos nemcsak a MA­LÉV, hanem a Budapestre rendszeresen repülő 16 lé­gitársaság gépeinek, uta­sainak kiszolgálásához is. — A munkaerő-hullám­zás — sajnálatosan — a MALÉV-et sem kímélte, s ezért segítenünk kell a vállalatot a földi szolgála­tok munkaerőhelyzetének stabilizálásában, a repülés dolgozóinak olyan megbe­csülésében, amelyet bonyo­lult munkájuk, nagy fele­lősségük indokol. — Az utazóközönség tel­jes bizalmát csak bizton­ságos, pontos, kulturált repüléssel lehet kivívni és azt minden nap újra meg kell érdemelni. Az állami szervek támogatása és el­lenőrzése, több mint két és fél ezer MALÉV-dolgozó odaadó munkája az alap arra, hogy a magyar pol­gári repülés — akárcsak az elmúlt évtizedben — a jövőben is rászolgáljon, az utasok - bizalmára. (MTI). Csak egy szó ? I assanként — leg- alábbis egyes köz­ségekben, városokban — közhiedelemmé válik, hogy a tanácstagnak „csak egy szavába kerül” és mindent el tud intézni, hiszen a nagyobb tanácsi önállóság éppen azt je­lenti, hogy a helyi kér­désekről helyben dönte­nek­Am ez a „csak egy sza­vába kerül” — figyelmen kívül hagyja a reális adottságokat és lehetősé­geket. Elsősorban azt a — sokszor valóban nehe­zen tudomásul vehető — tényt, hogy a tanácsok anyagi keretei végesek. Éppúgy, ahogyan orszá­gosan nem lehet minden tervet, elképzelést egy csapásra megvalósítani — noha az ország vezetői csakúgy, mint az egyszerű állampolgárok tudják, hogy az országnak mi mindenre volna szüksége — a község vagy a város vezetői, a tanács és a végrehajtó bizottság tag­jai is fontossági sorrend­ben tudnak csak haladni lakóhelyük, választóik ér­dekében. Ha valahol nincs elég orvos, s ezért zsúfolt a rendelő, sokat kell vár­ni a fekvőbetegeknek — ki vonhatná kétségbe, hogy ezt hamarabb kell megoldani, mint valame­lyik házsor szépítését? S ha százaknak és ezreknek okoz nem csupán bosszú­ságot, hanem állandó bal­esetveszélyt is a gödrös, hepehupás utca — ennek kijavítása kétségtelenül fontosabb, mint az új ha­zakba a villany bevezeté­se, bár senki sem tagadó­ja, hogy arra is nagy szükség van. A választó, akinek '* meggyőződése, hogy a tanácstagnak „csak egy szavába kerül”, nehezen hiszi el, hogy a választó- körzet vagy utca lakóinak összefogása, társadalmi munkája sok esetben előbbre viheti az ügyet, közelebb hozhatja a meg­oldást, mint az, ha min­dig mindent a „közös” zseb­ből” akarnak fedezni. S a tanácstag, aki maga is el­fogadja és magáévá teszi ezt a felfogást, valójában nem teljesíti azt a fel­adatot, amivel megbízták. S innen már csak egy lé­pés még tovább: amikor a tanácstag — mert el­hiszi, hogy neki valóban „csak egy szavába kerül” — arra is vállalkozik, hogy egy-egy család önös érdekeit támogassa, hogy vitákban, peres ügyekben foglaljon állást tanács­tagságának súlyával. Már­pedig nem kell külön ma­gyarázni, hogy választói nem ezért adták neki a megbízatást. Megtörténik az is, hogy a község kasszájából olyan kiadá­sokat fedeznek, amelyek nem azonnal hoznak hasz­not az adott helyen, ha­nem esetleg járási vagy megyei hatásai vannak, s csak évek múltán té­rülnek meg a község szá­mára — de akkor annál busásabban. A rövidlátó, önmagát jó tanácstagnak tekintő ember ilyenkor a község vagy a választó- körzet vélt érdekében igyekszik fellépni, s ezzel csak árt a község vagy választókörzete valódi ér­dekeinek. Az igazán jó tanácstag meglátja az összefüggéseket, a jövő perspektíváit, s igyekszik megmagyarázni azokat vá­lasztóinak is. % £

Next

/
Oldalképek
Tartalom