Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-14 / 270. szám
V Világ p roletárjai, egyesöljetek! Értékes korongok ^m A MAQYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-klSKl/.N MEGYEI 8IZOTTSÁGa'n A(/ 1APJA ! « V \A\ | p| |V;<A XXVI évf. 270. szám Árat 1 forint 1971. november 14. vasárnap Kegyen kellett az eső November második hetének végén eljött az az esős időszak, amelyre 6—8 hete vártak a mezőgazdászok. Az októberben hullott csapadék ugyanis túlságosan kevésnek bizonyult — jobbára csak a Tiszántúlon volt jelentős — és így nagyon kellett a „pótlás”. Az őszi vetésű növényeknek egy része, amelyeknek vetőmagja elsőként került a talajba, az ország nagyobb vidékein már az októberi esők hatására fejlődésnek indult. Más a helyzet a későbbi vetésű növényeknél: ezek nem kaptak esőt és így a vetések foltokban keltek ki. A hétvégi esőit most ezen a helyzeten sokfelé változtatnak: az agronó- musok arra számítanak, hogy a talaj, amelynek felső rétege átázott, most már lényegesen több nedvességet ad a fiatal növényeknek és így országszerte „kiegyenlítődnek” majd a vetések. Egymillió hektoliter bor Szüret után a pincészetekben Az ez év január elsején alakult Közép-magyarországi Pincegazdaság öt megye szőlőültetvényeinek termését vásárolja fel. Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok megye — az alföldi borvidék — Magyarország szőlőt adó területeinek 50 százalékát teszi ki, a borok 60—65 százaléka innen kerül a fogyasztókhoz. Az utóbbi években megnövekedtek a belföldi és az exportigények a könnyű, tisztaízű asztali borok iránt. A Közép-maevarországi Pincegazdaság létrehozásának célia az volt, hogy felvásárolja a vidék termését, s viszonylag olcsó, a megváltozott fogva sriói igényeknek megfelelő jó minőségű borokat állítson elő. A bel- és külfödi piac ellátása mellett a pincegazdaság biztosítani kívánia a szőlőtermesztés gazdaságosságát. az állandó árszínvonalat is. Ezért kedvező felvásárlási árakat alakítottak ki, és ezeket védőárként alkalmazzák azoknál a termesztőknél, akik hosszúlejáratú szerződéseket kötnek. A felvásárlás 80 százalékát már ebben az évben is az 5—10 éves együttműködési szerződések alapján végezték. Az alföldi borvidék ültetvényeinek szőlői több mint kétmillió hektoliter bort adtak az idén. ennek mintegy felét a Közép-magyarországi Pincegazdaság hozza forgalomba. Szőlőből és mustból az idén a tavalyinál valamivel kevesebb került a pincegazdaság tárolóiba, de a december végéig még beérkező borokkal együtt elérik a tervezett mennyiséget. , A felvásárolt termés egy részét közvetlenül értékesítik. Budafoki, kecskeméti és szegedi palackozójukban évente 600 ezer hektolitert töltenek üvegekbe, 180 ezer hektolitert pedig hordós formában adnak el. Az ezen kívül megmaradó mennyiséget exportálják. Két Özemben készítik Budafokon a kedvelt és közismert Hungária és Törley pezsgőt. amelyekhez az alapborok egy része ugyancsak az öt megyéből kerül ki. D. É. Ne dtlaqositsuk az embert (4. oldal) Á falu egészsége (5. oldal) Tárgyalóteremből (8. oldal) , Gondoskodnak a tartalékról Földgáz és olaj - Szánkról (9. oldal) A munkasiker Öröme ül Bócsal Jenő technológus és Gál László kőműves arcán, amint az általuk kikísérletezett cslszolókorongokat vizsgálhatják. Lapunk 4. oldalán Reszelőgyári siketek című cikkünk az ő újításuk történetéről is beszámol. Pásztor Zoltán felvétele A közelmúltban arról döntött a Minisztertanács, hogy gondoskodni kell a biztonságos, megfelelő tartalékol is magában foglaló energiaellátásról. Első helyen a felhasználásban gyors karriert ,befütött, továbbra is alapvető fontosságú szénhidrogénekről, a kőolajról és földgázról volt szó. A megvalósításról, a tartalék biztosításáról érdeklődtünk a szolnoki központú Nagyalföldi Kőolaj- és' Földgáztermelő Vállalat vezetőitől. A vállalat a Dunától keletre eső területet fogja át. Csaknem teljesen a Nagyalföld szolgáltatja az ország földaáztermelését, s 1,4 millióval járulnak hozzá hazánk idei, összesen 1,9 millió tonnányi kőolajtermeléséhez. A magvar szénhidrogén-bányászatban tehát meghatározó szerepet látszik a vállalat, amelvnek a tevékenységben előkelő rangot vívott ki magának a szanki üzem. A Duna— Tisza közi bányászközség mind a kőolaj, mind a földgáztermelésben jelentősen befolyásolja az össz- eredményeket. A tartalék képzésének elengedhetetlen' feltétele a további kutatás, ami pontosabb információkhoz juttatja a szakembereket a még rejtőző készletekről. A feltáró munka egyebek között a bugaci területen folvtatódlk. ahol tó minőségű olajat találtak Az eddiginél alaposabban felderítik az úgynevezett megfelelhessenek a növek szanki terület peremét is. A nagyvállalat termelési feladatokat lát el. Az intézkedési terveket a népgazdaság hosszú- és középtávú energiaigényének ismeretében készítették eL Eszerint a jelenlegi ötéves terv utolsó esztendejében 200 ezer tonnával több kőolajat bányásznak a Nagyálfőldön, mint az Idén. A szanki terület teljesítménye nem változik lényegesen. Sokkal nagyobb felfutást kell megalapoznia a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak a földgáztermelésben. Amíg az idei esztendőben 3,4 milliárd köbméternyi mennyiséget adnak, 1975-ben már 4,7 milliárd köbméter gázt továbbítanak a távvezetékekben. A szanki üzem 1964-től, a kezdés időpontjától csaknem 1,7 milliárd köbméter gázt készített elő a szállításra és felhasználásra. Az idén újabb 37 millió forintot fordítanak itt különféle beruházásokra, vezetékek és tankállomások építésére, A földgáztermelés és értékesítés tervszerű irányítása érdekében a nagyvállalat központjában kidolgozták az alföldi mezők egybehangolt művelési programját — egészen az évtized végéig. Az igények, illetve a készletek fölmérése utón meghatározták a konkrét teendőket, hogy vő keresletnek. Az elképzelések szerint megkezdik a szanki üzem körzetébe tartozó tázlárl és soltvad- kerti mezők szénhidrogén- kincsének hasznosítását is. H. F. NÉPMŰVÉSZÉT ^ TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ HANGVERSENYEK Előkészületek a fővárosi bemutatkozásra Miként a közelmúltban lapunk hasábjain az elhatározásról tudósítottuk is az olvasókat, a megyei tanács ipari-mezőgazdasági és művelődésügyi osztályainak szervezésében a jövő év taftfnnka a községben — egész évre Immár harmadik éve működik a Kecskeméti Konzervgyár „kötelékében" tisztítótelep Orgoványon. A falu élelmiszergazdasági mini üzemében negyven lány és asszony dolgozik: tisztítják, darabolják a hagymát, paprikát és válogatják a szárítmányokat. A gyár egész évre szóló munkát ad Képünk a tecsósszeletek- hez szükséges paprika darabolásáról készüli vaszán Bács-Klskun megyei heteket rendeznek a fővárosban. A döntést követően az illetékesek megkezdték a tárgyalásokat a különböző budapesti intézmények ve- zetőiveL Az első megbeszélések eredményeképpen elvetették azt a tervezetet, hogy a kiállításokat összevonva azonos helyen, ugyanabban az épületben rendezzék meg. Ezt nemcsak az Indokolta, hogy a fővárosban ilyen, általános bemutatóra alkalmas művelődési intézmény nem található, hanem az a tapasztalat is. hogy a budapesti közönség erősen differenciált érdeklődésű. Célszerűbb és hatásosabb, ha a bemutatókat a szakmúzeumokban szervezik. E gondolatok Jegyében indultak meg a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Vármúzeum vezetősége közötti tárgyalások Is. Az intézmény időszaki kiállítótermében helyezik majd el a Bács-Kiskun megye népművészetét reprezentáló gyűjteményt. A helyiséghez csatlakozó előcsarnok lehetőséget kínál a kiskunhalasi. kecskeméti, kiskunfélegyházi, kalocsai és bajai múzeumok gazdag néorajzi anyagából készült válogatás bemutatására is. A megbeszéléseken szó esett még a metsz.ettár- ban megr«*r< érendő kís- k'infniást cstnkekiállftás- ról, és felmerült g Vármúzeum lovagtermében megtartható kamarahangversenyek gondolata Is. A szép, gótikus környezetben szólisták és kisebb együttesek számára nyílna fellépési lehetőség. A tervek szerint a Mező- gazdasági Múzeum fogadja be az ipari, településfejlesztési és élelmiszer-gazdasági kiállításokat. A Vaj- dahunyad Vára aulája és időszakos kiállítótermei jól felhasználhatók erre a cél-' ra, sőt az igazgatóság még egyéb helyiségeket is felajánlott tanácskozások, tájékoztatók és filmvetítések rendezésére. Bács-Kiskun megye képzőművészeti életéről minden valószínűség szerint az Ernst Múzeum tájékoztatja az érdeklődőket. Az előzetes megállapodások értelmében a megyében élő alkotóművészek összesen 100—120 festményét, grafikáját és szobrát tekinthetik meg a látogatók a kedvelt fővárosi bemutatóteremben. Felvetődött még egy, .a Magyar Nemzeti Galériában megrendezendő képkiállítás lehetősége is. Ez a tárlat a megye múzeumainak képzőművészeti anyagáról adna áttekintést. Az ország legnagyobb megyéjének 1972, márciusi bemutatkozása a fővárosban minden bizonnyal nemcsak Bács-Kiskun, hanem Budapest kulturális életének is fontos eseménye lesz. p. M.
