Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-10 / 239. szám

4. oldal 1971. október 10. vasárnap Bemennek a szállodába. Lucianó lakosztályában, a szállodában a bohóc és a lány már túl vannak a viszontlátás első örömein. Lu­­ciánó Margit előtt térdel. — Hát mesélj, mi újság otthon? — Levizsgáztam. Gazdaságtanból négyest kaptam. Anatómiából ötöst. — Ó, te drága. Csakhogy itt vagy. És még? — Renoválják a csárdát. — És még? A fiúkról nem hallottál? Nem züllött szét a társulat? — De, azt hiszem, most nem játszanak. Találkoztam a kis Darnógyöngyeivel meg Maxszal Pesten. — Felköltöztek? Hová? — Az ügetőre. Max segédhajtó lett és a kis Darnő­­gyöngyei a fogadója. Azt mondja, remekül élnek. — Tudtam ... tudtam ... — sopánkodik Luciánó, az­tán elkomorodik. — Pedig nemsokára megyünk haza. Ott leszek állás nélkül. Nem kapok működési engedélyt. Meg kellett volna esküdni, és fütyülni erre az egész marhaságra. Aztán ellágyul. — Szerelmem, csakhogy itt vagy. Margit a kezébe fogja az arcát. — Lefogytál. Rossz a koszt? Luciánó csak legyint. — Nincs étvágyam. És állandóan reprezentálni kell. Az öregnek az a rögeszméje, hogy titkon figvelnek bennünket. Azért is nem mer utánpótlást kérni. Hamis jelentéseket küld haza. Margit figyelmesen, hosszan nézi. Felötlik b~"­­egy gondolat. — Miért lettél te ilyen gyáva? — Nem tudom. — Már nem hiszel magadban? — Már nem. — Nem hiányzik neked valami? — Micsoda? Margit hátradől az ágyon, forrón suttogja a fülébe. — A gamma tényező. Zima kopogtat az ajtón a szállodai folyosón. Az ajtó nem nyílik ki. Aztán végre Margit egy sebtében ma­gára kapott pongyolában kinyitja. Zima éppen csak hogy köszön neki, nagyon ideges. — Luciánó hol van? — Elment a Kaszinóba. — Hová? —A Kaszinóba. Kért tőlem egy dollárt, kölcsön. Ez a bejelentés összezúzza Zimát. — Fáradjon be, Zima elvtárs. Megkínálom egy kis hazaival. Zima beszédeleg. Most már ez az utolsó reménysé­ge. — És gondolja. — Mi nők nem azért vagyunk, hogy gondolkoz­zunk ... * A Kaszinó előcsarnokában történik az első erőpró­ba. Lucianó egy játékautomata előtt áll. Kezében a no­tesze, és figyeli a gépen most játszó hölgy munkáját. A nő Idegesen dobálja a pénzt a gépbe és erőszakosan rángatja a kart. Eredménytelenül. Sok pénzt beledobál, aztán dühö­sen abbahagyja a játékot. Luciánó számol. Vár. A nő még hátranéz elmentében, hogy az utána kö­vetkezőnek hogyan sikerül. Luciánó azonban számításai szerint előzékenyen maga elé enged még egy fiatalembert, aki egy érmé­vel kísérletezik. Luciánó éppen ezt várja. Gyorsan odaugrik, bele­dobja a pénzt, megtekeri a kallantyút. A gép az egész tartalmát kiadja hatalmas csörömpöléssel. A nő bosszúsan nézi. Luciánó tömködi a zsebébe a pénzt. Indul a Ka­szinó belső termeibe. A zsetonváltóablaknál kis afférja támad, mert a rengeteg aprópénzt nem szívesen fogadják el. A meg­­számolása is sok időbe telik, végül csak sikerül. IFolytatása következik) Az önállóság lépcsőfokai Az átlagéletkor: 35 év A Kalocsai Állami Gaz­daság sokáig nem tarto­zott a jól működő mező­­gazdasági nagyüzemek kö­zé. Az elmúlt négy évben azonban jelentősen javul­tak az eredmények, min­dig nyereséggel zártak. Ez nem csupán a lehetőségek jobb, ésszerűbb kihaszná­lásának tulajdonítható, ha­nem az alkotó, nyugodt, üzemi légkör létrejöttének is. Megnövekedett a fizi­kai dolgozók és a vezetők munkahelyi biztonságérze­te, fokozódott a személyes bizalom, csökkent a mun­kaerővándorlás. Mindez a megfontolt, tervszerű sze­mélyzeti munkának kö­szönhető. Erről beszélget­tünk András Ferenccel, a gazdaság pártszervezetének titkárával. Amint elmondta, az em­berekkel való „gazdálko­dást” a szocialista demok­ratizmus fejlesztésének, a gazdaságosságra való tö­rekvés elengedhetetlen fel­tételének tartják. A gaz­dasági feladatok meghatá­rozásakor mindig figye­lembe veszik az egyes munkaterületek dolgozói­nak véleményét. A vezető beoSztásúaktól pedig meg­követelik, hogy ne csak szakmailag, hanem embe­rileg is példamutatóan dolgozzanak. Új szakember felvételé­nél mindenkor figyelembe veszik a pártszervezet vé­leményét és nem egy eset­ben előfordult, hogy veze­tő beosztású dolgozónak távoznia kellett, mert az emberekkel való bánás­módja nem volt megfelelő. A megüresedett állások­ban, illetve az egyes ága­zatok fejlődése miatt szük­ségessé váló új irányítói munkakörökben igyekez­nek megfelelő embereket alkalmazni. Az utánpótlás­nak egyik legjobban be­vált formája a helyi me­zőgazdasági szakKözépisko­­la végzős hallgatóival kö­tött tanulmányi szerződés, az ösztöndíj biztosítása Jelenleg is öt kezdő szak­emberük van, öten pedig még tanulnak különböző felsőoktatási intézmények­ben. A gyakornokokat minden esetben megfelelő tapasztalatokkal rendelke­zők mellé álítják. A fiatalok előrelépése, fele­lős funkcióba állításának ideje lerövidül. A vezetők átlagéletkora az állami gazdaságban 35 év. Jó né­hány olyan vezetőjük van, akik a szakmai végzettség megszerzése előtt a gazda­ság fizikai dolgozói voltak. Ügyelnek arra, hogy a nők helyet kapjanak a gazda­sági irányításban. Az el­múlt évben például kilen­cen kerültek magasabb beosztásba. A tervszerűen kialakí­tott irányítógárda szakmai és politikai fejlődését ta­pasztalatcserékkel, tovább­képzésekkel biztosítják. Az elmúlt négy év alatt meg­változott, korszerűvé vált vezetői szemléletnek kö­szönhető, hogy szoros kap­csolatot alakítottak ki a környékbeli gazdaságokkal, intézetekkeL D. E. 24. Tudja, milyen összegekbe megy itt a játék? És más a szisztéma. Bemegyünk a kaszinóba, Lucianó remeg, mint a nyárfalevél. Mindig kitalál valamit. Most ez nem jött ki, most az nem jött ki. A pénz meg fogy. Most aztán már ha akarna se tudna bemenni, mert hármónknak sincs már annyi pénzünk, hogy a belépőt megváltsuk. Margit fel van háborodva. — És akkor engem miért hívtak ki? Szántóéi elmosolyodik. — Nyaralni. Ennyi magának is jár. — Köszönöm szépen. A kocsi a szálloda felé közeledik. Szántódi lassít és figyelmezteti Margitot. — Én azonban nem mondtam semmit. Az öreg ki­adta az ukázt, hogy a csődöt az utolsó pillanatig tit­kolni kell. Az összekötőnek minden nap azt mondja, hogy nyertünk ezer dollárt, de majd egyszerre küld­jük haza... i Megállnak a szálloda előtt. A londiner közeledik a kocsi felé. Szántódi odafordul a lányhoz: — Van magánál valami apró? — Minek? — A hordárnak. — Hozza maga a csomagot. Szántódi fölényes mosollyal hárítja el ezt a lehető­séget. — Hogy képzeli? Meglátná, s azonnal hazazavarna. Egy bácskai nagyközség, Bácsalmás, az ősz beálltá­val ugyancsak idegenfor­galmi idényt zár. Az ide­látogató külföldieket a csa­ládi szálak vezetik haza. Ugyanakkor mind több el­származott rokon, ismerős kerül egy sajátos látvá­nyosság vonzáskörébe. Ezt főleg azok tudják értékel­ni. akik az életük egy ré­szét itt élték le. A változás látványossá­gáról van szó. amit a hely­beliek a büszkeség mellett lassacskán a mindennapi dolgokhoz hasonló megszo­­kottsággal fogadnak. Üj lakónegyed épült fel, egy másiknak a körvonalai most bontakoznak ki, kul­­túrkombinát várja a ven­dégeket, a korszerű szö­vetkezeti áruházban váro­si színvonalú választék áll rendelkezésre. Az elmúlt évtizedben két olyan ipa­ri üzem települt ide, amely összesen csaknem ezer nő­nek nyújt kereseti lehető­séget. Vajon hogyan ját­szik szerepet az iparosodás folyamata egy nagyközség sorsának alakulásában? Csak félsiker A legnyilvánvalóbb ha­tás a lakosság foglalkozta­tásának a megoldásából adódik. A Szegedi Ruha­gyár tíz évvel ezelőtt lét­rejött bácsalmási telepe hatszáz dolgozónak — el­sősorban lányoknak és asszonyoknak — nyújt ál­landó munkát. Az egyedül­álló nőknek ez a megélhe­tés forrását jelenti, mások a család jövedelmét egé­szítik ki a fizetésükkel. Nem mindegy viszont, hogy milyen kedvvel vég­zi munkáját az ember. A betanított dolgozónak köz­érzetet javító rang, ha szakképzettséget szerezhet. A vállalat az idén február­ban kétéves felnőttokta­tást szervezett. A tanfo­lyamra hatvanegyen irat­koztak be. Harmincnyolcán maradtak, akik jó ered­ménnyel vizsgáztak az első féléves anyagbóL A töb­biek elköltöztek, vagy föl­adták a tanulást. A fiatalok elérték azt, hogy saját klubtermük le­gyen, de a klubélet — ahogy ők maguk megfogal­mazták — most éppen pang. Egy klub nem lehet meg könyvek, folyóiratok — alapvető lexikonok, szakmai kézikönyvek, szép­­irodalmi művek — nélkül. 5 A helyi Vörösmarty Mi- | hálv könyvtár tavaly no- I vemberben csaknem 700 I kötetet bocsátott letéti ál­lományba az üzem rendel­kezésére. ám a könyveket senki sem forgatta, mivel — a telep vezetői szerint — nem volt tárolási lehető­ség. Csaknem egy teljes esztendő telt el. amikorra megérkezett a szükséges két könyvszekrény. A tan­folyam létszáma csaknem a felére zsugorodott, a ki­helyezett könyveket nem kölcsönözték, így a klub léte csak félsiker. Felemás helyzet Azoknak az intézkedé­seknek a szintién valami felemásság érezhető, ame­lyek a foglalkoztatáson és az alapvető szociális ellá­táson túl árnyaltabban be­folyásolnák a hangulatot. Erre utal az is. hogy a néhány hónap múlva tize­dik évébe lépő üzem ön­állóan még a jubileumi ün­nepségre vonatkozó elkép­zeléseket sem dolgozta ki. Az okok között elsősor­ban az önállóság túlzott hiányát lehetne megemlí­teni. Hatszázas létszám ide. 90 millió forintos ter­melési érték oda — a bácsalmásiak kihelyezett varrodaként dolgoznak. Az önállóság kimerül az adott bértömeggel és létszámke­rettel való gazdálkodásban, s ez azt is megszabja, hogy mennyiben formálhatják a nagyközség arculatát. A szocialista brigádok szép vállalásként függönyöket varrtak az új művelődési ház részére, az öregek nap­közi otthonának bútorait huzattal vonják be, segíte­nek az ünnepségek deko­rációjának elkészítésében, a Rákóczi úti általános is­kola politechnikai termei­nek varrógépeit karban­tartják a műszerészek. Mindez arra a belső válto­zásra is vall. amit egy ipa­ri közösség összekovácsoló­­dása kivált az emberek ér­zelmeiben. De a fennállás második évtizedében ideje volna túllépni a ma még felemás helyzeten. Pénz — lakásra A ruhaipari telepnél is fiatalabb a Finomposztó Vállalat üzeme. Mégis ke­vésbé érezhető itt az a tá­volság, amely az anyavál­lalati központokat általá­ban elválasztja a gyáregy­ségektől. — Tovább bővülnek az eddig elkészült öltözők, fürdők — kezdi a felsoro­lást Tóth Árpád telepveze­tő. — Október elejétől be­vezetjük a munkaközi szü­netet. A jövőben kávét szolgálunk fel, ingyenes gyógycukorkát adunk, a következő évtől gyógyci­­pőt is kapnak a szövőnők. Az idén két dolgozónk la­kásépítkezését támogatjuk 10—10 ezer forinttal. Ez az alap a visszafizetések­kel évről évre gyarapodni fog. A Szelidi-tó melletti üdülőnkben tizenhatan, át­lagosan öt napot töltöttek el a nyáron, és sokan pi­hentek Harkányban, a vál­lalat által bérelt szobák­ban is. Egy fiatalunkat a textilipari főiskolára küld­tük tanulni, kilencen pe­dig a szegedi, illetve bajai technikumok nappali és esti tagozatára járnak, Évente háromezer forintot juttatunk a helyi sport­körnek ... ” A vállalatoknak érdekük, hogy belássák: a telephe­lyek dolgozóinak is ugyan­olyan segítséget kell adni, mint amilyen a nagyobb hagyományokkal rendelke­ző központokban kialakult. A munkaerő-felesleg, s a vállalatok ezzel járó, ké­nyelmesebb helyzete min­denütt megszűnőben van. A lakásépítkezések, a kul­­turálódás anvagi támogatá­sával tehát itt is saját dol­gozóik közérzetét javítják amellett, hogy egy nagy­község szemmel látható feilődésén hagyják ott a kézjegyüket. Halász Ferenc A mezőgazdaságnak vissza-visszatérő, s az utób­bi időben égetővé vált gondja a termesztésben fel­használt gépek alkatrész­utánpótlása. A helyzet nor­malizálódását magük a kö­zös gazdaságok is elősegí­tik egyebek között mellék­üzemágak létesítésével. A hartai Lenin Tsz-ben pél­dául szeptember elején kezdte meg működését egy alkatrész gyártó-műhely, amely a Vörös Csillag Trak­torgyárnak szállítja a ter­mékeit. A hartai tsz több fiatal forgácsoló szakem­bert képezett ki, akik most úgy hasznosítják tudásu­kat, hogy a Dutra-trakto­­rokhoz alkatrészeket készí­tenek. Jelenleg hét revol­vereszterga, marógép dol­gozik a műhelyben. A gép­park tovább gyarapodik, s jövőre már 2 és fél millió forintos termelési érték előállítását tervezik. A me­zőgazdasági ifjúmunkások szocialista címért küzdő brigádot alakítanak, s együttes döntés alapján Ernst Thälmannak, a né­met és nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségének nevét ve­szik fel. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom