Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-08 / 237. szám
6. oldat 1971. október 8. péntek Szabálytalan előzés Kisvárosi zsibpiacon HŰSZ ÉVE vezet gépkocsit egyik ismerősöm, aki elpanaszolta: „Félek az országúton, hiszen napirenden van, hogy a szemben jövő gépkocsik akkor is előznek, ha erre nem nyílik lehetőségük, s ezzel nemcsak a forgalmat akadályozzák, de súlyos veszélyhelyzetet is teremtenek. Márpedig — folytatta ismerősöm, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezik —, ha nincsenek meg az előzéshez szükséges feltételek, s előznek, az mindenképpen tragédiához vezet.” Az említetteket csak megerősíthetik mindazok, akik részt vesznek a közúti közlekedésben. Számtalan esetben csak azért nem történik baleset, mert a szemben jövő, szabályosan közlekedő gépjárművezető óvatosabb, fékez, engedi az erőszakoskodót. AZ ELŐZÉS a közúti közlekedés egyik legveszélyesebb művelete. Az történik tulajdonképpen, hogy két sebesen haladó jármű egymást utolérve, egymás A kiskunhalasi dohánybeváltó Kiskunhalason a dohánybeváltó-telepen működik az iparág legnagyobb virginiadohány szárítóüzeme, ahol a huszonegy kamrás berendezésben egyenként száz mázsa dohányt lehet megszárítani egy feldolgozási idény alatt. A kiskun városban átvett és kezelt dohány a szolnoki fermentálóban kapja meg végleges „formáját”, ahonnan mintegy negyven százalékát exportálják. Az aszály a dohány hozamát is befolyásolta. Az idén ezért 12 és fél ezer mázsa zölddohányt várnak a szerződő felektől a kiskunhalasi telepen. Ennek ötven százalékát már átvették. A többit a következő hetekben vásárolják meg, hogy november elsejéig befejezhessék a feldolgozási idényt. K. A. A szárítókamrákba rakják a zölddohányt az üzem dolgozói. A Kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola felsőtagozatos diákjai is segítenek a dohányfonásban. (Pásztor Zoltán felvételei.) mellett elhalad. Vegyünk egy példát. A 60 kilométeres sebességgel haladó motorkerékpárost nyilvánvalóan csak a 70 kilométerrel, vagy ennél nagyobb sebességgel haladó jármű érhet utol. Az előzésnek azonban ez csak lehetősége, ugyanis az előzéshez szükséges feltételek ennél sokkal fontosabbak. Ahhoz, hogy előzni tudjon a jármű vezetője, az kell, hogy az utat biztonságosan beláthassa. felmérve ezzel az előzéshez szükséges távolságot, lássa a szemben jövő forgalmat, a megelőzendő jármű előtt közlekedőket. Ha ez a lehetőség adott, akkor a jármű vezetőjének arra is ügyelnie kell, hogy az út másik oldalán, vele szemben közlekedő járművek forgalmát ne zavarja. Sokszor megtörténik, hogy az előzéshez készülődő járművet már egy mögötte haladó, nálánál is gyorsabban közlekedő jármű előzi, tehát szükséges meggyőződni arról is, hogy járművünk előzésébe más jármű nem kezdett-e bele. Az előzés feltételeként írja elő a KRESZ, hogy a sebességet is figyelembe véve, az előzéshez elegendő hely és oldaltávolság álljon rendelkezésre. Ezt úgy kell érteni, hogy egészen másképpen előzünk meg egy imbolygó kerékpárost, mint egy 80 kilométeres sebességgel közlekedő pótkocsis szerelvényt, hiszen az egyik stabilan, kilengés nélkül közlekedik, míg a másik kisebb sebességgel megmegbillenve halad előre. Az előzés befejezése után úgy kell visszatérni az út menetirány szerinti jobb oldalára, hogy a megelőzött járművet sebességcsökkentésre. fékezésre ne kényszerítsük. MELYIK a leggyakrabban tapasztalható szabálytalanság az előzés végrehajtásában? A szemben jövő forgalom zavarása, vagyis az előzni szándékozó jármű vezetője nem méri fel jól a távolságot, bízik járműve sebességében, megfeledkezik a kötelező és saját, meg mások testi épségét védő óvatosságról, és behajt a „cviklibe”. Az elmúlt héten az ilyenfajta szabálytalan előzések miatt több mint tíz súlyos, és még ennél is több könnyű sérülés keletkezett, nem is beszélve a tetemes anyagi kárról. Az előzés, mint már mondtuk, az egyik legveszélyesebb művelet. Ennek végrehajtása nagy körültekintést, óvatosságot, alaposságot kíván. A szabályok betartása azonban lehetővé teszi a biztonságos előzést, az élet és testi épség megóvását. Gémes Gábor Tarkaság és színpompa? E harsány, hatásvadászó jelzések mit kereshetnének a félegyházi zsibpiaccal kapcsolatban? A szabad ég alá kiteregetett ócskaságoknak nemcsak a fővárosi grandiózusságát, de akár a kecskeméti méreteit is hiába keresnénk itt. Kisszerű, köznapi, jelentéktelen helyzetkép. Olyan, mint maga a kisváros — elnézést kérek a félegyháziaktól, a kisvárosról itt általában szólok —, ám annak is a ritkább pillanataiban, amikor is pár tucat négyzetölnyi területen lelkületének legbensőbb lényét tárja fel kikopott avíttságok megakaratlan, használatból mutogatásával. Azért a tarkaság a szó szerinti értelemben is jelen van. Rengeteg a ruhaféle ugyanis. S a döntő többség a női ruháé. Így, érthető módon, a színskála is változatos. A sokféle színnek hasznára van a rendetlenség, növeli az összhatást. Bizonyos, hogy a magasból nézve, a repülőgépről is feltűnne — azaz elütne a táj megszokott tereptárgyaitól — a zsibpiac. Érdemes leltárba venni egyáltalán, mi minden található egy kisvárosi zsibpiacon? Nem érdemes. Hiábavaló igyekezet, valami mindig kimaradna belőle ... Vagy egy csavarkulcs, vagy egy 30 év előtti ébresztőóra, vagy a Képes Újság három évvel ezelőtti évfolyamának 4—5. száma. ■ B3 B B Könnyű kimondani az ítéletet: hasznavehetetlen kacatok. Épp ezért értéktelenek. De, máris érzem, ez durva torzítás így. Kinek a számára azok? Lám, már e legegyszerűbb kérdésben megbotlunk. S hol van még a finomabb disztingválás! Mert ami haszontalan, az még lehet nagyon értékes is. Fordítva szintén előállhat — bár sokkal ritkábban. Itt csak az a bizonyos, hogy a haszon és az érték nem párhuzamos tényező. Ám ezt nem is folytatom tovább; rendkívül hézagos közgazdasági fogalmaim tótágast állnak. A nagyipar termékei előbb kopnak meg erkölcsileg, s csak aztán fizikailag. Magyarán: kimennek a divatból. Túl kell rajtuk adni, mert jönnek az újabbak, a tetszetősebbek. Ám egy-két év, s ezek is ide kerülnek. Aki itt elad, annak részéről az évezredes szegénység gyakorlatias ösztöne munkál: Pénzt adtam ki érte, kell hogy valamit visszakapjak belőle. Aki itt vásárol, azt csak a puszta célszerűség vezérli, még innen a divat elvárásain. Esetleg már túl... VENDÉGSZEREPLÉSEN a siheniki színtársulat A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége meghívására hazánkba látogat a jugoszláviai Sibenik város színtársulata. A vendégszereplés célja a hazánkban élő délszláv lakosság nyelvi kultúrájának fejlesztése, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyítése A társulat gyermek és felnőtt színdarabokat mutat be. Az előadásokat Hercegszántón ma, október 8-án délután 3 és este 8 órakor, Bácsalmáson október 9-én ugyanebben az időpontban tartják. A társulat október 18-ig tartózkodik hazánkban és más megyék délszlávlakta falvaiban is fe1- lép. Takaros holmikat is hordanak ide ki, ugyanazokat sokszor féléven át, anélkül, hogy bárki is komolyan érdeklődne irántuk. S pontosan azért nem kelendőek, mert nem nélkülözhetetlenek. Gyanítom, hogy új korukban sem voltak azok. Miért van mégis, hogy a zsibpiaci felhozatal döntő hányada semmire se jó kacatgvűjtemény? Azért, mert eladóikban él a remény: hátha jön az a vevő, akinek éppen arra van szüksége. Zsibpiac mindig volt. Legalábbis az árutermeléssel egyidőben. S hogy meddig lesz? ... Gyanítom, addig, amíg az emberi haj! lamok, törekvések eltérőek maradnak. Az áru összetétele, milyensége koronként változik, a mikro-társadalmi légkör viszont állandó, már-már időtlen jelenség. A zsibpiac világának önálló, semmihez nem hasonlítható nyelvezete, szokásai, törvényei vannak. Az idegen, a csak bámészkodó „kilóg” ebből a közegből, a bennfentesek messziről észreveszik: nem közéjük való. Nem is nagyon állnak szóba vele, sem az eladók, sem a vevők. Aki itt elad, nagyon tudja becsülni, nem a forintot, a fillért. A haszon bagatell, jelentéktelen, elenyésző. A szokványos ócskaság „bagóért” kel el. Józanul okoskodva: nem éri meg. Az itt elérhető „jövedelemhez” képest a legroszszabbul fizetett segédmunkás is a mágnás szerepében tetszeleghet. Dehát nem is azért járnak ki! Puszta kedvtelésből tehát? Magyarázatként sovány a hobbyelmélet. Többről van szó: a számukra legmegfelelőbb emberi közegből nem tudnak és nem is akarnak kiszakadni. Létezésük itt teljesedik ki. A zsibpiac világa végül is elvonatkoztatott fogalom; mögötte ölt sokkal valóságosabb alakot a zsibárusok és vásárlók világa. Szubkultúra? A szociológiának ez a közkeletű fogalma még inkább áll a zsibpiac vásárló rétegére. Mostanában eléggé összeszűkült; a hajdani szegényparaszt- és földmunkásréteg, felfedezvén a fogyasztás friss örömeit, a neonfényes áruházakban vásárol. A fogyasztástól undorral elfordulok a világ más tájain is szűk rétege viszont nálunk még nem alakult ki. Akárhogyan is van, a zsibpiac törzsközönségének lelkületét nem nagyon ismerjük. öntörvényei miatt nehéz is a közelébe férkőzni. Jó volna valami régi, esetleg ritkaságszámba menő könyvet venni — eredetileg ezzel a szándékkal is jöttem ide. Szándékom, már az első percekben megállapíthatóan, csődöt mond. Ami réginek számít, , Harsányi Zsolt, meg ilyenek. Vagyis ami már megjelenéskor selejt volt. Vannak aztán pár év előtti kiadású Olcsó Könyvtárbeli klasszikusok, de még több az ál- és a valóságos ponyva, krimi, kalandregény. miegymás. Könyvkiadásunk „tömegnek szánt” sorozatai. Rá kell jönnöm: ha talán akadhat is szerencsés és ritka kivétel, könyvbeli érték itt nem kerül felhozatalra. Nem, mert a szellemi érték olyanok birtokában van, akik tisztában is vannak mibenlétével, s így nem is kívánnak attól megszabadulni. S még szerencse, hogy a szellemi értéknek nincs erkölcsi kopása. Inkább erkölcsi növekménye van. Hatósági szempontok a zsibpiacot mindenütt a város legszegényesebb peremére utalják. Talán mert szégyen és takargatnivaló? Vagy mert itt a közelben, a műút másik oldalán van a szeméttelep? Rokonságban is közel a zsibpiachoz. S ahogy elnézem, ez sem néptelen. Nagyon öreg, éveinek súlyától meggörnyedt nénike, vászonzsákkal a vállán, szemével és reszketeg ujjaival vizslatja a „hegyvonulat” egyik végződését. A másiknál testesebb, s kevésbé koros asszony tűnik fel, vedlett sportszatyorral a kezében. Egymás felé haladnak. Szorongva várom a fejleményt: a guberálás bizonytalan felségterületén elkerülhetetlen az érdekösszeütközés. Ebből pedig legalábbis hangos és heves vita származhat. Esetleg több is ... A két alak, mint két ellentétes töltésű elektromos pólus, közeledik egymáshoz. Már csak két-három méter ... Már csak egy ... És még mindig nem csapott át a „szikra”. Végül csak egy lépésre vannak egymástól, egy pillanatig farkasszemet néznek, aztán egyszerre, egyetlen szó elhangzása nélkül, sarkon fordulnak, s megy mindegyik a maga útjára. Emberi törvényei vannak a guberálásnak is. Hatvani Dániel Százéves a Budapesti Műszaki Egyetem A Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének 100. évfordulója alkalmából csütörtökön tudományos ülésszak ünnepi plenáris ülésén emlékeztek meg hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményének centenáriumáról. A háromnapos ünnepségsorozat bevezető aktusaként llku Pál művelődésügyi miniszter átnyújtotta az Elnöki Tanács nevében a Munka Érdemrend arany fokozatát dr. Holló János tanszékvezető egyetemi tanárnak, a vegyészmérnöki kar dékánjának, valamint dr. Varga József tanszékvezető egyetemi tanárnak, a gépészmérnöki kar dékánjának. Az ünnepi plenáris ülésen megjelent és az elnökség soraiban foglalt helyet Fock Jenő, a kormány elnöke. Részt vett az ülésen a politikai, társadalmi és kulturális élet számos ismert vezető személyisége. Ott voltak a hazai és külföldi társegyetemek képviselői is.
