Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Bajai siker az FTC országos birkizóversenyén F elegy házán jól halad a választás munkája Hónapokon át tartó elő­készület, alapos szervező­munka után szeptember hónapban megyeszerte megkezdődtek a sportköri vezetőség- és küldöttvá­lasztó közgyűlések. Bár már az első időszakban is jó néhány taggyűlés lezaj­ló«- a választások tapasz­talatairól korai lenne a megyét átfogó értékelésről beszélni. Ezt mi sem láttuk cél­szerűnek, ezért Kiskunfél­egyházán néztük meg, ho­gyan állnak, meddig jutot­tak ezzel a nehéz és fon­tos munkával. Hogy miért éppen Kis­kunfélegyházán? Ezt sem titkoljuk. Nemrég jelen voltunk, amikor a járási­városi sportmunka első szá­mú gazdái, a TS-elnökök beszámoltak az előkészüle­tekről. Sok, szép ered­ményről hallottunk, de akadt kivétel is. Kitűnt, hogy Félegyházán akado­zik a munka, s — hogy sportnyelven fejezzem ki magam — kissé elaludtak a csatárok. Nos. azóta a város sport­vezetésében is változás tör­tént. A TS elnöke — aki különben hosszú és küz­delmes évek során nagyon sokat tett a város sport­­mozgalmáért — megvált a hivatalától.. Az ügyek ve­zetését ideiglenesen Csen­des Mihály, a megyei TS elnökhelyettese vette át, s így mi is tőle kérdeztük meg, sikerült-e bepótolni a mulasztást? Minden tekintetben ta­lán még nem, de azt hi­szem a legjobb úton me­gyünk. Két középfokú is­kolánk. a Móra Ferenc Gimnázium és a közgaz­dasági szakközépiskola már megtartotta a közgyű­lését. Különösen a Móra gimnáziumé volt érdekes, ahol a szakosztályok szer­vezettebb munkáját hatá­rozták el és azt. hogy kö­zös összefogással felújítják a tönkrement bitumenes kosárlabdapályát. Örömhír, hogy már meg- I tartotta a taggyűlést az j újjáéledt Kiskunfélegyházi Építők, sőt hozzáfogtak j egy új sporttelepük építé­séhez. Egy új lakónegyed kap ezzel sportlétesítményt Jól sikerült a Kiskunfél­egyházi Vasutas Remény­ség közgyűlése is. Ennek a sportkörnek mindig nagy szerepe volt az utánpótlás nevelésében. Innen indul­tak a legjobb félegvházi labdarúgók, Vass, Kele­men stb. Pillanatnyilag ugyan pályagondokkal küz­denek, mert a MÁV elvet­te vasútfejlesztésre a pá­­'vé inkát. de a szegedi igazgatóság ígéretet tett az orvoslásra. Van persze kevésbé ör­vendetes hír is. Az Alföl­di Cipőgyár SK közgyűlése n-ál dóul kimondta a sport­kör megszüntetését. Azzal indokoliák. hogy nincs pénz. Pedig az éledő női labdarúgás éppen itt lát­szott a legjobbnak. Ha­sonló gondolatokkal foglal­koznak Petőfiszálláson is. A város nagy sportkörei mikor kerülnek sorra? — A Vasasnál most tar­tottunk megbeszélést a párt-, gazdasági és szak­szervezeti vezetőkkel. A cél: a város minőségi sportkörének további fej­lesztése. A Vasas pályán hamarosan egy 16x6 mé­teres épület, öltözők, für­dő, klubhelyiség és egy bitumenes kosárlabdapá­lya épül. A távolabbi terv egy szabályos méretű te­rem építése. Ezzel megol­dódna a birkózó- és az NB I. felé kacsingató női kosárlabdacsapat gondja, mert Félegyházán van ugyan két nagy tornate­rem. de azok — főleg a MŰM új csarnoka — az indokolatlanul magas te­rembérek miatt szinte hasznavehetetlenek. A másik nagy egyesüle­tünk, a Kun Béla SE ok­tóber 18-án tartja a köz­gyűlését. Itt elsősorban az ökölvívást és az atlétikai szakosztályt szeretnénk fej­leszteni, no és természete­sen a női tornaszakosz­tályt, amely a felnőtt II. osztályban máris a leg­jobb a megyében. Vála­szolva tehát az elején fel­tett kérdésre: A választási munka most már jól halad, és úgy ér­zem. időben be is tudjuk fejezni. Szabó Zoltán A Ferencvárosi Torna Club sportiskolája orszá­gos szabadfogású serdülő versenyt rendezett az el­múlt vasárnap Budapes­ten a BVSC Szőnyi úti sporttelepén. A 71 fős me­zőnyben valamennyi fővá­rosi sportegyesület indí­totta reprezentánsait. A vidéket ezúttal török­szentmiklósi, bajai, pécsi, kunszentmiklósi és gyön­gyösi versenyzők képvisel­ték. A Bajai MEDOSZ SE három, a Kunszentmiklósi VÁV Vasas öt fős csapat­tal vett részt a kétnapos küzdelemben. A kunszent­­miklósiaknak ezúttal nem kedvezett a sorsolás, annál jobban helyt álltak a ba­jai versenyzők. Különösen szép sikereket ért el Fe­kete István, aki a hét fős, igen erős nehézsúlyú me­zőnyben megszerezte az 1. helyezést, míg 49 kg-ban Fél évszázad után Bács-Kiskun megyei birkózó a világ legjobbjai között! KEVESEN EMLÉKEZNEK RÁ, HISZEN EGY EM­BERÖLTŐ TELT EL AZÓTA, AMIKOR A KISKUN­FÉLEGYHÁZI DR. VARGA BÉLA BECSBEN ARANYÖVES VILÁGBAJNOK LETT. A MAGYAR BIRKÓZÓSPORT „ATYJA” ARANYBETÜKKEL ÍRTA BE NEVÉT A SPORTÁG TÖRTÉNETÉBE. NYOMDOKAIT SOKAN KÖVETTÉK. KISKUNFÉL­EGYHÁZÁN TÖBBEK KÖZÖTT BESZE LÁSZLÓ IS, AKINEK A TANÍTVÁNYA 1971-BEN OTT LEHE­TETT A SZÓFIAI VILÁGBAJNOKSÁGON. Három „menet” Réczi Lászlóval Li — Egy délután letéved­tem a tornaterembe. Gyö­möszölték egymást a sző­nyegen. Én is megpróbál­tam. A könyökömről le­ment a bőr, az esések ... de túltettem magam rajta. Érdemes volt, mert ez a sportág erős jellemű, ke­mény testi felépítésű em­bereket képes alkotni. — Milyenek voltak az első eredményeid? — Sikeres volt a pálya­futásom. Serdülő verseny­zőként mindenkit tussal vertem. Az ifjúsági kor­csoportban a vidék baj­nokságon is győztem. Ek­kor már úgy éreztem, én vagyok a legjobb birkózó. Ilyen szemlélettel indul­tam a magyar bajnoksá­gon, ahol jól elhúzták a „nótám”; az 5. helyen ka­paszkodtam meg. Rájöt­tem, hogy többet kell ten­ni a komolyabb siker ér­dekében. — Mit hozott a követ­kező év? — Juniorként, a magyar bajnokságon a 3. helyen végeztem. Edzőtáborba ke­rültem. A válogatón Rusz­­nyák úgy odavágott, hogy egymásra csúsztak a bor­dáim ... Ezt követően katona lett. Szinte felkészülés nélkül szerezte meg az ezüstér­met a hadseregbajnokság­ban. — Leszerelés után visz­­szatértem a szőnyegre — mondván —; ott kell foly­tatni, ahol abbahagytam. Nem is tudtam volna el­képzelni, az életem birkó­zás nélkül. 1969-ben a ma­gyar bajnokságon a 2. he­lyen végeztem. Bekerül­tem a válogatott keretbe. — Hogy sikerült a be­mutatkozás? — Jól rajtoltam Romá­niában. A magyar bajnok­ságon ismét 2. lettem. Az-Réczi László tán itthon megnyertem a Vasas-bajnokságot. Levit­tek Tatára alapozni. 2. A 21 esztendős, szőke bajnok mégsem volt elé­gedett önmagával. Azok közé a különös képességű egyének közé tartozik, akik utólag vissza tudják „ját­szani” mérkőzéseiket. — Most is előttem van minden mérkőzésem, s tu­dom hol hibáztam... A román Virtosuval kezd­tem, pszichikai hátránnyal, mert legutóbb megvert. Mégis a kezemben volt a mérkőzés már az első há­rom percben. Mögé bújtam, lerántottam s egy szuplévaí kiemeltem, s ha egy kicsit jobban megfogom, akkor tus! A következő ellenfél a svájci Kraus volt. öt is fejre állítottam az el­ső percben, de csak pon­tozással nyertem. A japán Fndzsijamoto, a volt vi­lágbajnok eav kis mérges kakashoz hasonlított. Alá­nyúltam, kiemeltem, s érez­tem, hogy nem erősebb, mint én. Bár túlzottan tiszteltem, hátráltam. Meg­intettek. Aztán egy ro­­gyasztással levitt. Két pont. Meg akart pör­getni — mindenkit meg­pörgetett — engem nem bírt: befalaztam. Megin­tettek. A mérkőzés befe­jezése előtt néhány má­sodperccel mindkettőnket megintettek, de ez nekem már a harmadik volt,.. Az olasz Scuderivel mér­kőztem. Mindkettőnknek tusgyőzelem kellett a to­vábbjutáshoz. Ekkor már Hegedűs, Varga nagyszerű eredményei buzdításként hatottak ránk — magya­rokra. Be voltunk lelke­sedve. Így az olasz ellen már nem sokat törődtem a kondícióbeosztással. Nekiugrottam, rángattam, cibáltam. Annyira ki volt merülve, hogy utóbb már úgy húztam fel az áliánál fogva, hogy tudjon birkóz­ni... Tíz másodperc volt még, akkor megdobtam, hidalni sem bírt, s tussal nyertem. A jugoszláv Ko- Icticshez kellemetlen em­lékek fűztek. Ausztriában birkóztam vele, és az el­ső pillanatokban odavá­gott. Felkapott mint a bő­röndöt és ... Még javában Hidaltam, amikor szóltak, hogy keljek föl és porol­jam le magam... Kemé­nyen kezdtük a salzburgi VB 2. helyezettjével. Egy csípődobás után beszorult a keze, leszorítottam és betusoltam. A világbajnok bolgár Markov megvert... 3. — 1972. München ..?? — Igen. Olimpiai kikül­detés előtt állok. Ha sé­rülés, betegség, vagy egyéb probléma nem adódik, ak­kor ott tudok lenni. — Dobogóközeiben? — Fizikai és technikai adottságaim megvannal: hozzá. Az akaraterőmmel sincs baj. Ügy érzem nem vagyok az a típus, akinek idő előtt fejébe száll a di­csőség. Véleményem sze­rint nagyon komoly edzés­munkával, egy kis fana­tizmussal ott lehetek a legjobbak között. Banczik István Mihálovics 2. helyen vég­zett. Az 57 kg-ból 62 kg­­ba átesett Joszt szintén el­jutott a döntőkig, s a 12 fős mezőnyben megszer­zett 4. helyezése biztató. A kunszentmiklósiak közül a szívvel-lélekkel küzdő Németh felverekedte ma­gát a dobogó 3. fokára és ezzel megmentette a „ku­nok becsületét”, sajnos a két nehézsúlyú: Kalapács és Fülöp, csak a 4—5. he­lyen végzett, Sipos 2., Lo­­sonczi 6. Nemhivatalos pontver­seny állása: 1. FTC 20 pont (edző:. Paulicska Bé­la), 2. Budapesti Törekvés 15 pont (edző: Biczó Gé­za), 3. Törökszentmiklósi Tsz SK (edző: Molnár Ist­ván), 4. Bp. Spartacus 10 pont, 5—6. ÉVIG, Bajai MEDOSZ 8—8 pont, 9. Pé­csi Kinizsi 3 pont, 10. Kunszentmiklósi VÁV Va­sas SK. (A részt vevő több­­bi egyesület nem tudott pontot szerezni.) K. S. Röplabda Kecskeméti Volán— Szolnoki TIT ASZ 3:0 (8, 10, 6) NB II-es férfimérkőzés, Rákócziváros, vezette: Rombai. K. Volán: Szeghalmi, Mizsei, dr. Szobonya — Maczák, Tövis, Hegedűs. Csere: Kónyári. Edző: Dunszt Ferenc. Gyenge, meglehetősen határozatlan játékkal ruk­kolt ki a Volán, bár így is sikerült nyernie. Kecskeméti Építők— Mezőfi SE 3:2 (—5, 8, 13, —10, 10) NB II-es férfimérkőzés, Kecskemét, Czollner tér, 100 néző, vezette: Karsai. K. Építők: Ruszakov, Plonszkij, Kovács — Scho­ber, Kecskeméti, Bartus. Csere: Rimiza, Tyihonov, Kanizsai. Edző: Varjú Adorján. Mezőfi SE: Piukovics, Kelemen, Nyúl — Koncz, Ürge, Szilvási. Csere: Jur­­ting, Dobi. Edző: Galamb István. Az Építők megérdemel­ten nyerte a találkozót, bár a Mezőfi SE ezzel a vere­ségével a kiesők listájára került. Dunaújvárosi Kohász— Kecskeméti Dózsa 3:0 (9, 11, 12) NB II-es mérkőzés, Du­naújváros, 100 néző, ve­zette: Markovics. K. Dózsa: Tóth, Járosi, Surányi — Varjú, Bereg­szászi, Csonka. Csere: Garzó, Németh. Edző: Be­regszászi Szabolcs. Ez a vereség a Dózsa formahanyatlására enged következtetni. Semmi sem sikerült a kecskemétiek­nek. Életmentő labdarúgók Az eindhoveni szállodá­ban tűz ütött ki. Az egyik halálos áldozat az NDK- beli HFC Chemie futball­csapat 21 éves játékosa: Wolfgang Hoffmann. A hallei játékosok közül még lábszár- és sipcsont­­törést szenvedett Erhard Mosert, míg a 31 éves Klaus Urbanczyk, a csapat legismertebb játékosa, sokszoros NDK-válogatott, karján olyan súlyos vá­gott sebeket kapott, hogy nem utazhatott vissza csa­patával az NDK-ba, a hol­land város kórházában marad, míg gyógyulása olyan fokot el nem ér, hogy ő is visszatérhet ha­zájába. A holland lapok egyéb­ként a legnagyobb dicsé­rettel emlékeznek meg az NDK-beli labdarúgók em­beri magatartásáról. A Volkskrant című lap például így ír: Miután a tüzet felfedez­ték, a keletnémetek gyor­san elhagyták szobájukat, majd valóságos hősök módjára viselkedtek. Amikor a lángok már a folyosókat is elérték, ők még mindig azon fáradoz­tak, hogy felébresszék az alvó vendégeket és meg­mutassák nekik azt az egyetlen lehetséges utat, amelyen át esetleg még megmenekülhetnek. Külö­nösen a 31 éves Klaus Urbanczyk volt az, aki bá­tor fellépésével sok em­beréletet megmentett. Urbanczyk sorban betörte azoknak a szobáknak az ajtaját, felébresztette a mélyen alvókat, s csak ak­kor gondolt saját bizton­ságára, amikor a tűzből már alig volt menekvés. Végül is egy ablakon ke­resztül ugrott ki az eme­letről az utcára”. Az Eindhovens Dagblad leírta azt az esetet hogy Roland Nowotny, a csapat egy másik játékosa, mi­ként mentette meg egy egy amerikai kislány éle­tét. „A kislány nem mert kiugrani az ablakon, erre Nowotny ölbe fogta, s ve­le együtt ugrott ki. Mind­ketten sértetlenek marad­tak”. Az NDK labdarúgó szö­vetsége a HFC Chemie vezetőségével való egyet­értés alapján úgy döntött, hogy a csapat ezekután nem vesz részt az UEFA- kupa mérkőzésein s a tra­gikus eseményre tekintet­tel, későbbi időpontra ha­lasztják az október 2-ára kisorsolt HFC Cheime— Dynamo Dresden bajnoki labdarúgó-mérkőzést. Vívás Vasárnap Szolnokon ren­dezték meg az országos if­júsági férfi tőrcsapatver­senyt. A versenyre 10 csa­pat nevezett, köztük a Kecskeméti Dózsa is két csapattal. A verseny igen színvo­nalas volt, végig szoros küzdelmekkel. Vívóink jól helytálltak az erős me­zőnyben. Az I. csapatunk a szolnokiak mögött 3. he­lyen végzett, míg a IL csa­patunk az 5. helyet szerez­te meg. Egyénileg kiemel­kedett: B'artkó, Faragó és a II. csapatból Rábai. Részletes eredmény: 1. Szolnok A. csapata, 2. Szol­nok B. csapata, 3. Kecske­méti Dózsa A. csapata, 4. Szolnok C. csapata, 5. Kecskeméti Dózsa B. csa­pata, 6. Békéscsaba A. csa­­nata. 7. Törökszentmiklós A. csapata, 8. Békéscsaba B. csapata, 9. Törökszent­miklós B. csapata-

Next

/
Oldalképek
Tartalom