Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-01 / 231. szám
5. oldal 1971. oktAber 1, péntek Virágos tányérok A népművészet új hajtása Kalocsán Tető alá kerül... Még a hűvös, esős idők beállta előtt szeretnék tető alá' hozni az épülőben levő művelődési házat Dusnokon. Ha ez sikerül, akkor a tél folyamán a szakemberek már elvégezhetik a belső munkálatok javarészét és semmi sem fenyegetné a tervezett 1972. november 7-i átadás határidejének betartását. Az épületkomplexum több részből tevődik össze. A két és fél millió forintos beruházás nyomán csupán a KISZ-, MHSZ-, a könyvtár- és az előadótermek övezete, valamint a földszinti eszpresszó helyiségei készülnek el. A nagyterem felépítése — ahol rendszeres mozielőadásokat is kívánnak tartani — csak a későbbiekben várható. Üzemek — kulturális programok Beköszöntött az ősz. A szakszervezeti bizottságok kulturális felelősei most szervezik, készítik elő az új népművelési évad programját. - r'"'“0 A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari, sAVálla*, latnál kulturális rendezvényekben gazdagnak ígér-4 kezik az ősz. Több filmvetítéssel egybekötött közérdekű előadásra kötöttek szerződést a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. A szocialista brigádok részére, a munkásakadémia keretében hat előadást tartanak a többi között az állam és a szocialista demokrácia kapcsolatáról, a negyedik ötéves terv Bács-Kiskun megyei célkitűzéseiről, a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyéről, Szerepéről. Vezetéselméletlel és munkapszichológiával ismerkednek tíz-tíz előadáson a bajai, a kalocsai, a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi és a ceglédi építésvezetőségek mérnökei, technikusai. A művészeteket kedvelőkre is gondoltak. Október 4-től, kéthetenként, a munkás filmklubban nagysikerű magyar és külföldi művészfilmeket mutatnak be, a hónap végén pedig vendégül látják a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart és a Városi Művelődési Központ Kamarakórusát. A Katona József Színház művészeiből álló szocialista brigád december elején ad műsort a vállalat dolgozóinak. Író-olvasó találkozót szerveznek és megrendezik a nyugdíjasok napját a Kecskeméti Konzervgyárban, amelyen a KISZ- fiatalok önálló műsoros esttel kedveskednek az idős embereknek. A művészfilmek kedvelői hatvan I zi bemutatóira. Társadalj mi tulajdon védelmével kapcsolatos előadásokat tartanak a Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari iVállalatnál. A 9. sz. Volán Vállalatnál 78 csoportban 234 dolgozó vesz részt a közlekedési ismeretekből, a munkavédelemből és a kollektív szerződésből a november 7-ig tartó szellemi vetélkedőkön. Fehér Klára írónőt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál látják vendégül és az asszonyok két egészségügyi- TIT-előadáson is részt vehetnek. Ezenkívül két alkalommal saját autóbusszal Budapestre utaznak közös színházlátogatásra. Cs. K. A Kalocsai Háziipari és Népművészeti Szövetkezetnek 1567 bedolgozója van. Közülük legtöbben hímzéssel foglalkoznak, és csak 15-en értenek a minták előrajzolásához, az „íráshoz” és a hazánkban egyedülálló falfestéshez, a pingáláshoz. ök azok, akik a sajátos, helyi formakincset gazdagon kamatoztatják, fejlesztik. És bár mindegyikőjük egyéni stílusjejegyi pontosan felismerhetők, keresik az új utakat. A pingálók közül valaki mindig külföldön tartózkodik, árubemutatókon, nemzetközi vásárokon. A helyszínen mutatják be a falfestést, — a tüzes színű virágok mindenhol egyértelmű, nagy sikert aratnak. Az elmúlt hónapokban az íróasszonyok mind erőteljesebben jelentkeznek új alkotásaikkal, a pingált falitányérokkal. A hagyományos — eddig falra és bútorrá festett virágokat most nyers cseréptányérokra festik. Feyó László, a szövetkezet elnöke az Iparművészeti Tanács — a zsűri — elé bocsátotta a tányérokat, mivel úgy tervezték, az új alkotásokat kereskedelmi forgalomba bocsátják, a továbbiakban esetleg exportálják. Az Iparművészeti Tanács azonban nem minősítette népművészeti alkotásoknak a kalocsai tányérokat. Ez azt jelenti, hogy „giccsadó” sújtja, mint a porcelánboltokban árusított fogfájós kiskutyát. A szakemberekből álló tanács elutasító döntésének legfőbb indoka az hogy az egyszer égetett cseréptányérok vízáteresztőek, a lakkozott felület hamar lekopik, így a kivitelezés tökéletesítése nélkül a tányérok befejezetlenek. Pontosan erről van szó. A jelenleg készülő festett tányérok — az iparban ezt nevezik nullszériának — ja az otthonok falát díszíti. De a Kalocsa környékén járó turisták már felfedezték őket, és egymásnak adva címeiket vásárolják alkotásaikat. Szabadi Gusztávné szakmán népművész korsót pingál. technikai kivitelezése nem tökéletes. A pompás díszítésű felületeket, ha szennyeződnek, alig lehet tisztítani, hiszen mechanikai, vegyi beavatkozásra a lakkréteg lekopik, a festés sérül. Szakmáron, Homokmégyen és öregcsertőn éppúgy mint Kalocsán a döntéstől függetlenül folyamatosan készülnek a virágos tányérok. A népművészeti és háziipari szövetkezet pedig nem veszi, nem veheti át, mert nem tudja értékesíteni. A népművészet mestereinek — a pingálók legtöbbje elnyerte mór ezt a kitüntetést — kezemunká-16. A kislány belenyúl a kerékbe és kivesz egy golyót. Átadja a húzás vezetőjének, aki felnyitja. — 64-es. Megmutatja a közjegyzőnek. A közjegyző bólint, megmutatja a közönségnek is. Szántódi artikulátlanul felüvölt. — Egy nulla! — Egy null! — javítja ki Margit Szántódi az asztalhoz ugrik, ujjával belenyúl a mustárba és egy szalvétára felírja: 64. Leteríti a rekamiéra. Margit odamegy és alátesz egy másik szalvétát, a rekamié állagát megóvandó. Luciánó szinte egykedvűen ül, eszik, iszik, pedig ideges. — Ezt sokan eltalálhatták az országban. A hatvannégy évesek, meg a negyvenhat évesek. Ajaj. Szántódi előbb gyanakodva ránéz, aztán vadul belecsap a levegőbe: — Ne legyél ilyen pesszimista! Margit int Luciánónak, hogy ne erőlködjön, hagyja rá. A húzás folytatódik. A ceremónia pontosan ugyanaz, mint az előző húzás alkalmával, csak itt a szobában van változás. Szántódi most a televízió előtt térdel. Amikor most a 27-es számot húzzák ki, Szántódi ismét felüvölt, és most megeszi az egész papírt, mustárostól együtt. Aztán így tele szájjal hátrafordul Luciánóhoz. — Már ebből meg lehet élni. Heti ezer 2-es, az 20 ezer forint. Ha csak ezt vesszük. De bedobhatunk kétezret is. Kissé elgondolkozik. —■ Minden héten nem lehet ötösünk valóban. Feltűnő lenne. Lesznek olyan passzé heteink ... az ismert felirat: A HIBA A KÖZVETÍTŐ VONALBAN VAN. Szántódi elveti magát. — Ezt nem bírom elviselni, Luciánó most sem izgatja magát. — Nyugi, ez a tényeken semmit sem változtat. Különben is ez a 33 is olyan szám. Csak az nem találja el, aki nem akarja. Harminchárom, szeress engem télen, nyáron... Ebben a pillanatban már újra van kép a képernyőn, s csak az látható, amint a húzás vezetője a 33-as számot mutatja föl a közönségnek. Csakhogy Szántódi fektében ezt nem látja. Luciánó rászól: — Már van kép. Szántódi még éppen elkapja a 33-ast a képernyőn. Felpattan, örült boldogságában mustárt ken szét az arcán. Zokogva, szinte eszelősen néz Luciánóra. — Még ezt is tudtad! Zseni vagy. Még a sorrendet is tudod? Szántódi odamegy Luciánóhoz. —Ez igaz, vagy ébren álmodom? Csípj meg! Luciánó megcsípi. — Akkor se tudom elhinni. Luciánó most is másról beszél. — Pedig nekem elhiheted. — Mit? — Hogy sok ötös lesz. Most már azonban, a diadal kapujában Szántódiban is fellobban részint a becsület, részint pedig a jólelkűség. Arra gondol, hogy a későbbiek során úgy is behozhatja még azt a veszteséget, most tehát bevallja, hogy ő bizony több szelvényt dobott be. Előveszi a tárcáját, és mutatja szelvényét. — De ez is a családban marad. Persze, ezeket is felezzük. Ezt látva, Margit is előveszi a táskáját. — Ezt is tegye hozzá. Szántódi nem örül ennek, de hát haragudni sincs joga Luciánó mentegetőzik: — Nélküle... tudod... és miért éppen az maradjon ki, akit a legjobban szeretek? Szántódi atyailag bólogat. Margit és Luciánó boldogan csókolóznak. Most már csak Luciánónak van titka: a társulat. V.* ->TÄrt látsrík raita csók közben is. A háziipari szövetkezetnek a környék népművészetének új hajtását mindenképpen támagotnia kell. Ezt diktálja erkölcsi és anyagi érdeke. Égetőkemencék építésével, esetleg tányérfestő közösségek létrehozásával elősegítve a festett cserépedények technikailag tökéletessé tételét, hogy — ha ismét az Iparművészeti Tanács elé bocsátanák az új technikával készült alkotásokat — ne bénítsa meg az értékes törekvéseket elutasító döntés. A beruházások ebben az esetben minden bizonnyal megtérülnek. Hiszen népművészetünk folyton megújuló teremtőerejének új erőteljes hajtását kívánja támogatni. Sclmeci Katalin Csalódás Olyan sokan jelentkeztek a TIT nyelvtanfolyamaira, hogy a megnyitóra a Városi Művelődési Központ nagytermét kérték kölcsön a rendezők. En is részt vettem az összejövetelen, Jóízű csend fogadott a művelődési intézmény díszterméhez vezető lépcsőházban. A gyülekezők halk zsinatolása, az utcáról beszüremkedö zaj alig zavarta a kellemes, nyugodt légkört. Mintha nem is a Rákóczi út 3-as számú épületben járnánk — úgy éreztük. Szokatlannak éreztem a környezetet. Valami megváltozott legutóbbi látogatásom óta? A zörgő játékautomaták, az asztali focival, biliárddal szórakozó ifjak hiányoztak. Rögvest T. I. kollégám zsörtölődő cikkére gondoltam, aki éppen az előző napokban helytelenítette a tömegszervezeteknek, szakköröknek, művészeti csoportoknak helyet adó épület bejáratánál tapasztalható hangzavart. Nyilván — így okoskodtam — az illetékesek, megfelelő helyiséget utaltak ki az ifjak számára. Ott pörgetik, tekerik az automatákat. Magomban fogalmaztam is az elismerő sorokt a gyors intézkedésért. Hazafelé menet megkérdeztem a portás bácsit: hol nyílik az új játékterem. — Miféle terem — nézett rám értetlenül. — Ahová elszállították az asztali focit, meg a többi szórakoztató masinát. — Nem vitték azokat sehová. Itt porosodnak a sarokban. Mindegyik elromlott. Alig várjuk, hogy megérve?"*»»'’ a «■»evelő. Ctr'r»«bérletet váltottak az októberben induló művészmo-A húzás folytatódik, de csak egy pillanatig, mert hirtelen megszűnik a kép, és a képernyőn megjelenik A húzás folytatódik. (Folytatása következik) töstül érdeklődnek a fiúk, hogy mikor jöhetne1, megint. H. N.
