Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-05 / 234. szám

1971. október 5, kedd

S. oldal

Az „iromba” és az „ildomos

M

»

Az analógiás változásokra a múlt héten további példákat ígértünk.

Csendes szavunk régi alakja csendesz volt. Az -s végű melléknevek hatására, de hangtani úton is csendes lett belőle. Képzett alakját (csendeszség)

ugyanis hasonulással csendességnek ejtették, mintha a képzés csendes-ség lett volna.

. A szabályon alakult menekedik ige mellé a cselekedik, cselekszik alakpár hatására keletkezett a menekszik. A fuserál ige régi alakja pedig fuserol volt. Mai alakja az esztergál, kunyerál, macerál-féle igék analógiás hatására alakult.

De ne higgyük, hogy csak néhány kiragadott példával lehet jellemezni az analógiás változásokat. Szavak nagy csoportjaira is érvényesek. Az analógia hatását figyelhetjük meg például a szótőváltozatokban. A hí, szí helyett a hívok, szívok, hatására alakult a ma már általánosabb hív, szív, forma. A száj régi alakja szá volt. Birtokos személyragokkal régen így látták el: szám, szád, szája (ez utóbbi alakban a j hézagkitöltő hang). Gondoljunk a régi közmondásra: Ne szólj

szám, nem ■fáj fejem. A harmadik személyű szája visszahatott az előző alakokra (szájam,' szájad, szája). és ebből vonták el .a mai száj alakot, -Ugyanígy a fő, nő tár-, tokos szetnélyragos feje, ■neje JéSÜ

letkezett a -fej •«*« tttfas'M köznyelvi nej is. Ezekben j a példákban tehát úgy ke- i letkezett a szája, feje, neje ! hatására a száj. fej, nej. ahogyan a beszélő tudatá- | ban a birtokos személyrag- j gal elátott hajam, hajad, I haja tőszava a haj volt. !

>»■

Jó példa lehet az ikes igék állandóan változó „állománya” is. Az eredeti ikes igéknek pontosan meghatározott jelentési körük vojt, ragozásuk is szigorú rend szerint történt. Ma már ez sok tekintetben egyszerűsödött. A megjelenik, hazudik ikes ige, mégsem mondhatom azt, hogy megjelenem valahol, vagy nem hazudom, hanem csak azt, hogy megjelenek valahol, nem hazudok. Analógiás hatásra az iktelen igék közül is sokat ikesen akarnak ragozni. A kioson nem ikes ige, tehát nem mondhatjuk így: vigyázz, hogy ki ne osonják az utcára. Helyesen csak azt mondhatjuk: ki ne oson jón.

A szóalakok hasonlósága még a szavak jelentését is megváltoztathatja. Próbáljuk megmondani, hogy mit jelentenek a következő szavak: iromba, ildomos, padmaly és az elavulóban levő furmányos. Az iromba a hozzá hasonló hangtestű goromba, otromba szavak jelentését vette fel. Az ildomos jelentése az illik szó családjának hatására illendő, illedelmes, a padmaly a padláshoz való alaki hasonlósága miatt padlás jelentésű. A furmányos a hasonló hangalakú furfangos, ármányos szavak jelentését kapta.

Elcsodálkozunk, ha megtudjuk e szavak eredeti jelentését. Az iromba a szárnyasok jelzője volt (tarka, pettyes, kendermagos). Az ildomos jelentése okos, ravasz volt, (Egy régi szövegben est olvassuk: Legyetek ildomosak, mint kégyók. Vagyis; Legyetek ravaszak, mint kígyók.) A padmaly jelentése ez volt: folyóparti vízmosta üreg. A furmányos, német jövevényszó, a Fuhrmann átvétele. Jelentése tehát fuvaros volt.

Kiss István

Megnyílt a múzeumi hónap

A délbaranyai Siklós helyreállított várában vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között tartották meg a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitóját. Az eseményen jelen volt dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, dr. Merényi Ferényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója, dr. Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője, Major Máté akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében.

A hazánkban tizedszer megrendezett múzeumi hónap számvetésre késztet. Míg 1962-ben félmillió, 1970-ben már 700 000 látogatója volt a múzeumi /hónap rendezvényeinek. A múzeumi hónap az ország kulturális életének jelentős eseményévé vált. Új múzeumi népművelési formák születtek. Tartalmában is teljesebbé tették a múzeumi népnevelő munkát.

Az idén először szerepel programban a műemlékügy. A műemlékvédelem főleg az elmúlt két évtizedben terebélyesedett ki igazán, s mutathat fel jelentős, nemzetközi síkon is elismert eredményeket. Évről évre sorozatosan kerültek átadásra az olyan kiemelkedő értékű helyreállított műemlékek, mint a budai középkori palota, a kőszegi vár, a visegrádi Salamon-torony, a felsőörsi és sárospataki templom, Buda, Sopron és Győr védett műemléki városmagja stb.

Az ünnepélyes megnyitó után átadták a vár kőtárát, amelynek anyaga nyolc évszázad emlékeit mutatja be.

„Legkedvesebb képem”

Csatári János: Eri

,

1.N

>: v:'x:; -V. " - ■■

'

IIÉtÉltl \

■ :»n

„Voltaképpen csak négy éve fényképezek és veszek részt a Bajai Duna Fotoklub tagjaként különböző rendű-rangú kiállításokon. Mérnöki munkám mellett a fotózás jelenti számomra azt a többletet, amely élénkebb színűre festi hétköznapjaimat.

Az Eri című képem 1968-ban készült és az első jelentősebb sikert hozta. Gondolom, egyszerű, gyerekesen tiszta őszinteséget ábrázol. Ha a felvételről ezt más is érzi — akkor elértem célomat. Számomra a gyermek — mint téma — örök, a forrás tisztaságával tárja fel azt is, amit mi felnőttek inkább rejtegetünk,”

„Nem cserélném el a munkámat..."

Csendes utcában lakik Zoboki Lászlóné. Szereti a nyugtató környezetet, hiszen zajos, hangos helyen dolgozik, ahol szüntelenül szólnak a hangszórók, harsog a zene, a mechanikusan felerősített emberi beszéd.

A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat kecskeméti filmszínházainak a vezetője.

— Miként érdemelte ki felettesei bizalmát

— így hangzott első kérdésünk.

— Negyedikes gimnazism^srüa*rs¥íC«in:

19.

— Magának nincs ötös találata?

A pincér vállat von.

— Nekem hál’istennek nincs, de falubelinek alig van, majdnem mind a cirkuszosoké.

Zima Jenő felfigyel erre, de nem mutatja.

— Miféle cirkuszosok?

— Jött ide valami vidéki cirkusz, már több mint két hete, azoké.

Zima egy kicsit gondolkozik.

— Ilyen sokáig megél itt egy cirkusz?

A pincér vállat von.

— Ez megél, úgy látszik. Máskor két napig ha itt vannak, már sok.

— S ezek üres sátor alatt játszottak?

— Nem mondhatnám. Sőt, azt mondják, mindig tele volt. Állítólag kivezényelték az iskolákat, a ktsz-eseket, meg mindenkit.

— Ki vezényelte ki őket?

A pincér elmosolyodik.

— Hát ki? A fejesek. Tudja, hogy van ez? A kultúrának menni kell.

Zima csak bólogat, hogy a maga részéről befejezettnek tekinti a beszélgetést, és elégedett is az eredménnyel.

Szántódi házának pincéje, ahová Luciánót rejtette. Most éppen enni kap Szántóditól. Nem valami bőséges a vacsora. Szántódi óvatoskodva lép be, kezében a lábassal, Luciánó kezébe nyomja és alaposan megfedi:

— Nagyon zajos vagy ... és rengeteget dohányzol... csak úgy ömlik ki a füst az ablakon. Ne bagózz!

Luciánó gyatra kis vackához megy, megtalálja a cigarettát és a gyufát, magához veszi.

— Ezt a néhány napot kibírod cigaretta nélkül.

Aztán már felfelé menet az ajtóból.

— .Éjfélkor feljöhetsz vizelni.

Luciánó kétségbe van esve:

— De nekem most kell,

Szántódi hallani sem akar erről, egy mozdulattal elutasítja:

— Most még nagyon világos van.

*

Zima Jenő ugyanazzal a mondhatni keménykalapos eleganciával és titokzatossággal, amivel a vonatról leszállt, sétálgat a falu utcáin. Mintha semmi dolga nem volna, mintha semmi nem érdekelné. Kirakat előtt ácsorog, benéz egy-egy udvarba, áll a mozi előtt, s végül befordul a bábaképző intézet utcájába.

Amint így, szinte véletlenül betekint az intézet rácskerítésén át a portásfülkébe, egy ottfelejtett plakáton akad meg a szeme, amelyen annak idején az emlékezetes „BOHÓC-NÉZŐ TALÁLKOZÓ-t hirdették meg. Ez most szemet szúr neki. Megáll, figyelmesen elolvassa, aztán egy hirtelen elhatározással belép az intézet kapuján.

Az igazgatónő irodájában idegesen fogadja titokzatos urat, és amikor túl van az első szabadkozáson, már a másodikat mondja:

— Higgye el kérem, nekem sokkal kellemetlenebb. Szántódi elvtárs azzal hozta ide azt az illetőt, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb cirkuszművésze, és hogy a növendékek rendkívül sokat tanulhatnak tőle.

Zima arcán most sem lehet észrevenni, hogy ismét egy számára fontos adat birtokába jutott. Szokása szerint megint nem arról beszél, illetve kérdez, ami érdekli, hanem valami másról.

— Mégis, mit gondol, mit tanulhatnak egy bohóctól a bábanövendékek?

Az igazgatónő ezt a kérdést is elhárítja.

— Kérem, ha nekem a népművelési osztály helyettes vezetője azt mondja, hogy ez jó, és ezt feltétlenül meg kell csinálni, akkor én azt megcsinálom. Az igazság az, hogy maga Szántódi elvtárs sem tudta, hogy a találkozó botrányba fog fulladni.

Zima nagyon óvatosan és burkoltan, tulajdonképpen csak most kezd rátérni arra, ami őt érdekli.

— Szántódi elvtárs máskor is szervez ilyen találkozókat?

— Itt nálunk még nem szervezett.

— És a növendékek látták a cirkul műsorát?

— Szántódi elvtárs kötelezővé tette egy előadás megtekintését.

Zima egy kicsit gondolkozik.

— Ez az ő stílusa? Ő általában minden előadás megtekintését kötelezővé szokta tenni?

— Nem. Egyáltalán nem. Ezt most valahogy nagyon .a szívén viselte.

(Folytatása következik)

ta koromban részt vettem egy pályázaton. Így kerültem kapcsolatba a népművelés akkori megyei vezetőivel. Érettségi után, segítségükkel egy féléves népművelési tanfolyamot végeztem el, majd a megyei tanács népművelési osztályán dolgoztam. Később „átpártoltam” a moziüzemi vállalathoz. Előbb propagandistaként dolgoztam, majd az Árpád, később a Városi mozi üzemvezetője lettem és ez áprilisától a közös irányítás alá helyezett két kecskeméti filmszínház irányításával bíztak meg.

— Hallottunk kezdeményező készségéről, kitűnő ötleteiről, következetességéről.

Tériké, így ismerik a városban elhárítja az elismerést. munkatársait dicséri, Studer Bélánét, fáradhatatlan helyettesét.

Az a célunk, hogy többet adjunk a hagyományos moziknál. Filmvitákat. kiállításokat rendezünk, képzőművészeket, filmrendezőket hívunk meg. Járt nálunk Marina Vlady és Jancsó Miklós, Kovács András és Bara Margit... Tudjuk, hogy Kecskeméten nincs elegendő kiállítási terem és ezért szívesen közreműködünk egy-egy tárlat megrendezésében a Városi mozi előcsarnokában. Emlékezetes sikere volt Pálffy Gusztáv szobrainak. Szabó Zsuzsa batik-munkáinak. ma is dicsérik Pólyák Ferenc faragásait.

— Tehát sokoldalú közművelődési intézménynek tekintik a mozikat. Korszerű álláspont, összhangban van művelődéspolitikánkkal. Tapasztalatai szerint az általános kulturáltság növelését szolgáló fáradozásaik eredménye megmutatkozik-e az értékes filmek látogatottságának javulásában?

— Olyan sokféle hatás éri az embereket, hogy nenezen mérhető egy-egy akció, új módszer eredménye, balsikere. Ezért nehéz a válasz megfogalmazása. Mindenesetre jó érzés, amikor a Kitörés-t, az ítélet című filmet anynyian megnéznek, mint a kétségtelenül népszerű kommersz-filmeket. Szeretnénk hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy megismerkedjenek a „képi beszéddel”, a sajátos kifejezőeszközökkel. Október 4- lől a kortárs filmművészetet mutatjuk be 5—6 alkotásból álló sorozatokban. Tematikus összeállításokkal segítjük az általános és középiskolás diákok tanulmányait.

— Diákkorában zongorázott, később művelődési házak ügyeit intézte, irodalmi esteket szervezett. Jól érzi magát, megtalálja helyét jelenlegi munkakörében? — Semmi pénzért nem cserélném el szakmámat. Néhány esztendeje kértek, hogy vállaljak el egy igen megtisztelő állást a megyeszékhely egyik kulturális intézményében. Vonzott a feladat, mégsem tudtam elszakadni a mozitól.

Jut időm a továbbtanulásra, továbbképzésre. Jelenleg az esztétikai speciális kollégiumra járok, s szabad időmben olvasok. Szeretem Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor, Buda Ferenc verseit.

örvendetes Zoboki Lászlóné alapos tájékozottsága, olvasási kedve, mert bizony napi nyolc óránál többet tölt munkahelyén. Évekig a szakszervezeti bizottság, 1970 óta a pártalapszervezet titkára. Társadalmi, politikai tisztségében is a tőle megszokott alapossággal, lelkiismeretességgel dolgozik.

Aki ismeri így vélekedik: méltán tüntették ki ez év nyarán a Szocialista Kultúráért érdeméremmel.

A kecskeméti mozik vezetője, a megyeszékhely kulturális életének fáradhatatlan munkása, Zoboki Lászlóné így köszönte meg az elismerést: „Igyekszem továbbra is helytállni. Ez a kitüntetés magasabbra emelte a mércét, tudom, többet várnak tőlem a jövőben.” K. L