Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-03 / 233. szám

8. oldal TÓTI. október S. vasárnap Megjegyzés Raktár a város közepén Van úgy, hogy az em­ber újdonságként fedezi fel a régit, azt, ami mel­nagy forgalma miatt is — nem a városközpontba való és illő látvány. Azért lett hosszú évek, olykor sem, mert az épületben — évtizedek óta naponta el­megy. Előfordul, hogy a felfedezés örömmel tölti el. Például egy érdekes ága- van. A redőnyök zatú fa, vagy egy évszám, pedig alighanem a sarki halüzleten kívül — még két, örökké lehúzott redőnyű üzlethelyiség is mögött szintén mint amilyet a kecskeméti papirbálák, holott a várost Hornyik János utcai hosz­­szú házon fedeztem fel a napokban. Csakhogy... Nézem az évszámot — 1895 — a jó külsejű épület homlokza­nemcsak a lakáshiány szo­rítja, kifogyhatatlan gond­ja az üzlettér növelése is. Igaz, erre a vállalati ér­dek könnyen rávághatja: tán. Aztán lejjebb csúszik £Uon a mostani megoj^ a tekintetem, s a ház ab­lakait kezdem számolni: egy, kettő ... hat, hét... És milyen koszosak! S mi­után az egyik nyitott ab­lak betekintést nyújt a pa­pírbálákkal, kötegekkel megpakolt. mennyezetig érő állványra, félhangosan kicsúszik a számon: Még ekkora luxust! És szövődnek tovább az ember gondolatai. Lám, mit el nem takar a meg­híján nem maradna gond a raktározás?! Feltétlenül az maradna, de csak ad­dig, amíg — az immár több céghez hasonlóan — egy rendeltetésszerű rak­tár építésével el nem há­rítaná azt az érdekelt vál­lalat. Legyen az papír- és irodaszer-értékesítő. vagy éppen bőr- és cipőkcllék­­elosztó cég... A további példák felso­rakoztatása helyett azon­szokottság! Pedig egyálta- ban hadd legyünk nyugta­lán nem biztos, hogy úgy lanítók, hadd jegyezzük a jó, ahogyan van. Mert meg: hovatovább idősze­­semmiképpen nem mond- rü lenne szakítaniuk a ké­­liató jónak, elfogadható- nyclmes megszokottal, s nak, hogy az Aranyhomok megbarátkozniuk az érde- Szálló szomszédságában, a kelt vállalatoknak a saját, forgalmas városközponti csakugyan rendeltetésszerű raktárlétesítés gondolatá­val. Méghozzá a városköz­ponton kívül, a célnak Pedagóguspályázatok iiríiílVPn A Ma^yar Nemzet U C11 cikksorozatáról nagy házat raktározás cél­jára hasznosítja a Papír- és Irodaszer-értékesítő Vál­lalat. Nemcsak azért, mert megfelelő helyen, a raktár — márcsak a P. I. Az elmúlt hetekben is­koláink tantestületeiben a legolvasottabb újság a Ma­gyar Nemzet volt. Hirte­len megnőtt népszerűségét Gábor Istvánnak köszön­heti, aki a közelmúltban jelentette meg Bács-Kis­kun megye oktatási intéz­ményeiben tett látogatása­inak tapasztalatait. Cikk­sorozatának célja a peda­gógus pályázati rendszer előnyeinek, és hátrányainak elemzése volt — de, hogy ez a szándék a későbbiek során módosult, csak a szerző megyénk oktatási problémái iránti fogékony­ságát tükrözi. Végső soron ezért egy nagyon alapos és tárgyila­gos riportsorozatot olvas­hattunk művelődésügyünk legégetőbb kérdéseiről. Ezek pedig az úgynevezett külterületi probléma köré csoportosíthatók. Bács-Kiskun megyében 160 ezer ember él napja­inkban a tanyákon. Gyer­mekeik oktatására hiva­tott iskolák közül 122-ben nem találhatók meg a kor­szerű oktatás alapvető fel­tételei; villany, nevelői szoba, pedagóguslakások hiánya, a nevelők alacsony jövedelme, kevés megbe­csülésük — ezek azok a té­nyezők, melyek úgymond „befolyásolják” a külterü­leti tanintézetekben meg-Több olaj fogy Előkészületek a fűtési idényre Felkészültek a közelgő fűtési idényre az illetékes termelő üzemek és keres­kedelmi vállalatok. Az összesítések szerint az idén tovább korszerűsö­dött a háztartások ener­giaellátása. Legszembetűnőbb az olajfelhasználás növekedé­se. Az ÁFOR ebben az év­ben már 400 ezerrel több kályha tüzelőanyagáról gondoskodik mint tavaly, így összesen 1 300 000 la­kásban fűtenek olajjal. A megnövekedett forgalom lebonyolítására 30 új töl­tőállomást állítottak fel, a •kisebb településeken pe­dig 50 mini-töltőállomást helyeztek el. Tovább foly­tatódott a gázvezetékek építése, s ezen a télen már 14 ezerrel több háztartás élvezi a gázfűtés adta ké­nyelmet. mint az elmúlt esztendőben. A propán­bután gázellátás bővítését nem tudták biztosítani, így a már tavaly is meg­levő 1 300 000 fogyasztó palackját cserélik rendsze­resen. A fűtési idény közelsége meglátszik a hagyományos tüzelőanyagok forgalmá­ban is. Az utóbbi hetekben élénkült a kereslet, meg­növekedett a lakosság és a közületek beszerzésének üteme. Szeptember végéig azonban a belkereskede­lem csak mintegy 5,6 mil­lió tonna tüzelőt értékesí­tett, 9,5 százalékkal keve­sebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az igények viszont nem csök­kentek ilyen mértékben, igaz Budapesten és a na­gyobb városokban keve­sebben fűtenek szénnel, fával, vidéken azonban legalább ilyen mértékben növekszik a kereslet. A most lezárult SZOT-akció sem hozta meg a várt eredményt, a tavalyinál 6 százalékkal kevesebb utal­ványt váltottak be. A kínálat, a készlet je­lenleg is megfelelő. Min­denféle tüzelő van a te­lepeken ; országszerte a tavalyinál 20 000 vagonnal több, összesen 90 000— 92 000 vagon fűtőanyagot tárolnak. A bőség ellenére gon­dokkal is számolnak a tü­zelőkereskedelem vezetői. Hiába van sok szén, nem tudják kielégíteni az igé­nyeket, mert szinte min-Vajdasági együttes Jánoshalmán A stara moravicai Ady Endre kulturális együttes táncosai, zenészei, színját­szói tegnap Bács-Kiskun megyébe érkeztek, hogy viszonozzák a jánoshalmi szövetkezeti csoport tava­szi látogatását. Ismeretes, hogy a MÉSZÖV kezdemé­nyezésére évről évre talál­koznak a magyar szövet­kezeti művészeti csoportok és a jugoszláviai műkedve­lők. A kiskőrösiek, tlsza­­kécskeiek, izsákiak is jár­tak már a határon túl. A népes vendégegyüttes összesen három alkalom­mal lép színpadra szom­baton és vasárnap János­halmán és Kéleshalmán. Bemutatkozásukat nagy ér­denki a legjobb minőségű fajtákhoz ragaszkodik, s csak friss szállítmányból akar vásárolni. A IV. negyedévben to­vábbi forgalomnövekedést vár a tüzelőkereskedelerrj. Az esztendő hátralevő ré­szében sem lesznek meny­­nyiségi problémák az el­látásban — az év végi zá­rókészletet akkorára ter­vezik, mint tavaly a sze­zon indulásakor volt, — s nem lesz rosszabb a mos­taninál a minőség és a vá­laszték sem. (MTI) hirdetett állások betöltését — és a képesítés nélküli pedagógusok kényszerű al­kalmazásának terjedését eredményezik. Széchenyi László, a kecs­keméti járási hivatal mű­velődési osztályának veze­tője, Madarász László, a megyei tanács elnökhe­lyettese után Gábor István végezetül dr. Gosztonyi János művelődésügyi mi­niszterhelyettessel is elbe­szélgetett tapasztalatairól — és az interjúk nyomán igen pontosan körvonala­zódtak a tennivalók. A problémákat jól lát­ják, megoldásukkal foglal­koznak az illetékesek. A cikksorozat végső tanulsá­ga — miként ezt a minisz­terhelyettes is megfogal­mazta —, hogy a külterü­leti fiatalok hátrányos helyzetének megszünteté­se elsősorban a körzeti diákotthonok hálózatának kiépítésével lehet eredmé­nyes. A helyi tanácsok azonban nem érdekeltek a hétközi otthonok létesíté­sében. Ezért nagyobb ösz­­szefogásra „valamilyen me­gyei alapra van szükség, hogy dotálni tudjuk az olyan típusú diákotthono­kat, melyek több falu szükségletét elégítik ki”. Dr. Gosztonyi János vé­leményével minden szak­ember egyetérthet. A kor­szerű oktatás tárgyi és személyi feltételei nem te­remthetők meg a szétszórt tanyasi települések ki­csiny intézményeiben — ez se nem gazdaságos, se nem célszerű. Mind . a ta­­| nulók, mind nevelőik érde­ke a tervszerűen közpon­tosított körzetek kialakí­tása — és a megmaradó iskolák villamosítása. Gondjaink megoldására azonban nem elégségesek a helyi erőforrások. Mi­ként Madarász László el­mondotta, oktatásügyünk rendezéséhez központi se­gítségre lenne szükség. Re­méljük, a megye társadal­mi szerveinek a tanyasi iskolák villamosítását és kollégiumi alap létesítését célzó kezdeményezése az országos szerveknél is tá­mogatásra talál. P. M. Hogyan kell pert csinálni ? SEMMIT SEM szólnánk, I hatóságot arról is, hogy ki­­ha valami horribilis összeg | fizette a 812 forintot, a 20 lenne tárgya annak a per- f forint perköltséget, sőt az nek, amely nemrégiben fe­jeződött be a Kecskeméti Épületasztalosiparf Válla­lat, mint felperes és a kecskeméti Béke Termelő­­szövetkezet, mint alperes között. Talán még dicsé­ret is illetné a vállalatot. Elmondanánk róla, meny­nyire szilárd a pénzügyi, a bizonylati fegyelem, milyen éberen őrködnek a válle­lát pénzeszközei felett. Mindennek a feltételezett dicséretnek az értékét, sú­lyát azonban meglehetősen lerontja az a körülmény, hogy a felperes négy forint megfizetésére kérte köte­lezni az alperesként sze­replő közös gazdaságot A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. A Béke Termelőszövetkezet fafor­gácsot vásárolt a vállalat­tól. összesen 812 forint 50 fillér értékben. A vételár kifizetése a bankszámlákon töi'ténő átutalása június 10-én lett volna esedékes, de ezt a határidőt a ter­melőszövetkezet elmulasz­totta. A vállalat azonnal fizetési meghagyás kibo­­csájtását kérte a járásbí­róságtól, s ebben kérte azt is, hogy a bíróság kötelez­ze a közös gazdaságot az összegnek a kifizetés nap­jáig esedékes évi 15 száza­lékos kamata és az egyéb költségek viselésére is. A fizetési meghagyás kelte június 19. Amikor a Béke Tsz meg­kapta a fizetési felszólítást, bejelentette a bíróságon, hogy 1971. június 21-én rendezte a tartozását és egyben kifizette a 20 forint perköltséget is, ami a fize­tési meghagyással össze­függésben merült fel. TÁRGYALÁS követke­zett. Szeptember 6-ára tűz­te ki a bíróság az első tár­gyalást, amelyen egyik fél sem jelent meg. Igaz, a ter­melőszövetkezet írt a bíró­ságnak, s kérte, hogy a tár­gyalást az ő képviselőjének a jelenléte nélkül is tart­sák meg. Ebben a levél­ben értesítette az eljáró Olaj 3000 méter mélységből 103 000 méternyi furatot készítet­tek, s így több mint tíz­ezer méterrel teljesítették túl időarányos tervüket. Különleges teljesítmény­nek számít az ország eddi­gi „legferdébb” — a fel­színi fúrásponttól legjob­ban eltérített — kútjának mélyítése . Ez a kút az árterületről a Tisza med­re alá hatol. Fúrását rövi-Ferde kutak a Tisza alá A szegedi szénhidrogén- | romnegyedében medence egyre nagyobb szerepet tölt be az orszá­gos kőolaj- és földgáz­programban. Jelenleg már száz négyzetkilométer ki­terjedésű területén eddig 450 kutat telepítettek. A medence legjelentősebb ré­szén — az algyői mezőben — már korábban befejez­ték az úgynevezett felső­­pannon korszakbeli szén­hidrogéntelepek kutatá­sát, s az elkészült készlet­becslési, illetve művelési tervek alapján gyors ütem­ben folytatják a feltáró fúrásokat. Ezek többsége a viszonylag a legolcsóbban kitermelhető 2100 méter körüli mélységekbe hatolt. Az algyői mellett legje­lentősebbnek ígérkezik a kiskundorozsmai terület. Ott nemrégiben 3000 mé­ter körüli mélységű kutat fúrtak, s ebből napi ötven köbméter, jó minőségű olajat nyertek. Hazánkban eddig ilyen mélvségben desen befejezik. A mély­pontja 730 méterre tér majd el a felső fúráspont­tól. A „ferde kutakkal” a folyó alól termelik ki a szénhidrogéneket. Sikeresen folytatták a medencében a tavaly meg­kezdett újfajta fúrássoro­zatot, az úgynevezett sze­lektív-, vagy kettős kutak rendszerének megteremté­sét is. (MTI) Az 4F0R negyedik ötéves fejlesztési terve deklődés előzi meg. A vaj­dasági öntevékeny együttes , meg nem akadtok hasonló tagjai hétfőn a fővárossal | 'erm-1'kenységű kútra. ismerkednek. I Ezzel együtt az Négyszáz új töltőállo­mást építenek a negyedik ötéves tervben — jelentet­te be kedden Jekkel Ká­roly, az Ásványolajforgal­mi Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese, azon a sajtótájékoztatón, amelyen a negyedik ötéves tervü­ket ismertették. Az új lé­tesítmények melle' t tovább bővítik jelenlegi szolgál­tatásaikat is. 180 töltőál­lomásnál megkezdik autó­év há- I ápolási és felszerelési cik­kek árusítását, 1975 vé­géig pedig a tervek sze­rint 60 töltőállomáshoz építenek kocsimosókat, szervizeket. Megteremtik a nagyob készletezés lehe­tőségeit is oly mértékben, hogy a negyedik ötéves terv végére a jelenlegi 17 nappal szemben már 45 napi szükséglethez elegen­dő benzint, gázolajat és tüzelőolajat tudjanak tar­talékolni. (MTI) összegnek a 12 napra járó évi 15 százalékos kamatát (ez összesen négy forint) is lerótta. Az utóbbit azon­ban nem igazolta szabály­­szerű bizonylattal. Minthogy a szeptember 6-i tárgyaláson a felperes sem jelent meg, a bíróság elnapolta az ügyet és leg­utóbb szeptember 22-én tárgyalta. Itt a felperes — a vállalat — már módosí­totta keresetét. Időközben ugyanis valóban „befutott” hozzájuk a bank igazolá­sa. Hiányzott azonban még a négy forint megfizetésé­nek bizonylati megerősítő-SG MINTHOGY a termelő­szövetkezet ezt a bíróság felhívására sem mutatta bet tehát nem igazolta hi­vatalosan a négy forint megfizetését, a vállalat kérte kötelezni a közös gazdaságot ennek a négy forintnak a megfizetésére. „Az alperes a bíróság felhívására nem igazolta, hogy a késedelmi kama­tot átutalta volna a fele resnek, ezért a bíróság a 601970 (XII. 30.) PM. sz. rendelet alapján kötelez­te a 12 napra járó késedel­mi kamat — amelynek ösz­­szege négy forint — meg­fizetésére ...” — olvashat - juk a bírósági ítéletben. Végül az eljáró tanács döntött a perköltséget ille­tően Is. Az ötven forint költséget ugyancsak a ter­melőszövetkezetnek kellett viselnie, mivel az Épület­­asztalosipari Vállalat meg­nyerte a pert NEM SZÁMOLTUK MEG, hogy hány akta született az ügyben. Arról sincs tudo­másunk, hogy hány ember hány napot, vagy órát fog­lalkozott a perrel, annak ágaival. Nem vitatjuk azt sem, hogy a vállalat jog­szerűen járt el, amikor „abban a pillanatban” ér­vényesítette követelését és bírósághoz fordu't. Kétség­telen az is, hogy á termelő­­szövetkezet mulasztott, nem utalta át időben a fafor­gács árát. De az ember­ben mégis motoszkál, ha a vállalat pénzügyi osztálya telefonon felhívja a ter­melőszövetkezetet és meg­kérdezi, miért nem fizet­ték be a pénzt, vagy mi van már. Kétségtelen, hogy egyszerűbb lett volna, bár nem „szabályos”. Nem lehet azt mondani — mivel nincs rá bizonyí­tók —, hogy a közös gaz­daságnak szándékában sem volt megfizetni a forgács árát. be akarta csapni a vállalatot. Éppen a terme­lőszövetkezet vezetői írják a bírósághoz intézett egyik beadványukban, hogy „...megjegyezzük: érthe­tetlen és minden bizonnyal idő előtti is a vállalatnak a pereskedése, amely feles­legesen köti le a bíró-ág és a felek idejét...” Fel­tételezhető, hogy a tsz-ben mindössze feledékenységről volt szó, amit meg is le­het érteni, tekintettel ar­ra (június közepéről van szó), hoev az aratási mun­kák kellős közepén állt a gazdaság. A VÄLLALAT SZERINT valószínűleg nem volt fe­lesleges az eljárás, hiszen megnyerték a pert. a négy forintot. Egyben megmutat­ták azt is. hogyan kell pert csinálni a majdnem semmi- I bői. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom