Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-29 / 256. szám

4. oldal 1971, október 29, péntek Városi tanácsülés Kecskeméten Elfo^äcltäii a tanács szervezeti szabályzatát II. A tevékenység köre Tegnap délelőtt a városi tanácsháza dísztermében ülést tartott Kecskemét Város Tanácsa. A napirend első pontja a tanács és szervei szervezeti és mű­ködési szabályzatának meg­vitatása volt, amelynek tervezetét dr. Bódogh Já­nos, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztette elő. A szabályzat, amelyre a tanács munkaprogramja épül, lényegében a tanács * alkotmánya”. Megszabja egyebek közt a szervezet feladatát és hatáskörét, az együttműködést a nem ta­nácsi szervekkel, utasítá­sokat tartalmaz a tanács­ülések rendjére vonatkozó­an. Intézkedik a tanácsta­gok jogairól és kötelessé­geiről, a végrehajtó bizott­ság működéséről; körvona­lazza a tisztségviselők fel­adatkörét, a tanács bizott­ságainak és a szakigazga­tási szerveknek a tenniva­lóit. A tanácstagok közül a vitában elsőnek dr. Csűri Ferencné szólalt fel. Hang­súlyozta a tanácsok tö­megkapcsolatainak fontos­ságát, jelentőségét, Zilahy- Sebes Béláné a város kom­munális eredményeiről szó­lott. Németh Ferenc java­solta, hogy a tanácsi bi­zottságok közt az ifjúság problémáival foglalkozó külön bizottságot is hoz­zanak létre, s a végrehaj­Leszürctelték az almát A több száz holdas szőlőültetvény termésének be­takarítása az elmúlt héten jutott túl a fordulóponton a Városföldi Állami Gazdaságban. A nyolc és fél száz holdnyi almáskert termését azonban péntekre mind leszüretelték a gazdaság különböző kerületeiben. Az almának 70 százaléka az itthon és a határokon túl is igen keresett jonatán. A termés minősége meg­felel a követelményeknek. Nagy részét gondosan vá­logatva máris elszállították Budaörsre, a HUNGARO­­FRUCT Külkereskedelmi Vállalat hűtőházába. A vá­rosföldi almának háromnegyed részét ugyanis expor­tálja a HUNGAROFRUCT. _____ ■ -A termőterületről a gyűjtőhelyre szállítják az almát, ahol osztályozzák, válogatják. tó bizottságnak az ifjúsá­gi témákat tárgyaló ülése­ire hívják meg a KISZ képviselőjét is. Hasonló értelemben szólalt fel Bor­sos György is. Dr. Rebek Lőrinc a tanácsi bizottsá­gok szerepéről, feladatkö­réről beszélt. Bartha Mi­hály a szabályzattervezet néhány újszerű, közér­dekű előnyökkel járó pont­ját üdvözölte. Ugyancsak a tanácsi bizottságokkal kapcsolatban tett észrevé­telt Papp Dezső, majd dr. Sánta László beszélt a sza­bályzat létrejöttének kö­rülményeiről, s beszámolt a vb tevékenységéről, il­letve a bizottságok mun­kájáról. Ezután a szabály­zattal kapcsolatban javas­latot tett néhány módosí­tásra. Az ügyrendi bizottság el­nökének összefoglalója után az ülést levezető Új­vári Lajos tanácselnök-he­lyettes szavazásra tette fel a kérdést. A tanács a sza­bályzatot az említett mó­dosításokkal kiegészítések­kel egyhangúlag elfogad­ta. Szünet titán dr. Mező Mihály tanácselnök-helyet­tes tájékoztatta a tanács­tagokat az első félévi gaz­dálkodásról. Szóbeli tájé­koztatóját a tanács egy­hangúlag elfogadta. Számos bejelentés, ész­revétel, interpelláció után a városi tanács ülése Új­vári Lajos zárszavával ért véget A törvénynek az a feje­zete, amelyik a szövetkeze­tek gazdálkodásáról szól, egyebek között a követke­zőket tartalmazza: „Szövet­kezet minden olyan gazda­sági tevékenységet folytat­hat, amelyet törvény, vagy törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet (határo­zat) nem tilt vagy tart fenn az állami gazdálkodó szer­vek részére. A szövetkezet a gazdasági tevékenységét a hatósági előírások között végezheti.” Ez a rendelkezés is min­denféle szövetkezetre érvé­nyes. Ugyanúgy, m'nt a törvény végrehajtásáról megjelent kormányrendelet­nek az az intézkedése, hogy az állami vállalatok részé­re fenntartott gazdasági te­vékenységek körét külön jogszabály állapítja meg. Az illetékes ágazati minisz­ter rendeletben szabja meg azokat a feltételeket, ame­lyek között az állami vál­lalatok, illetőleg a szövet­kezetek különféle gazdasági tevékenységet folytathat­nak. A szóban forgó jog­szabályok még ebben az évben napvilágot látnak. Közzéteszik az úgyneve ett tilalmi listát is, amely fel­tünteti, hogy mivel nem foglalkozhatnak a szövet­kezetek. Mindaddig termé­szetesen, amíg az említett jogszabályok érvénybe nem lépnek, a mostaniak az irányadók. Mellékes vagy kiegészítő? Ami a tevékenységi kört illeti, akörül meglehetősen élénk vita folyt már a múlt évben is. Kiváltképpen a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek újabban létre­hozott üzemágairói alakul­tak ki egymással ellenté­tes vélemények. Mindez szükségessé tette, hogy az egységes szövetkezeti tör­vény félreérthetetlenül ki­mondja a tevékenységi körre vonatkozó szabályt, a közeljövőben megjelenő rendeletek pedig minden részletkérdésben intézked­jenek. Kézenfekvő például, hogv a termelőszövetkezetnek van saját gépjavító, takar­mánykeverő üzeme építő­brigádja, vagy részlege. Variálható „sejtek * * Faházak — ipari szövetkezetektől A szakemberek az üdü­lési szezon kezdete előtt körutat tettek, mintegy be­cserkészték a megye pihe­nésre, kikapcsolódásra al­kalma* területeit, hogy évekkel előre felvázolhas­sák a fejlesztés lehetősé­geit Az idény lezárultával mérleget készítenek a vál­tozásokról, ami egyebek között azt tartalmazza, hogy sokan fedezték fel a Tisza holt ágát, a Tőser­­dőt, a Szelidi- és Vadkerti tavakat, a Duna partját. Számos vállalat emelt üdü­lőt dolgozóinak, s az egyik kedvelt formaként a vi-Gépcsitették a gyümölcsszállítását a Városföldi Állami Gazdaságban. Eme­lővillás targoncával helyezik az almásládákat a szállító jármüvekre. (Kovács János felvételei) szonylag olcsó faházak nyújtotta kényelmet hasz­nálják ki. A faházakat legnagyobb mennyiségben a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet készíti Bács-Kiskunban. Az alkotó elemek termelésé­nek korszerűsítésére hét és fél millió forintos beruhá­zást hajtanak végre. A to­vábbiakban gépeket vásá­rolnak, s a belső anyag­­mozgatás modernizálásához utakat építenek. A piaci előrejelzések szerint 1980- ig egyre növekszik a ke­reslet. A faházak nemcsak az üdülők igényeit elégítik ki, hanem alkalmasak a kereskedelmi árusítás meg­szervezésére is. A mélykú­tiak például büfét rendez­tek be a szövetkezet terü­letén az egyik ilyen házi­kójukban, ahol a telepen dolgozó tagjaik és alkal­mazottaik gyorsabban be­szerezhetik az alapvető élelmiszereket. A kereslet hatására a Ba­jai Lakberendező és Építő Ktsz ugyancsak foglalkozik a termék sorozatgyártásának bevezetésével. Elkészítették a víkendezési céloknak megfelelő faházak prototí­pusait, amelyek variálható elemekből, úgynevezett sej­tekből állnak, a rendelteté­si helyükön betontuskókon nyugszanak. A terveket a forgalmazó ÉRDÉRT Ke­reskedelmi Vállalat bocsá­totta a szövetkezet rendel­kezésére, s a jövő évre ed­dig 10 millió forint értékű megrendelést jelentett be. \ termelést a Bajai Lak­­berendező és Építő Ktsz a készülő új telepén végzi ahol december 1-vel meg­kezdődik az üzempróba. H. F, Egyiket sem helyes mellé­kesnek, vagy kiegészítőnek tartanunk. Ezeknek az üzemágaknak a munkája ugyanúgy beletartoz k a tsz gazdálkodásába, mint a ga­bonatermelés. a sertéste­nyésztés, vagy a kertészke­dés. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy konzervüze­me, vagy az elsődleges élel­miszer-feldolgozás körébe vágó más üzeme van a szövetkezetnek és saját üz­letében árusítja termékeit. Ami tehát az élelmiszer­gazdaság része és a mo­dem, mind iparszerűbbá váló mezőgazdaság velejá­rója, azt a tevékenységet még elnevezésben is feles­leges kiszakítani a szerves egységből. A lakosság igényli Mindemellett vannak a ter­melőszövetkezetekben olyan üzemek is, amelyek kívül esnek a nagyüzemi é’elmí­­szertermelésen, az elsődle­ges élelmiszerfeldolgozáson és a közvetlen termelői ér­tékesítésen. Ezek között fontos helyet foglalnak el a lakosság szükségleteit ki­elégítő szolgáltatások, a he­lyi építőanyag-ellátás és minden egyéb, olyan tevé­kenység, amely a helyi adottságokat ésszerűen hasznosítja. Változatlanul cél a munkaerő folyamatos, jobb foglalkoztatása, s ha erre szövetkezeti keretben kínálkozik a társadalmi ér­dekekkel is megegyező le­hetőség, akkor kár lenne megakadályozni. Nem a cégtábla dönti éL, hogy a szóbanforgó üzemágaknak van-e létjogosultságuk! Budapesten és környékén s kisebb mértékben más ipari központok szomszéd­ságában, végeznek termelő­­szövetkezetek főként gép­ipari-, könnyű- és vegy­ipari tevékenységet is. Az ilyen üzemek különféle ál­lami vállalatokkal kialakí­tott együttműködés révén jöttek létre, s lényegében az ipar részére termelőszö­vetkezeti bedolgozást való­sítottak meg. Ahol ez a bedolgozás szervezett, meg­felel az állami szabályozás­nak, s nem rögtönzés, nem átgondolatlan szerződés eredménye, ott jól szolgál­hatja mind a szövetkezet, mind az állami vállalat ér­dekeit. Kiváltképpen a ked­vezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodó tsz-ek h“’y­­zetén könnyíthet. Ezek a szövetkezetek a tapasztala­tok szerint eddig is mező­­gazdasági célú fejlesztésre fordították az ilyen bedol­gozással elért jövedelmük átlagosan háromnegyed ré­szét. Kedvező az is, hogy ezáltal feleslegessé vált vagy lényegesen csökkent az a jövedelemkiegészítő támogatás, amit az állam ezeknek a mostoha adott­ságú tsz-eknek nyújtott. Äz ipari tevékenység meg ha tár ozása Érdeke a bedolgozásos ipari munka az érintett gyáraknak is. Beruházást takarítanak meg általa, s vannak termékek, amelye­ket a szövetkezetekben ol­csóbban állítanak elő. Nem közömbös végül az sem, hogv az iparba eljáró dol­gozók több órás oda- és visszautazástól mentesül­nek, ha lakóhelyükön, a gyárral kooperáló szövet­kezetekben végezhetik el ugyanazt a munkát. Mindezek figyelembevé­telével készítik el azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körét meghatározzák. Meg­szüntetik a helyenként elő­fordult kedvezőtlen jelen­ségeket, rendezik a bére­zést, s gondoskodnak arról, hogy a szövetkezetek ipari tevékenysége az eddiginél szervezettebb legyen és az ipar irányításával feilőd­­jék. Előírják azt is, hogy mi történjék azokban a szövetkezetekben, ahol az ipari üzemágakból eredő árbevétel aránya 30—50 szá­zalék között van. illetőleg meghaladta az 50 százalé­kot. Az elgondolás az. hogy az előbbiek „mezőgazdasá­gi-ipari”, az utóbbiak pedig „ipart-mezőgazdasági” szö­vetkezetté alakuljanak át. Gulyás Pál (Folytatjuk) Ejnye, kedves 098! A múlt héten megnyílt Jalta borozó telefonszáma iránt ér­deklődtem a távbeszélő tuda­kozónál. Közöltem, hegy az új vendéglátó egység a Batth'ány utca elején kapott helyet, s csupán egy—két napja áll a vendégek szolgálatában. A 008 előbb kijelentette, hogy a borozónak nincs telefonja, majd udvariasan felkért, hogy várjak, vártam . .. pillanato­kon belül meg is kaptam az áhított telefonszámot: 13-043 ... .. . amelyről kiderült, hogy egy magánlakás hívószáma — a Jókai utcában! Üj hívás, új szám: 13-042. Most már ezt a bűvös öt számjegyet kezdtem tárcsázni, de újból csak ered­ménytelenül. Máig sem tudom, kinek a száma ez, mert a csengetésre hosszú távon át sem kaptam választ. Annyi bizonyos, hogy nem a Jaltáé. Mert végső kétségbe- i esésemben most már a legilíe­­tékesebbhez, a Vendéglátó Vál­lalathoz fordultam. Ök any­­nyit mondtak: higgyem el, hegy a Jaltának nincs még telefonja. Ugyanezt a tényt egyébként a késő délutáni órákban az üzletegység egyik alkalmazottja is — személye- i sen — megerősítette. Végképp nem vonva kétségbe a telefontudakozó jóhiszeműsé­gét, segíteni akarását, mégis megkérdezem: nem képzelhető el egy olyan nyilvántartás — még ha csak egy kockás füzet lenne is az —, amelyben fel­lelhető az új előfizetők neve­­száma? Ebben az esetben ugyanis pillanatokon belül megállapítható lenne: van-e X-nek, Y-nak telefonja, s ha igen, mi a száma. így nyom­ban elkerülhetnénk minden félreértést, téves adatközlést, bcsszankodást. Es nem került volna sor erre az írásra sem .. • — a — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom