Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-24 / 251. szám

8. oldal 1971. október 24. vasárnap A tragédia a döntőben VARSÖ (MTI) Lengyelországban befe­jeződtek az európai szo­cialista országok dráma­fesztiváljának elődöntői. A magyar drámairodai­mat Gyurkó László: Szerel­mem Elektra (Bialystoki .színház), Szakonyi Károly: , Ördöghegy ( a lodzi és a kieleei színház) és Madách Imre: Az ember tragédiá­ja (Gdanski Teatr Wybrze­­za) képviselte. A bíráló bizottság nyolc előadást talált érdemesnek a november 9—16-a között megrendezendő katowicei döntőbe, köztük a gdanski színház előadásában Ma­dách klasszikus alkotását A kunbábonyi kincsek Kecskeméten Dr. Fülep Ferenc, a Nem­zeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg az utóbbi évek egyik legjelentősebb kecskeméti kiállítását teg­nap délben, a Katona Jó­zsef Múzeumban. Ünnepi beszédében összegezte az avarokra vonatkozó hazai kutatás legfontosabb ered­ményeit és valószínűsítette azt a feltevést, hogy a kun­bábonyi sírban avar ka­­gán csontjait és méltóság­jelvényeit találták meg. A Magyar Nemzeti Mú­zeum éppen a lelet külön­leges fontosságára való te­kintettel kölcsönözte fél­tett avarkori kincseit, a másutt talált fejedelmi le­leteket. így a látogatóknak Keresse a betűket! Ma zárul az I. forduló TRÉFÁS kép-ésbetű- REJTVÉNY-ISKOLÁNK 6. pontja a rejtvényedben gyakran előforduló kivo­násjel (—) egyik jelen­tésére mutat rá: ez a jel jelentheti azt, hogy az utá­na következő betű vagy be­tűk kimaradnak a megfejtésből. De ugyanezt jelenti az is. ha az illető betűt a rejtvényben egy­szerűen áthúzzák. Ha azonban az áthúzást magá­ban az ábrában, képen al­kalmazzák, akkor az azt jelenti, hogy az így jelölt tárgynak csak az eleje, vagy a vége szerepel a megfejtésben. Például en­nek a rejtvénynek a meg­fejtése: BERLIN. Az alább közölt 4 rejt­vényünk megfejtéséhez „is­kolánk” 1.. 2., 3. és 4. pont­ja nyújt segítséget. Ezekkel a rejtvényekkel \ zárul rejtvénypályázatunk 1. fordulója, melynek első rejtvényeit október 10-i, vasárnapi számunkban kö­zöltük. Ugyanitt találhatják meg kedves olvasóink a pályázat feltételeit, vala­mint a több mint 15 ezer forint értékű díjak felso­rolását. E számunkban közöljük az 1. számú pályázati szel­vényt, melynek 1-től 13-ig számozott kockáiba kell beírni lapszámaink időren­di sorrendjében közölt rejt­vények kezdőbetűit. Ezek egy jelmondat első részét adják meg. Vigyázni kell azonban a vasárnapi és a csütörtöki számunkban közölt „rejtvényiskolára” és 4—4 rejtvényre, mert ezek közül csak az egyik rejtvény kezdőbetűjét kell kiválasztani, s hogy melyi­ket, azt a jelmondat koráb­ban már megfejtett betűi­ből kell kikövetkeztetni. A pályázati szelvényre fel kell írni a beküldő olva­sónk nevét és pontos címét. További fontos tudnivaló: a pályázati szelvényhez csatolni kell azokat a la­punkból kivágott és felra­gasztott rejtvényeket is, amelyek megfejtésének kezdőbetűit ráírták a páY lyázati szelvényre. A meg­fejtést csak e rejtvények­kel együtt fogadjuk eL Egy-egy pályázó korlát­lan számú pályázati szel­vényt küldhet be, de ezek mindegyikéhez csatolni kell a fentiek szerint felragasz­tott rejtvényeket is. Az így felszerelt pályá­zati szelvényeket lapunk kiadóhivatalába, Kecske­mét, Szabadság tér 1/A. címre kell postán bekülde­ni, vagy ide kell leadni 1971. november 1-én 12 óráig. A borítékra írják rá: „KERESSE A BETŰKET!” 1. számú PÁLYÁZATI SZELVÉNY most lehetőségük nyílik az összehasonlításra. A két te­remben elhelyezett felbe­csülhetetlen értékű másfél­ezer éves övcsatokat, H. Tóth Elvira, a megyei mú­zeum igazgatóhelyettese, mutaat be az érdeklődők­nek; A megnyitón több fő­városi, tekintélyes régész­tudós is megjelent, többek között dr. Korek József, a Nemzeti Múzeum főigazga­tó-helyettese. A megyei ta­nácsot Madarász László el­nökhelyettes képviselte. Kisa'áiítás-szinkron Nők fóruma Baján Követésre méltó kezde­ményezésről kaptunk hírt Bajáról, ahol a városi párt­­bizottság és a József Attila Művelődési Központ közös szervezésében előadássoro­zat indul a nők részére. A novemberben induló és jövő februárban befeje­ződő fórum programja igen gazdag. A sorozat első elő­adását Nők a közéletben címmel Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője tartja. Külpolitikai kérdé­sekről Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizott­ság osztályvezető helyet­tese ad tájékoztatást. Bal a életéről, eredményeiről, Rondiairól és terveiről dr. Gaidócsi István, a városi tanács elnöke számol be. Ezenkívül még munkajog­ról, lakáskultúráról és di­vatról is hallhatnak érde­kes ismertetést a fórum hallgatói. Viűamennvi előadásra a művelődési kö: pont Dózsa­­termében kerül sor. 8. 9. 10. 11. 12. 13. A Dérynétől a Neotonig Változatos, színes prog­rammal várja közönsé­gét az elkövetkező hetek­ben a bácsalmási műve­lődési ház. Az Állami Dé- ( ryné Színház hétfőn este mutatja be a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot, nem sokkal ké­sőbb p"d:g a Bánk bán cí­mű drámával vendégszere­pel a nagyközségben a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház. Sor kerül a Neoton együttes koncertjé­re, majd a helyi és kör­nyékbeli műkedvelő cso­portok bemutatójára. A KISZ-fiátalok és az ifjúsá­gi klub tagjai részére négy mai témájú ifjúsági filmet vetítenek, s az év végéig minteoy 100 ismeretterjesz­tő előadást is tartanak. Az ezután felépítendő kecskeméti házgyár részére 80 holdnyi területet sajátí­tottak ki. Több mint száz­húsz tulajdonos szórvány­­gyümölcsfákkal beültetett rissz-rossz szőlőjét, a Szol­nokihegy tájékán. A kisajá­títást kérő ÉM. Bács-Kis­­kun megyei Építőipari Vál­lalat már egy évvel ezelőtt jószándékkal ajánlotta a tu­lajdonosoknak: ne művel­jék, ne gondozzák szőlőiket, gyümölcsfáikat, mert ha­marosan érkeznek az építő­anyagok, a gépek, s úgyis letarolnak mindent. A kisajátítási eljárás an­nak rendje, s módja szerint ez év februárjában megkez­dődött, a vállalat megtette ajánlatait, amellyel azon­ban a tula jdonosok nagyobb része nem volt megeléged­ve, ezért az ügy megjárta a hivatalokat, a bíróságot is. Ez természetesen hosszú hónapokat vett igénybe, már ahogyan ez ilyenkor lenni szokott. A kisajátítási határozat csak az év köze­pén vált jogerőssé. Ám közben a terület a „senki földjévé” vált, a tu­lajdonosok hallgattak a fi­gyelmeztető szóra, s a par­cellákat felverte a gaz. A gyomnövényeket ugyanis az égvilágon senki sem hábor­gatta, mert a területen még azóta sem történt egy ka­pavágás Sem. Hogy miért nem, arra a vállalatnak nyilván alapos oka van. Ezt-nem is firtat­nám. Hiszen ebben az üdv­ben minden szabályszerűen történt. Csak az nem sza­bályszerű, hogy a parcellák egyenként csekélyke, de összeségében mégsem elha­nyagolható — számítások szerint nagyjából egymillió forintot érő — termése ve­szendőbe ment. Veszteség a volt tulajdonosoknak. a na­gyobb közösségnek is. Holott mi kellett volna? Semmi más, csak egy kis összhang a klsaiát'tási eljá­rás és a biológiailag meg­határozott termelési ciklus között. Ha létezne az a bi­zonyos társadalmi szinkron. I nem esrv. hanem nagvon sok milliót meg lehetne menteni. H. D. A baltán gyilkos A KÖRNYÉKBELIEK szép asszonynak tartották Vadkerti Tóth Péterné csólvospálosi lakost. Ezzel a ténnyel maga a harminc­éves fiatalasszony is tisztá­ban volt, tudta, hogy fér­jén kívül még több más férfinak is tetszik. Jóleső érzéssel nyugtázta minden alkalommal, ha valakinek megakadt a szeme rajta, ügy öltözködött ebben a kis faluban, hogy sokan a Váci utcában sem járnak választékosabban. Alig volt tizennyolc éves, amikor 1959-ben férjhez ment Vadkerti Tóth Péter­hez. A házasságot mind­két félről ellenezték a szü­lők, s az idők folyamán ez az ellenzés fel-fellángolt a családban. Különösen a kezdeti években, amikor a fiatal házasok a férfi szü­leinél laktak. A menyecske és az anyós klasszikus pél­dáját nyújtották a torzsal­kodásoknak. Vadkerti Tóth Péter — a tanúk, ismerő­sök szerint — rendkívül szorgalmas ember volt, de néha felöntött a garatra, s ilyenkor jöttek a féltékeny­­ségi jelenetek. „Amikor nem ivott, az én uram olyan jó ember volt, hogy ezt kibeszélni sem lehet...” — mondta az asszony a tár­gyaláson többek között. NEM VOLT alaptalan a féltékenység, a férj gya­núja. Látták a falubeliek, hogy amikor nincs otthon a férj, idegen embereket fogad a házban. Találkoz­tak vele — ugyancsak ide­gen férfiak társaságában — különböző helyeken, töb- j bek között Maisán is. Ez tudomására jutott a férjnek is. Veszekedések következ­tek. Vadkerti megverte az asszonyt, de ő sem maradt adós: tejeskannával, szó­dásüveggel, s egyebekkel verte meg a férjet, aki egv ilyen eset után — mikor az asszony ismételten han­goztatta. hogy elköltözik — tízezer forintot dobott oda neki: eredj, ha annyira akarsz. VADKERTINÉ 1971 már­ciusában döntötte el végle­gesen, hogy vesz egy ta­nyát és oda megy lakni. A tízezer forintból adott is kétezer forint előleget, vagy foglalót egy tanyára. Halálos és súlyos közüli balesetek Beküldte: Betont fogott a boltvezető Október 21-én hajnalban a dunaegyházi 6-os számú italboltban betörőt fogott a boltvezető. A rendőrség | őrzietbe vette Bogdán Pé­­! tér 20 éves, alkalmi mun­kás, büntetett előéletű, Dunaegyháza, József Atti­la utca 27. szám alatti la­kost. Bogdán ezen az éi­­szakán betörte az ÁFÉSZ kezelésében levő italbolt ablakát, a pénztártól ma­gához vett 612 forint vál­tópénzt. majd italozni kez­dett. Italozás közben érte ! tetten a boltvezető. Kecskeméten a Budai út és a Zója utca keresztező­désében tragikus szeren­csétlenség történt. Berente Balázs 47 éves, Kecskemét, Talfája, Tanya 2. szám alatti lakos ittas állapot­ban, kerékpárját tolva át akart menni az úttesten. Eközben érkezett oda, már féktávolságon belül Ru­­dinszkí János Salgótarján, Salgó utca 9. szám alatti lakos a rábízott tehergép­kocsival, s Berentét elgá­zolta. Berente Balázst a kórházba szállították, ahol másfél óra múlva sérülé­seibe belehalt. Kunadacs, Felsőadacs -'■’vik szám nélküli iitián Szűcs József a rábízott nótkocsis vontatóval nem adta meg az elsőbbséget a iobb kéz felől érkező Üi­­vári Béla 16 éves. Kerek­egyháza. Konrmszta 154. szám alatti motorkerékpá­[ rosnak. Az összeütközés következtében Újvári Béla és utasa, Szűcs Irén 17 I éves kunadacsi lakos sú­­| lyosan megsérült. Szűcs és í Újvári ellen eljárást indí­­j tottak, Újvári ellen azért, I mert nem rendelkezett ve­zetői igazolvánnyal. Gyevmekbaleset történt pénteken reggel Soltvad­­kert belterületén. Egy von­tató mögül az úttesten át­szaladt Sztojka Pál 6 éves, Soltvadkert, Lenin utca 122. szám alatti lakos, akit a féktávolságon belül levő Marik József. Bocsa, III. kerület 20. szám alatti mo­torkerékpáros elütött. A gyermeket súlyos sérülés­sel. eszméletlen állapotban szállították a kórházba. A megállapítások szerint a motoros nem felelős a balesetért. G. G. Híz március 21-én, vasár­nap volt. Otthon elmondta a férjének, hogy szerződést kötött a tanyára, s a papírt is megmutatta. Délután a férfi egy barátjával elment inni. de nemsokára vissza­tértek. Otthon gúnyosan je­gyezte meg: vett a felesé­gem egy tanyát, majd kitű­zöm rá a piros lámpát... — aztán újra inni men­tek el. Este tíz óra úis elmúlt már, amikor meglehetősen ittasan hazatért a férj.- Az asszony szelíden fogadta, nem veszekedtek. A kony­hában mindketten ruhástól lefeküdtek az ágyra és be­szélgettek. Vadkerti kérte az asszonyt, ne menjen el, hiszen ő szereti, megválto­zik. ezután nem iszik, gon­doljon a gyerekre (egy kis­fiúk van) stb. A szépasz­­szony hajthatatlan maradt és kifejtetté: nem hisz a férjének egy szót sem és ő véglegesen döntött: el­költözik. ELÉG SOKÁIG tartott ez az éjszakai beszélgetés. Éj­félhez közeledett már az idő, amikor a férj ingerül­ten nekiesett az asszony­nak. Nem messze az ágytól, a tűzhely alatt volt a fej­sze. Az asszony felkapta és az éppen felülni készülő férfit homlokon vágta ve­le. A szerencsétlen Vadker­ti hanyatt zuhant, de újra fel akart ülni. Űjabb csa­pás érte. A nagy erejű üté­sektől — az asszony ugyan­is többször megismételte — eltört a férfi szemöldök­­csontja, a bal szeme kifolyt, arca csupa vér volt már. Ekkor arcát két tenyerébe téve. ki akart menni a konyhából, de csak tántor­gott, botladozott A szép­asszony most hátulról tá­madta meg a baltával és ütötte. Amikor az eszmélet­len ember elesett, újabb ütéseket mért rá. Vadkerti Tóth Péter néhány percen belül meghalt... Másnap reggel a gyilkos orvoshoz vitette magát: iátleletet kért az ő „sérü­léseiről”, de egyetlen nyo­mot sem talált rajta az or­vos. Az asszony ugyanis úgy akarta beállítani a dol­got,, hogy őt a férjé fojto­gatta és védekezésképpen támadott rá. Terve azonban nem járt sikerrel. Letartóz­tatták. AZ ÁLTALA elkövetett szörnyű cselekrrf^ny — hét súlyos baltacsapast találtak az orvosok az áldozaton — egyáltalán nem rázta meg Vadkerti Tóth Péternét. A tárgyaláson is legfőbb gondja az volt,, hogy mi lesz azzal a kétezer forint­tal. amit ő foglalóként adott a megalkudott tanyá­ra. I Visszakapja-e, mert már nem veszi meg, hiszen nem kell elköltözni^ ott­honról. Pedig meglehetősen hosszú időre „elköltözik”. A megyei bíróság ugyanis különös kegyetlenséggel el­követett emberölés bűntet­te miatt 14 évi szabadság­­vesztésre ítélte. Enyhítő körülményt nem talált. Azt ugyanis, hogy van egy kis­fia, ebben az esetben egy­általán nem lehet ilyen szempontból figyelembe venni, hiszen éppen ennek a gyereknek az apiát ölte meg szokatlan kegyetlen­séggel. Az ítélet nem jog­erős. bár az ügvész tudo­másul vette a bíróság dön­tését. de a vádlott és vé­dője fellebbezett. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom