Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-01 / 231. szám
1971. október 1, póritok S. oldal Kádár János szekszárdi látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt a megyei és a városi vezetők társaságában ellátogatott a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe. Magyarj László igazgató ismertette a vidéki ipartelepítés keretében létesült gyáregység munkáját, tervet. A többi között elmondotta, hogy anyavállalatuktól hat gyártmánycsalád előállítását vették át. A gyáregység részt vesz á Zsiguli-program megvalósításában: ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállít a Szovjetunióba. A tájékoztató után, Kádár János megtekintette a modem üzemet, majd a nap folyamán ellátogatott a Szekszárdi Állami Gazdaságba is. Kádár elvtárs este befejezte Tolna megyei látogatását és visszatért a fővárosba. Egyetemi tanárok, csehszlovák mezőgazdasági szakemberek látogatása A Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszékének tanárai és asszisztensei érkeztek csütörtökön Kecskemétre, hogy két napon át tanulmányozzák Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemeiben és intézményeiben az üzemszervezést. A vendégek tegnap délelőtt dr. Maár András, a Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai kara tanszékvezetőjének kíséretében a Zöldségtermesztési Kutató Intézetet keresték fel. Délután Évente félmilliárd forint kárt okoz a rozsda Kiskunfélegyházára utaztak, majd a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a szőlőfeldolgozást tanulmányozták. Az egyetemi tanárok és munkatársaik megyei tanulmányútjuk alatt megtekintik a Kunfehértói Állami Gazdaságban működő borkősavgyárat is. Tudományos delegáció érkezett a határon túlról is a Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe. A hazánkban tartózkodó csehszlovák mezőgazdasági szakemberek, a prágai mezőgazdasági minisztérium és több tudományos intézet képviselőinek harminc csoportja szerdán Kecskeméten. tagú járt Felületvédelmi bemutató A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Magyar Agrártudományi Egyesület tapasztalatcserével egybekötött felületvédelmi bemutatót tartott csütörtökön a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildpuszai kerületében. Dr. Janik József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a MAE szakosztályvezetője üdvözölte a résztvevőket. Elmondta, hogy Magyarországon évente félmilliárd forintra tehető a mezőgazdasági gépek korrózió okozta károsodása. Mátyus Gábor és Szörényi László az állami gazdaság igazgatóhelyettese illetve főmérnöke a 15 400 holdon gazdálkodó üzem tevékenységét ismertette. A 100 millió forint értékű gép és berendezés javítására, karbantartására évente 19 millió forintot fordítanak. 1967 óta folytatják a tervszerű felületvédelmi munkákat a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakembereivel együtt. A hildpusztai kerületben létrehozott festőműhelyben próbálják ki a korrózió elleni védekezés gépeit, anyagait és a különféle eljárásokat. Jogi esetek Az általános közvélemény meg most is azt tartja-, hogy a jogász valami télé csavaros észjárással dogozik. Pedig nem. tesz mást, mint az események, esetek, ügyek logikáját deríti fel, hogy ennek a láncolatnak világos képlete alapján alkalmazni tudja a megfelelő jogszabályokat. Szerdán este meggyőződhettünk ennek igazságáról, amikor a televízióban érdekes új műsort köszönthettünk, Jogi esetek címmel. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a lehető legjobb eszközét, módszerét választotta a Televízió a jogpropagandának, a törvényi ismeretterjesztésnek. A sorozatnak ígért adás első műsorában a Polgári Törvénykönyv által szabályozott kártérítési felelősség néhány alapesetével ismerkedhettünk meg. Nincs szándékomban leírni az ott elhangzott példákat, csupán egy érdekes tapasztalatról mondok néhány szót. A műsorban két bizottság szerepelt. Az egyik nem jogászokból álló, háromtagú együttes (két fiatal marós és egy esztergályos), a másik pedig magas beosztású bírókból, gyakorló jogászokból álló, ugyancsak háromtagú szakértő csoport volt. A műsor harmadik „ágának” szereplői — szintén jogászok — mintegy a narrátor feladatkörét látták el. Ismertettek egy-egy, megtörtént, vagy csupán feltételezett esetet, s előbb a jogban nem jártas fiatalembereknek adták meg a szót: hogyan ítélkeznének az adott esetben? Ami meglepett, az a józan és okos értelmezése, felfogása, és eldöntése az eseteknek, amely nem egy kezdő jogásznak is dícséj retére vált volna: kártérí- 1 tés vétkességi alapon, majd tekintet nélkül a vétkességre. Mindkét ügyben pontosan olyan „ítéletet hoztak”, mint később a sz ikemberekből álló hármas tanács. Észre lehetett venni a Legfelsőbb Bíróság csoportvezető bírójának az arcán, hangjából, hogy alaposan meglej pődött az esztergályos és a marósok józan, a tételes joggal tökéletesen egyező döntésén. Pedig mit csináltak ezek a „népi ülnökök” ? Semmi egyebet, minthogy a józan eszükre hallgatva elemezték az eléjük tárt, a felolvasott eseteket. Mire lehet következtetni ebből? Arra, hogy tör! vényeink közérthetőek, a jogszabályok belső logikája mindenki által követhető — legalábbis ezen a szinten. Végül egy megjegyzés: Akit riporternek, vagy a beszélgetés vezetőjének ültetnek a képernyőn megjelenő asztalkához, az nem biztos, hogy okosabb, mint a szakértőkből álló bizottság. Rendkívül kellemetlen volt még a nézőnek is, amikor a beszélgetés vezetője szavába vágott az esetet elemző bírónak. Lehet, hogy ez csupán kezdeti hiba. Ettől függetlenül várjuk a Jogi esetek újabb adásait, nemcsak a polgári, hanem a büntető jog köréből, is. G. S. Elutazott a Moszkvai Nagyszínház A világhírű Moszkvai , , ... i Nagyszínház 400 tagú tár-Horváth József, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet javítástechnológiai főosztályának vezetője elmondta, hogy bár a védőbak, a korróziós egyre nő. A gépesítés mértékével nem tart lépést a fedett tárolóhelyek kialalítása, emellett az újabban használt vegyianyagok is fokozottan igénybe veszik a gépeket. A feladat, a komplex védekezés, amelyben a tervezők, a gyártók, a kereskedelem és az üzemeltetők egyaránt részt vesznek. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet feladatának tekinti a megfelelő típus festőműhelyek kialakítását, a technológiai berendezések tervezését. Ilyen korszerű festőműhelyt tekintettek meg a résztvevők az előadás után. Működés közben mutatták be a szakembereknek a felületelőkészítő tüpisztolyt, csiszolókorongot, a kerítések festésénél különösen gazdaságos, elektrostatikus felviteli módszert, amély 300 százalékos teljesítmény mellett is 70 százalékos anyagmegtakarítást eredményez. A bemutató a gépek és termékek megtekintése után vitával zárult. D. É. ,„m I dapesti vendégszereplését befejezve, csütörtökön a kora reggeli órákban különrepülőgéppel a magyar fővárosból Becsbe utazott. A fogyasztók védelmében MA LÉP ÉLETBE az új konzervipari szabvány, amely — amellett, hogy rendet teremt a burjánzásnak indult, módosításokkal megtűzdelt általános műszaki előírások rengetegében — a fogyasztók érdekvédelmét szolgálja. A meósoknak megszabott feszesebb tűréshatárok nem engedik meg. hogy a vásárló mennyiségileg károsodjon. A címkéken szerepelnie kell a gyártás hónapjának is. ami az előállítás időpontjáról nyújt pontosabb tájékoztatást. Ugyanakkor két évre nőtt a készételek esetében a kereskedelem felelősségvállalási ideje, a nagyobb reklamációs lehetőség a minőségi áru gyártására, illetve forgalmazására ösztökéli a termelőket és az üzleteket. A KORÁBBI szabványok felülvizsgálatának és módosításának folyamatát a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének bevezetése gyorsította meg. Követelményként lépett fel az egységesedő világszínvonalhoz való igazodás; a mechanizmus reformja az asztalfőre ülteti a piaci igényeket; az áraknak tökéletesebben kell kifejezniük az értéket. A tudományos-technikai fejlődés pedig időközben sok területen cserét hajtott végre a feldolgozásra kerülő alapanyagok választékában, s a technológiában is. A KORSZERŰSÖDÉS folyamata az eddigi módosításokkal még korántsem teljesedett ki. Erre figyelmeztetnek a megyei élelmiszer-ellenőrző szakemberek jelzései is, amikor az idei jelentésükben azt írják, hogy a baromfiipar minőségi munkájának lazulásához vezetett a rendkívül sok osztályt, szortimentet biztosító szabvány, illetve ennek hibás alkalmazása. Éppen a konzerviparban az igények és a szabvány ellentétére utal, hogy az előírások be nem tartása miatt néha büntetniük kellett a kecskeméti vállalatot az alacsony savtartalmú savanyúságok előállítása miatt, holott a lakosság az ilyen termékeket keresi. A VÁSÁRLÓK kielégítése a gyártásnál kezdődik, ahol nagy szerepük van a szabványoknak, de nem itt fejeződik be. A fogyasztói igényekre alapozott termelés, forgalmazás a vállalatok létérdekévé vált. A feltételek megteremtése nem lehet a pillanat műve — mégis ez a hosszabb távú jövedelmező gazdálkodás záloga. h. F. Hz.............megállapodások segítsék elő a termelés fejlesztését A termelő üzemek ós a feldolgozó, valamint a felvásárló vállalatok közötti szerződéses kapcsolat — akár értékesítésről, akár szállításról van szó — lényegében a napjainkban sokszor hangoztatott kooperáció egyik formája. Hozzátehetjük, hogy sokféle változata van ennek a kapcsolatnak. Bizonyítja ezt az is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek áruféleségeik mintegy 80 százalékát a különböző szerződéses formák keretein belül értékesítik, illetve forgalmazzák. Sajnos az utóbbi időben egyre több olyan jelzés érkezik, hogy a felek nem veszik komolyan a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. Erről és a szerződéskötések egyéb tapasztalatairól tanácskoztak csütörtökön Kecskeméten a megyei tanács székházában az élelmiszergazdasági és belkereskedelmi bizottság ülésén. A megbeszélésen részt vettek a felvásárlók és feldolgozó vállalatok ve- I zetői. A vita során számos figyelemre méltó megállapítás hangzott el. Az az általános vélemény, hogy a Ifjú Gárda szakasz Kunszcntmiklóson Kunszentmiklóson, a j Damjanich János Gimnázium és Szakközépiskola feldíszített aulájában Ifjú Gárda polgári védelmi szakasz alakult tegnap az intézet KlSZ-csúcsvezetősége mellett. Az alakuló ünnepségen Bárfai Attila, a KISZ Kecskeméti Járási Bizottságának titkára nagy elismeréssel szólt a kunszentmiklósi gimnázium KISZ-eseinek kezdeményezéséről, az Ifjúgárdisták tenniakarásáról. Emlékeztetett az augusztus közepén Kecskeméten megtartott ifjúgárdisták II. országos seregszemléjére, amely bizonyította: a kék egyenruhások az ifjúság élenjárói, akiknek munkájára. segítségére mindig számítani lehet. Arra kérte a gimnázium ifjúgárdistáit, hogy magatartásukkal, tanulásukkal, eredményes mozgalmi munkájukkal mutassanak példát társaiknak. Ezután huszonnyolc ifjúgárdista tett fogadalmat. T. L. A legifjabb egészségőrök Megfiatalodik a hazai ifjú vöröskeresztesek gárdája. A Magyar Vöröskereszt bizalmat szavazott a 7—10 esztendős kisdobosoknak: soraikból a következő hetekben több százan léphetnek be az Ifjúsági Vöröskereszt újonnan szervezett kis egészségőr csoportjaiba. Az úttörőcsapatok, rajok, őrsök volt tisztaságfelelősei az idei tanévben elsajátítják majd az elsősegélynyújtás alapfokú tudnivalóit, s ezen kívül részt vállalnak szűkebb közösségük, egy-egy őrs vagy osztály tisztaságának megőrzésében. Az 1971— 72-es tanévben 187 ezer fiatal jelentkezett az elsősegélynyújtó, ifjú egészségőr tanfolyamokra, s több százezer pirosnyakkendős pajtás teljesíti majd az úttörőpróbák egészségügyi követelményeit. A Vöröskereszt legifjabb aktivistái az idén is harcba indulnak a tisztasági verseny legjobb helyezéseiért. Olcsóbb lelt a harisnya és a műbőrcsizma Október 1-től leszállítják a szintetikus alapanyagokból készült harisnya, zokni, harisnyanadíág és a műbőr felsőrészből készült női és gyermek divatcsizma fogyasztói árát. Az árcsökkentést az állami költségvetés terhére, a forgalmi adó mérséklésével hajtják végre. A hazai gyártmányú és az import szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág átlagos fogyasztói ára 26 százalékkal, a műbőr felsőrészű divatcsizmáké 13 százalékkal, a gyermekek számára készített műbőr felsőrészű divatcsizmák ára 11—16 százalékkal csökken. A szintetikus anyagokból gyártott harisnya és zokni átlagosan 8— 12 forinttal, a gyermekharisnya 4—8 forinttal, a szintetikus harisnyanadrág 15—20 forinttal, a műbőr félsőrészű divatcsizma 20 —30 forinttal, a műbőr felsőrészű gyermekcsizma pedig 12—18 forinttal olcsóbban kerül forgalomba. kívánatos egyenjogú partneri viszony még mindig nem alakult ki. Ennek egyik oka egyes vállalatok monopolhelyzete. A szerződések feltételeit nem egy esetben önkényesen határozzák meg. Gyakori a kedvezőtlen minősítés, ami miatt jelentős anyagi veszteség éri a termelő üzemeket. Ugyancsak gyakori panasz, hogy egyes vállalatok az átadott áruk ellenértékét jóval 15 napon túl fizetik csak ki, ugyanakkor ha a termelőszövetkezetek vásárolnak, az összeget azonnal behajtják. Megállapították azt is, hogy a szerződéses kapcsolatok továbbfejlesztésének alapvető feltétele a fegyelem megszilárdítása. A vállalat és a termelők között olyan megállapodást kell alkotni, amely mindkét félnek megfelel, Többen felvetették ezzel kapcsolatban azt is, hogy a szerződéseknek a termelés fejlesztését kell szolgálniuk. Jó példa erre a Kalocsa-vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, amely megállapodott a termelő üzemekkel, hogy a vetésterület növeléséhez milyen gépek beszerzésével járul hozzá. A gépesítés gondjainak enyhítése több termelési ágban fontos feltétele a további előrehaladásnak. A cukorrépa vetésterület csökkentésének is egyik oka, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek nem tudják a termeléshez szükséges munkaerőt előteremteni, a gépesítés viszont megoldatlan. Több vállalat megkezdte a szerződéskötéseket a következő esztendőre. A bizottság a következőkben megvitatta a megye kereskedelmének általános helyzetét. K. S. ^
