Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-19 / 246. szám
UTL október 19, kedd B. oldal QUEIMADA Ismételt látogatás Akasztón A politikai ismeretek terjesztése ügyében Mi ér többet a szabadságáért harcoló elnyomott nép számára, egy megölt, meg nem alkuvó forradalmáé- mitikus és lelkesítő legendája, vagy maga az élő vezér, aki újjászervezheti az igazság ügyéért lázadók seregét? Ez a súlyos és a kiéleződött osztályharcok során nem egyszer valóságosan is felmerült kérdés zárja Gillo Pontecorvo neves olasz rendező legújabb alkotását, a Oueimadát. A hős itt a halált választja a felkínált — bár nem becstelenségtől sugallt szágival cseréljék fel — szüksége van a népből származó, a harcot vezető egyéniségre is, aki egyszerre képviseli a tömegek és irányítói akaratát. Az egyszerű Jósé Dolorésből ezért lehet a forradalmi harcok hőse és a függetlenség kikiáltása után tábornok — majd az angol érdekeket kiszolgáló bábkormány ellen másodszorra is felkelt nép vezére. A rendkívül feszült cselekmény két nagyszerű színészegyéniség játékára épül. Az angol ügynök, sir Wil-A kasztó kritikus évek*"*■ nek néz elébe — villant át agyamon Hatvani Dániel kollégám legutóbbi látogatásakor kialakított véleményének summája, amint a művelődési ház felé baktattam. Délidő, az utcán alig-alig látni embert. Az intézmény bejárata is zárva. A mozi fényképes hirdetőtáblájának fadobozában poros üveglemezek, egy régi, fakult hirdetőtábla az ellenkező oldalon — egykori bálna emlékeztet. Dolores tábornok szerepében Evaristo Marques. — szökés helyett. Ezzel a tettel a film alkotói nagyon pontosan és hitelesen jelzik szándékukat: művük ne csupán a jelenkori gyarmati felszabadulás problémáit vetítse a XVIII. század portugál gyarmatbirodalmának egrnt kis szigetére, hanem a történet az adott kor körülményeit és gondolatvilágát is hordozza. A Queimada a rendező előző filmjének, az Algíri csatának sok szempontból rokona. Nemcsak azért, mert mindkettő egy más nép, idegen állam elnyomása ellen lázadó nemzeti mozgalom születését, kibontakozását és kudarcát dolgozza fel, hanem azért is, mert e „folytatásos” történelmi dokumentációban Pontecorvo a nemzetközi politikai sakkjátszmák és a forradalmak vezértípusának elemzésével is bővíti mondanivalóját. Történetének címadó kis szigete a Karib-tengeren fekszik, és eredetileg (a forgatókönyv szerint) spanyol gyarmat. Csupán a Franco-rezsim nyomatékos fenyegetésére változtatták portugállá. Az angol politika irányítóinak ideküldött ügynöke itt forradalmat robbant ki a néger lakosság körében. Céljuk elérésére — hogy a portugál fennhatóságot a szigetorliam Walker személyét Marlon Brando, a neves amerikai színész játssza, de barátja és ellenfele, az ismeretlen, analfabéta néger fiú, Evaristo Marques, Dolores tábornok szerepében, nagyszerű felfedezésnek bizonyult. Egy percre sem válik kétségessé, hogy a két férfi szövetségében és párharcában milyenek az erőviszonyok, és mennyire egyenrangúak a filmbeli — és valóságos — társadalmi helyzetük ellenére. —ts —s Otthonos vagyok a községben, ismerem a járást. Megkerülöm az épületet, hogy az oldalbejárathoz jussak. Az udvaron magasra szökkenő gyom, régen eldobált papírdarabok, téglatörmelék ... Múlt ősszel jártam erre legutóbb — azóta sem változott a kép. Ezt meg is említem Kovács Lajos párttitkámak, akit irodájában találok. Vállat von. — Sokáig nem volt művelődési ház igazgatónk — mondja. — Én is tudom, hogy nem szép látvány, de mindenre nem jut időm, hogy magam intézkedjek ... Gondunk pedig van éppen elég .., * Jövetelem célja, hogy a község művelődéséről tájékozódjak. Nem általánosságban, hanem a politikai ismeretek terjesztésének módszereit szeretném megismerni. Megtudakolni, hogy a községi pártszervezet mit tesz a párttagok és a falu egész lakosságának képzéséért, táiékoztatásáért... Kiegészítéséül, vagy magyarázatául annak a jelenségnek, melyet Hatvani Dániel írt le cikkében. Kovács Lajossal, a községi pártszervezet titkárával hosszú és az induló kezét Kisvártatva előjön a főnökkel együtt, akt nyújtja, bemutatkozik /imának. — Rogers. — Zima. — Uram, az ön fogadása olyan képtelenül merész, hogy miután kötelességszerűen figyelmeztetem önt, hogy a nyerésre úgyszólván semmi esélye sincs, és amennyiben ön ezek után is fenntartja fogadási szándékát, én ezt önnek a nálunk használatos leghosszabb oddsal adom, azaz, kétszázötven az egyhez... — A fogadást fenntartom. i 'gántermelő ■rtészkedők iyelem! '1RMÉNY\rolAsra ÉS /ÁLLÍTÁSRA \LKALMAS 6 és 8 kg os bukkrekesxek a Helvéciái Állami Gazdaságnál olcsó áron beszerezhetők. Helvéciái Állami Gazdaság, Helvécia. Ügyintéző: Tóth Gábor. Telefon: Helvécia 4. 17‘53 — Uram, ahogy parancsolja. Milyen összeget írhatok be? — Tízezer fontot. A hidegvérű angol bukinak leesik az álla. — Talán tíz fontot akart mondani, uram. — Nem, tízezer fontot A bukméker bambán néz. — Uram, cégem alaptőkéje másfélmillió font. Ha én ezt a fogadást elbukom, nem tudom kifizetni. — Az baj. Az nagy baj. Tudna ajánlani egy nagyobb céget, ahol állják ezt a fogadást? — Pillanatnyilag nem. Illetve csak az Eevesült Államokban vannak nagyobb tőkével rendelkező irodák. Zima egy kicsit gondolkozik. — Társuljon velük. Hívja fel őket, hátha beszállnak Egy óra múlva visszajövök. — Rendben van, uram. Zima kimegy. t Egy másik irodában a helyzet ugyanaz, a tisztviselő most is hfvja a főnökét. — Uram. az ön fogadása képtelenség, — mondja témától nem egyszer meszszire kanyargó beszélgetésbe merülünk. A problémakör, melyről kicseréltük gondolatainkat, a politikai és gazdasági ismeretek rendszere — és az emberek információs igényének kapcsolata volt. Mert mit mutatnak az elmúlt pártoktatási évad összesítő számadatai? A magyar munkásmozgalom és párt tört énét című ismételten megrendezett előadássorozat hiába volt kötelező az alapszervezet 18 tagja számára: hallgatóság híján mégis félbeszakadt. A távolmaradók az időjálást okolták: a tél, a hideg, a nehezen járható utak miatt nem tudnak eljárni a foglalkozásokra. Többen arra hivatkoztak, hogy más fórumokon, korábban már megismerkedtek ezzel a tematikával. Az előadásns propaganda-sorozatra 75-en jelentkeztek — párttagok és pártonkívüliek. És már az első alkalommal 180 hallgató gyűlt össze a művelődési ház nagytermében, hogv meghallgassák a közérdekű téma előadóját. A községi pártszervezet és a Hazafias Népfront közösen szervezett előadásain általában 200 körül mozgott a hallgatók létszáma — ugyanazon havas, szeles téli estéken. melyek az előző tanfolyam résztvevőire oly kedvet szegőén hatottak. — A valóságos érdeklődés hiánya rejtőzött a munkásmozgalmi előadások kudarcát magyarázó hivatkozások mögött — mondta Kovács Lajos. — A későbbiekben ki is derült, hogy a párttagok színesebb, változatosabb, napjaink égető problémáival foglalkozó tájékoztatókat szeretnének hallani. Valami hasonlót ahhoz, mint ami annyira megnyerte a lakosság tetszését. Az új választási, szakszövetkezeti törvény, az ifjúságpolitikai határozatok és több más, községünk életét elemző módon kifejtő előadás érthetően vonzotta az embereket Emlékszem például, hogy a községfejlesztés terveiről beszélgettünk, az érdeklődők már nem is fértek el a mű. veleődési ház színháztermében. A politikai felvilágosító é$ tájékoztató munkát így azt hiszem, erre a formára kellene alapoznunk a jövőben... • A pártszervezet ve*"*■ zefősége fölismerte az emberek reális érdeklődését a, politikai ismeretek iránt — és eme szükségletek jellegét. A község lakói szijkebb közösségük, lakóhelyilk gondjai iránt a legfogékcwiyabbak. Az új, téli tanfolyamok tervezésekor ezért egy közös szervezésű sorozatot indítanak. Ezen a párttagok és pártonkívüliek közösen vesznek részt. Az előadások témáit széles körű közvéleménykutatás alapján állították össze, a községi előadók helyett járási és megyei szakembereket kémek fel, hogy ezáltal is növeljék a rendezvények hatékonyságát. • Munkaalkalmakra és sok más egyébre van szükség Akasztón. A község fellendítésének, a „kritikus évek” megoldásának ügye azonban mindenekelőtt józan és világos elképzeléseket szükségeltet — nemcsak a vezetők, hanem a falu minden lakosának gondolataiban. Az emberek érzik is ezt — az előadásokon jelentkező érdeklődés eme szükségből táplálkozik. Pavlovit* Miklós Wilson. — A leghosszabb oddsot érdemli. Kettőszáz az egyhez. Mennyivel óhajtja? Zima szemmel megméri Wilson tőkeerejét ötezer fonttal. Wilson nyel egyet, aztán a várható nagy üzlet reményében kimondja: — Rendben van, uram. Zima elővesz egy csekket és kiállítja ötezer font- I ról. Wilson int a tisztviselőnek, hogy írja be a fogadást. Miközben ez folyik, összemosolyognak. — Uram, ön a bukmékerek legszebb álmát testesíti meg. Máskor is legyen szerencsénk. Zima ránéz. Tudja, hogy nem lesz. — Rajtam nem múlik, uram. Ismét a Rogers-iroda. Zimát már várják. A főnök elébe jön. — Uram, a texasi „American way of life” fogadási j iroda ötven százalékkal beszállt az üzletbe és egyben j megkért, hogy ha netalán ezt a fogadást még ezenkívül náluk is meg akarja kötni, bármilyen összeggel állnak rendelkezésére. Zima habozás nélkül lecsap rá. — Nagyon helyes, köszönöm. Százezer dollárral lefogadom náluk is. Rogers nem is hiszi, amit hall. — Uram, azt kell mondanom, hogy jótékonykodásra más területet is választhatna. Zima elmosolyodik. Jóságra jósággal válaszol. Átnyújtja névjegyét, melyen már a bérelt ház címe van. — Uram, ha kenyérgondjai lesznek, csak keressen fel. Kisebb kölcsönökkel bármikor állok rendelkezésére. Zima hazatér. Az inas fogadja. —Luciánó úr? — Luciánó úr és Margit kisasszony kimentek Stratfordba, Shakespeare szülővárosába, — Nocsak. Szántódi úr? Szántódi úr a konyhában tartózkodik. Zima elmosolyodik erre. Zima meeielenik a konyhában. Megáll az ajtóban és a következő kép tárul elé: Szántódi a személyzettel ultizik a konvhaasztalon. A négerrel, meg egy másikkal. És a szakácsnő az ölében ül. Szántódi észreveszi, elmosolyodik. — Megy a lap. főnök. És ezek ulti-analfabéták. (Folytatása következik) Bemutatjuk a színház új tagjait Henkel Gyula „Tizenéves” korától már közeli kapcsolatban áll a színházzal. Énekel és táncol, főleg operettekben. Huszonhét éves. a színészmesterség mellett két szakmája van, amit nem tart haszontalannak. „Sokat vitáznak azon, hogy elavult-e az operett? Szerintem ezen nem kell vitázni. A Fővárosi Operettszínház színészképző stúdiójában végeztem, és nem hazabeszélek, amikor azt mondom, hogy operett nélkül szegényebbek lennénk. Az az igazság, hogy rendkívül megnőtt a közönség igénye a zenés darabok iránt, és kevés olyan korszerű, musical van, mint például a West Side Story.” Henkel Gyula saját bevallása szerint itt Kecskeméten, az ország egyik leglátogatottabb színházában, alkotó közösségre, barátokra talált. Izgalommal várja, hogy bemutatkozzék a közönségnek és a nézők megismerjék őt. Hogy a találkozás miként sikerül, az október közepén a Leányvásárban dől el. Cs. K. Boros István — Budapesten kezdtem a szakmát a nagy Royal-revűben — kezdte „önéletrajzát”, — Ez pedig meghatározta további pályafutásomat is: általában táncos szerepeket alakítok. Kecskemétre színésznek és koreográfusnak szerződtettek. A Cigányszerelem és a Leányvásár táncos jeleneteit kell megkomponálnom, így az előadásokban csak kisebb szerepek hárulnak reám. A Katona József Színház életem érdekes állomása, a hírős városban fejeztem be ugyanis elemi tanulmányaimat a régi „sárga iskolában”, s tulajdoiKéppen hazajöttem. Hálom kivételével az ország valamenynyi vidéki színházában játszottam már hosszabban időztem egy. az NDK-ban vendégszereplő társulatnál is. Kecskeméti bemutatkozásul csak annyit mondhatok: a szerződéssel régi vágyam teljesült. P. M.
