Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-17 / 245. szám

^ * a, $ms- íj, ,| iJiii^IIIWIWIIII'111' in~rri"''TOir *- í' s * ' ^ /' '■ .* il li I *í»'w-' Mv ' • - ' ' ^ £■ .. ii A vasárnap kiemelkedő eseményei i KECSKEMÉTEN Délelőtt a Kecskeméti ! Petőfi—DVTK NB I-es ko- | sár labda-mérkőzés (10.15). az atlétikai férfi ifjúsági CSB (Széktói Stadion 9 óra), cselgáncsverseny (Űj­­kollégium 9.30) és a K. Vo­lán—GEAC NB Il-es férfi röplabda-mérkőzés közt vá­logathatnak a szurkolók. Délután 14 órai kezdettel a KTE—Sarkad! Kinizsi NB Ill-as labdarúgó-mérkőzés lesz az egyetlen sportese­mény. A KTE hazai pályán eddig ió teljesítményt nyúj­tott és most is biztos győ­zelmet várunk a csapattól. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Két labdarúgó-mérkőzés lesz azonos időben. A Va­sas-pályán 14 órai kezdet­tel a Kiskunfélegyházi Va­sas—Gyomai TK mérkő­zésre kerül sor. A gyomaiak a táblázat 3. helyén állnak, s eddig mindössze 5 gólt kaptak. Nem lesz könnyű dolga teliét a félegyháziak­nak, A Kun Béla SE—Kis­­kunmajsa mérkőzés is ér­dekesnek ígérkezik. BAJÄN Délelőtt a Bajai Fehér­neműgyár női NB Il-es ko­sárlabdázói játszanak a Szolgáltató Spartacus el­len. KISKŐRÖSÖN A Kiskőrösi Spartacus VM —Hódmezővásárhely NB Il-es kézilabda-mérkőzés délelőtt 10 órakor kezdő­dik. A megyei labdarúgó-baj­nokságban az Alpár—Solt­­vadkert, a Hajós—Bácsal­más, az Izsák—Szamuely SE és a Bajai Bácska Posz­tó—Radnóti SE mérkőzés ígérkezik érdekesnek. A fülön fogott lehetőség Riport az új sportcsarnok gazdáival Ahogy az ember befor­dul Baján a Patak utcá­ba, néhány lépés után megüti a fülét a játék hangja. Lábdobogás, síp­szó, labdapattogás. Aki életében csak egyszer is lá­tott kosárlabda-mérkőzést, annak olyan ez mint egy harci mén számára a kürt­szó. Ülünk a nézőtéren az új csarnok gazdáival. Az üvegtiszta, csillogóra lak­kozott parketten a megye legfiatalabb kosarasai vív­ják ádáz harcukat, kovács Jóska a sokszoros váloga­tott kosárlabdázó beszél. — Amikor, úgy két év­vel ezelőtt összeomlott a régi tornacsarnok, egy pil­lanatra kicsúszott a talaj a lábunk alól. Aztán meg­kezdődött a huzavona. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy az öreg tomate-A labdarúgás fekete krónikája Elharapódzott az utóbbi J időben a fegyelmezetlenség I és a sportszerűtlenség a i kiskunhalasi járási labda­rúgóbajnokságban. A sok kiállítás miatt a fegyelmi bizottság kénytelen volt szi­gorúbb eszközökhöz nyúlni. Az alábbiakban néhány kirívó esetet emeltünk ki az FB jegyzőkönyvéből. Bitó Lajos (Csólyospálos) szándékosan megrúgta el­lenfelét. Három mérkőzés­től tdtották el. Vczdán Jó­zsef (Kelebia) a játékveze­tőt „felülbírálta”. Eltiltása 2 mérkőzés. Jagodics Ist­ván (Harkakötöny) sípszó után rúgott ellenfelébe, ö is 3 hétig „pihenhet”. A Kunbaja—Jánoshalma XI. mérkőzésen mindkét csapatból 2—2 játékos ment korábban öltözni. Faddi Mi­hály és Tombácz Gusztáv (Jánoshalma) 2 hetet ka­pott. A kunbajaiak közül Farkas János 3, Révész András 2 hét’g nem játsz­hat. Jellemző, hogy Farkas János a bizottság ítéletét nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fogadta és Ismé­telt .«sértő kijelentéseket tett a játékvezető testületre. Ezért még külön dorgálás­ban is részesült. Valami nincsen rendben Kunbaján, s a sportolók nevelése te­­rüWén a MFDOSTl-nál mé" bőven akad tenni­való. Végül még 3 Viéfig kény­telen lesz nélkülözni csa­­na+knnitánvét. Fodor Józse­fet a csnlvospálosi lahda­­ni«óe«annt. A kaoitánv rossz nőidét mutatott és 5 is a kiállítás soriéra jutott. NB I. Salgótarjáni BTC— Ü. Dózsa 2:2 (1:1) Közgyűlésekről jelentjük... Az olimpia költsége A müncheni olimpiai játé­kok összköltségét a nyugatné­met szervező bizottság 1912 millió nyugatnémet márkára (250 millió angol font) számít­ja. Ezért a szervező bizottság úiabb 71 millió márkát kért a már kanott, lletve megígért összegeken kívül és biztosította a nyugatnémet parlamentet hogv ez a 71 millió az iit"1"* anyagi Jellegű kérése. (MTI) KUNSZENTMIKLÖSON a közelmúltban tartották meg a sportköri közgyű­lést. Az eltelt kétéves mun­ka eredményeiről és a fel­merült problémákról Ájpli László sportköri elnökhe­lyettes számolt be. Öröm­mel állapította meg, hogy e kiskunsági nagyközség életében jelentős eredmé­nyekkel dicsekedhetnek a birkózószakosztály tagjai, akiknek híre már a me­gyehatáron is túljár. Úttö­rő-, serdülő-, ifjúsági és felnőtt versenyzők csak ebben az évben nem keve­sebb, mint 73 érmet gyűj­töttek. A labdarúgó-szakosztály, bár ebben az évadban mérsékeltebb teljesítményt nyújtott, szintén megfelelt a község sportszerető dol­gozói várakozásának. A so­ron következő feladatok közül egy új edzőpálya tervét ismertette Ájpli László. Az üzemek, terme­lőszövetkezetek, ktsz-ek gazdasági alapjaiból a testkultúra fejlesztésére fordítandó összegek célsze­rűbb felhasználását, vala­mint a nagyközségi tömeg­sport kiszélesítésének lehe­tőségeit szorg"lmazta. Em­lítést tett új szakosztályok (kosárlabda, asztalitenisz, súlyemelő) beindításának szükségességéről is. Á vezetőség beszámoló­ját élénk vita követte. A felszólalók között volt Tóth Lászlóné az MSZMP kecskeméti járási küldötte és Kelemen Árpád JTS-el­­nök is. Elmondták, hogy testnevelési rendszerünkre mind komolyabb nevelési feladatok hárulnak. Bizto­sították a jelenlévőket a járási szervek legmesz­­szebbmenő anyagi és er­kölcsi támogatásáról. A beszámoló és az azt követő vita után a régi ve­zetőség lemondott, maid a küldöttgyűlés megválasz­totta az úi vezetőséget. Az elnöki tisztségre Z s'-os Sándort, a helyi VÁV- özem megbízott igazgató­iét majd a tagság soraiba Balogh Mihálvt. Linótb rivörgyöt. Kovács Sándort "dozes Albertot. Pénd* Zsigrnondot. Pnzsári Már­tont választották. A járási TS küldöttértekezletén Zsí­ros Sándor, Kovács Sándor és Pozsári Márton képvi­seli a községet. BÁCSALMÁSON is igen sokan gyűltek össze, hogy részesei legyenek a közsé­gi sportkör vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlésé­nek. A megjelentek előtt dr. Gaszner Miklós a sportkör elnöke tartotta meg a vezetőség beszámo­lóját az elmúlt két év eredményeiről és hiányos­ságairól. Részletesen fog­lalkozott a sportkör gazda­sági helyzetével. A község üzemei, vállalatai közül ugyanis sokan nem támo­gatták a sportkört és bi­zony így az utóbbi időben anyagi nehézségekkel küz­döttek a szakosztályok. Szólt arról is, hogy meg­indult már a pártoló tag­ság és a baráti kör szerve­zése. Szükség van rá, hogy a község minden lakója magáénak érezze a sport­kört Elismeréssel beszélt a felnőtt és ifjúsági labda­rúgócsapatok szerepléséről. Az 1970/71. évi bajnokság­ban a játékosok és a szak­osztály vezetőségének nagy akaratának volt köszönhe­tő, hogy a csapat bejutott az összevont megyei baj­nokságba. Nagy elismerés­sel szólt a sportkör elnö­ke az idősebb játékosok spor tszeretet érői. igyekeze­téről és akaratáról. Külön is kiemelte Jágity István. Locskai Ferenc és Harnos István példamutató játé­kát. Ugyancsak sikeresen sze­repel a sportkör ifjúsági csapata. Az 1970. évi me­gyei egyfordulós ifjúsági bajnokságot veretlenül nverték a bácsalmási fia­talok. Az 1970/71. évi baj­nokságban bronzérmet sze­reztek. A kézilabdázók munká­iéról Is jót mondhatott a sportkör elnöke. A férfi­­'•sapat sikeresen helyt áll a mecvei halnokságban. Bár az eredmAnvek terén mén nem érték el a labdarúgó­vá. mégis helves irányban *Hlődik a szakosztály. A S(so7Ímni(l titán többen feL-zólnttnk Dr Mncfv T«tb,ár a nagyközségi tanács yb­elnöke többek között el­mondta, hogy a sportkör fenntartásának társadalmi ügynek kell lenni. A hosszúra nyúlt köz­gyűlés résztvevői egyhan­gúlag megválasztották az új vezetőséget, mely a kö­vetkező években segíti majd a sportkör munkáját. Jó bizonyítéka volt ez a közgyűlés annak, hogy Bácsalmáson valami új vette kezdetét. A terv ugyanis fontos: „sportol­janak minél többen a köz­ségben”. Ehhez a lehető­séget biztosítani kell. így válik a sport a község szükségletévé. rém helyett az új munka­­csarnokot építik fal, s egymás után jöttek a jó­akarók. Nem ér az semmit, mire megépül máris kicsi lesz! Csúnya, nem illik a város­képbe — mondták mások. Szerencsére azok, akiktől függött, tisztában voltak azzal, hogy a város sport­jának léte vagy nemléte függ a sportcsarnok meg­épülésétől. Nem törődtek tehát a mendemondákkal és megadták nekünk a le­hetőséget. Mi pedig fülön fogtuk a szerencsét és most itt vagyunk. Aki csak látta, nem mon­dott mást, mint hogy ilyen kellene mindenütt az or­szágban. Drágábbat lehet építeni, de célszerűbbet aligha. Tax Imre adatokkal is szolgál. — Eddig pontosan 4 mil­lió 50 ezer forintba került. Van még 300 ezer forin­tunk, amit az emeleti le­látó befejezésére fordí­tunk. így is 700—800 néző fér el benne, de ha újból lehetne kezdeni, akkor a kiszolgáló helyiségeket nem a csarnokon belül, hanem mellette helyezném el. Ez­zel a módszerrel az U- alakú nézőtérrel akár 1000 fős nézőtér is elhelyezhető ugyanebben a csarnokban. Mennyibe kerül a csar­nok évi üzemeltetése? — Nagy előnye az olcsó­ság. A működtetési költsé­ge, a fűtés, világítás, taka­rítás, javítás — kb. évi 150 ezer forint. Kiszámítottuk, hogy ezt az összeget a bé­rekből elő tudjuk teremte­ni. És ez a csarnok legna­gyobb előnye. Mert lehet, hogy impozánsabb a mi ter­münknél például a miskolci tornacsarnok, de ott egy edzés óránként 700 forint­ba kerül. Ha ilyet építet­tünk volna, akikor egysze­rűen nem tudnánk hasz­nálni. Gondoljunk arra például, hogy Kiskunfél­egyházán is 510 forintot kértek a MŰM termében 1 óráért. A félegyháziak mondják „Jő. hogy van.de mire használják?” Mi nem akartunk így járni, és ezért építettük fel ezt a csarnokot. A jelenlegi fej­lődési lehetőségek mellett még sdkálg-ki fogja elégí­teni azt igényeket Hogy meddig? Szerin­tem legalább 30 évig. Ad­dig pedig ráérünk egv újabbat összehozni, ami nagyobb, „impozánsabb”, s ha pénzünk lesz esetleg használni is tudjuk. A képen az új bajai sportcsarnok homlokzata. í Szabó Zoltán ósz Matsura Rasho Japán költs (1664—94) „ősz” című verséből idézünk rejtvényünk vízsz. t„ és függ. 1., 39. számú so­raiban, Kosztolányi De­zső fordításában. VÍZSZINTES! 12. Ket­tős betű. 13. Női név. 14. A nők nagyon félnek tő­le. 15. Alsó-Egyiptom fő­városa a XII. dinasztia alatt. 16. Neves angol sakkmester a 10-es és 20-as években. 18. Zúz. 20. Járódeszka. 22. Aleg­­lágyabb nehézfém. 23. Pöttyös (kendő). 25. Egy­fajta fa. 26. Epületmara­­dék. 27. Szem. névmás. 28. Ezüstszínű fémes elem. 30. A Volga mel­lékvize. 31. Határrag. 32. Ókori. mezopotámiai, rabszolgatartó birodalom. 36. Mint a vízszintes 28. 37. Gyökémövény. 38. Hölgy — régiesen (pl. Jó­kainál). 40. Eiőméretezi a szövetet a ruhához. 41. Kecsketejből erjesztett aludtej-féle. 43. Fiaskó. 44. Főzeléknövény. 46. Kutya filmsztár összetett nevéből az egyik. 47. Gondolkodásunk vezérlő­je. 48. Kicsinyítő képző (lord.). Mintás lenszövet. 17. Angol- Köd beiül. 88. Zúdít. 71. 50. Román pénz többesszáma, szász férfinév. 19. Laguna. 21. minisztériumunk névjele. " 73. 52, „Eb .... fakó”. 53. Név- Folyondár része! 2S. ősrégi Tüdő egynemű betűi, elő. 54. Igen gyakori magyar magyar család. »4. Egyfajta Beküldendő a vízszintes 1„ családnév. 56. őskort leletek- vitorlás hajó. 27. Hajó része, függőleges 1., 39. számú só­ról híres barlang a Bükkben. 29. Semmi — latinul. 32. A rok megfejtése. 59. Heves megyei község. 61. német szociáldemokrácia és a (Emődv) Áramforrás 63. Elejére. 64. II. Internacionálé egyik ve- Az október 10-én közölt Tartozik. 65. Rohamoz. 67. őr- zéralakja (A. F. 1840—1913). rejtvény helyes megfejtése: zöje. 68. Közép-európai határ- 33. Mint vízszintes 70. 34. A (Vízszintes 1.:) Amint leg­folyó. 69. És — latinul. 70. háború és halál Istene a ger- utóbbi számunkban írtuk; Van Ilyen telefon is. 72. Szél mán mitológiában. 35. Nőibe- (Függőleges 13.:) Azonnal be­­által épített homokhalom. 74. eenév. 37. Helyez. 42. Apró- ugranék a ketrecbe és- (Víz- Keresztül. pénz. 45. Kukucskál. 47. Kor- szintes 29.:) bezárnám az aj-FÜGGŐT.EGES: 2. Az após- szaJt- 4!L IHnon jó 3 khátás. tót. tolok lován. 3. Néha leszalad 2; S ÍSÍf‘ _j?; £, Az okt«>ber 10-én között ke­a harisnyán. 4. Szovjet autó- j/lpestl Dózsa_ elödj* volt. J~- resztrejtvény helyes merfo-té­­tipus. 5. Mint vízszintes 74. Kotőfék — névelővel. 95. Ta- séért könyvjutalmat nyertek: sz. 6. Szovjet vadászgép a II. Sadás. 57. A haladás Irányá- cserháti Andrienne Kecskr­­viláebábnrúban. 7. Nulla 8. *• 1WenJ- *• Juttat-e. 60. mét Bánfíy u. 26. szám. Tóth Gally. 9. Munkát végző esz- uvzar- c‘i. „itany ... , angoi jmréné T:szakécslte, Felszaba­­köz. 10. Algériai kikötő, U. lap. 64, Rész-értesülés, 66. dulás u. SS. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom