Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-17 / 245. szám

8. oldal 1971. október 17. vasárnap Keresse a betűket! Rejtvénypályázatunkon részt vevő kedves olvasóink feladatát megkönnyítendő, közöljük TRÉFÁS KÉP­­ÉS BETÜREJTVÉNY-IS­­KOLÁNK 4. pontját: A rejtvények összeállítói elég­gé megnehezítik a rejt­­vényfejtők munkáját az­zal, hogy néha a rejtvény­ben közölt jeleket szóval kell kifejezni, vagy a ke­resztrejtvénynél megszo­kott módon, a közölt sza­vakat azok rokonfogalma­ival kel? helyettesíteni. Például előfordulhat a rejt­vényekben a „kánikula” szó amit a megfejtésben „hő­­ség”-gel kell helyettesíte­ni. Vagy ennek a rejt­vén v-Az első műszaki átadás Kiskunhalason m. M Bosszútól vezérelve Sí5*Ü WSB^^muwM $st*§« 1111 f »» í;? ri í* is ís M ® $ M«Ml III s/; ■ í a megfejtése: KERESZT­REJTVÉNY. Az alább közölt 4 rejt­vényünk megfejtésekor gondoljanak a TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜREJT­­VÉNY-ISKOLÁNK koráb­ban közölt 1., 2„ 3. és a mostani 4. pontjára. Cseresznyevirág Ázsia népeinek költészete Kecskeméten kL t* 1 1 IV Vegyen részt ön is pá­lyázatunkon, melynek fel­tételeit múlt vasárnapi számunkban közöltük, ösz­­szesen 15 ezer forint érté­kű díjakat tűztünk ki. A Kecskeméti Városi Művelődési Központ Az öt világrész kultúráját bemu­tató sorozatának második rendezvényén Ázsia népei­nek különös és egzotikus művészetével ismerkedhet­nek meg az irodalom ba­rátai. Holnap, hétfőn este Udvaros Bélának, a Kato­na József Színház rende­zőjének Cseresznyevlrág című összeállítása a Közel­és Távol-Kelet hatalmas or­szágainak, ősi civilizációi­nak világába kalauzolja el a hallgatóságot I A kínai irodalom né­hány klasszikus verse, In­dia huszadik századi két nagy egyénisége, a költő Rabindranath Tagore és a politikus Mahatma Gandhi írásai, — s a szovjetázsiai . társadalmi átalakulást be­mutató alkotók a földrész tájegységeinek egyfajta tör­ténelmi metszetét is adják. Kelet felé haladva Mongó­lia követi a sort, majd ko­runk két sokat szenvedett országának, Korea és a harcoló Vietnam költőinek néhány szép verse után a iapán irodalom gazdag kincsesházából is bőven merítenek az est előadói. Hirosima örök tanúsága, Kosztolányi Dezső emléke­zetes japán versfordításai, népdalok és Yukio Mishi­­ma — Aol című drámájá­ból bemutatott részletek a legjellemzőbb szemelvé­nyei a keleti szigetország sajátos és vonzó művésze­tének. Az est közreműködői kö­zül elsősorban a két kül­földi származású ének- és hegedűszólistát kell meg­említenünk. Selwa Sham­­lian (Irak) és Nguyen Anh Tuan (Vietnam) nemcsak hazájuk, népük dallamait szólaltatják meg az előadás során, hanem a műsorve­zető Udvaros Bélával be­szélgetve személyes élmé­nyeikről is beszámolnak. A versek és prózai rész­letek. tolmácsoló: Dévay Camilla, Áts Gyula és Szék­helyi, József, a Kecskeméti Katona József Színház mű­vészei, a városi művelődé­si központ női kamarakó­rusa Sípos Károly vezény­letével pedig hindu, indo­néz, török és távolkeleti népek dalait adja elő. A zenés irodalmi sorozat következő előadása a no­vemberi amerikai est lesz. A napokban kerül sor a kiskunhalasi kórház re­konstrukciója • keretében az első létesítmény, a 80 személyes nővérszállás műszaki átadására. Ezt hamarosan birtokba is vehetik a kórház dolgo­zói. Az ütemtervnek meg­felelő tempóban épül a bővítés első szakaszába tartozó másik két létesít­mény a kórházépület és a kazánház is. Az univáz technológiával készülő 576 ágyas főépület utolsó emeletén befejezéshez közeledik a betonelemek szerelése (ezt ábrázolja a kép), sőt az alsó szinte­ken már rakják a falat. A munka a zord évszak beköszöntése után sem áll meg, a Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat ugyanis téliesíti ezt az építkezést. A hideg időszakban folyik majd a válaszfalazás, vakolás, s elvégzik a szakipari mun­kák — villany-, vízveze­ték- és fűtésszerelés — egy részét. Ha az időjá­rás nem szól közbe, ak­kor a kitűzött határidő­re, a jövő nyárra lezárul a rekonstrukció első sza­kasza. (Pásztor Zoltán felvétele) A kontinens legnagyobb szalámigyára Nyolc óra alatt -két vason hentesáru Védnökséget vállalt a KISZ Az országos húsprogram megvalósításának egyik igen fontos láncszeme lesz a Szegedi Szalámigyár, amelynek rekonstrukciójá­ra és bővítésére az elkö­vetkező öt év során álla­munk 722 millió forintot fordít. A létrejövő új üzem­részek, s a bennük dol­gozó korszerű gépek segít­ségével a szalámitermelést a jelenleginek a kétszeresé­re lehet növelni. A felépülő vágóhidak évente 400—450 ezer sertés és 30 ezer szarvasmarha vágására lesznek alkalma­sak. A hentesüzem egy nyolcórás műszak során két vagon árut termel majd. A nagyszabású beruhá­zás egyik érdekességének ígérkezik a hatvan métere'; érlelő torony, amelyből a program szerint négy ké­szül, Ezek mindegyikében évenként 160 vagon szalá­mi érik. Aá építés költségei együtt- laltak védnökséget. véve mintegy 340 millió fo­rintot tesznek ki. Gépek be­szerzésére 220 millió forint jut. Gondoskodnak az üzem dolgozóinak szociális ellá­tásáról is. Az új telephe­lyen 860 személyes öltöző­fürdő, 2 ezer adagos kony­ha és 370 személyes étte­rem épül. Természetesen nem feledkeztek meg az or­vosi rendelőről sem, ezen kívül pedig az üzemépüle­tek tőszomszédságában fél­száz apróságra „méretezett” óvoda kap helyet. A ter­melés kémiai-bakteriológiai ellenőrzése három labora­tóriumban történik. A tervek szerint a hen­tesüzemet már 1973-ban átadják rendeltetésének, s a rákövetkező két eszten­dőben előbb a váoórészleg majd az új gyár Is üzembe lép. Az új üzem építése felett egyébként a Csong­­rád megyei Húsipari Vál­lalat KISZ-szervezeteí vál-A keramit burkolat miatt: Egy karaüiiii, tsz sérülés Nemrégiben közöltük dr. Szalóki László rendőr ez­redes, megyei rendőr-főka­pitány nyilatkozatát. A ke­ramit burkolatok baleset­veszélyességéről is említést tett. A KPM Közúti Igaz­gatóságának vezetője sze­rint 1973-ban megszűnik Kecskeméten a Szegedi út keramit burkolata miatti balesetveszély. Ám, hogy addig is tenni kell valamit, azt bizonyítja a péntek es­te 10 óra után bekövetke­zett súlyos, tömeges sze­rencsétlenség. Szájfert Gyu­la jugoszláv állampolgár személygépkocsijával Becs­ből Jugoszláviába akart utazni, míg Jovanovics Ste­­fán Jugoszláviából utazott Ausztriába. A város bel­területén a keramit burko­latú úton mintegy 60 kilo­méteres sebességgel halad­va Szájfert Gyula személy­­gépkocsija megcsúszott, s nekiütközött a vele szem­ben ugyancsak 60 kilomé­teres sebességgel haladó Jovanovics Stefán veze+t" *zerré?ynénki-.eclnok Az üt i-fyrAs követke',,i’''m a bé4 gépkocsi utasai közül né gven súlyosan, hatan dig könnyebben me" "1 télé A két járműben 3f ezer forint anyagi kár ke­letkezett. Valamennyi sé­rültet a kecskeméti megyei kórházban ápolják. Pénteken — feltehetően az időjárás változása kö­vetkeztében — főleg kül­földiek okoztak balesetet. A megyeszékhely és La­­josmizse közötti úton Kud­­licza Péter 24 éves osztrák állampolgár nagy sebes­séggel vezette Ford Corti­na szem ély géokocsi iát, amely a síkos úton meg­csúszott, s nekiütközött a vele szemben érkező Gu­lyás István vezette kecs­keméti tehergépkocsinak. Az ütközés következtében a személygépkocsi ketté­szakadt a tehergépkocsi pedig felborult. A személy­­gépkocsi vezetője és utasa Grossmaier Eduard — mindketten újságírók — ~sztrák állampolgárok sú­lyos sérülést szenvedtek. A tehergéokocsiban ülők nem sérüllek meg. Az anyagi kár az előzetes fel­mérések szerint meghalad­ja a 210 ezer forintot. Bács és Csoncrád megy«» határában, az 5-Ös számú '«útvonalon nagy sebesség -'el vezette szem fv"0oko­­"i iát Stoí-movski Stojao •íjopsüáV p11nmr.olr'ái* s cekiütköcőtt Úivári Pál ■:zemélygép'r"csi1ának C?7Q­­-encs°re a gépkocsiban ülők TÖBB, mint egy évvel ezelőtt — 1970 szeptember 27-én — néhány ökölcsa­pással kezdődött az a bűn­ügy, amelyet a napokban nem jogerős ítélettel feje­zett be a Kalocsai Járás­­bíróság. A hosszú „átfutá­si időt” nem az magyaráz­za, mintha bonyolult meg­ítélésű esetről volna szó, bár összesen hat vádlott állt a bíróság elé. Hogy mégis egy évig tartott az eljárás, annak egyszerű oka van: a megszűnt Du­­navecsei Járásbíróság ha­táskörét a kalocsai vette át, s az így megnövekedett járásban egyik napról a másikra hirtelen megsza­porodtak a bíróság felada­tai is. Érthető, ha csúsztak az ügyek. Az eset után egy évvel érdemes-e még beszélni az ügyről? Szükséges-e felvil­lantani azokat a motívu­mokat, amelyek egymás­nak ugrasztották a Duna­­vecsén élő, egymást évti­zedek óta ismerő embere­ket, akik valamennyien a Táncsics Mihály utcában laknak? Feltétlenül érde­mes. Nemcsak azért, mert — amint mondtuk is — még friss az ítélet, hanem elsősorban, mert a bosszú az, amely ebben az eset­ben a fő hajtóerőnek bizo­nyult. De mint a büntető­ügyek igen nagy százaléká­ban, itt is közrejátszott az alkohol. A dunavecsei ügy egyetlen vádlottjáról sem lehet azt állítani, hogy megvetette az italt TAVALY NYÁRON egye­dül maradt a házában Fe­kete János, Dunavecse, Táncsics utca 32. szám alatti lakos, akinek a fe­lesége kórházban volt Minthogy azonban kicsi kora óta ők nevelték a szomszédban lakó Raffael Ferencet, Fekete áthívta magához az akkor már húszéves fiatalembert, hogy ne legyen egyedül. Rövi­desen nézeteltérés támadt a két férfi között és ez egy augusztusi éjszakán ve­rekedéssé fajult Ekkor Raffael Ferenc visszament szüleihez. Pár nap múlva egy közös ismerősüknél ta­lálkoztak, s itt a fiatalem­ber arra kérte Feketét, hadd beszéljen vele. A férfi azonban igen sértő, durva szavakkal utasította el, amire Raffael Ferenc is hasonló hangnemben vála­szolt. Fekete nekiugrott a fiúnak és több ökölcsapást mért rá, majd ellökte, ő pedig eltávozott. Másnap a fiatalember orvoshoz ment. Sérülései­ről látleletet kért és felje­lentette — könnyű testi sértés miatt — Fekete Já­nost. Az esetet azonban el­mondta otthon is. Szep­tember 28-án — az elmúlt évben — este a dunave­csei Platán étteremben szórakozott Raffael Ferenc családjának tagjaival, ösz­­szesen négyen voltak. Ké­sőbb érkezett meg ide az ügy elsőrendű vádlottja: Lakatos László, s ugyan­csak később jöttek Feke­­téék is: a férfi és felesége, akit időközben kiengedtek a kórházból. Az összetűzés már itt kezdődött, de a félsz"1"'1'1 ók megakadályoz­ik A ■R-'ffael csalid fe’e­­pVnr+q VOrpi Fe­­rreTTe”f,a a Frr<=> '»"olr P7 kpWilf sor. FEKETÉÉK hamarabb távoztak, de utánuk siet-1 tek a bosszúra vágyó csa­nővére) levetett cipőjével verte Feketédé arcát, ha­lántékát ... A kórházból alig hazajött asszonyt a helyszínen részesítette el­sősegélyben a kiérkező or­vos. Ezzel az este befeje­ződött. De Fekete János­ban élt a gyanú, sejtette, hogy őt is meg akarják verni, ezért másnap ma­gához vett egy ütleget és a továbbiakban azt a ka­bátja alatt hordta. Sejtése igazolódott. Október 3-án délután, amikor hazafelé ment, találkozott Raffael Ferenccel és annak sógo­rával, Lakatos Lászlóval, akik megállították és fele­lősségre vonták. Közben meglátták a zsebében arz ütleget, el akarták venni tőle. A TÖBBI sablon szerint bonyolódott le: dulakodás, verekedés. Csakhogy Feke­te egyedül volt, míg táma­dói közben szaporodtak is. Kijött az udvarról Raffael Gusztáv, annak felesége és a már említett Kozák Lászlóné is. Fekete János ekkor már a földön volt és támadói ütötték: léccel, meszelővei, kézzel. Raffael Ferenc közben rálépett Fekete egyik ujjára, amely eltört. Járókelők léptek közbe, de a rendőrséget Raffael, Ferenc értesítette. így az­tán megindult a társaság ellen a büntetőeljárás. Fe­kete súlyos testi sérülést szenvedett (ujjtörés), de számos kisebb horzsolás, bőr alatti vérzés, karcolás tanúskodott rajta a bosz­­szúról, az önbíráskodásról. A vádlottak közül hár­man — Lakatos László. Kozák Lászlóné és Raffael Gusztávné már büntetett előéletnek, a többiek még nem álltak bíróság előtt. A mostani ügy miatt La­katos Lászlót hathónani szabadságvesztésre ítélte és egyben elrendelte az 1967 október 26-án a Pesti Köz­­nonti Kerületi Bíróság ál­tal ugyancsak súlyos testi sértés miatt kiszabott négyhónapi szabadságvesz­tés végrehaitását is. Ko­zák Lászlóné négvhónapot kapott. Raffael Gusztávnét ugyancsak négyhónaní sza­badságvesztésre ítélték és elrendelték a sül vas testi sértés miatt 1969-ben ki­szabott kéthónani szabad­ságvesztés végrehajtáséiig. Raffael Ferenc és Raffa­el Gusztáv öt-öt hónaol szabadságvesztést kanott. Fekete Jánost pedig 1200 forint pénzbüntetés m°«fi­­zetésóre kötetezte a Kalo­csai Járásbíróság. ENNEK a verekedésnek a kapcsán bírálta el a bün­tetőtanács Kozák Lászlóné­­nak egy későbbi bűnügyét is. A harminc éves fiatal­­asszony 1971 január 2-án reggel betért a dunavecsei úgynevezett Bodonvi-féle vendéglőbe. Itt találkozott V. E. nevű ismerősével, aki már meglehetősen it­tas volt. A férfi fizetett Kozáknénak és együtt it­ták a tömény szeszt. Ké­sőbb elmentek a vasútál­lomásra és a váróteremben melegedtek. De V. E már annyira részeg volt, hogy elaludt. Kozákné pedig csak erre várt és kiemebe zsebéből a nénz<-ireát. il­letve annak tartMrpóf há­rnmc7Ó^ A^’^or V F pprp tR-1*1*R ot+ a? »Qwvnvt qzon­­r°1 a T>én7ét kereste. Nem volt nehéz kitalál­csak könnyebben sérültek,.__ _ ______ . meg. A jugoszláv állam- i ládtagok is. Az utcán köz- ! hogy ki lehetett s tol ooleár ellen eljárást indí-j refogták őket és Kozák i vaj. A pénz megkerült, róttak, G. G. ’Lászlóné (Raffael Ferenc' G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom