Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-17 / 245. szám
i oldal 1971. október 17. vasárnap Szegedi halpaprikáskonzerv A szegedi paprikagyár, amely a piros fűszer készítése mellett konzervek gyártására is alaposan be-| rendezkedett, különösen nagy sikert aratott a fogyasztók körében különféle halételeivel. Az idén is sokat ad belőlük piacra. A halgazdaságok őszi nagy lehalászási szezonjával egyidőben megkezdték a gyárban a halászlé, legújabban pedig a halpaprikás készítését. Az utóbbinak .a gyártási-tartósítási módját most kísérletezték ki a vállalat gyártmányfejlesztési osztályán. A különleges ízek, zamatok kialakításához igénybe vették régi szegedi szakácsok, öreg halászok gasztronómiai tudományát is. Eszerint az ínyencséget bőven ízesítik vöröshagymával, pirospaprikával. Külön erre a célra csípős csemege „halászlépaprikát’’ őrölnek saját malmukban. A kész halpaprikásból még a tejfölt sem hagyják ki. Egyelőre — szinte mintasorozatként — másfél vagonnal készítenek az újdonságból. Teljes üzemmel rátértek a sikeres halászlékocka gyártására is. Az idényben ebből megközelítőleg egymilliót készítenek. Emelet a faluban Az elmaradt fizetésemelés »» „Zsebbevágó” témába ütközöm Helvécián. Dehát illik-e mások zsebébe beiepislogni? Ezúttal konkrét személyek konkrét fizetéséről van szó. Ilyen megközelitésben a téma családi és baráti beszélgetések fehér asztalára való, a szódás bor és a sós stangli mellé. Vagy mégsem csak oda? A „tényállás” röviden a következő: az Aranyhomok Szakszövetkezet hat függetlenített, jórészt vezető beosztású tagja, illetve alkalmazottja a nyár folyamán fizetésemelési kérelemmel fordult a vezetőséghez. A kérelmeket a vezetőségi ülés elé szeptemberben Tóth Árpád főkönyj velő terjesztette —, maga 1 is mint a vezetőség egyik j tagja. A függetlenítettek : közül egyedül ő nem szere| pelt a kérelmezők llstá-Zsebbevágó" riport Helvéciáról ján. Havi fizetése 3400 forint. A vezetőség mindegyik kérelemnek helyt adott, az alábbiak szerint: az elnök fizetését 3600-ról 4000, a helyetteséét 3200-ról 3400, a kertészét 2000-ről 2500, a főkönyvelő-helyettesét 2000- ről 2500, a könyvelői és személyzeti feladatokat ellátó adminisztrátorét 2000- ről 2500 és a pénztárosét 1400-ról 1600 forintra rendelte felemelni. Ám nem sokkal később a vezetőség — Kovács János, a községi és a szakszövetkezeti párttitkár, majd a kecskeméti járási pártbizottság javaslatára — visszavonta a határozatot. Azzal, hogy a fizetésemelés jelenleg nem időszerű. A főkönyvelő pártfegyelmit kapott, amiért előzőleg az alapszervi vezetőséggel nem tárgyalta meg az ügyet. ................. •»?■■ .... vVw>i* ''Y<'7ví-Mind több, viszonylag kis településünkben emelkednek emeletes épületek. A városias jellegű, több szintes középületek mellett feltűntek az újabb formát választó családi othonok is. Nemrég az első solti emeletes társasház készítését ábrázoló fotót közöltük, itt pedig a nyolc család összefogásával megrendelt kétszintes épület egyik gerendájának beemelése látható — Tompán. A kivitelezést a helyi Vegyesipari Szövetkezet végzi, a jövő év közepére végeznek a munkával. (Pásztor Zoltán felvétele) Viszonyítások Vegyük először azt, ami nyilvánvaló. A visszavonással a kérelmezők számára nem szűnt meg „téma” lenni a fizetésemelés, még akkor sem. ha erről nem beszélnek. De beszélnek is .., Ki fanyarul, ki beletörődve — vérmérséklet és önértékelés különbözősége szerint. Emberi dolgok ezek. Mind a hatan Helvécián laknak. Közülük négyen több mint tíz éve dolgoznak a szakszövetkezetben. 1968-ban megállapított fizetésüket keveslik, emelés iránt nyilván ezért nyújtottak be kérelmet Persze azt, hogy a fizetésük ténylegesen kevés-e, vagy elegendő, önmagában elbírálni nem lehet. Az objektív viszonyítások, a pro és kontra érvek egész sorára van szükség. Társadalmi helyzetűket tekintve a kérelmezők a szellemi dolgozók kategóriájához tartoznak. Ezek köre, egy akkora helységben. mint Helvécia, meglehetősen csekély. Ennélfogva a fizetéseknek a szinte naponkénti összehasonlítása — munkahelyi vagy azonkívüll beszélgetésekben —* elkerülhetetlen jelenség. Vágó József községi tanácselnök szerint a szakszövetkezetbeliek így is az első helyen állnak. A körzeti orvosnak is csak 3200 forint a fizetése. A pedagógusok az emeléssel is hátul kullognak. Kovács János szerint azért sem lehet okuk panaszra, mivel a kecskeméti UNIVEK ÁFÉSZ beosztott könyvelőinek a fizetése 1600 és 1950 forint között van csupán. Igen ám — hangoztatják a szakszövetkezetbeliek —, nézzem meg a környékbeli közös gazdaságok függetlenített vezetőinek és irodistáinak a fizetését! Mindenhol jóval magasabb az övékénél! A kecskeméti Oj Tavasz Tsz-ben például... Nem nézem meg. Látatlanban is elhiszem. Ehelyett elkérem a szakszövetkezeti fizikai alkalmazottak bérjegyzékeit. Itt van például a 15 fős „műszaki” állomány. Ránézésre is nagy a szóródás: az augusztus havi kereset 1600-tól 4900 forintig terjed. A gépkocsivezetők vannak az élen, valamennyien 4000 felett kaptak. Nem sokkal maradnak el mögöttük a traktorosok, bár legutóbb ezek is — négyen vannak — órabéremelést kértek. Aztán a másik csoport: az év közepén létrejött lakatos-forgácsoló segédüzemi részleg tizenkét alkalmazottjának keresete. Ez is tanulságos; akik végigdolgozták a hónapot, négyezren felül kaptak. Ugyanakkor: gyümölcsre és szőlőre az idén nem volt jó évjárás. Közgazdasági paraméterekkel mérve a parcellás szőlők túlnyomó része ráfizetéses. A tagsági bevétel az idén tovább csökken ... Már itt nehéz igazságosnak lenni. Pro és kontra Az emelés mellett szóló érvek. (Részint az érdekeltek, részint a főkönyvelő szájából.) — Ez itt nem város, még csak nem is falu, hanem i tanyavilág. Az üzemi étkez- j tetés megoldhatatlan. Zsebből ebédelünk. — Hatvannyolc óta a létszám változatlan. De az adminisztráció jóval több. Itt van például a legújabb, a szakszövetkezeti társadalombiztosítás. Ehhez kellene egy ember. Máshol vettek fel. itt nem. — A közös terület 1300 hold. Van rajta 115 hold szőlő és 19 hold gyümölcsös, A gond nem ezzel van. Hanem a 760-as létszámú tagság rengeteg ügyes-bajos dolgával. Minden elképzelhető tagsági termék felvásárlása itt bonyolódik le. A musté, a boré. a szamócáé, a paradicsomé. a cseresznyéé, a meggyé, a nyári és a téli almáé. Csak paradicsomból 30—40 vagon elszámolása „fut át” évente az irodán. S a tagok mindegyike töbféle terménnyel érdekelt. Érvek az emelés ellen — nagyobbrészt a párttitkár szájából: — Jól tudom, az iskolai végzettség nem minden. De talán szembetűnő lehet, hogy középiskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Sőt itt-ott a nyolc általános is hiányzik. Ügy gondolom, hogy például a hét általánoshoz a 3200 forint fizetés egészen jó... — Azt sem vitatom, hogy a munkából mindenkinek kijut a maga része. De úgy tudom, a félévi és az év végi hajrá beköszöntekor a vezetőség jókora jutalmakat szavaz meg, fizetéskíegészítés címén, amely jócskán felér egy tizenharmadik havi fizetéssel. — Hátrányos körülmények? Ügy van. De megkapják az egy hold háztájit. Mégpedig a föld legjavából! Hogy mást ne mondjak... Egynémely következtetés Az Arahyhomok, rhint f elnevezés, itt legfeljebb csak ábrándként állja meg a helyét, a valósághoz bizony nem sok köze van. Az átlagosan 5,8-es aranykoronás földeken nem lehet csodát művelni. A közös szőlő sem tartozik a sikeres telepítések közé, idei átlagtermése 15 mázsa körül lesz. A tagsági hozzájárulás évek óta stagnál, az idén Miért vagyok ideges? J^f egyén kívüli elfoglaltságaim miatt, sajnos, idő után olvastam saját lapunk legutóbbi vasárnapi számának egyik érdekes hírét. Arról tudósítottak néhány sorban, hogy „Miért vagyok ideges?” címmel hétfőn este (16 órakor) előadás lesz a város központi ifjúsági klubjában. A minden bizonnyal izgalmas eszmecsere már lezajlott, részvételem nélkül. Így részemről csak most nyílik mód annak kinyilatkoztatására, hogy ÉN miért vagyok ideges. Gondolom, erre jogom van, hiszen amennyire kinek-kinek belügye az idegesség, legalább annyira közügy is annak közhírré tétele, a tapasztalatok összegezése céljából. Miért vagyok ideges? Hááát .. Idegesít, ha a moziban előadás alatt a közelemben ropogtatnak. Még ha cukrot is. Kihoz a sodromból. hooy m:kor valaki velem beszél könyékig kutatóúton jár az orralikában. miközbpn szemei mélán gúvadnak. Nem ringat kellemes han-'-’atba, ha mondtuk egy étteremben olyan hangos hörpölés-szürcsölés-csámcsogás kíséretében táplálkozik valaki, hogy azzal határtalan örömet szerez az édes jó mamájának, aki az ország másik felében is hallja, milyen mohó étvágya van gyermekének. Mindig egyegy hajszálam őszül, mikor a múlt heti 6.40 forintos szappanért (ésatöbbiért) ezen a héten már 10,70-et blokkolnak a pénztárnál. Nem szeretem, ha üveget nyiszogtatnak a fülembe. Zavar, ha a vékony falon át lámpaoltás után is olyasmikről értesül az ember a szomszéd lakásból, ami szintén két ember magánügye ... És még lehetne sorolni az élet ezernyi idegesítő momentumát, amelyek egyenként csipcsup fajsúlyüák, ám menynyiségi változásuk mind gyakrabban idéz elő aggasztó tüneteket általános idegállapotunkban. A köznapi pit^ánerségek mellett funkcionálnak azonban tudományosan kateaorizálható idegesítő körülmények is. Ilyen például a munkahelyi eredetű idegesség, Ennek taiudmányoz zása egyre inkább a vezetéstudomány egyik nagy területe. Mert mitől is lehet ideges, nyugtalan a beosztott dolgozó? 1. Nyugtalanok a dolgozók tüzelésük idején, azaz, amidőn rügyezni kezd odakünn a természet, bévül pedig a munkahelyi szerelmek gerjedeznek. 2. Ez némi kavarodást idéz elő az idősebbek belvilágában is, lévén az öregedők amúgy is mogorvák, szeszélyesek, kiszámíthatatlanok. 3. Nyugtalanságot idézhet elő a frontátvonulás. 4. Idegesítő, ha valakit megszokott helyéről át-, letelepítenek, esetleg máshol helyezik el a beosztások sorrendjében. jyo mármost, milyen ^ ” viselkedési formák jelzik a dolgozók idegességét a vezetőnek, parancsnoknak? Első ilyen tünet az úgynevezett „ijesztgetés”. Ä nyuotalan valaki lapul, merev állapotot ees' fel, csupán egy ujjának mozgatásával tanúsítja hogy a látszat ellenére — él. Rángatózó mozgások a száj körül, szemszükü’és, óvatlanabb pillanatban vL.. esorítások mutatják csalhatatlanul a vész közeledtét. Most már legyen résen az idomár — pardon, a vezető —, mert az idegesség támadásba csap át. Ilyenkor tőr elő fojtottam „Ha én egyszer kinyitom a számat! Ha én egyszer elkezdek beszélniV‘ Ekkor kell bevetni a nemzedékeken át jól kiklsérletezett idomí... — elnézést — tanítási, irányítási módszereket. A legrégibb az ún. „párforsz” tanítás, amikor csak FENYÍTÉSSEL kényszerítik a nyugtalan egyént teendői elvégzésére. Ez — bebizonyosodott — o legkevésbé jó módszer. A folytonos ledorongolás, kritika, letolás félelmet, gyűlöletet, majd agressziót vált ki. A másik mód sem egészen eredményes. Tudniillik, amikor a vezér BIZTATÁSSAL valósággal „kikényszeríti” a neki megfelelő cselekedetet, és azt rendszeresen JUTALMAZZA. Ha pedig elmarad a szükséges tett, azt mindig BÜNTETI. Az ilyen tanítás azért nem elég sikeres, mert könnyebben felejtődik. A legjobb eljárás, ha a parancsnok, a főnök az idegesség megelőzésére szabadjára engedi a dolgozó önként végzett tevékenységét, és a céljainak megfelelő munkát jutalmazza. Ha büntetni kell, sose ő tegye, hanem helyette más, így 6 mindig kedves marad az irányított szemében. Ezeknek a fogásuknak szükség szerint vegyített alkalmazásával el lehet érni. hogy a nyugtalanságra, idegességre erősen hajlamosak megtanulnák: ne ugráljanak, könyököljenek, na fúrják, harapdálják egymást, hanem maradjanak a fe... Azaz, ha nyugton akarnak maradni a többiektől, biztonságra törekednek. üljenek csak az eredetileg nekik kijelölt íróasztalhoz, munkapadhoz, ugorjának nap frrint nap a saßt emelvényükre, dobogó lukra... "Cbnelvény?! Dobonó?! Te jó isten, miket írtam itt össze?! Hát persze. O én balga... Mikor ez igényes tanulmány megírásához elővettem a forrásmunkát jelentő brosúrát, egy lappal továbbhajtottam, s az utóbb t plsorakoztatott elveket a következő alcímmel ellátott részből tömörítettem: ..Miért ideges az oroszlán?” (tli—u) pedig bizonyára csökken. Ha mégis meglesz a tervezett hét és fél milliós halmozott termelési érték, akkor ez nagyobb részt a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység javára lesz írandó. Tavaly veszteség volt. Azelőtt is. Az idén, ha nagyobb baj nem történik, talán sikerül „kifutni” nullára — Ez esetben nem ellenezzük a fizetésemelést — vélekedik a párttitkár. — Még azt sem, hogy visszamenőleg is megkapják. De, be kell látniuk, az anyagi elismerés mögött produktumnak kell lenni... Olyan elv ez, amellyel alapjában egyet lehet érteni. A helyzet azonban bonyolultabb ennél, legalábbis ha a végzett munkát magasabb szinten — a társadalmi hasznosság szintjén — kérjük számon. A gépekkel dolgozók és a segédüzemi alkalmazottak esetében egyszerűbb ez a számonkérés, a részükre kifizetett bérrel a mérhető, a számokkal is kifei°zhető teljesítmény állítható szembe. De mit ér a vezefők munka ia? A mérlegelés, számolva a helvéciai objektív adottságokkal is, roppant körültekintést igényel. A társadalmi hasznosságot is kifejező teliesítmény mérlegretevésére, mezőgazdasági üzemről lévén szó. többnyire csak az év lezárása után van mód. Meg lehet tudni, de csak akkor, hogy kinek mii ven része volt az előrehaladásban. S mindenki ennek arányában részesülhet fizetésemelésben. A differenciált bérezés elve és gyakorlata szerint. Hatvani Dániel
