Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-15 / 243. szám

0. oldal 1971. október 15. péntek Négy gyermek otthonáért Lapunk augusztus 25-i számában írtunk a lajos­­mizsei Leskó család lakás­építéséről. Akkor a ház alapjainak kitűzését kezd­ték meg a nagyközségi ta­nács költségvetési üzemé­nek dolgozói, ezekben a napokban pedig. — négy héttel a határidő előtt — Leskóék már költöznek a kőporos vakolatú nagy ab­lakos, egészséges házba. Egyetlen helyiségből in­dulnak az új otthonba. Ügy tűnik azonban, örö­mük nem egyértelmű. Nem érzékelik még kellően, hogy egy egész kollektíva fogott össze otthonuk meg­teremtéséért. A költségve­tési üzemben átcsoportosí­tották a soron levő munká­kat, hogy mielőbb átadhas­sák részükre az épületet. Ottjártunkkor Leskó Já­­nosné azon kesergett, hogy az új házban nincs még villany. Igaz, a tanács, ter­vét túlteljesítve a Sallai faluba is építtetett vezeté­ket. Űj otthonukba való bevezetésről azonban a tu­lajdonosoknak kell gon­­doskodniok. Leskóék szá­mára annyit jelent ez, hogy tavaszig, mig össze­gyűlik pénzük a villany bevezetésére, nélkülözik még a villanyvilágítást és a mosógép segítségét. Négy gyermekre kézzel mosni, nem könnyű mun­ka. Ám ez a gond eltörpül, ha arra gondolnak, hogy a villanyáram hiányát csak néhány hónapig kénytele­nek nélkülözni. A fiatal­asszony részére anyósa azt ajánlja, hetenként kétszer­­háromszor jöjjön haza, mosson itthon a gyerekek­re. Ezután felmerül az igazi gond is: az építési kölcsön törlesztésének összege azo­nos a családi pótlékkal. 600—650 forintot tesz ki. Most Leskóné „lép akció­ba”, és töpreng a megoldá­son. Két gyermeke óvodás, a másik két kicsi otthon van. — Dolgozni szeretnék, napi négy-öt órát már tud­nék vállalni, hogy a tör­lesztés összegét megkeres­sem. Bedolgozni lenne jó, hogy a gyermekek mellett, itthon legyek. S ha ez nem Törvények és vizsgálatok HIVATÁSOS jogászok is tanúsíthatják, hogy nem könnyű eligazodni a meg­lehetősen gyors ütemben szaporodó jogszabályok kö­rött. Ez a megállapító^ még akkor is érvényes, ha csu­pán az élet egy-egy terü­ott bizony még gátló té­nyezőként ható jogi dzsun­gelt. Mindez azonban nem le­het mentő, de még csak enyhítő körülmény sem letét szabályozó törvények, i annak a tapasztalatnak a rendeletek, határozatok kö-í mérlegelésénél, hogy miért zött akarjuk megtalálni1 van — ha nem is szaka­­azt, amelyik eligazít ben-1 dék — meglehetősen nagy nünket az adott kérdés | szintkülönbség a jogszabá-Szezonvégi híradás Kun fehértóról Kiskunhalastól alig tíz kilométerre, Kunfehér­­tó határában, hatalmas, nádasokkal szegett víztü­kör borzolódik az őszi szél­ben. A község nevét vise­lő szikes tó partján né­hány éve erőteljes fejlődés kezdődött. Étterem létesült, telkeket mértek, magán-és vállalati üdülőket, hétvégi házakat, utakat, villanyhá­lózatot, vízvezetéket épí­tettek. A tóparton tetszetős földszintes épület, a megyei TST edzőtábora. Szinte eszrevétlenül, hangulatos, nagyon sokaknak kellemes pihenést, kikapcsolódást nyújtó üdülőtelep jött lét­re... — Nagyon sok munka és gond előzte meg azt, ami már látható, és használha tó — mondja Stachó Ká roly, a kiskunhalasi járási hivatal építési műszaki osz­tályának vezetője, az üdü­lőtelep fejlesztésének egyik fő patrónusa. — A nyáron készült el a körszerű be­kötőút, a községből most már igen jól megközelíthe­tő az üdülő. Sikerült végre rendezni a telkek sorsát, 437-et adtunk át az OTP- nek értékesítésre. Több mint háromkilométeres vízvezeték és hasonló hosz­­szúságú villanyhálózat épült már eddig. Az ÁFÉSZ étterme és a parton levő árusító gombák már megközelítőleg kielégítik az igényeket. A tóparton 500 méteres betonszegély épült. Egyre kulturáltabb körül­ményeket sikerült teremte­ni az idelátogatóknak. Az idei szezon különben fé­nyesen bizonyította, hogy szükség van erre az üdü­lőtelepre. Ha valamilyen rendezvény, ifjúsági talál­kozó volt, akkor 6—8 ezren is eljöttek, de a „szürke hétvégeken” is volt 2—3 ezer látogató. Hétközben a napi forgalom 600—1000 személyes volt, természete­sen az időiárástól függően. Az üdü'öteriilet in­téző bizottsága a közel­múltban ülést tartott, és a tárgyalások után olyan ha­tározatot hozott, amelynek megvalósítása további je­lentős fejlődést eredmé­nyez. Részt vett az ülésen Kata ni cs Sándor, a járási pártbizottság titkára, Búza Dezső, a járási hivatal el­nöke, a helybeli állami gazdaság igazgatója, a tsz elnöke, az ÁFÉSZ és még sok más intézmény képvi­selője. Néhány gondolatot az ülésről. Megtárgyalták az üdülő új szabályrendeletét, amely meghatározza, hogy mit le­het és mit nem. Tilos az állattartás, kötelező a fák, növények védelme. Meg­határozza a rendelet a szol­gáltatások díjait és arról is döntés született, hogy az üdülőtelepen nem lesz be­lépődíj. Részletesen megbe­szélték a fejlesztési tervet, amelynek értelmében az egész déli oldalt igénybe veszik. Tovább épül a be­ton partszegély, 1974-ig még egy kilométeres sza­kaszon. A jelenlegi 800 mé­ter helyett ekkorra már mintegy 2,5 kilométeres vízpart áll a fürdőzők ren­delkezésére. A vízvezeték­­hálózat 1,5 kilométerrel bő­vül, s létesítenek egy újabb parkolóhelyet 200 gépkocsi részére. sikerülne, helyet keresek a gyerekeknek. Akkor majd talán könnyebbén jutok munkához. Törekvését bizonyára si­ker koronázza. Mert a hat­tagú családnak, amíg Les- j kóné el nem helyezkedik, kétezer forint jut a meg­élhetésre. Mindenképpen rászorulnak a második ke­resetre. Félő örömmel indultak az új körülmények közé, de az egészséges, új ott­hon láttán már terveket szőnek. A kamrából fürdő­­helyiséget fognak leválasz­tani ... Jó lenne egy új cserépkályha is ... Megany­­nyi új gond, de mór öröm­teli. Szitál az eső amikor a fiatalasszony a kapuig kí­sér. — Ügy tervezzük, beke­rítjük a portánkat — így mondja, ízlelgetve a birto­kosragot —r, azután veran­dát is építünk a bejárat­hoz. Apránként persze, ahogy az erőnkből futja. A Sallaifalu utcái még foghíjasok. Az üres telkek sarkán kis táblák: a tulaj­donos nevével. Tavaszra itt is kezdődik az építke­zés. ( w 1 lapunk múlt vasárnapi, ok- ! vetkezetek, intézmények, Az új település pedig í tóber 10. számában ismer-! gazdasági, kereskedelmi mindjobban hasonlít majd tettük. vállalatok stb. vezetői sze­a tervezők elképzeléséhez Még bekapcsolódhat!' rint az a baj, hogy a népi /. i —: „i.i----- —- .............................. szabályi körülhatárolását, günket teljesítjük és nincs áttekinthetővé tegye az itt- jogunk átsiklani a kisebb Keresse a betűket! Közöljük rejtvénypályá­zatunk következő rejtvé­nyét: lyi előírások és a gyakor­lati munka, annak ered­ményei között. Természete­sen nincs szándékunk szé­les körűen általánosítani, s talán helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy miért nem tartják be jó néhány gazdálkodó, kereskedelmi vendéglátó. rendezése tekintetében. A további meditáció útját — helyes ez, vagy nem helyes — elvágja az a tény, hogy az utóbbi hónapokban erő­teljesen megindult egy ko­­difikációs folyamat, amely­nek feladata éppen az, hogy rendezze, egysége­sítse egy-egy terület jog-, _ . a rájuk, tevékenységükre vonatkozó törvényeket, rendeleteket? NEM VALAMI légből­­kapott feltételezés az, hogy sok helyen bajok vannak; a törvényességgel. Állí­tásunk bizonyítására ele­gendő, ha a megye népi ellenőrzési bizottságainak az elmúlt néhány évi vizs­gálataira, azok megállapí­­| tásaira hivatkozunk: egyet­len olyan ellenőrzést sem talál az ember, ahol min­den rendben lett volna. iHol van a hiba? A pályázati feltételeket A vizsgált termelőszö­­lapunk múlt vasárnapi, ok- J vetkezetek, szabálytalanságok felett sem. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy kirtek van igaza. Az ellenőrzés feladata az alapos vizsgá­lat, s nem csupán a körül­tekintés. Szállóigének számit már az a közhasználatú mon­dás, hogy a törvény nem­tudása nem mentesít. Te­hát, ha olyan egységnél tart vizsgálatot a népi el­lenőrzés, ahol a közérdekű bejelentés alaposnak, helytállónak bizonyul, nem hivatkozhatnak a vétkesek arra, hogy kérem, nem is­mertük a jogszabályt, . , amely tiltja ezt és ezt. ipari szervnél, Nem mondhatnak ilyet se­­,cZo"b-’~>1 hol, hiszen minden válla­latnál, néhány kivételével minden termelőszövetke­zetben van szakképzett jo­gász, akinek éppen az a feladata, hogy a vállalatra, ütemre, intézményre, tsz­­re, annak működésére vo­natkozó, érvényben levő jogszabályokat ismerje, s ha szükséges alkalmazza, felhívja rájuk a figyel­met Természetesen nem azok­ra az esetekre, pontosab­ban nem az olyan ügyek mégelőzésére gondolunk itt, amikor csalás, sikkasz­tás, lopás fordul elő vala­hol, ha különböző módsze­rekkel megkárosítják a társadalmi tulajdont. Hi­.... ........ ......„ • j ríni az a Daj, nogy a népi és ez arra ösztönzi az itt j Nyerési esélyei akkor nő- ellenőrök túl nagy alapos- S7en a7t a nern jogásznak élőket, hogy mind szebbé. "<*• a • b'* I * k............... A vendéglátás fejleszté­sére versenytárgyalást hir­dettek. Éttermet és egy nyolc-tíz szobás üdülőt sze­retnének építtetni, ahol megoldható lesz a fizető­vendég-szolgálat. Az ülésen a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz képviselője be­jelentette, hogy ők már a következő szezonra létesí­tenek egy kolbász-, lángos- és halsütő bódét. Reméljük, a többi létesítmény építé­sére is lesz jelentkező. A hétvégi házak építése igen jó ütemben fo­lyik. Még az ősszel újabb 120 telket adnak át az OTP-nek, magánosok ré­szére, de egyre több az üzemi, vállalati építkezés is. — Bízunk abban —mon­dotta befejezésül az osz­tályvezető —, hogy a jövő szezonban még kellemeseb­ben tölthetik szabad ide­jüket Kunfehértón azok. akik már jártak itt de azok is, akik még csak ez­után ismerkednek meg a tó szépségeivel. Opauszky László , -it oa- I egyes számában közölt j zonylatokat, kulturáltabba t gy r- j rejtvényeket megfejti és | fogalmazva nyezetuket. I— . , . . -«• ' - ellenőrök Sclmeci Katalin köznyelven „szőröznek”. majd későbbi beküldés cél- I Az ellenőrök pedig azt jára kivágja. ‘mondják: mi a kötelessé-Csapda a dombok mögött Sárga, aszott fű, király­­dinnye borította a homok­dombokat,. s csak néhány borókabokor kapaszkodott a völgyek szélén. Távolabb lombját hullató erdő sár­gállott, s a fák alatt acél­­szürke egyenruhában mun­kásőrök hallgatták Berta Pált. a kecskeméti mun­kásőrség egyik al­egységének parancs- -----­nokát. Eligazítást tartott. — Most kaptunk rádión parancsot. Az őrzésünkre bí­zott élelmiszerrak­tár felrobbantására három ejtőernyős diverzánst dobtak le. Feladatunk, hogy az ellenség ügynökeinek tevé­kenységét megaka­dályozzuk, elfogjuk őket... A parancsnok térképet vett elő, s néhány pillanat múlva megszületett az elhatározás. Csapdát állítanak a kártevőknek. A te­rep lehetőségeit ki­használva gyűrűbe fogják az objektumot, s a hurkot egyre szorosabbra húzva kézrekerítik a be­tolakodókat. Halk. de ha­tározott parancsszavak hallatszottak, s a munkás­őrök ügyesen rejtőzködve, elfoglalták figyelőhelyeiket. A dombok között csend honolt. A közeli tanyából messzire hallatszott a te­hénbőgés, az erdő szélén valaki fát vágott, mert a csattogás, a tört fa reccse­­nése bántóan éles volt. Az úton szekér nyikorgott amely mögül három alak sziluettje bontakozott ki. Óvatosan. körülkémlelve, lassan lépegettek, figyelték a bokrokat a dombok haj­latait. Sehol sem volt mozgás, békés mindennapi kép fogadta őket Szétbon­takoztak. mert ők legalább annyira jól tudták, mint akik mozgásukat figyelték, a hétköznapi táj veszélyek­kel van tele. A szekér az egyik völgy­be futott le. s a mögötte később már a földön fe­küdtek, s Gyuris János munkásőr. Braun Péter rajparancsnok biztosítása mellett egymás után kutat­ta át a támadókat. Robba­nószer, pisztoly és nagy mennyiségű röplap került elő a zsebekből. A parancs kiadásától Gyuris János munkásőr, az ejtőernyőst kutatja át, aki biztosít. Braun Péter rajparancsnok. settenkedő „diverzánsok” megálltak. Túlságosan gya­núsnak tartották a mozdu­latlanságot. Kezükkel je­lezték is egymásnak, ami­kor hirtelen megelevene­dett a környező dombok teteje, a kiáltás vágta ket­té a csendet. — Állj!... Kezeket fel! Erre nem számítottak. Megfordulni, s futásnak eredni egy pillanat műve volt. ám ekkor szemben velük újabb géppisztolvos munkúsőrök bukkantak fel lövésre tartott fegyverrel. Lehetetlen volt a menekü­lés. hiszen körbefogták őket. csapdába kerültek. A diverzánsok nem sokkal mindössze 10 perc telt el, s a munkásőrök szoros gyűrűjébe fogva, feltartott kezekkel az objektum pa­rancsnoka elé kísérték az ejtőernyősöket. Az egység parancsnoka nemcsak a munkásőröket, de Berényi Imre munkás­őrt és két társát is megdi­csérte. hiszen a gyakorlat során nekik kellett elját­­szaniok a diverzánsok sze­repét. A Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyárának és a Kecskeméti Konzerv­gyárnak munkásőrei ezen tudnia kell, hogy az ilyesmi •— enyhén szólva — tilos. AKADNAK azonban .ügyeskedések” évekig folytatott manipulációk, kialakulhat olyan szemlé­iéi, amellyel az „apróbb” jogszabályokat, bár tudnak létezésükről, figyelmen kí­vül hagyják. Mégis, haegy termelőszövetkezetben, a kereskedelem különböző területein, ipari gazdálko­dó egységnél, intézmény­nél visszaélést, bűncselek­ményre utaló körülményt észlelnek a népi ellenőrök, annak lehetősége és kiala­kulása miatt hiba volna csupán — természetesen a közvetlen elkövető mellett — a vállalati jogászt el­marasztalni. Rajta kívül ugyanis ott vannak a revi­zorok, a számviteli, pénz­ügyi és egyéb szakértők, akiknek szintén kötelessé­ge a szakmai éberség. Ennek a hiánya, időle­ges, vagy huzamosabb la­zasága azzal a következ­ménnyel jár, hogy a „sző­röző" népi ellenőrök sok szabálytalanságot találnak, nagyon könnyen kideríthe­tik, hogy a vizsgált terüle­ten nincs szinkronban a töjrvényi előírás és a gya­­kórlati tevékenység. S ha most visszakanyarodunk ihhoz a megállapításhoz, hogy a megye népi ellen­őrzési bizottságai az elmúlt években minden vizsgála­tuk során találtak szabály­talanságot. akkor már nem nehéz levonni a következ­tetést: sok helyen megle­hetősen lazán kezelik a törvényességet, a nénzügvi. a bizonylati fegyelmet stb. HOGYAN lehetne ezen változtatni, mit kell tenni a megelőzés érdekében? Mindenekelőtt szélesebb körű és alaposabb jogpro­pagandára van szükség. Erősíteni kell a belső el­lenőrzést. szigorítani ezál­tal a pénzügyi és bizony­lati fegyelmet A legfonto­sabb azonban, hogy ki-ki a maga munkaterületén, a saját asztalánál legyen lel-1CI XSZAZll I ...............;—* iCi­a gyakorlaton is kiválóan ' k'ismeretes és — ami nem látták el feladataikat. , utolsó szempont — becsű Gémes Gábor letes. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom