Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-15 / 243. szám
0. oldal 1971. október 15. péntek Négy gyermek otthonáért Lapunk augusztus 25-i számában írtunk a lajosmizsei Leskó család lakásépítéséről. Akkor a ház alapjainak kitűzését kezdték meg a nagyközségi tanács költségvetési üzemének dolgozói, ezekben a napokban pedig. — négy héttel a határidő előtt — Leskóék már költöznek a kőporos vakolatú nagy ablakos, egészséges házba. Egyetlen helyiségből indulnak az új otthonba. Ügy tűnik azonban, örömük nem egyértelmű. Nem érzékelik még kellően, hogy egy egész kollektíva fogott össze otthonuk megteremtéséért. A költségvetési üzemben átcsoportosították a soron levő munkákat, hogy mielőbb átadhassák részükre az épületet. Ottjártunkkor Leskó Jánosné azon kesergett, hogy az új házban nincs még villany. Igaz, a tanács, tervét túlteljesítve a Sallai faluba is építtetett vezetéket. Űj otthonukba való bevezetésről azonban a tulajdonosoknak kell gondoskodniok. Leskóék számára annyit jelent ez, hogy tavaszig, mig összegyűlik pénzük a villany bevezetésére, nélkülözik még a villanyvilágítást és a mosógép segítségét. Négy gyermekre kézzel mosni, nem könnyű munka. Ám ez a gond eltörpül, ha arra gondolnak, hogy a villanyáram hiányát csak néhány hónapig kénytelenek nélkülözni. A fiatalasszony részére anyósa azt ajánlja, hetenként kétszerháromszor jöjjön haza, mosson itthon a gyerekekre. Ezután felmerül az igazi gond is: az építési kölcsön törlesztésének összege azonos a családi pótlékkal. 600—650 forintot tesz ki. Most Leskóné „lép akcióba”, és töpreng a megoldáson. Két gyermeke óvodás, a másik két kicsi otthon van. — Dolgozni szeretnék, napi négy-öt órát már tudnék vállalni, hogy a törlesztés összegét megkeressem. Bedolgozni lenne jó, hogy a gyermekek mellett, itthon legyek. S ha ez nem Törvények és vizsgálatok HIVATÁSOS jogászok is tanúsíthatják, hogy nem könnyű eligazodni a meglehetősen gyors ütemben szaporodó jogszabályok körött. Ez a megállapító^ még akkor is érvényes, ha csupán az élet egy-egy terüott bizony még gátló tényezőként ható jogi dzsungelt. Mindez azonban nem lehet mentő, de még csak enyhítő körülmény sem letét szabályozó törvények, i annak a tapasztalatnak a rendeletek, határozatok kö-í mérlegelésénél, hogy miért zött akarjuk megtalálni1 van — ha nem is szakaazt, amelyik eligazít ben-1 dék — meglehetősen nagy nünket az adott kérdés | szintkülönbség a jogszabá-Szezonvégi híradás Kun fehértóról Kiskunhalastól alig tíz kilométerre, Kunfehértó határában, hatalmas, nádasokkal szegett víztükör borzolódik az őszi szélben. A község nevét viselő szikes tó partján néhány éve erőteljes fejlődés kezdődött. Étterem létesült, telkeket mértek, magán-és vállalati üdülőket, hétvégi házakat, utakat, villanyhálózatot, vízvezetéket építettek. A tóparton tetszetős földszintes épület, a megyei TST edzőtábora. Szinte eszrevétlenül, hangulatos, nagyon sokaknak kellemes pihenést, kikapcsolódást nyújtó üdülőtelep jött létre... — Nagyon sok munka és gond előzte meg azt, ami már látható, és használha tó — mondja Stachó Ká roly, a kiskunhalasi járási hivatal építési műszaki osztályának vezetője, az üdülőtelep fejlesztésének egyik fő patrónusa. — A nyáron készült el a körszerű bekötőút, a községből most már igen jól megközelíthető az üdülő. Sikerült végre rendezni a telkek sorsát, 437-et adtunk át az OTP- nek értékesítésre. Több mint háromkilométeres vízvezeték és hasonló hoszszúságú villanyhálózat épült már eddig. Az ÁFÉSZ étterme és a parton levő árusító gombák már megközelítőleg kielégítik az igényeket. A tóparton 500 méteres betonszegély épült. Egyre kulturáltabb körülményeket sikerült teremteni az idelátogatóknak. Az idei szezon különben fényesen bizonyította, hogy szükség van erre az üdülőtelepre. Ha valamilyen rendezvény, ifjúsági találkozó volt, akkor 6—8 ezren is eljöttek, de a „szürke hétvégeken” is volt 2—3 ezer látogató. Hétközben a napi forgalom 600—1000 személyes volt, természetesen az időiárástól függően. Az üdü'öteriilet intéző bizottsága a közelmúltban ülést tartott, és a tárgyalások után olyan határozatot hozott, amelynek megvalósítása további jelentős fejlődést eredményez. Részt vett az ülésen Kata ni cs Sándor, a járási pártbizottság titkára, Búza Dezső, a járási hivatal elnöke, a helybeli állami gazdaság igazgatója, a tsz elnöke, az ÁFÉSZ és még sok más intézmény képviselője. Néhány gondolatot az ülésről. Megtárgyalták az üdülő új szabályrendeletét, amely meghatározza, hogy mit lehet és mit nem. Tilos az állattartás, kötelező a fák, növények védelme. Meghatározza a rendelet a szolgáltatások díjait és arról is döntés született, hogy az üdülőtelepen nem lesz belépődíj. Részletesen megbeszélték a fejlesztési tervet, amelynek értelmében az egész déli oldalt igénybe veszik. Tovább épül a beton partszegély, 1974-ig még egy kilométeres szakaszon. A jelenlegi 800 méter helyett ekkorra már mintegy 2,5 kilométeres vízpart áll a fürdőzők rendelkezésére. A vízvezetékhálózat 1,5 kilométerrel bővül, s létesítenek egy újabb parkolóhelyet 200 gépkocsi részére. sikerülne, helyet keresek a gyerekeknek. Akkor majd talán könnyebbén jutok munkához. Törekvését bizonyára siker koronázza. Mert a hattagú családnak, amíg Les- j kóné el nem helyezkedik, kétezer forint jut a megélhetésre. Mindenképpen rászorulnak a második keresetre. Félő örömmel indultak az új körülmények közé, de az egészséges, új otthon láttán már terveket szőnek. A kamrából fürdőhelyiséget fognak leválasztani ... Jó lenne egy új cserépkályha is ... Meganynyi új gond, de mór örömteli. Szitál az eső amikor a fiatalasszony a kapuig kísér. — Ügy tervezzük, bekerítjük a portánkat — így mondja, ízlelgetve a birtokosragot —r, azután verandát is építünk a bejárathoz. Apránként persze, ahogy az erőnkből futja. A Sallaifalu utcái még foghíjasok. Az üres telkek sarkán kis táblák: a tulajdonos nevével. Tavaszra itt is kezdődik az építkezés. ( w 1 lapunk múlt vasárnapi, ok- ! vetkezetek, intézmények, Az új település pedig í tóber 10. számában ismer-! gazdasági, kereskedelmi mindjobban hasonlít majd tettük. vállalatok stb. vezetői szea tervezők elképzeléséhez Még bekapcsolódhat!' rint az a baj, hogy a népi /. i —: „i.i----- —- .............................. szabályi körülhatárolását, günket teljesítjük és nincs áttekinthetővé tegye az itt- jogunk átsiklani a kisebb Keresse a betűket! Közöljük rejtvénypályázatunk következő rejtvényét: lyi előírások és a gyakorlati munka, annak eredményei között. Természetesen nincs szándékunk széles körűen általánosítani, s talán helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy miért nem tartják be jó néhány gazdálkodó, kereskedelmi vendéglátó. rendezése tekintetében. A további meditáció útját — helyes ez, vagy nem helyes — elvágja az a tény, hogy az utóbbi hónapokban erőteljesen megindult egy kodifikációs folyamat, amelynek feladata éppen az, hogy rendezze, egységesítse egy-egy terület jog-, _ . a rájuk, tevékenységükre vonatkozó törvényeket, rendeleteket? NEM VALAMI légbőlkapott feltételezés az, hogy sok helyen bajok vannak; a törvényességgel. Állításunk bizonyítására elegendő, ha a megye népi ellenőrzési bizottságainak az elmúlt néhány évi vizsgálataira, azok megállapí| tásaira hivatkozunk: egyetlen olyan ellenőrzést sem talál az ember, ahol minden rendben lett volna. iHol van a hiba? A pályázati feltételeket A vizsgált termelőszölapunk múlt vasárnapi, ok- J vetkezetek, szabálytalanságok felett sem. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy kirtek van igaza. Az ellenőrzés feladata az alapos vizsgálat, s nem csupán a körültekintés. Szállóigének számit már az a közhasználatú mondás, hogy a törvény nemtudása nem mentesít. Tehát, ha olyan egységnél tart vizsgálatot a népi ellenőrzés, ahol a közérdekű bejelentés alaposnak, helytállónak bizonyul, nem hivatkozhatnak a vétkesek arra, hogy kérem, nem ismertük a jogszabályt, . , amely tiltja ezt és ezt. ipari szervnél, Nem mondhatnak ilyet se,cZo"b-’~>1 hol, hiszen minden vállalatnál, néhány kivételével minden termelőszövetkezetben van szakképzett jogász, akinek éppen az a feladata, hogy a vállalatra, ütemre, intézményre, tszre, annak működésére vonatkozó, érvényben levő jogszabályokat ismerje, s ha szükséges alkalmazza, felhívja rájuk a figyelmet Természetesen nem azokra az esetekre, pontosabban nem az olyan ügyek mégelőzésére gondolunk itt, amikor csalás, sikkasztás, lopás fordul elő valahol, ha különböző módszerekkel megkárosítják a társadalmi tulajdont. Hi.... ........ ......„ • j ríni az a Daj, nogy a népi és ez arra ösztönzi az itt j Nyerési esélyei akkor nő- ellenőrök túl nagy alapos- S7en a7t a nern jogásznak élőket, hogy mind szebbé. "<*• a • b'* I * k............... A vendéglátás fejlesztésére versenytárgyalást hirdettek. Éttermet és egy nyolc-tíz szobás üdülőt szeretnének építtetni, ahol megoldható lesz a fizetővendég-szolgálat. Az ülésen a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz képviselője bejelentette, hogy ők már a következő szezonra létesítenek egy kolbász-, lángos- és halsütő bódét. Reméljük, a többi létesítmény építésére is lesz jelentkező. A hétvégi házak építése igen jó ütemben folyik. Még az ősszel újabb 120 telket adnak át az OTP-nek, magánosok részére, de egyre több az üzemi, vállalati építkezés is. — Bízunk abban —mondotta befejezésül az osztályvezető —, hogy a jövő szezonban még kellemesebben tölthetik szabad idejüket Kunfehértón azok. akik már jártak itt de azok is, akik még csak ezután ismerkednek meg a tó szépségeivel. Opauszky László , -it oa- I egyes számában közölt j zonylatokat, kulturáltabba t gy r- j rejtvényeket megfejti és | fogalmazva nyezetuket. I— . , . . -«• ' - ellenőrök Sclmeci Katalin köznyelven „szőröznek”. majd későbbi beküldés cél- I Az ellenőrök pedig azt jára kivágja. ‘mondják: mi a kötelessé-Csapda a dombok mögött Sárga, aszott fű, királydinnye borította a homokdombokat,. s csak néhány borókabokor kapaszkodott a völgyek szélén. Távolabb lombját hullató erdő sárgállott, s a fák alatt acélszürke egyenruhában munkásőrök hallgatták Berta Pált. a kecskeméti munkásőrség egyik alegységének parancs- -----nokát. Eligazítást tartott. — Most kaptunk rádión parancsot. Az őrzésünkre bízott élelmiszerraktár felrobbantására három ejtőernyős diverzánst dobtak le. Feladatunk, hogy az ellenség ügynökeinek tevékenységét megakadályozzuk, elfogjuk őket... A parancsnok térképet vett elő, s néhány pillanat múlva megszületett az elhatározás. Csapdát állítanak a kártevőknek. A terep lehetőségeit kihasználva gyűrűbe fogják az objektumot, s a hurkot egyre szorosabbra húzva kézrekerítik a betolakodókat. Halk. de határozott parancsszavak hallatszottak, s a munkásőrök ügyesen rejtőzködve, elfoglalták figyelőhelyeiket. A dombok között csend honolt. A közeli tanyából messzire hallatszott a tehénbőgés, az erdő szélén valaki fát vágott, mert a csattogás, a tört fa reccsenése bántóan éles volt. Az úton szekér nyikorgott amely mögül három alak sziluettje bontakozott ki. Óvatosan. körülkémlelve, lassan lépegettek, figyelték a bokrokat a dombok hajlatait. Sehol sem volt mozgás, békés mindennapi kép fogadta őket Szétbontakoztak. mert ők legalább annyira jól tudták, mint akik mozgásukat figyelték, a hétköznapi táj veszélyekkel van tele. A szekér az egyik völgybe futott le. s a mögötte később már a földön feküdtek, s Gyuris János munkásőr. Braun Péter rajparancsnok biztosítása mellett egymás után kutatta át a támadókat. Robbanószer, pisztoly és nagy mennyiségű röplap került elő a zsebekből. A parancs kiadásától Gyuris János munkásőr, az ejtőernyőst kutatja át, aki biztosít. Braun Péter rajparancsnok. settenkedő „diverzánsok” megálltak. Túlságosan gyanúsnak tartották a mozdulatlanságot. Kezükkel jelezték is egymásnak, amikor hirtelen megelevenedett a környező dombok teteje, a kiáltás vágta ketté a csendet. — Állj!... Kezeket fel! Erre nem számítottak. Megfordulni, s futásnak eredni egy pillanat műve volt. ám ekkor szemben velük újabb géppisztolvos munkúsőrök bukkantak fel lövésre tartott fegyverrel. Lehetetlen volt a menekülés. hiszen körbefogták őket. csapdába kerültek. A diverzánsok nem sokkal mindössze 10 perc telt el, s a munkásőrök szoros gyűrűjébe fogva, feltartott kezekkel az objektum parancsnoka elé kísérték az ejtőernyősöket. Az egység parancsnoka nemcsak a munkásőröket, de Berényi Imre munkásőrt és két társát is megdicsérte. hiszen a gyakorlat során nekik kellett eljátszaniok a diverzánsok szerepét. A Zománcipari Művek kecskeméti gyárának és a Kecskeméti Konzervgyárnak munkásőrei ezen tudnia kell, hogy az ilyesmi •— enyhén szólva — tilos. AKADNAK azonban .ügyeskedések” évekig folytatott manipulációk, kialakulhat olyan szemléiéi, amellyel az „apróbb” jogszabályokat, bár tudnak létezésükről, figyelmen kívül hagyják. Mégis, haegy termelőszövetkezetben, a kereskedelem különböző területein, ipari gazdálkodó egységnél, intézménynél visszaélést, bűncselekményre utaló körülményt észlelnek a népi ellenőrök, annak lehetősége és kialakulása miatt hiba volna csupán — természetesen a közvetlen elkövető mellett — a vállalati jogászt elmarasztalni. Rajta kívül ugyanis ott vannak a revizorok, a számviteli, pénzügyi és egyéb szakértők, akiknek szintén kötelessége a szakmai éberség. Ennek a hiánya, időleges, vagy huzamosabb lazasága azzal a következménnyel jár, hogy a „szőröző" népi ellenőrök sok szabálytalanságot találnak, nagyon könnyen kideríthetik, hogy a vizsgált területen nincs szinkronban a töjrvényi előírás és a gyakórlati tevékenység. S ha most visszakanyarodunk ihhoz a megállapításhoz, hogy a megye népi ellenőrzési bizottságai az elmúlt években minden vizsgálatuk során találtak szabálytalanságot. akkor már nem nehéz levonni a következtetést: sok helyen meglehetősen lazán kezelik a törvényességet, a nénzügvi. a bizonylati fegyelmet stb. HOGYAN lehetne ezen változtatni, mit kell tenni a megelőzés érdekében? Mindenekelőtt szélesebb körű és alaposabb jogpropagandára van szükség. Erősíteni kell a belső ellenőrzést. szigorítani ezáltal a pénzügyi és bizonylati fegyelmet A legfontosabb azonban, hogy ki-ki a maga munkaterületén, a saját asztalánál legyen lel-1CI XSZAZll I ...............;—* iCia gyakorlaton is kiválóan ' k'ismeretes és — ami nem látták el feladataikat. , utolsó szempont — becsű Gémes Gábor letes. Gál Sándor
