Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-15 / 243. szám
4. oldal 1971. október IS. péntek Kacsalábon forgó beruházások Divat lett a nagyvonalúság. Gyárak, vállalatok, intézmények hódolnak e divatnak, s kacsalábon forgó beruházásaikért gáláns mozdulattal fizetik ki a tervezettet jóval megnaladó borsos számlát. Veszélyes divat. Nemcsak azért, mert sokba kerül. Azért is, mert tovább terheli az amúgyis túlhalmozott kivitelezői kapacitást, anyagot, szerelvényeket vesz igénybe fölöslegesen, újabb építési idő lekötésével más beruházások késedelméhez vezet... A népgazdasági terv ebben az esztendőben a beruházások 7—8 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az év első felében húsz százalékkal haladta meg a beruházások értéke a múlt év hasonló időszakában teljesítettet. Mennyi ment ebből „kacsalábra”? Sok. Tervezéstől avatásig Egy beruházás nem akkor kezdődik, amikor megtörténik az első kapavágás. Sorsa a döntéstől kelteződik, s már formálódik az előtervek kidolgozásakor. A beruházás szorosan illeszkedő szemekből álló lánc, s ha egy-egy szem változik, más lesz maga a lánc is. Márpedig változik. Szükségesen és fölöslegesen. Okkal, mert az előtervek kidolgozása közben derült ki, mód lenne a földgáztüzelés megvalósítására ... Mert még időben, .a kivitelezési tervek készítésekor jött rá a beruhá\zó, hogy a technológia más pillértávolságú üzemcsarnokot kíván... Ám változnak, módosulnak a tervek azért is, mert X. elvtárs kicsinek találta a tanácskozótermet, Y. elvtárs a lépcsőházba műmárvány borítást óhajt, s egyáltalán : minden a legszebb, a legjobb legyen. A költségek? Majd „kigazdálkodjuk” valahogy. Érdemes böngészgetni a beruházási számlák „pótmunkák” megjelölést viselő rovatát. Van, ami indokolt, ami ellen a legszőrösebb szívű revizor sem emelhet kifogást. Legalább ugyanannyi azonban a kacsaláb. A méregdrágán vett importgép, amelyet napi két órában használnak majd, mert ennyi idő alatt megtermeli a további műveletekhez szükséges alkatrészeket. Faburkolat az irodákban, csillogó, de fölös számú műszerekkel zsúfolt laboratórium, a tervező „megálmodta” rejtett világítás, — aminek javításához, tisztításához állványozni kell... Karikíroznánk? Sajnos, nem. Tervezéstől az avatásig ezer és egy dologban tettenérhető az, amit a szakemberek úgy fogalmaznak: túlköltekezés, a „laikus” állampolgárok pedig így: lelkiismeretlen pazarlás. Ha liba van... Sűrűn hallani gyári, vállalati berkekben, s másutt is, ahol beruházások fölött döntenek, hogy ha liba van, akkor majd csak lesz kukorica is hozzá. Azaz, a már megkezdett beruházáshoz — a tervezési balfogások kiküszöbölésére, a közben született óhajok teljesítésére — majd csak lesz póthitel, központi fejlesztési alapokból kisírt segítség, netán állami támogatós . .. Ezért, hogy sok helyen belevágnak a vállalat, a szövetkezet összességében pedig az ország teherbíróképességével arányban nem álló beruházásba; ezért, hogy a túlköltekezés mellett másik jellemző az alátervezés, a pénzügyi fegyelem sorozatos megsértése. Alátervezés? A nem szép szó még kevésbé szép gyakorlatot jelöl. A beruházó — a tervezővel egyetértésben — kisebb summát tüntet fel költségként, mint amennyire valójában szükség lesz. így a terv könynyebb átcsúszik az ellenőrző fórumokon, hamarabb megszületik a jóváhagyás. S ha már építenek? Az más. Akkor kilincselnek a tanácsnál, a minisztériumban, a bankban verik az asztalt, pénzt, pénzt, póthitelt, mert ott áll a féligkész épület, szabad ég alatt a gépek... A beruházási piac túlfeszítettsége közismert. Az építés-szerelési kapacitás nem fejlődött kellően, a szervezettség színvonala alacsony, a beruházások előkészítése — ami ugyanolyan fontos, mint maga a kivitelezés -— sok kívánni valót hagy maga után. Mindezek az árak emelkedéséhez, a munka elaprózódásához, elhúzódásához, a befejezetlen állomány növekedéséhez vezettek. Ezt tetézi az irreális kereslet — jelenleg mintegy 30 milliárd forintra tehető a többletigény a negyedik ötéves tervben szereplő előirányzatokkal szemben —, a vállalati fejlesztési alapok nem eléggé átgondolt lekötése, s a kacsaláb szemlélet, ami sűrűn a vállalati önállóságot próbálja felhasználni érvként, s nem a kiadás indokoltságát A felelősség számsora A helyi felelősség növekedését igazolja, hogy míg 1966-ban a beruházások 16,6 százaléka valósult csak meg decentralizált — saját — forrásokból, addig ez az arány 1970-ben már 37,4 volt, s ebben az esztendőben előreláthatóan 42 százalék lesz. A tervek szerint az iparban a központi jogkörű beruházások aránya 1975-ig 29—31 százalékra csökken; az önállóság növekedése újabb milliárdok feletti döntésben is mérhető lesz! Az önállóság pedig nemcsak jog hanem felelősség! Néhány kormányintézkedés — a vállalati fejlesztési alapok növekedési ütemének mérsékelése az új szabályozó rendszerrel, a mezőgazdasági beruházások támogatási körének korlátozása, a hitelkérelmek hatékonyság alapján történő szigorúbb rangsorolása stb. — nyomatékosan tudtul adta a beruházási láz mérsékelésének szükségességét központi beavatkozásokkal is. Is, mert e beavatkozásra elengedhetetlenül sort kell keríteni helyben is. Mészáros Ottó Ami a főzéshez kell. ötvenkilencen indultak el Kecskemétről Sutusfaluba korán reggel. A nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan állami tartalékföldeket vették birtokba, a 200—220 négyszögöles kisparcellákat, amelyeken hobby-kerteket létesítenek. A kerékpárral, motorral, autóval érkezettek között sok a középkorosztályhoz tartozó, de akad néhány fiatal is. Csoportokba verődve beszélgetnek, szóban, gondolatban máris vetnek és ültetnek, építenek házat, utat, kerítést. ■ ■ ■ ■ Pesti Zsigmond, a MÁV vonatvezetője kerékpárral jött. A csomagtartóra kötözve kisfejsze, fűrész, cövekek. — Régi igénylők vagyunk már — mondja, és amikor megtudtuk, hogy itt végre kapunk kertet, kijöttünk a családdal, körülnéztünk, milyen a föld. Ha kimérik, mindjárt leszúrom a cövekeket, bejelölöm a területet, aztán ha-: marosan meg is kezdjük a munkát. Egyelőre egy kis konyhakerti veteményest csinálunk, meg ültetünk is úgy öt-hat gyümölcsfát. A feleségem a cipőgyárban dolgozik, a gyerekek még tanulnak, egyikünknek sem fog ártani egy kis szabad levegő. Elbogarászik, elkapálgat az ember, a konyhára meg megterem a friss zöldség. Aztán — mihelyt bírjuk — megépítjük a hétvégi házat. Fehér mészkőből. Az asszonyok között komoly arcú, kontyos nő várja, hogy kijelöljék a kert helyét. Kérdésemre mosolyogva válaszol. Kiderül, hogy 21 éve dolgozik az építőipari vállalatnál, adminisztratív munkakörben. — Tudja, hat év múlva nyugdíjba megyek, és úgy tapasztaltam, kell a mozgás. Kecskeméten a Leninvárosban lakom az autóbusz így majdnem háztól - házig szállít. Idekinn jó a levegő, a napsütésben örömmel eldolgozgatok. Kapa még sosem volt a kezemben, de majd megtanulom. Ez a kis föld megtenni a gyümölcsöt — mert minden fából ültetek egyet —, a konyhakerti rész a zöldséget. Lugosy Ferenc kőműves a városi tanácsnál. Szülei szőlőjében dolgozott fiatalabb korában, a kollégáknak, ismerősöknek most is segít a mezőgazdasági munkában. — Ami a háztartásomhoz kell, zöldség és főzelékfélék itt akarjuk megtermelni. Néhány gyümölcsfa is földbe kerül tavasszal a ház köré, amit hamarosan megépítek. A hozzávaló anyagot már megvettük, rövidesen kiszállítjuk ide. Harminc négyzetméterre mintaszerű hétvégi házat terveztünk. Végre lesz hová kijönni a hétvégeken. Ifjú Sebők Mihály nyomdász, feleségével együtt érkezett. A hobby-kertet az egész család akarta, a megművelést is közösen végzik majd. — Szerencsére akad egy családtagunk, aki ért a földhöz, mondják nevetve, mert mi ugyan nem sokra mennénk. A szántást és a többj földmunkát megcsi-Felnőttek a fiatalokról Nemrég lapunk hasábjain egy üzem, egy termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára és egy községi tanács vb-titkára mondta el véleményét a fiatalokról: élet- és munkakörülményeikről, szórakozási lehetőségeikről. Kérésünkre ismertették az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat is. Ezúttal gazdasági vezetőket kerestünk fel. Megkérdeztük Rudasi Károlytól, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemének vezetőjétől és Ráfi Gézától, a Kiskunmajsai Drótfonatgyártó Vállalat igazgatójától, milyen intézkedéseket tettek a párthatározat végrehajtására? Hogyan segítik, támogatják a fiatal szakmunkásokat és műszakiakat? Milyen kapcsolatuk van a KISZ-alapszervezettel ? — Gyárunkban csaknem háromszáz KlSZ-korosztályba tartozó, azaz harmincéven aluli fiatal dolgozik — mondta beszélgetésünk elején Rudasi Károly. — Bár a KISZ-esek problémáikkal, gondjaikkal gyakran felkeresnek bennünket, véleményem szerint a jövőben még szorosabbra kell fűzni a gazdasági vezetés és az üzemi ifjúság közötti kapcsolatot. Tudjuk, hogy a kezdeményezés elsősorban a mi kötelességünk. Hallottam már ugyanis olyan véleményt: „Ha majd bizonyítanak ... és felkeresnek bennünket, meghallgatjuk őket, s ha tudunk, segítünk. De ne várják, hogy helyükbe menjünk, helyettük cselekedjünk...” — Nos, én nem helyeslem ezt a szemléletet — folytatta az igazgató. — Igaz, hogy a mai fiatalok lényegesen kényelmesebbek, néha közömbösebbek, mint például az 50-es évek elején az én ifjúkori generációm volt. De azzal az elcsépelt frázissal, hogy „bezzeg a mi időnkben”, nem tudunk, nem is akarunk érvelni. Az a célunk, hogy tapasztalatainkat átadjuk a fiataloknak. Felhívjuk figyelmüket a lehenálja. Tavaszra meg határoz a családi tanács, mit vessünk, ültessünk. Hétvégi házról még nem esett szó. Öt katonatiszt tréfálkozik egymással: ki mit tervez? Nevetnek mert egyiküknek sem volt soha földje. Tudományos alapon csináljuk — mondja az egyik, — veszünk szakkönyveket, azok majd segítenek. Az asszonyoknak lesz a konyhára friss zöldség, amit természetesen mi kapálunk meg. A zöldségtermesztés, illetve ellátás gondjai közismertek. Ezekben a Kecskemét környékén kiosztott hobby-kertekben sok száz család számára teremnek meg a háztartásban szükséges zöldségfélék. A nagyrészt kedvtelésből végzett kertészkedés így hasznos a népgazdaság és az egyén számára is. Az igénylők száma egyre nő, mind többen keresik fel a városi tanács mezőgazdasági osztályát. Az idén Sutusfaluban nyolcvanhét kisparcellát osztanak szét október végén. D.É. tőségek, helyi adottságok kihasználására. Neveljük, biztatjuk őket. S ha ezekután is csak „babéraikon” ülnek, akkor jogos a büntetés, a külöböző hátrányok alkalmazása. Mint mondotta, a gyárban dolgozó fiatalokat elsősorban a továbbtanulásukban, a lehetőségeikhez képest a lakásproblémáik megoldásában, s a KISZ- alapszervezet anyagi támogatásával segítik. Jelenleg is sokan a közgazdasági, gépipari technikumban, felsőfokú távközlési technikumban, a kecskeméti műszaki főiskolán, s néhányan a jogtudományi egyetemen tanulnak. Az ifjú műszakiaknak a Gépipari Tudományos Egyesület keretében előadásokat, filmvetítéseket szerveznek. — Két év alatt 17 fiatalnak 194 ezer forint kamatmentes kölcsönt adtunk a részesedési alapból, a lakásproblémájuk megoldására. Személyenként 15—30 ezer forint kölcsönt jelentett ez, amellyel a lakásépítkezéshez szükséges kezdeti „tőkét” befizethették. A KISZ-alapszervezetet évenként 30 ezer forinttal támogatják. Ebből az öszszegből a röplabda-, a kézilabda- és a sakkszakosztály gazdálkodik. — A KlSZ-taggyűléseken sokszor elmondtam már, de nem győzöm eleget hangsúlyozni: ne várjanak csodát a fiatalok — mondta végül az igazgató. — Ne várják azt, hogy a gazdasági vezetők, vagy a pártvezetőségünk tagjai minden problémát megoldanak. KISZ-klubot egyelőre nem tudunk létesíteni. Erre várhatóan 1973-ban nyílik lehetőségünk. S hogy addig is segítsünk az áthidalásban, a Zrínyi iskolával kötöttünk szerződést, mely szerint heti egy alkalommal az ottani pinceklubban szórakozhatnak a gyár KISZ-esei.--------->53-------Ráfi Géza, a Kiskunmajsai Drótfonatgyártó Vállalat igazgatója a KlSZ-alap-Kecskemét határában, Miklóstelepen a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben „vizsgáznak” az új nemesítésű borszőlőhibridek. Az évek óta tartó nemesítő munka eredménye, hogy a fajtajelöltek általában új tulajdonságokkal rendelkeznek. Bő termőségük mellett a betegséggel szemben is ellenállóak. Közös tulajdonságuk, hogy kitűnően alkalmazkodnak a hazai szélsőséges időjáráshoz, talajvi-Nagyszabású „költözködés” kezdődött a dél-alföldi két nagy földgázmező között. A szanki mezőn az új, modern, nagy teljesítményű gázüzem elkészültével feleslegessé váltak az addig használt berendezések, s ezeket telepítik át most Algyőre. Felszerelésük után lehetőség nyílik arra, hogy megkezdjék a csak gázt adó algyői kuszervezeten belüli nagy változásokról beszélt. — Több mint négyszáz fiatal dolgozik a vállatunknál. Nem panaszkodhatok» jól, pontosan és gyorsan végzik munkájukat. De már évek óta sok gondot okozott a KISZ-alapszervezet. A vezetőség hiába szorgoskodott, a taggyűlésekre, vagy a kulturális rendezvényekre csak néhány fiatal járt el. Ha irodalmi délutánt szerveztek, a nyolc osztályt végzett KISZ- eseink csak legyintettek. Ha pedig fülsüketítő beatmatinét rendeztek, az idősebbek maradtak távol. — Tőlem kértek tanácsot a fiatalok — folytatta az igazgató. — őszintén megvallva, akkor nem tudtam segíteni rajtuk. Nemrég, Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára járt nálam. Vele is tárgyaltunk erről, s végül az első titkár azt javasolta, hogy érdeklődési körüknek megfelelően, három alapszervezetbe csoportosuljanak a fiatalok. Az ötlet megvalósítására kiváló alkalmat adott a vezetőség-újjáválasztó taggyűlés. Az egyik alapszervezetbe a szakmunkások és az alkalmazottak tartoznak. Külön szervezetet alkotnak a fizikai dolgozók, illetve segéd- és betanított munkások, a harmadik csoportba pedig a legifjabbak, az ipari tanulók jelentkeztek. Az egyes alapszervezetek vezetőségei pedig olyan akcióprogramokat dolgoznak ki, amelyek érdeklik, vonzzák a fiatalokat. — Vállalatunknál régóta működik az ifjúsági klub. A berendezést, illetve a felszerelést sok KlSZ-alapszervezet megirigyelné: tv, rádió, lemezjátszó, magnó, s különféle játékok állnak a fiatalok rendelkezésére. Mégis az a véleményünk, hogy a KISZ-esek nem használják ki megfelelően ezt a helyiséget. Arra biztatjuk őket, hogy különböző_ előadásokat, kulturális műsorokat szervezzenek. Reméljük, hogy a három alapszervezet a lehetőségek maradéktalan kihasználásával aktív, lendületes KISZ-életet teremt a vállalatunknál. szonyokhoz. Egyebek között jó néhány hibrid takarás nélkül is átvészeli a telet. Figyelmet érdemelnek a francia vörösborfajtákkal nemesített szőlőfajták, amelyek a kadarka leváltására készültek. Az új hibridek már a húsukban és a levükben is tartalmaznak vörös színanyagot. így minden különösebb előerjesztés nélkül, egyszeri préseléssel feldolgozhatok. tak rendszeres kitermelését is. A jelenlegi algyői gázfeldolgozó ugyanis csak az olajtermelés kísérő gázainak összegyűjtésére és to/ábbítására alkalmas. December elejétől kezdve a szanki és az algyői mező együttesen napi 4 millió köbméter földgázt ad az ország, elsősorban a főváros ellátására. Tárnái László „Vizsgáznak“ az wj nemesítésű borszőlőhibridek