Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Díjkiosztás Pályaválasztás előtt... (Folytatás a 3. oldalról) Kálmán Szakközépiskola Baja, Katona József utca 3. (szakiránya: 2 vízügyi — vízgépészeti és vízgazdál­kodási — osztály). Türr István Szakközépiskola Ba­ja, Lenin tér 1. (szakirá­nya: 4 közgazdasági általá­nos irányú, gyors- gépíró, általános ügyviteli, pénz­ügyviteli osztály). Bereczki Máté Kertészeti Szakközép­­iskola Baja, Szamuely utca 96. (szakiránya: 1. kertésze­ti osztály). Egészségügyi Szakközépiskola Kalocsa, Tömöri utca 7. (szakirá­nya : 2. egészségügyi osz­tály). Dózsa. György Mező­­gazdasági Szakközépiskola Kalocsa, Micsurin utca 5— 7. (szakiránya: 3 kertésze­ti, növénytermesztő, állat­­tenyésztő osztály). Közgaz­dasági Szakközépiskola Kecskemét, Szabadság tér 7. (szakiránya: 4 pénzügyi ügyviteli általános irányú gyors-gépíró, általános ügyviteli osztály). Berkes Ferenc Szakközépiskola Kecskemét, Bajcsy-Zs. u. I. (szakiránya: 1 kereskedel­mi (SZÖVOSZ) osztály). Petőfi Sándor Szakközép­­iskola Kiskőrös, Árpád ut­ca 4. (szakiránya: 1. kerté­szeti osztály). Varga Jenő Közgazdasági Szakközénis­­kola Kiskunfélegyháza, Fisch E. u. 3. (szakiránya: két általános irányú, gyors­gépíró, általános ügyvite­li osztály). Szilády Áron Egészségügyi Szakközépis­kola Kiskunhalas, Kossuth u. 14. (szakiránya: 1 egész­ségügyi osztály). II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola Kiskunha­las, Kossuth u. 41. (szak­iránya : 2 növénytermesztő és állattenyésztő, mezőgaz­dasági gépészeti osztály). Továbbtanulás felsőoktatási intézményekben: Az MTS Ili. és a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére sportversenyeket rendezett a kecskeméti városi sport­tanács és a KISZ városi bizottsága. Az eredményhir­detésre és a kecskeméti vállalatok által felajánlott tiszteletdíjak átadására a közelmúltban került sor. Képünkön Király József, a városi TS elnöke átnyújtja a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára képviselőjé­nek a legeredményesebb KISZ-alapszervezetnek járó díszes serleget. A főbb tudnivalókat, a felvételek rendjét a jövő év elején megjelenő és a könyvesboltokban árusítás­ra kerülő felsőoktatási tá­jékoztató közli majd. Fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről: E témáról azért nem adunk külön tájékoztatást, mivel e téren a lehetősé­gek úgyszólván korlátla­nok. Ezúttal csupán arra hívjuk fel a szülők és a fiatalok figyelmét, hogy el­helyezkedési problémáikkal forduljanak közvetlenül a lakóhelyükön levő vállala­tokhoz, üzemekhez, Illetve a városi tanácsok és a já­rási hivatalok munkaügyi szakigazgatási szerveihez, ahol számukra kielégítő se­gítséget nyújtanak. Gazsó Endre a Bács-Kiskun megyei Tanács munkaügyi osz­tályának főelőadója Ártalmas-e a közömbösség? A könyvek, lexikonok, tudományos folyóiratok „tiszta szigorúságát” val­latják, naponta új isme­retekre tesznek szert, ko­molyak, mint a betűk emberei... A könyvtárszoba sarká­ban velük — és róluk — beszélgetünk. Techniku­mot, főiskolát, egyetemet végzett fiataloktól kér­dezem: mi a véleményük az ifjúságról szóló tör­vényről? Az egyes parag­rafusokat hogyan érvé­nyesítik a munkahelye­ken. Az ifjúság körében ugyanis széles körű vitát váltott ki az egy évvel ezelőtt megalkotott tör­vénytervezet. A Magyar Ifjúságban is megjelent javaslatról sokáig vitat­koztak a fiatalok: el­mondták véleményeiket’ s az egyes szakaszok mó­dosítását kérték, vagy éppen helyeselték. Az or­szággyűlés legutóbbi ülés­szakán Ilku Pál művelő­désügyi miniszter részle­tesen ismertette a tör­vény célját és fontosságát. Egymásra néznek a fe­hérköpenyes fiatalok. Mintha teljesen elvonat­koztatott, földöntúli do­logról beszélnénk. Nem ismerik a törvényt, nincs véleményük. Talán nem vonatkoznak rájuk a pa­ragrafusok? Pedig az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet fia­taljai is itt, közöttünk élnek, dolgoznak. Miért nem tudnak hát a nekik szóló erőfeszítésekről... ? — tárnái — Vasi fiatalok antológiája Vékony, százhúsz olda­las antológiát hozott a posta. A könyvben — amely a SOR címet viseli — tíz fiatal Vas megyei költő mutatkozott be a nagyobb nyilvánosságnak verseivel. Jó dolog ez, hiszen pár évvel ezelőtt a középnem­zedékhez sorolható költő­ket illettek kritikusaink az „ifjú” és a „fiatal” jel­zővel. Azóta egymás után jelennek meg az antoló­giák: Elérhetetlen föld, Költők egymás között, Naponta más (novellis­ták), Magunk kenyerén — és ennek csak örülünk, ezekben a napokban fő­ként. (Elfogadta nemrég az országgyűlés az ifjúsá­gi törvényt.) A kis kitérő után szól­junk pár szót a SOR fia­tal szerzőiről. Mindannyian huszon­évesek. Napilapok és fo­lyóiratok hasábjain már szót kaptak és így jutot­tak el a mostani bemu­tatkozásig. Takács Imre József Attila-díjas költő a kötet egyik szerkesztő­je az előszóban így mél­tatja őket: „... egy táj fiai, leá­nyai vetnek a köztudat erőterébe egy csokor ver­set. Egy antológiát a rej­tőző köztudatból. Tuda­tunk termőhelyéről, az érző észlelésből.” Ök tízen: Csikós Jó­zsef, Devecsery László, Devecsery Zoltán, Konc József, Márffy Ibolya, Nagy Gáspár, Pödör György, Balogh József, Vinkó József és Vadász János. Cs. K. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: latnai i.aszló Tanácsüléseken, párt­értekezleteken, a népfrontbizottságok vagy az ifjúsági szövetség meg­beszélésein egyre több­ször kerül szóba a tanya­kérdés. Legutóbb a Haza­fias Népfront megyei bi­zottsága, a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun megyei Tanácsa és a KISZ me­gyei bizottsága felhívást tett közzé a tanyai isko­lák villamosítására és kol­légiumi! alap létesítésére. Nekünk sem mindegy, hogy a tanyák lakói ho­gyan élnek, s életformá­juk mikor közelíti meg a városokban, falvakban élőkét. Tiszák écske—Pereghal­­mon az országgyűlési- és fi tanfai fiatalokért ta®ácsválasztáskor mond­ta egy idős ember: „Ha bemegyünk a faluba, örülünk a szép parkok­nak, meg a kultűrházak­­nak is, de oda bizony, mi nagyon keveset járunk, mert kint élünk a tanyá­kon.” Pedig a tanyán élő öregek is szeretnének be­járni a faluba, de nincs mivel. A fiatalok szóra­kozni akarnak, de gyak­ran nincs hol. Buszjára­tot nem indítanak, mert állítólag nem kifizetődő, és nincs rá keret... A KISZ-nek jelentős feladatai vannak a tanyai életmód ellentmondásai­nak enyhítésében. A töb­bi között azért is, mert a megyében csaknem 20 ezer KlSZ-koc osztály ú lány és fiú él a tanyavi­lágban. A fiatalok egy ré­sze jó néhány éve már kétlaki, vagyis naponta, hetente jár a várasba dol­gozni. Nagyon sokan azonban otthon, a helyi tsz-ben keresik a kenye­rüket. Egyre javuló anya­gi helyzetük, megváltozott, vagy változóban levő tár­sadalmi körülményeik kö­vetkeztében fokozódó igény alakul ki bennük a művelődésre. Nagyon fontosnak tart­juk, hogy segítsük a ta­nyai KISZ-szervezetek munkáját, javítsuk a mű­velődési lehetőségeket. Ha a városi KlSZ-szerveze­­tek kapcsolatot teremte­nek a tanya: KlSZ-esek­­kel — mint erre már példa is van. —, akkor nemcsak a szétszórt ta­nyavilágban dolgozó fia­talok kovácsolódnak ösz­­sze, hanem a városi ifjú­ság élete is színesedik, munkájuk hatékonyabbá válik. Komáromi Attila KISZ megyei titkár Vezetőket választotta1-Megyénk több mint 700 KISZ-alapszervezetében szeptember elseje és októ­ber 5-e között tartották meg a vezetőségválasztó taggyűlést. A KISZ Köz­ponti Bizottságának egyik irányelve szerint a tanács­kozásokon az ifjúkommu­nisták kétféleképpen dönt­hettek afelett, hogy a kö­vetkező két év alatt kik irányítsák a mozgalmi munkájukat. Sokhelyütt az alapszervezetek tagjai — a hagyományos módszert vá­lasztva — a jelölő bizott­ság javaslata alapján sza­vaztak a vezetőségre. Sokkal élénkebb, pezs­gőbb légkör alakult ki vi­szont azokon a taggyűlé­seken, ahol a KISZ-esek közvetlenül mondták el vé­leményüket. Sokszor a ké­ső esti órákig vitatkoztak, érveltek, javasoltak — mert csakis olyan fiatalok kerülhetnek az alapszerve­zetek étére, - . ... :t­ségükkel, eddigi munkájuk­kal bizonyították: méltók a választóik bizalmára. Képünk az ÉPSZER kecskeméti KlSZ-alapszer­­vezetének vezetőségválasz­tó taggyűlésén készült. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom